Vendég a háznál
2003. Május. 28.
Kossuth rádió, 13.05

R.: - Igen, na most arra nézve nagyon nehéz itt állást foglalni, hogy vajon tényleg melegkiütés-e ez vagy valami más.

Nincs kedve azért egy bőrgyógyásznak megmutatni?

- Voltunk bőrgyógyásznál nem is olyan régen, akkor a kezén volt ilyen ekcémaszerű akármi, tehát arra kaptunk kenőcsöt.

R.: - Na most ezért kérdezem magát, nem mertem egyenesen kérdezni, hogy nem arról van-e szó, hogy ez egy szárazbőrű ekcémára hajlamos gyerek, mert akkor már egészen más a helyzet és akkor már tényleg felmerül a kérdés, hogy vajon melegkiütés vagy pedig az ekcémának egy másfajta jelentkezése.

- Hát a doktornő akkor azt mondta, hogy ez a kettő, ez különböző. Tehát a kezére megkapta a kencét, egy ilyen egyforintos nagyságban volt neki egy ilyen kis foltszerű akármi, tehát arra megkapta a kenőcsét és akkor bekentem, szépen el is múlt. A nyakára azt mondta, hogy melegkiütés.

R.: - És ő mit mondott, hogy erre mit használjon?

- Azt mondta, hogy ezzel nem kell foglalkozni.

- Amennyiben valóban melegkiütés volt, tehát egy picikét csak beizzadt, akkor biztos, hogy elmúltak a tünetei.

dr.Nagy Éva bőrgyógyász: - De abban az esetben viszont, hogyha az ekcémájának a részjelensége, hiszen egy veleszületett ekcémát írt le az anyuka, nagyon jól, ami a kezecskéjén jelentkezett a gyereknek és lehet máshol is természetesen, könyökhajlatban, térdhajlatban, nyakon, háton, tehát ez tulajdonképpen helyét változtató bőrgyulladás, ez a veleszületett ekcéma, ezért hívjuk atópiás dermatitisnek, tehát helyhez nem kötött. Na most ebben az esetben semmiképpen nem tanácsolnám a hintőport, hiszen csak szárítja a bőrét. Tehát egy egyszerű nyugtató krém valóban este fürdetés után tökéletesen elég. Na most ezt majd ő úgy is fogja látni, hogyha hidegre ez eltűnik, akkor semmi teendője nincsen. Amennyiben viszont nem tűnik el, akkor vissza kell menni a bőrgyógyászatra, mert lehet, hogy ekcéma.

dr.N.É.: - Így van.

- Hívhatják telefonügyeletünket most 328-8972

- A gyerekkori ekcéma kezdőik a korai csecsemőkorban és áthúzódhat egészen a felnőttkorig. Különböző súlyossági fokai vannak ennek a gyerekkori ekcémának van, aki kinövi van, aki nem.

dr. Mátrai Eszter bőrgyógyász: - A kialakulása a korai anya-gyermek kapcsolat zavarára vezethető vissza. Hogy nem simogatja az anya akkor, amikor annak szüksége lenne rá, pedig a bőrkontaktus fontos lenne, hiszen csecsemők bőre fokozottan érzékeny, fontos szerepet játszik az érzelmek kifejezésében.

R.: - Ezt mindig meg is szokta mondani az anyukának, hogy kedves anyuka, tessék többet simogatni ezt a gyereket.

