Vendég a háznál
2003. Április. 2.
Kossuth rádió, 13.05

Mv.: - Elhiszem.

- Nem volt fájdalmas dolog, de egyrészt, szerintem nagyon-nagyon késõn van ahhoz, hogy ez, hogy, hogy megállapítsák, hogy, hogy baj van a babával, akkor majdnem hogy egy, egy húszhetes, vagy az én esetemben huszonhat hetes gyereket kellett volna akkor, akkor megszülni. Nyilván az én döntésem is az lett volna, hogy, hogy, hogy egészséges gyereket szeretnék...

Mv.: - Igen.

- ...és, és nekem is két császáros gyerekem van, ez, ami nagyon megragadott, amit én abszolút nem hallottam, hogy ez a nyaki redõ, hogy most butaságot kérdezek, de az én nyaki redõm, vagy a magzat nyaki redõje?

Mv.: - A magzaté.

- A magzaté, ugye?

Mv.: - A magzaté hogyne, igen.

- Szóval, erre szeretnék én választ kapni, hogy hol végzik ezt a vizsgálatot pontosan, hány hetes korban, mert úgy olvastam én errõl, hogy ezt sokkal hamarabb meg lehet csinálni, mint egy amniocentézist? Most akkor megint hadd kérdezzek valamit, tehát ez a, mert az amniocentézis ugye, az egy 100%-os dolog, de hány százalékos eredményt kapok, most itt beszélek össze-vissza, de abba nem szeretnék beleesni, hogy megcsináltam ezt is, megcsinálom, és akkor a végén az lesz, hogy amniocentézis.

Mv.: - Én megértem az édesanyát, bármennyire biztosra is akar menni az ember, azért ettõl az amniocentézistõl, hát ténylegesen egy picit idegenkedik, késõ van - mondja a mama -, tisztázzuk akkor, mi ez a nyaki redõ vizsgálata?

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - A nyaki redõ vizsgálatát a terhességnek a korai szakaszában 12. és 13. hetes terhességi idõszakban vizsgáljuk ultrahang vizsgálattal, ezt lehet hüvelyultrahanggal is meg hasi ultrahanggal is, de mostanában már inkább hüvelyultrahanggal végezzük.

R.: - Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász.

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az a bizonyos amnionhártya, amelyik a babát korábban borította, az milyen távolságra van a babának a nyakától. Eléggé biztonságosan ad felvilágosítást arra, hogy jó kromoszómaállományú embrióról van szó, hát természetesen ez az elsõ, csak az elsõ szûrõvizsgálata a kromoszóma rendellenességek kiszûrésében, és hogyha ezt kiegészítjük a 16. héten végzett AFP, alfa-fetoprotein vizsgálatával, és egy nagyon jó minõségû ultrahang vizsgálattal, ultrahang vizsgálattal, azt gondolom, hogy a 18. hétre nagy biztonsággal meg tudjuk mondani, hogy a leendõ gyermek egészséges-e, vagy sem.

Mv.: - Egy pillanatra térjünk vissza erre a nyaki redõre...

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - Igen.

Mv.: - ...mert azt hiszem, hogy a mamán kívül még sokan nem hallottak róla, szóval mi a helyzet, akkor itt egy hártyának az eltávolodását kell megvizsgálni?

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - Tulajdonképpen arról van szó, hogy a kromoszóma rendellenességet hordozó embriók, késõbb már magzatok esetében ez a hártya, ez sokkal távolabb van a babának a bõrétõl, ez egy ultrahang jel, akár ez a redõ ez teljesen másképp néz ki.

Mv.: - Úgy kell érteni, hogy lemérik?

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - Lemérjük, ezt pontosan milliméterre lemérjük, hát iskoláktól függõen 2-2,5 milliméternél nagyobb távolságút már kórosnak értékelünk, és, és hát természetesen ezt több vizsgáló is végzi, nemcsak egy kollega, konzultálunk egymással, hogy neked mi a véleményed, másik kollegának mi a véleménye, és a döntések úgy hozódnak meg.

Mv.: - Úgy beszél róla, mint hogyha ez egy olyan rutinvizsgálat lenne, mint a vérvétel!

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - Gyakorlatilag a mai szülészeti gyakorlatnak ez a része, ez most már évek óta egy jó ultrahang készülékkel, ezt meg lehet mérni.

Mv.: - Negatív ennek az eredménye, az AFP is negatív, nem kell akkor megszúratnunk magunkat?

