- Kezit csókolom! Van nekem egy 11 éves unokám, és kérem szépen olyan gondom van, ezt szeretném mondjuk a Nagy Évától, a haján, a fején itt elöl, közvetlenül a haj elején, kérem szépen, van neki egy ilyen sebes állapota. Mostantól én, mint aki nem tudom, hogy mitõl van, arra gondolok, hogy a kislány elég régóta maga mossa a fejét, lehetséges az, hogy a sampont töményen odalöki, rögtön fölmegy, a kezibe kerül, és attól? Valaki azt mondta neki, hogy ez pikkelysömör.

- Hát sebes is egy kicsikét.

- Nem, sebben, és sebes az egész, a homlokán körülbelül 15 centiben elöl, ahol a haj kezdõdik, ottan.

- Igen, igen.

- Nincsen.

- Hát egy féléve.

- De, de, na most a bõrgyógyászaton azt mondották a múlt héten, hogy hagyja abba tíz napig, utána jöjjön be, a sebrõl vesznek egy anyagot, és a...

- Igen, igen.

- Hát valami kenõcs. Most aztán azt mondta, azt mondták a Mária utcában, hogy kérem szépen egy tíz nap után ha bejön, akkor be van rendelve, akkor veszünk le mintát a sebrõl, és kitenyésszük, hogy nem-e valami más.

- Igen, igen. Maradjak nyugodtan, várjam azt meg?

- Igen.

- Hát az, hogy történt, hát az iskolában eléggé ideges állapot uralkodik nála, és mit tudom én, lehet, hogy az is befolyással van?

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Természetesen én is ezt javasolom, hogyha azt tanácsolták a klinikán, hogy most álljon le minden kezeléssel, akkor álljon le, mert csak úgy lehet korrekt laboratóriumi vizsgálati eredményt kapni, hogyha nincs kezelve az a terület. Nyilván azt akarják eldönteni, hogy véletlenül nincs-e egy gombás fertõzése is, mert ugye azt gyönyörûen ki lehet mutatni, de csak úgy, ha kezeletlen a bõr. Na most a másik, ez az egyik lehetõség, a másik lehetõség pedig ami így az elmondás, a nagypapa elmondásából is adódna, az pedig az, hogy egy seborrhoeas dermatitise van a kislánynak, ami azt jelenti, hogy fokozott faggyúmirigy-termelésre való hajlam a hajas fejbõrön, és ennek a gyulladásos része az pedig a koronarészen jelentkezik, tehát a hajas fejbõr-haj határán, s valóban úgy néz ki, mintha sebes lenne, piros, hámló, általában viszket is, csúnya is, kellemetlen. Na most ilyenkor azt szoktuk tanácsolni, hogy olyan sampont kell választani, amit ne illatszerboltban, hanem lehetõleg gyógyszertárban válasszon, speciálisan zsíros, korpás fejbõrre, majd ezt követõen, amikor már megmosta a haját, errõl a részrõl ahogy leválnak ezek a kis hámló pikkelyes gyulladt elváltozások, a helye egy ilyen piros gyulladás formájában ott marad a bõrön. Tehát ott lehet látni, hogy az a terület beteg, s arra a bõrgyógyász szokott írni egy enyhe gyulladáscsökkentõ, általában oldatot, nem krémet, hogy ne zsírozzuk össze a hajat. Na most ez csak tüneti kezelés, tehát ez nem egy oki kezelés, mert ebben az esetben õneki erre hajlama van, de gyönyörûen karbantartható.

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Karbantartható, karban, amíg a gombásodás meggyógyítható, addig ez csak karbantartható, hiszen ez egy öröklött hajlam, ami a tinédzserkor kezdetével szokott sajnos elindulni. Na most ahogy a nagypapa mondta, hogy idegeskedés, feszültség, izgalom, persze hogy rontja ezt az állapotot. Például nyáron sokkal szebbek ezek a fejbõrök, õsszel, télen, amikor kezdõdik az iskola, biztos, hogy csúnyább, de mondom, hangsúlyozom, hogy mindenféleképpen tisztázni kell valóban, hogy nincs-e egy gombásodása, és azt csak laboratóriumi vizsgálattal lehet eldönteni, tehát semmiféleképpen addig a pár napig ne kezelje semmivel, vigye vissza a kislányt, és akkor utána pedig az eredményt úgyis ugyanott meg fogják mondani, és gondolom, hogy ugyanezt a kezelést elõ is fogják neki írni.