dr.M.E.: - Meg kell, hogy mondjam, azért ez nem minden esetben így van, csak az esetek nagy részében. Én ilyenkor nem is csak a gyerekkel tartom a kapcsolatot, hanem a szülővel. Sajnos az a tapasztalat, hogy ezek az anyák, amikor hozzá a gyereket, és elkezdik mondani, hogy mi a probléma, akkor érzem, hogy nem fogadják el a gyerek bőrállapotát, hanem azt mondják, hogy hú tessék nézni, de borzasztó csúnya a bőre ennek a gyereknek, hogy néz ki ezt, stb. Akkor már tényleg érzem azt, amiről az előbb beszéltem, hogy valami ilyesmiről lehet szó. Hangsúlyozom nem minden esetben, tehát ne mindenki vegye magára, csak mondom ez nagyon feltűnő a számomra és ezért mondom azt, hogy az anyához kell közel kerülnöm, és ilyen mélységig nem mindig jutunk el, mert egy rendelésen erre nincsen mód. De azért a súlyosabb esetekben meg szoktam beszélni az anyával, hogy az én megítélésem szerint miről lehet szó. A tapasztalatom az, hogy az anya gyerek kapcsolat, ha nem jó, nem tökéletes, akkor ez nehezíti a gyerek helyzetét. Ezeknek a gyerekeknek nagyon viszket a bőre, tehát ez a frusztráció, amit elszenvednek, ez bőrviszketést okoz, vakaródzik a gyerek, és ez a vakaródzás egy olyan folyamatot indít el, amitől a gyerek ideges lesz, feszült lesz, hiszen viszket, akkor megint vakaródzik. A vakaródzás valahol jólesik neki, de akkor a bőrállapota romlik, tehát egy olyan ördögi kör következik be, amit nagyon nehéz megszakítani. Kenőccsel az ember keni, meg ad gyógyszert, de ez nem elég. Lelkileg, hogyha nem segítjük az anya gyerek kapcsolatot, nem segítem az anyát abban, hogy fogadja már el a gyereket ilyen állapotban, ne érezze a gyerek örökké azt, hogy nem felel meg az anyának ebben az állapotban a bőre.

R.: - Ráadásul ilyenkor az anya még rá is szól a gyerekre, hogy ne vakarózz már.

dr.M.e.: - Igen, pontosan. Nem tehet róla a gyerek, hogy vakaródzik és nem szabad bekötni a kezét, hogy ne vakarózzon, mert ilyet is láttam már, hanem ezt valahol másképp kell megoldani.

- Az ekcémáról az van a köztudatban, hogy majdhogynem gyógyíthatatlan. Milyen arányban lehet meggyógyulni ebből a betegségből?

dr.M.E.: - Ez egy genetikai hajlam ez az ekcéma, elég sok gyerek kinövi, akiknek gyerekkorban az ekcémájuk, azok kevésbé. Hangsúlyozom, hogy aki nem is növi ki, nagyon szépen tünetmenetesen tartható, ha megkapja a megfelelő komplex kezelést.

R.: - Mit jelent az, hogy kinövi? Nem lehet, hogy csak arról van szó, hogy egy bizonyos kor után a gyerek már nem igényli annyira az édesanya érintését, és ettől aztán megszűnik a betegség is?

dr.M.E: - Hát ezt így nagyon nehéz megmondani, de biztos, ahogy a gyerek növekszik, megváltozik ez a kapcsolat is. Már nem is igényli annyira a testi közelséget, ahogy idősebb lesz a gyerek, bár azt gondolom, hogy a simogatásra mindig szüksége van, de talán nem olyan intenzitással. A korai csecsemőkorban van a legnagyobb szüksége a gyengédségre, simogatásra, de mondom, nem szabad teljesen lelki síkra terelni ezeket a problémákat. Bár mindig ott van a háttérben, ebben biztos vagyok. Az, hogy a gyereknek az ekcémája látható, nagyon csúnya a bőre, be kell kenni, tulajdonképpen ez a kenés, ez a simogatás. Tehát a gyerek ezt provokálja ki ezzel a bőrrel, hiszen a bőrtünetek sem véletlenül jelennek meg. Ekcémás, és ez által az anyának foglalkozni kell a gyerekkel, kenni kell, simogatni kell, megvan a bőrkontaktus, ez a lényege a dolognak. Néhány beszélgetés után azt úgy körülbelül látom, hogy mit akar nekem mondani ez a bőrtünet. Hiszen ha a beteg beszélni tudna, akkor elmondaná, ehelyett a bőre beszél. Ugye arról beszéltünk, hogy a bőrbetegségek nagy százalékában a lelki okok játszanak szerepet, de azért azt sem szabad elfelejteni, hogy mikor kialakul egy bőrbetegség, mondjuk egy krónikus, egy ekcéma, egy pikkelysömör vagy egy hajvesztés, akkor azért azt is megemlíthetjük, hogy ezek a betegek már másodlagosan is sérülnek lelkileg. Még erre rárakódik ugye a bőrtünetek látványa miatt, meg az, hogy hordozzák a bőrtüneteket, ez egy olyan szorongást kelt a betegben. Lehet valakinek gyomorbaja, szívbaja, stb. az nem látszik, azt tudja palástolni. Ezt nem. Tehát ez egy örökös probléma, hogy eltakarni a ruhával, de a pattanást például nem lehet eltakarni, tehát másodlagosan olyan pszichés károsodás éri ezeket a betegeket, hogy ezt mindenképpen tekintetbe kell venni. És ez az örökös stressz helyzet, ez az örökös szorongás rontja már kialakult bőrtüneteket, tehát visszahat a bőrre úgy, hogy nagyon nehéz ezt az ördögi kört megszakítani. Márpedig ha nem tesszük, akkor nem tudjuk kezelni a beteget. Tehát ezt el kell fogadtatni a beteggel, hogy ilyen problémája van, ez a baja, el kell magyarázni, hogy ez krónikus betegség, ez marad, ez javítható, de akkor hol kell még segíteni őt, és hogyha elfogadta ezt, és elfogadta a saját állapotát, akkor már könnyebb továbblépni.