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - Most egy rizikócsoportról beszélünk, tehát nem a huszonkét éves terhesrõl beszélünk, hanem a harminc-, mint a példa ugye, harminchét...

Mv.: - Harminchét éves a hölgy.

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - ...harminchét éves édesanyáról. Tulajdonképpen ilyenkor az történik, hogy, hogy a genetikus elkezd gondolkodni, hány éves az édesanya, milyen elõzményei vannak, milyen az ultrahang lelete, milyen a nyaki redõje, és akkor gyakorlatilag egy képletben ki lehet számolni, hogy konkrét esetben a harminchét éves édesanyának 1:612 képest van esélye arra, hogy egy kromoszóma rendellenességen lévõ gyermeket hordjon magában, és akkor lehet gondolkodni, hogy tulajdonképpen most mit is csináljunk. Ha ez a rizikó viszonylag magas, mondjuk, mondjuk 1:200, az nem egy, nem egy alacsony rizikó, akkor másképpen döntünk. Másképpen döntünk, hogyha ez közepes, mondjuk 1:800, és másképpen döntünk, hogyha 1:2500, ha nagyon alacsony rizikójú. Akkor úgy gondolom, hogy egy jó nyaki redõ, jó AFP birtokában egy jó pszichéjû édesanya, aki nem izgulja végig a terhességét, az elkövetkezendõ 4-4,5 hónapot, akkor várhatóan ez egy, szépen kihordja a magzatot, ha közepes a rizikó, akkor úgy gondolom, hogy lehet gondolkodni, és ott, ott kicsit az édesanya kezében tesszük le a döntést, hogy most tulajdonképpen mit is szeretne.

Mv.: - Éppen erre akartam kérdezni, hogy többes szám elsõ személyben fogalmazott, hogy döntünk, ki dönt?

Dr. Lázár Gábor, szülész-nõgyógyász: - Hát az édesanya dönt, egyértelmûen az édesanya dönt, de valahogy ezeket a döntési lehetõségeket nekünk kell felajánlani, ebben igaza van, hogy nem egészen pontosan fogalmaztunk, tehát az édesanya és az édesapa dönt, mi minden olyan információval ellátjuk az édesanyát, ami birtokában õ a döntését meg tudja hozni. Természetesen abban az esetben, hogyha ez egy magas rizikójú helyzetrõl van szó, az információk birtokában megkíséreljük olyan helyzetbe hozni, hogy megértse, hogy ahhoz, hogy õ biztonságosan hordja a terhessége alatt a gyermekét, akkor érdemes ezt az amniocentézist elvégezni. Ez egy viszonylag pici beavatkozásnak számít most már Magyarországon, látom, hogy egy kicsit mosolyog, de úgy gondolom, hogy ez egy kicsi beavatkozás nagyon kicsi rizikóval, és nagyon-nagyon fontos eredménnyel, amit, amit mérlegelni kell, hogy pici rizikó a beavatkozásnak, és nagyon-nagyon pontos eredmény, és ez azt hiszem, hogy ez egy öröm aztán, hogy egészséges gyermek várható.

- Hívhatják mûsorunkat most, 328-8972.

Mv.: - Egy olyan kérdésem van, hogy nekem van egy hét hetes kisfiam, aki 4 kiló 20 dekával és 59 centiméterrel született...

Mv.: - Jó nagy baba!

- Igen, és nagyon merevek az izmai, tehát neurológusnál voltunk vele, meg gyógytornász látta, a háziorvosunk látta, és hát többféle gyógytornász módszerrõl tudok, a Dévényi Anna módszer, a Katona módszer, hallottam a babaúszásról, és azt szeretném tudni, hogy mi lehet a legmegfelelõbb, hogyha, hogyha egy ilyen merev, kötött izomzatú kisbabáról van szó?

Mv.: - A neurológus mit mondott, õ tanácsolt valamit?

- Semmit, semmit.

Mv.: - Semmit, õ csak annyit mondott, hogy ez a helyzet, hogy kötött az izomzata?

- Igen, viszont egy olyan gyógytornásznál voltunk, aki Dévényi Anna módszerével dolgozik, õ azt mondta, hogy ez egy, hát nem lehet még megállapítani ilyen pici csecsemõnél, de egész súlyos kimenetelû is lehet, hát vagy az egyik oldala az, hogy nincs semmi problémánk az égvilágon, a másik az, hogy van egy olyan maradandó sérülése, amivel esetleg nem tudunk mit kezdeni a késõbbiekben.