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Általában a hajas fejbõrön, igen, és nemcsak a homlok felületén, hanem ahogy a koronálisan, ezért mondjuk, hogy koronaszerûen, hátul is, fül mögött, tarkó tájon ugyanígy jelentkezhet. Csatlakozhat hozzá természetesen az arcbõrön is egy speciális kis bõrgyulladás, akkor az arcra lokalizálódó formájáról beszélünk. Nem kötelezõ, hogy a kettõ együtt legyen, van, akinek csak az arcon, de általában ha valakinek nagyon erõs a hajas fejbõr elváltozása, azért az orrháton, orr-, két, orrnyereg két oldalán, vagy esetleg a szemöldökök vonalába, vagy esetleg az állon igen, szokott hozzá társulni valóban egy ugyanilyen jellegû, csak enyhébb gyulladás.

- Jó napot kívánok! Szeretnék egy tanácsot kérni. Lehet, hogy a doktor úr gyakorlatában vagy valahonnan valaki tudja, hároméves és nyolchónapos az unokám és óvodás és körülötte az óvodában mindenki tudja fújni az orrát, és õ nem, még soha meg se próbálta, hogy hogy lehetne rávenni, van-e valamilyen fortély, vagy rafináció, mert már mindent kipróbáltunk, és meg se próbálja.

- Igen, ilyeneket mi is csináltunk, és valóban tud is fújni, odatesszük a kezünket, érezzük, hogy fúj, de abba még nincs az az erõ, amivel ki tudná fújni az orrát. Tehát a Bethesdába kell járni leszívatni az orrát.

- Hát mert nekünk nincsen készülékünk, nem is voltunk erre fölkészülve, gondolja, hogy még egy ekkora gyereknek érdemes ilyesmit venni?

- ...is tõle, azért is nem vettük meg, mert féltünk ettõl az  erõszakos módszertõl, majd csak megtanulja. Borzasztó náthás, ezért is hívtam most Önöket.

- Mert most iszonyúan el van dugulva az orra, alig alszik, alig tud szuszogni.

- Orrcsepp igen, hát azt használjuk persze, na de hát végül is megszüntetné ezt az egész dolgot az, ha békésen kifújná az orrát idõnként!

- Gondolja, hogy ezt így magától késõbb azért meg fogja tudni csinálni?

- Leginkább az kellene.

- Én gondoltam rá, csak azt hittem, hogy ahhoz õ már túl nagy, hogy most kezdjünk ilyen csecsemõ módszerekkel, de hát ezek szerint talán jobb, mint a semmi. És hogy fogja utálni!

- Jaj, de jó, na ez is nagyon jó, köszönöm. Mondom én, hogy maguknak több a tapasztalatuk, mint nekünk.

- Énnekem a lányommal ilyen problémám nem volt, tehát nekem semmi tapasztalatom nincs. Hát nagyon köszönöm, megpróbálom, és ha minden kötél szakad, akkor meg ezt a vacakot meg kell venni.

- Viszonthallásra, köszönöm.

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - Igen, és a használata körül is vannak bizonytalanságok, bár aki valóban súlyt fektet rá, azért elég könnyen meg tudja tanulni a használatát. Miközben hallgattam itt a nagymamát, nem tudtam követni, hogy mi történik itt tulajdonképpen, mert volt egy olyan érzésem, három és fél esztendõs gyerek, szó nem esett arról, hogy, hogy bármiféle vonatkozásban károsodott lenne a fölfogó képessége vagy az utánzókészsége...

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - ...vagy beszélni ne tudna, hogy ne értené meg, hogyha azt mondják neki, hogy, hogy tegyél oda egy pohár vizet, vagy tegyél odébb egy pohár vizet, itt ez nem merül föl. Azon törtem a fejemet, hogy, hogy vajon mi van neki abból, hogy õ nem tudja, vagy nem akarja kifújni az orrát? Én csak ennyit tennék az egész ügyhöz hozzá, hogy ezen próbáljanak meg elgondolkodni, hogy nem sokkal izgalmasabb-e ez a még a tortúrával együtt is a gyerek számára az a kravál, amit létre tud hozni maga körül azáltal, hogy az istennek nem fújja ki az orrát?