- Kérdéseiket a 328-8972-es számon várjuk.

- Én Békéscsabáról írtam egy nagymama vagyok, a simogatás, érintésről volt szó. Van egy nagyon jó szép élményem. Én vigyáztam a három kis unokámra, mert konferencián voltak egy hétig a szülők kint külföldön, és akkor olyan két és féléves lehetett a pici lány. Este lefektettem, lesimogattam őket, pusziltam, egyszer a kicsi a ketrecből, rám néz a kiságyból, azt, azt mondja, mama vegyél fel picit, szeressél meg picit. Oly édes volt, ezt az élményt, ez a műsor hozta ki belőlem, hogy mennyire fontos az, hogy az érzelmeinket kifejezzük. Tehát őneki nagyon fontos volt az, nem titkolta, hogy ő mit szeretne. És fölvettem, a vállamra tette a kis fejét, mint az anyja, mert sokáig szoptatta, megsimogattam a hátát, és képzelje el, utána elnyomta, elnyomott engem a két kis kezével, és ment aludni. Tehát ez neki nagyon elég volt, hogy egy picit, igényelte.

R.: - Igen, mert hát erre szoktatták, ezt a testi kontaktust kapta az édesanyjától is és ezért kérte öntől is.

- És tessék elképzelni, most volt 7 éves 18-án, megy iskolába, és hogy mellém került, és ott simogattam a kis vállát, nagyon szeretnek különben mind a három, simogattam a vállát, és úgy-ahogy átöleltem simogattam. Egyszer megállt a kezem és akkor oda nyúlt a másik kezével, de ő rajzolt, vagy el volt foglalva és elkezdte húzgálni a kezem, tehát igénylik a testérintést a gyerekek.

R.: - Kikövetelte magának.

- Ki, ki, pedig már 7 éves.

R.: - Hát igen, aztán majd jön a kamaszkor, és akkor mennyire meglepődünk, hogy ezt a simogató kezünket, ezt már nem kérik, elhúzódnak tőle. Csak nem szabad elhinni, mert akkor is szükségük van rá, csak már egy picit szégyellik.

- Igen. És nagyon fontos, hogy én legalábbis úgy nevelkedtem, hogy nem fejeztük ki az érzelmünket, hanem úgy találják ki, hogy én szeretném, hogy gyöngéd legyen hozzám, találja ki az a másik. Milyen jó ez, hogy a gyerek megmondja, na, találjam ki, hanem megmondja.

R.: - Igen, ez nagyon fontos. Sajnos Magyarországon ez a kicsit rideg tartás eléggé bevett szokás.

- Tapasztalataikat, véleményüket, híreiket is elmondhatják, ha hívják műsorunkat 328-8972.

- Egy fogászati kérdésem lett volna.

- Igen, parancsoljon.

- Gyakorlatilag van-e arra megoldás, hogyha egy 15 éves lánynak, mondjuk, az eredeti fog nem jön ki és röntgenvizsgálat mutatja, hogy a fog megvan, de ez nem fog kinőni a későbbiekben. Lehetséges-e hogy ez tényleg nem nő ki? Semmilyen módon nem lehet ezt megoldani?

R.: - Ezt fogorvos megnézte röntgenen, és azt mondta, hogy nem nő ki?