Mv.: - Ha a szülõnek azt mondja egy orvos vagy egy szakember, hogy anyuka ez lehet nagyon enyhe vagy nagyon súlyos, akkor a szülõ általában csak azt hallja meg, hogy ez nagyon súlyos.

Dr. Balla Mária, ortopéd orvos: - Pontosan így van.

R.: - Dr. Balla Mária, ortopéd orvos.

Dr. Balla Mária, ortopéd orvos: - Elsõsorban szeretném az anyukának felhívni a figyelmét a neurológus véleményére, tisztelem és becsülöm mindazokat, akik a gyerekek fejlesztésével foglalkoznak, de ahhoz, hogy egy csecsemõrõl meg lehessen állapítani, hogy ott van-e pontosan olyan kóros elváltozás, ami fejlesztésre szorul, csak fejlõdés neurológiai vizsgálattal lehet megállapítani. Ez a Katona-féle módszer, illetve a fejlõdés neurológia által kifejlesztett nagyon korrekt, nagyon szakszerû vizsgálati módszerek, mindaz a csecsemõ, aki tulajdonképpen normál körülmények között született, semmiféle adaptációs, tehát a külvilághoz való hozzászokási problémája nem volt, nem volt neki légzési zavara, tehát tulajdonképpen normálisan fejlõdött, ezek a gyerekek hozzák magukkal mindazokat az öröklött sajátosságokat, amelyek a génjükbe van. És lehetséges, hogy ennek a gyereknek az égadta világon semmi baja nincsen, egy izmos, keményebb izomzatú kisbaba. Nagyon helytelennek tartom, hogy bármilyen szülõben kételyt ébresszünk, bármelyik szülõt aggodalmassá tegyük, ha bármilyen probléma van, fel kell keresni a fejlõdés neurológiai osztályt, ahol szakszerû vizsgálattal megállapítják, hogy egyáltalán van-e a csecsemõnek bármilyen olyan elváltozása, vagy tünete, ami miatt aggódni kell, és ha korai fejlesztésre szorul, a szülõ minden segítséget meg fog kapni.

Mv.: - Igen, szóval, anélkül, azt gondolom, hogy itt most véleményt mondanánk a mama által felsorolt módszerekrõl, bármelyik lehet adott esetben jó, attól függ, hogy mi a probléma, ugye?

Dr. Balla Mária, ortopéd orvos: - Pontosan errõl van szó, de - hogy mondjam - tisztelet és mondom: becsület még egyszer, minden egyes csecsemõvel foglalkozó, nem neurológus orvos szakembernek, ahhoz, hogy valaki meg tudja igazán állapítani, hosszú-hosszú évek gyakorlatára és nagyon nagy tudásra van szükség.

- Telefonszámunk 328-8972.

- Nekem van egy hét és fél hónapos kislányom, és szeretném megkérdezni, hogy jól tettem-e, hogy beadattam neki az agyhártya elleni védõoltást, vagy sem?

Mv.: - Miért adatta be neki?

- Hát, mert annyit lehet hallani, meg hát, hogy most van, egyéves kora után is van, meg most is be lehet, most hármat, és egyéves kora után csak egyet...

Mv.: - Igen.

- És én elég sok kismamával beszélgettem, akinek ekkora gyereke van, és azért a legtöbb az, az beadatta.

Mv.: - Úgy van ez, hogy egyetlen híradás arról, hogy valamelyik laktanyában egy kiskatonának agyhártyagyulladása van, és másnap elindulnak a kismamák az õ csecsemõjükkel az oltás irányába?

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Ez elég sok problémát vet föl az utóbbi idõben, az agyhártyagyulladás elleni oltás, nagyon nehéz is állást foglalni a kérdéssel kapcsolatban.

R.: - Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos.

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Ugyanis valóban csökkenti az agyhártyagyulladás megbetegedésének a veszélyét a jelenleg forgalomban lévõ oltóanyag, de a hangsúly az én olvasatomban azon van, hogy csökkenti a veszélyét, tehát én attól nagyon félek, hogy a szülõk innentõl kezdve azt hiszik, hogy a gyerekük védett az agyhártyagyulladás ellen.

Mv.: - És minden fajta agyhártyagyulladás ellen.