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - Igen igen, nagyon drágán szerzett nyereség, mert én is azt hiszem, hogy, hogy nem igazi élvezet, akár a Bethesdában szívogatják ki az orrából a váladékot, akár otthon majd a megszerzendõ porszívóval, de ennek a gyereknek úgy néz ki, hogy ez valamiért mégis megéri. Azon kellene gondolkodni, hogy mivel lehetne ezt helyettesíteni, tehát ami miatt a gyerek ezt hajlandó fölvállalni, hogy lehetne ezt kiváltani, hogy mit lehetne helyette adni az õ számára, amitõl aztán egyszer csak el lenne felejtve ez az egész, és foglalkozna a neki nyújtott valami mással, és mellesleg amikor éppen erre szüksége lenne, akkor kifújná az orrát.

- Jó napot kívánok! Ötéves a kislányom, és eléggé szeret rajzolni, írogatni, színezni, az íróasztalomnál amikor dolgozunk, úgy hetenként egyszer elõfordul, hogy az íróasztali lámpa nem felé van ugyan irányítva, mégis azt mondja, hogy viszket a szeme és zavarja a lámpa. Ez elég okot ad arra, hogy orvoshoz forduljak vele? Ez ilyen 40 wattos égõ.

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Van, hogy viszket, van, hogy könnyezik, van, hogy egy kicsit életlenebbül lát, ezek a fényérzékenységek felhívják a figyelmet két dologra. Egyrészt arra, hogy esetleg tényleg allergiás, tehát...

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - ...van valami, valami érzékenysége, és ezek a provokáló tényezõk, mint a légkondicionálás, a szél, az erõs fény, a valamilyen spray használata az felfokozza az allergiás hajlamot, ez az egyik dolog, tehát a viszketésnek lehet ez az egyik oka. Másik pedig, hogyha fény hatására lép fel, akkor lehetséges oka az is, hogy van egy krónikus gyulladása.

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Valamilyen gyulladást a fény provokálja, hiszen a gyulladás az fénykerülõvé teszi a szemeket. Azért azt mérlegelni kell, hogyha ugyanennél a lámpánál csokit eszik vagy játszik, és nem viszket a szeme, akkor lehet, hogy csak tanulni nem szeret, no de hát ez mondjuk csak az anyaság beszél belõlem.

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Ez a többi gyereknek szól.

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Igyekeznek a számítógépeket úgy elkészíteni, hogy minél kisebb kisugárzása legyen, van mérés, ami kimutatja, hogy az alfa részek a fényvédõ vagy a védõréteg ellenére hatvan centire kilépnek, hogy ezek tényleg egy katód sugárcsõbõl kilépõ alfarészek vagy nem, ezt a fizikusok mérlegelik. Azt mindenképpen tapasztaljuk, hogy megváltoztatják mindazok az eszközök, amelyek elektrosztatikus erõteret teremtenek maguk körül a levegõnek az összetételét, mert maguk felé vonzzák azokat a kis részeket, melyek töltéssel rendelkeznek, és a víz például egy dipólus molekula, és a víz-, tehát a páratartalom megváltozik azokban a szobákban, ahol a számítógép folyamatosan mûködik.

Dr. Sényi Katalin gyermek szemész orvos: - Ha azon a területen a por és a víz koncentrálódik, máshol meg kevesebb lesz. Most még a tetejébe a fénykép, a képet, a színes képet nézi a gyerek merev, nyitva tartott szemmel...

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Mozog, de nemcsak az van, általában egy picit magasabban van, tehát nem lefelé néz, mint ahogy az olvasáskor lefelé nézünk, hanem egy picit fölfelé, ennek következtében a szemek tágassága nagyobb, mint egy lefele nézett olvasáskor, jobban kiszárad a szem az amúgy is száraz szoba levegõjében, mereven nyitva tartja, hogy egy mozzanatot se veszítsen el abból a képbõl, amit õ nézni akar, kevesebbet pislog, és mind a szemével, mind az egész idegrendszerével arra figyel, hogy õ azt a jelenetet, amit ott lát, minél gyorsabban és ügyesebben észlelje, építhessen házakat, lelõhesse, akit le kell lõni a játékokban. Mindezek nem a szemet elsõsorban, hanem az idegrendszert veszik igénybe, az agykérget, tehát én azt mondom, hogy a számítógép nem direkt rossz hatású, hogy most lövöldözi a betegre azt a káros sugárzást, hanem összességében hat az egész emberre. És ha egy számítógépes munkahelyen dolgozó embernek, felnõtt embernek azt mondjuk, hogy háromnegyed óra után negyedóra szünetet kell tartani, és ez nem vonható össze, mert ugye ez a munkavédelmi szabály, s nem adható ki a munkaidõ befejeztével, hanem háromnegyed óránként fel kell állni, akkor egy gyereknek minimum ennyit, ennél hosszabb idõt nem szabadna töltenie a számítógép elõtt, és nem így szokott ez történni, tehát valami idõszerkezetet be kell építenünk, hogy lekapcsoljam utána, és kikapcsoljam a készüléket.