- Így van. Röntgenvizsgálat kimutatta, hogy nagyon jól bent helyezkednek a fogak, de ha eddig nem jött ki azt mondták, sajnos az már nem fog kijönni. De ez olyan hihetetlen.

R.: - Tejfogai kinőttek és a többi nem?

- Gyakorlatilag két első tejfoga az alsó állkapcsában elől, az még eredeti, a tejfog, de már az is, tehát az mozog, a többi már megvan. De az a kettő nem fog kijönni, csak a röntgenvizsgálat szerint ott van, de nem jön ki. Erre semmilyen megoldás és ezek, amik most jelenleg maradandó fogak benn vannak az ínyben, az ott marad, és sehol semmi, vagy mi történik? Arra semmi esély, hogy ez onnan vagy ilyet nem is szoktak, hogy megpróbálják valamilyen műtéti úton behelyezni, ahogy eredetileg nő.

dr. Czukor József, gyermek-fogorvos. - Úgy hallottam, hogy alsó középső fogról van szó. Biztos, hogy valami rendellenes csíra helyzet van, vagy pedig nagyon beszűkült a helye, és azért nem tud előtörni. Ez nem eléggé tipikus, de előfordul, inkább a felső szemfogaknál szokott ilyen probléma lenni, amit ma már tulajdonképpen műtéti és fogszabályozási komplex kezeléssel nagyon sok esetben meg tudnak oldani. A röntgenkép szájsebész véleménye, fogszabályozó véleménye döntsön abban, hogy valóban esetleg egy kisebb műtéti eljárással fogszabályozó kezeléssel ezt a fogcsírát, ami ott megtalálható még nem csontban, ezt valóban elő lehet-e varázsolni vagy sem.

R.: - Igen, hát úgy elképzelem az alsó kettőről beszél a papa, és hogy azok már mozognak. Tehát nem kell megvárni, hogy kiessenek?

dr.Cz.J.: - 15 éves korban is itt már jobb lenne, hogyha tényleg szakmai beavatkozás történne, hangsúlyozom egy komplex elbírálás, tehát több szakember véleményének az egyesítése és összehangolása révén, mindenesetre kell valamit csinálni.

R.: - Hallottam persze olyanról is, aki megőrzi a tejfogait szinte felnőttkora végéig.

dr.Cz.J.: - Igen, igen, általában ez akkor szokott előfordulni, amikor a megfelelő hozzátartozó maradó fogcsíra hiánya, de itt nem erről van szó, hiánya tarkítja a képet. Ilyenkor hát attól függ, hogy természetesen ez a tejfog hol helyezkedik el, rágófog, vagy nem rágófog lehetőleg megőrizzük ameddig lehetséges az ilyen tejfogat. Nekem vannak olyan betegeim, hogy 40 éves korában is van még tejfoga, és használható tejfoga van. Sőt voltak olyan mondjuk súlyos csírahiányban szenvedő gyermekek, illetve hát tinédzserek, akiknél egy abszolút konzerváló fogászati kezeléssel sikerült úgy helyreállítani a fogazatot, hogy az esztétikailag és rágó funkció szempontjából megfelelő legyen. Például volt egy olyan testvérpár, hogy mind a kettőnek csak négy-négy maradó foga volt összesen, és hát természetesen ilyenkor a megmaradt tejfogazatot maximálisan próbálják megőrizni, és ameddig lehet megtartani ezeket. Legutoljára ezt a testvérpárt már 30 éven fölül láttam, és még funkcionált ez a helyreállítás.

R.: - A természet bölcs, mert amit nem ad meg ahelyett pótolja más oldalról.

dr.Cz.J.: - Nem volt felszívódás, hála istennek nem volt felszívódási jelenség.

- Megismétlem a telefonszámot: 328-8972

- A lányomnak jelentkezett colitisulcerosa-ja és gennyes torokgyulladással kezdődött, és antibiotikumot szedett. Most már stabilizálódott az állapota, tehát nem vérzik, nincs hasmenése, szed sSalofalcot, tudjuk a tiltott dolgokat, amit nem ehet, de nem tudjuk a bélflórát helyreállító egyéb alapanyagokat, gyógynövény kivonatot stb. és a bőrével kapcsolatosan, és hát sajnos, emiatt, erre szeretnék tanácsot kérni.