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - És minden fajta agyhártyagyulladás ellen, és ez esetleg egy kezdõdõ agyhártyagyulladás elsõ jeleinek az alulértékeléséhez vezethet, tehát én ezt tartom egyedül veszélynek ebben a helyzetben. Azt tudni kell, és nem emlékszem, hát végül is nem egész nap a televízió meg a rádió elõtt ülök, hogy fölhívják-e ezek az adások arra a figyelmet, hogy az agyhártyagyulladások egy részének a megelõzésére szolgál a beadott védõoltás?

Mv.: - Szokták mondani.

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Ha ez megtörténik, akkor korrekt, de tudjanak róla a szülõk, lehet agyhártyagyulladása a gyereknek akkor is, hogyha az agyhártyagyulladás elleni védõoltást megkapta, körülbelül egyharmadával, körülbelül 40%-kal csökkenti a veszélyét annak, hogy agyhártyagyulladást kap a gyerek, de véglegesen nem küszöböli ki, tehát még a felére se csökkenti az agyhártyagyulladásnak a veszélyét. Ártani nem árt, hogyha az anyuka megtehette, és merthogy azért nem olyan nagyon olcsó ez az oltóanyag, akkor ne legyen lelkiismeret-furdalása, hogy ezt, ezt megtette, csak ugye megint elõjön az a kérdés, hogy miért nincs akkor ebbõl kötelezõ oltás, vagy miért nem, nem hozzák be ezt országosan? Hát, az elõbb elmondottaknak az értelmében, hogy a világon egyetlenegy ország tudta eddig megengedni magának azt, hogy általános érvényû kötelezõ oltást csináljon, és az Anglia. Sehol másutt ezt nem tudták megvalósítani, mert azért óriási költségkihatása van ennek egy egész ország lakosságára vetítve, ha csak egy korosztályt veszünk, az is valahol 80 és 120 ezer között mozog, és annyiszor X forintba kerülne csak egyetlen korosztálynak a beoltása, itt milliárdokról van szó, és nem gondolom, hogy ezt olyan nagyon könnyen elõ tudja a jelenlegi helyzetben rántani az egészségügy.

Mv.: - Tegyünk talán még egyet hozzá, hogy ugye egy felismert agyhártyagyulladás, az gyógyítható.

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Idevonatkozott az, amit mondtam, hogy a szülõk figyelme nem nélkülözhetõ. Nagyon ritkán kerül sor annak a taglalására, hogy hány óra elõzte meg azt az idõpontot, ameddig kórházba került az illetõ beteg, merthogy ilyenkor múlik a legtöbb az idõfaktoron. Hogyha 6-8 órával az elsõ tünetek megjelenése után kerül be a gyerek, akkor még nagyon esélyeink, nagyon jó reményeink vannak arra, hogy teljesen egészségesre gyógyított gyereket tud visszaadni a kórház, ha ezeken az intervallumokon túllépünk, tehát tizenkét óra, huszonnégy óra múlva kerül kórházba, akkor már sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy károsodott marad az, aki ezt az agyhártyagyulladást elszenvedte, illetve az élete is veszélybe sodródhat. Én a rám bízott gyerekeknek a szüleinek demonstrálni szoktam, van annyi ideje az embernek az egészséges tanácsadásokon, hogy mit jelent a tarkókötöttség, és...

Mv.: - Tarkókötöttség?

Dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Tarkókötöttség, ami az egyik vezetõ tünete vagy az egyik jellemzõ tünete az agyhártyagyulladásnak. És igyekszem megtanítani, hogy amikor a gyereknek már néhány órán keresztül 39 és 40 fok között ingadozik a hõmérséklete, esetleg egynéhány hányása is van, akkor õk maguk gyõzõdjenek meg arról, hogy fölvethetõ-e. Én nem gondolom, hogy a szülõ majd meg fogja állapítani, hogy igen, itt megjelent a tarkókötöttség a gyereknél, de azt, hogy a gyanúját föl tudja vetni, az biztos, és azt is meg tudja állapítani, hogyha lazán elõrebukik a gyereknek a feje. Ugye, itt a hanyatt fekvõ gyereknél a tarkót föl kell emelni, és hogyha ez könnyedén a mellkasra fordítható vagy helyezhetõ, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs tarkókötöttsége. Na most, azért itt is tudni kell, amit a biológiában mindig, hogy néhány százalékban lehet olyan, hogy nem jelenik meg ez a tünet, de ha az, hogy a elõbb fölsorolt három tünetbõl egy sincsen a gyereknek, és mégis agyhártyagyulladása van, azért ezt a gyakorlat számára kihagyhatjuk ezt a lehetõséget. Ha a három fölsorolt tünet, tehát a magas és csillapíthatatlan láz, a hányás és a tarkómerevség közül kettõ megvan, akkor viszont legyünk rajta, hogy az elsõ tünet után 6-8 órával kerüljön orvos szeme elé, és ha akkor megkezdjük a kezelést, akkor nagyon jó esélyünk van arra, hogy a » gyereket épen és egészségesen visszakapjuk.