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Nem, utána szaladjon le a kertbe, és focizzon, vagy menjen el a barátjával egyet úszni. Nem baj, hogy ismerik a számítógépet, én nem mondom, meg használják is sokkal gyorsabban és ügyesebben használják, de az egészségükre vigyázzanak. Azt sem mondom, hogy állandóan fussanak, mert hát az is egy szélsõség, de mindenképpen tudjanak felmászni egy kötélhágcsóra, mindig mondom, mikor a gyerekek jönnek, hogy mentsem föl tornából õket, hogyha kiüt a tûz, akkor hogy mászik ki az ablakon, hogy menekíti ki magát, hogyha nem tudott, mert végig föl volt mentve tornából? Hát van kezünk, lábunk, azt is tudjuk használni! Legalább olyan öröm egy gyereknek más élményekben is gazdagnak lenni, minthogy állandóan a számítógép elõtt ülnek, silánnyá válik az életük, nem lesznek olyan sokoldalúak. Csak úgy viccbõl mondom el, hogy én elmondhatom az életrajzomban, hogy mi mindent csináltam, de õk azt az egyet tudják mondani, hogy egész nap ülnek a számítógép elõtt, és nincs barátjuk, maximum interneten leveleznek. Azt gondolom, hogy elvonjuk a gyerekektõl ezt az örömet és ezt a lehetõséget, hogy sokoldalúbbá tegyük õket, úgyhogy, persze több energiát igényel a szülõtõl is, ezt nagyon jól tudom.

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Hát a tévét azt három, ha van olyan nagy szoba, három méter minimum.

Dr. Sényi Katalin gyermek szemész orvos: - Az messze van, a gyerekek tapintani szeretik mindazt a dolgot, amivel játszanak, vagy amit foglalkoznak, úgyhogy látniuk kéne három méterrõl is, hacsak nem egy ilyen mikroképernyõs számítógép, tévé. Hogy nézzék-e a tévét?

Dr. Sényi Katalin gyermekszemész orvos: - Hát a tévé, ha meg van világítva a szoba, tehát nem egy teljesen sötét és nagyon kontrasztos terembe nézzük, mert az akkor ugye nagyon kifárasztja a szemet, hogyha nagy a kontraszt, akkor nézhetnek egy mesét, de mondjuk a híradót azt nem feltétlenül nézzék, mert az szörnyû, mondjuk nagyobb gyerekek nézhetik, de kisgyerek az csak tragédiákat lát, és nem mer majd az utcára sem kimenni, mert minden nap történik valami baj. Ez nevelési probléma, most hogyha orvosi problémára kellene áttérnem, akkor azt mondom, hogy a zaj, állandó nyugtalanná tétele az embernek nem biztos, hogy cél, tehát kell csöndnek is lenni, meg lehet élvezni egy halk zenét is, meg egy kellemes beszélgetést is, tehát mindennek lenne értéke, és nem válnának süket felnõttekké az emberek, ha erre is tudnánk figyelni. Hát ilyen álmodozó vagyok, ez az igazság. 

- Hallgatom a mûsorukat, és én is szeretnék az ortopédorvostól kérdezni valamit.

- Feltehetem a kérdést?

- Van egy 14 hónapos kisunokám, aki még egyedül nem tud járni, mindig menni szeretne, de olyan érdekesen kifordítja a lábait, fõleg a jobb lábát egészen jobbra elfordítja, és akkor a kis bokája majdnem a földön van, úgy jár. Ez így majd ki fog alakulni, így jó-e, vagy majd kialakul, és tud rendesen járni?

- Igen, igen.

- Nem volt probléma.

- Nem, nem, azt mondja a kis menyem, hogy nem, és látta egy otthoni orvos, körzeti, háziorvos, aki nem tudom biztosan, hogy gyermekorvos-e, nem valószínû, hanem háziorvos, csak általános orvos, õ sem mondta, hogy probléma lenne, de olyan különösnek találom, ahogy jár, olyan, hát nem tud egyedül megállni sem még, meg járni sem.