R.: - Bőrgyógyásznál vagy gasztroenterológusnál, vagy hol?

- Gasztorenterológushoz jár, hiszen egy éve stabilizálódott az állapota, egy olyan típusú doktornőhöz jár, aki szigorúan orvosi, tehát pszichológus, bőrgyógyász kapcsolatos ajánlás van, de igazában nem találtuk úgy meg a megfelelőt, aki ebben a táplálékcsatorna helyreállításban egy kicsit tüzetesebben foglalkozna velünk. Mert hát a kórházban erre úgy láttam, hogy nincsen erő.

R.: - Én nem először találkozom ezzel a kérdéssel, hogy helyre kell állítani a bélflórát. Milyen előzmények után merül ez fel egyáltalán?

- A hétköznap, tehát a mindennapoknak a gyakorlatában a bélflórának a helyreállítása az az antibiotikumok adása után válik szükségessé.

R.: - Kivétel nélkül mindig?

dr.Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Nem. Mert úgy látom, vagy azt tapasztalom, hogy gyereke válogatja, hogy hogyan reagálnak az antibiotikumokra. Egyszer valamikor régen beszéltünk mi már erről így adásban, hogy az antibiotikum, az végül is a belekben előforduló baktériumokra is hat. És némelyiket elpusztítja, némelyiknek leállítja a szaporodását, és ezáltal megzavarja azt az egyensúlyt, ami valaha volt. Ezért jön az nagyon gyakran panaszként a szülőktől, és bele is van az antibiotikumok alkalmazását leíró tájékoztatóba írva, hogy hasmenés létrejöhet, vagy hígabb széklet létrejöhet az antibiotikum adása közben. Különösen az úgynevezett szélesebb spektrumú, tehát több baktériumra ható antibiotikumokra jellemző ez. És ilyenkor nem el kell dobni az antibiotikumot általában, hanem segíteni kell a bélflóra regenerálódásában.

R.: - Ennek a legtipikusabb módja micsoda?

dr.Sz.I.: - A legegyszerűbb módja az a baktérium tenyészetet tartalmazó tejkészítményeknek a fogyasztása.

R.: - Ez a joghurt, kefir?

dr.Sz.I.: - Joghurt, kefir, azok a készítmények, amelyikre ráírják, hogy élő flórát tartalmaz. Ezek nagyon sokszor segítenek már a megelőzésében annak, hogy ilyen jellegű panaszok kialakuljanak.

R.: - Tehát ezt már az antibiotikum szedésével párhuzamosan is szokták javasolni.

dr.Sz.I.: - Igen. Ugye, sokszor mondja a szülő, hogy no, de a gyerek nem eszi meg a joghurtot. Ilyenkor nem is arról van szó, egy pohár joghurtot meg kell ennie, én mindig azért kérem őket, hogy egy teáskanállal imádkozzanak bele a gyerekbe az antibiotikum szedése mellett naponta, mert ez mintegy beoltja a bélflórájukat, és aztán azt rá kell hagyni, az ott szaporodik, és képes legalább az egyensúlyi helyzethez közeli helyzetet megőrizni a gyereknél, és akkor nem jönnek létre az antibiotikumnak ezek a kellemetlen mellékhatásai.

R.: - Hát itt létrejöttek és nyilvánvalóan nehéz erre általában válaszolni, hogy mit kéne tenni, hiszen az édesanya jó néhány specialistához jár, és mégsem kap megfelelő tanácsot. Mégis merre induljon?

dr.Sz.I.: - Ez abból a szempontból meglepő, mert és én igazándiból nehezen tudom hinni, inkább időhiány vagy rosszul föltett kérdést sejtek mögötte, mert a kezeléséhez nagyon szigorúan hozzátartoznak a diétás tanácsok. Mert azok a rendelések, amelyek a fekélyes bélgyulladásnak a kezelését, karbantartását fölvállalják, azok rendszerint dietetikussal is rendelkeznek, és a kezelésnek jelentős része az, hogy ne csak gyógyszert kapjon, hanem egy nagyon pontosan beállított diétát is kapjon a beteg. Nem tudom, hogy hol történt itt a hiba, hogy miért nem történt meg a pontosítása ennek a diétának a kezelés során.