- Várjuk kérdéseiket, véleményüket ma is, mint minden szerdán 14 óráig a 328-8972-es telefonszámon.

Mv.: - Volt olyan mûsorunk, amely után nagyon sok olyan telefon érkezett, amely azt mondta, hogy õ bizony máshogy látja ezt a dolgot, mint ahogy a doktor úr elmondta, hallgassunk meg a telefonok közül néhányat!

- Jó napot kívánok! A fogzási nehézséghez szeretnék hozzászólni.

Mv.: - Hallgatom, asszonyom.

- A népnyelvben van egy ilyen, hogy fogfrász, és belázasodnak a gyerekek, hogyha nem tudnak, nem tud kibújni a foguk, és kell neki a D vitamint adni, és ezt a kis fénykezelést, tehát mindig kvarcoltuk a gyerekeket hajdanában, és nagyon jót tett nekik. És még van valami...

Mv.: - Igen?

- ...az íriszgyökér, amit kibújott gyökérnek szoktak nevezni, kiváló rágóka.

Mv.: - Jó napot kívánok! Vendég a háznál.

- Jó napot kívánok! Örülök, hogy sikerült felhívnom Önt. Én egy kicsit rácáfolnék arra, amit most a doktor úr mondott, hogy, hogy nem fáj ez a gyerekeknek, és nem viseli meg õket...

Mv.: - Ühüm.

- ...mert hát a kisfiamnál rettenetesen nehezen vészeltük át azt a kor, amíg a fogai kibújtak neki, kétszer volt olyan eset is, amikor olyan görcsös állapotba került, olyan fájdalma volt, hogy egyszerûen nem lehetett vele mit csinálni...

Mv.: - Igen.

- ...önkívületi állapotban volt, csapkodta magát, hiába szóltunk hozzá, semmit, semmit, de semmit nem észlelt így a külvilágból. Utána hallottam én arról, hogy van egy ilyen, hogy fogfrász, és én gondolom, hogy ez, ez, ez lehetett, mert, mert tényleg...

Mv.: - És akkor mi, mi enyhítette végül is ezt a nagyon keserû állapotot?

- Gyorsan felhívtam egy orvost, és õ azt tanácsolta, hogy adjak be neki egy kúpot, egy fájdalomcsillapító kúpot...

Mv.: - Igen.

- ...és miután ezt sikerült beadnom, akkor egy félóra múlva megszûnt ez az állapot. De azt is el kell mondanom, hogy kétéves koráig, amíg az összes foga ki nem jött, addig olyanokat csinált, hogy verte a fejét a parkettába...

Mv.: - Tényleg?

- ...hogyha az ágyon volt, vagy a szõnyegen, akkor lement, és direkt ott verte, úgyhogy a homlokán hatalmas púp volt. Én próbáltam neki mindenféle ilyen szivacsokat varrni, meg olyan sapkát, de hát azt letépte magáról, és lehetett rajta látni, hogy direkt, direkt úgy, azért csinálja, hogy fájdalma legyen, és én csak azt tudtam feltételezni, hogy valami más fájdalmat ezzel akar enyhíteni.

Mv.: - Jó napot kívánok! Vendég a háznál.

- Jó napot kívánok! Én egy nagyon idõs nagymama vagyok...

Mv.: - Parancsoljon.

- ...és van egy féltestvérem, nekem mégis az a véleményem, mert ott voltam, amikor ez történt, 40 fokos láza volt, és azt mondta az orvos, hogy fogfrásza van. Tizenegy hónapos volt, és mondom, 40 fokos láza volt, és akkor ilyen tömlõbe jeget kellett tenni, és azt tenni a fejére, meg a lábait ilyen hideg vizes ruhával kellett becsavarni.

Mv.: - És az segített?