- Nem, nem volt probléma, nagyon ügyes, nagyon értelmes kisbaba, és ezért félek, hogy esetleg probléma lesz késõbb, hogy... Az lenne a kérdésem, hogy vigyük-e újra ortopédorvoshoz, mutassuk meg, vagy mit tegyünk? Nagyon furcsa, hát nekem is voltak gyerekeim, meg láttam gyermekeket, de hát õk nem így kezdtek járni, nekem nagyon különösen, hogy nagyon kifordítja jobbra a kis lábát.

- Szinte mind a kettõt, de a jobbat azt jobban.

- És azt, ott már a kis bokája majdnem leér a földre, annyira úgy, ahogy ránehezedik a lábára, majdnem a földet éri.

- Nem, nem, nem, õ nagyon szeret menni, egy kézzel, ha fogjuk, akkor õ szinte kilométernyi utakat is meg tud tenni.

- Hát õ akar, mászik is, különben amikor elengedjük, meg a szobájában mászik, de egyébként nagyon szeret menni, kapaszkodik, feláll, és akkor kéri, hogy menjünk vele, és körbe-körbemegy mindenfele, jár, lépcsõkön, tehát megyünk mindenhol, csak hát ezt tartom különösnek, ezt a lábtartást.

Dr. Balla Mária ortopédorvos: - El kell mondanom, hogy a mozgásfejlõdés egy spontán folyamat, aminek a lényege a folyamat. Hogy a gyermek mikor fog önállóan fölállni, járni, ez mindig egyéni sajátosság, a babakönyvekben olvasott adatok átlagértékekbõl adódnak, hogy a legtöbb ebben a korban teszi, de ebbe belefér az is, hogy van olyan gyerek, amelyik hathónapos korában már feláll és elkezd lépkedni, és van olyan is, amelyik csak másfél éves korába kezdi ugyanezt. Ez attól függ, hogy mit örökölt, milyenek az egyéni sajátosságai, milyen a körülmény, milyen a súlya, milyen az alkata. A gyerek nem azért nem kezd járni önállóan, mert õ nem tudja, hogy neki járni kell, neki meg kell tanítani, mert még nem elég erõsek a lábacskái, a térde, a csípõje ahhoz, hogy õ elinduljon, neki ehhez gyakorlásra van szükség.

Dr. Balla Mária ortopédorvos: - A gyakorlás nem abból áll, hogy járatom, az egy erõltetett, mesterséges dolog, igaz, hogy a baba szereti, de hát minden gyerek szereti, ha foglalkoznak vele, ha egy üvegpoharat adok a kezébe, azt is szereti, ha esetleg felültetem a szekrény tetejére, azt is szereti. A segítség elsõsorban az, hogy lehetõséget biztosítok ahhoz, hogy az önálló álláshoz, járáshoz szükséges izomerõ kifejlõdjön, tehát olyan helyen legyen, ahol a baba mászhat, föltérdelhet, fölállhat, letottyanhat, megint kezdheti elölrõl, mert ezekkel a mozgásokkal erõsíti és gyakoroltatja az izmokat, erõsíti az izmait, és gyakorolja azokat a mozgáselemeket, amelyek ahhoz kell, hogy meg tudjon önállóan indulni. Ebben a folyamatban valóban gyakran látjuk, hogy vagy kifele, vagy befele fordítják a lábacskáikat, vagy a belsõ szélen állnak, de ezek általában mire a gyerek önállóan megtanul állni vagy elindul, rendszerint szépen maguktól rendezõdnek.

Dr. Balla Mária ortopédorvos: - Igen, árthatnak vele, a gyereknek nem elég erõs az izomzata ahhoz, hogy a normál helyzetbe megtartsa a testsúlyát, mert még nem elég erõs a lába. Tehát nem kell õt járatni, azt lehet, ha foglalkozni akarok vele, dobok neki egy labdát, õ akkor ugye mászni fog, utána fog mászni, nem arról van szó, hogy 5-10 percet, ha õ éppen szeretne járni, akkor nem járatom, de hosszú idõn tartó, lépcsõjáratás és vezetgetés csak azért, mert a gyerek segít, szereti, sajnos ezzel a segítéssel a nagy szeretet mellett ártanak a gyereknek!