R.: - És elképzelhető, hogy akkor önmagában ez a diéta segítene a bőrgyógyászati probléma megoldásában is, vagy ez egy véletlen egybeesés lehet, hiszen itt egy kamaszlányról van azért szó.

dr.Sz.I.: - Én inkább azt gondolom, hogy itt véletlen egybeesésről van szó. Nagyon egyszerű lenne fölismerni a fekélyes bélgyulladást, hogyha az mindig és minden körülmények között ilyen bőrelváltozásokkal is járna.

- Még fél órán át tudjuk fogadni hívásaikat, azaz 14 óráig: 328-8972

- Kezét csóklom, jó napot kívánok! Van egy 8 éves kislányom, illetve az egyik kislányom, és egy pár éve, mintegy két éve jelentkezett nagyon erős szemviszketés az egyiknél. És úgy gondoljuk, hogy allergiás probléma lehet, de sajnos hát vidéken lakunk, nem túl jó szakemberekkel tudtuk megvizsgáltatni a kislányunkat és kicsit tanácstalanok vagyunk, hogy hova kellene fordulnunk. Tulajdonképpen ez tavasztól őszig jelentkezik ez a probléma és elég kellemetlen, mert néha szegény kislány majdnem kivakarja a szemét, annyira viszket.

R.: - Ön úgy fogalmazott, hogy azt gondolják, hogy allergia van a hátterében.

- Úgy van, azt gondoljuk, ezt szeretnénk megtudni vagy kizárni.

R.: - És szemésznél voltak?

- Voltunk szemésznél, aki megállapította, hogy allergiás a szeme.

R.: - Tehát akkor már orvos megállapította, hogy allergiás. Értem.

- Így van, csak azt nem tudjuk, hogy pontosan mire. Kaptunk is szemcseppet, ami csökkenti a viszketést, illetve időlegesen el is mulasztja, de azért szeretnénk kizárni, hogy nem-e esetleg egy olyan tényező idézi ezt elő, ami egy apróság és kizárható lenne a kicsi életéből.

R.: - Én azt nem értem egész világosan, nem is tudom, hogy van olyan, hogy a szem allergiája, vagy pedig egy allergiás megbetegedés, aminek a tüneteként a szemviszketés jön létre?

- Helyes az utóbbi megfogalmazás.

dr.Sényi Katalin gyermekszemész: - Mert valóban az egész szervezetet éri valamilyen allergizáló tényező, és hol az orra náthával reagál, hol tüsszögéssel, hol szemviszketéssel, hol a bőre lesz kiütéses és viszket az egész teste. Tehát az allergiás reakció az egész szervezetet éri, és gyerekorvosnak kell kivizsgálni, úgyhogy én, ha találok olyan gyermeket, akinek könnyezik a szeme, és nem fertőzéses eredetű, és nem könnycsatorna elzáródásos eredetű, és nem bármi egyéb okból, hanem allergiának gondolom, akkor gyerekorvoshoz, méghozzá allergológushoz küldöm. Budapesten könnyű helyzetben vagyok, sokkal könnyebb helyzetben, mint másutt, mert vannak centrumok, akik az allergiákkal foglalkoznak, gyerekcentrum is van, gyerekklinikán is, a Heim Pál Kórházban is, de azért a megyei jogú városokban is foglalkoznak az allergiával, mivel ez most már egyre inkább népbetegség, és valóban lehet, hogy nem is kell szemcseppel kezelni, hanem az okot kell megszüntetni. Végig kell gondolni a szülőnek, hogy mi váltja ki, lehet egy környezetváltozással is megoldani ezt a problémát, lehet, hogy a szobai bútorokban van olyan atka, például, ami ezt kiváltja, lehet, hogy olyan környezetben lakik, ahol parlagfű van, és akkor azt irtani kell, és nem lesz allergiás. Lehet, hogy olyan gyógyszereket kell szednie más betegség miatt, amire allergiás, igenis, ki kell deríteni az allergia okát, mert akkor gyógyítjuk jól. Csak tüneti kezeléssel lehet mérsékelni a tüneteket, lehet csak tüneti kezelést akkor alkalmazni, ha nem találjuk az okot, de javasolt, hogy megkeressük. Tehát meg kell keresni azt a szakember, tehát a saját gyerekorvosán keresztül, aki ezzel foglalkozik.