- Igen. Három gyereket neveltem, volt ez a, kallósgyökérnek hívták, mert az elsõ fiamnak is tizenegy hónapos korába jött ki az elsõ foga.

Mv.: - Mi az a kallósgyökér?

- Gyógyszertárba lehetett kapni, olyan mit mondjak, olyan drapp színû, olyan tojáshéj színû volt...

Mv.: - Igen.

- ...és volt rajta egy luk, és hát arra tettünk, de csak egy olyan kicsi zsinórt, hogy nehogy a gyereknek a nyakára kerüljön, és õ rágta.

Mv.: - Szóval, mondhatjuk mi reggeltõl estig, hogy nem fáj a fogzás, a hallgatók elsöprõ többsége azt mondja, hogy bizony igen, a fogfrász az egy fájdalmas dolog. Mi az a fogfrász?

Dr. Cukor József gyermek, fogorvos: - Ez egy népi elnevezés.

R.: - Dr. Cukor József gyermek, fogorvos.

Dr. Cukor József gyermek, fogorvos: - Én nem állítottam azt, hogy a gyereket nem viseli meg a fogzás. Sõt, tulajdonképpen az elsõ fogak megjelenése, tehát, alul a két középsõ kis tej metszõfognak a megjelenése szokta a leginkább megviselni a gyereket, még talán a fölsõ metszõfogak megjelenése, és érdekes módon az oldalsó rágófogak, azok legtöbb esetben szinte észrevétlenül jönnek ki, a szülõ egyszer csak látja, hogy ott is van fog. Tehát igenis megviseli a gyereket, de azt nem tudom elfogadni, hogy amiatt, mert végeredményben ez egy fiziológiás folyamat, amiatt 40 fokos láza van. Na most, amivel lehet segíteni, én most gyógyszerkészítményeket nem mondhatok, de patikába elmondják a patikusnak ezt a problémát, vannak olyan helyileg alkalmazható teljesen ártalmatlan, kisbabának is alkalmazható kis ecsetelõk, amelyek ezt a feszülést, ezt az idegesítõ fájdalmat ezt, ezt, ha nem is teljesen szüntetik, de enyhítik mindenképpen. Valóban az elsõ fogak megjelenésénél nyugtalanabb a gyerek, nyálzik a gyerek, éjszaka fölébred, nehezebben kezelhetõ, de általában 3-4 nap alatt ez le szokott játszódni, és ilyen, hát hogy különbözõ ilyen extatikus állapotok, amit hallottam, nem hozhatók összefüggésbe, pláne az oldalsó fogak megjelenésénél semmiképpen sem hozhatók összefüggésbe.

Mv.: - De ugye az elképzelhetõ, hogy mondjuk, a fogínynek a vastagsága különbözõ lehet, és ezért aztán az egyik » gyereknél könnyebb, a másiknál nehezebb, ez az ok?

Dr. Cukor József gyermek, fogorvos: - Természetesen, természetesen, természetesen, azért mondtam, hogy lehet segíteni kis ecsetelõkkel, amelyek részint érzéstelenséget, részint pedig hát, megkönnyítik ezt a fogelõtörést.

Mv.: - Arról is hallottunk, hogy vannak gyógymódok, íriszgyökér, kallósgyökér a másik, amirõl a nagymama beszélt, mik ezek?

Dr. Cukor József, gyermek fogorvos: - Tulajdonképpen ezek, ezek a természetbõl vett gyógynövények. Nagyon érdekes, hogy olvasok egy könyvet most egy amerikai írótól, ugye a saragosai orvos írta, és ott leírja, hogy hát annak idején, ugye több száz évvel ezelõtt hogy mi minden gyógynövényt használtak fel. Azért nem szabadna mindent elfelejteni, mert nagyon sok hasznos dolog van a természetben, úgyhogy én ennek egyáltalán nem vagyok ellene, hogyha valami beválik, és alkalmazzák, és az használ. Úgyhogy ezek ilyen népi hagyomány útján terjedõ gyógynövények, de mondom: patikában többféle szert is tudnak ajánlani és adni, és nem, nem rettenetes áron, amivel hát, ugye két gyereket fölneveltem, három unokám van, mind a háromnál ugye, volt már fogzás, volt is nyugtalanság, volt nyugtalanság, és tulajdonképpen egy-két nap alatt sikerült leküzdeni, aztán a többi fognál ez, ez már nem volt észlelhetõ.