- BabaNet
#baba#anya
Babanet - Vendég a Háznál  02.10.31
   Mûsorarchiv
   Mûsortörténelem
   Stáblista

Vendég a háznál
2002. október. 31.
Kossuth rádió, 13.05

- Volt egy mese alvás közben, hogy a fogról. Volt egy gyerek, aki Gergõ volt, és vett magának édességet. És arról szólt, hogy elment a szobájába, mert ott dugta el az édességét, nagyon sokat evett, és elnevezték Nyalókás Gergõnek. Õ is jött ez a manó, és a fognyûvõ, és a fogát így kiskalapáccsal kikalapálta.

R.: - Ha lyukas a fogunk, az fáj nekünk?

- Igen.

R.: - Mivel okozhatunk rosszat a testünknek?

- Hogyha nem mozgunk, akkor a testünk rossz lesz.

R.: - A felnõttek, mit szoktak csinálni, ami biztos, hogy rossz nekik?

- Cigiznek.

R.: - És a cigaretta szerintetek rossz a testünknek?

- Igen.

R.: - Vajon miért?

- Azért, mert betegek lesznek, köhögnek.

R.: - Vajon a felnõttek akkor miért cigarettáznak, hogyha utána köhögnek?

- Azért, mert büdös.

R.: - Itt vagyunk egy nagyon érdekes kamion elõtt, amire az van ráírva, hogy Budapesti Életvezetési Központ, egy nagy zsiráf van rajta.

Zilahy Réka, a Sziget Droginformációs Alapítvány oktatója: Ez a zsiráf, amit itt láthatunk, Haroldnak a képe. Harold az életvezetési központ kabalafigurája, aki különösen a kicsikhez szóló programokban vesz részt, nagyon aktív szereplõ.

R.: - Akkor menjünk be. Amikor bementünk, akkor nem nagyon különleges maga ez az utánfutó.

Zilahy Réka: - A titkok azok el vannak rejtve. A foglalkozások folyamán jönnek elõ nagyon-nagyon érdekes szemléltetõ eszközök, például egy anatómiai bábu. Itt van a bábunk. Mindennek van neve, ezt a bábut Daninak hívjuk.

R.: - Át lehet bújni rajta, vagy legalábbis nincs rajta bõr itt elõl.

Zilahy Réka: - Bele lehet bújni az emberi testbe, és meg lehet nézni, hogy milyen szerv hol helyezkedik el. Ha sikerül megtalálni a gyereknek a szervet, amirõl épp szó van, akkor azt ki is tudjuk világítani. Nagyon-nagyon alapos testismerettel ruházza fel ez a test a gyerekeket. A testnek mûködésérõl beszélgetünk minden foglalkozásnak az elején, természetesen korosztály meg ismeretanyagnak megfelelõ szinten.

Zilahy Réka: - Mi az, amit mindannyian elhoztunk ide magunkkal, ami nélkül nem is tudtunk volna idejönni? Mi lehet az?

- Láb.

Zilahy Réka: - A lábunk minek a része?

- Test.

Zilahy Réka: - Így van. Hát én azt hiszem, ti már nagyon sok mindent tudhattok errõl a nagyon-nagyon érdekes dologról, az emberi testrõl. Próbáljuk meg most közösen összeszedni, milyen testrészeket ismerünk.

- Láb.

- Nyak.

Zilahy Réka: - .... Jó? Nézzük a fejet. Mi minden van a fejünkön? Nézzük csak, mi ez?

- Haj, fül, szem, orr, áll.

Zilahy Réka: - Az, így van, köszönöm szépen, nagyon ügyesek voltatok. Amiket most felsoroltunk, ugye ezek mind olyan dolgok, olyan testrészek, amiket kívülrõl láthatunk egymáson. A társainkra nézünk, ezeket mind láthatjuk egymáson. Most menjünk egy kicsit tovább, mert hogy az emberi test nemcsak kívülrõl nagyon érdekes, sok minden tartozik hozzá, hanem belül is nagyon sok érdekes dolog van. Ezeket úgy hívjuk, ezeket, amik belül találhatók, hogy szervek. Én azt hiszem, hogy ti néhány szervet is már nagyon-nagyon jól ismertek.

- Szív.

Zilahy Réka: - Például a szív, így van, és más szervek, amik bennünk vannak. Mi van még bennünk?

- Orrmandula.

Zilahy Réka: - Orrmandula. Van még valami nagyon-nagyon fontos. Nézzük csak meg, mi .... Belül érezhetünk valami keményet?

- Igen. Csont.

Zilahy Réka: - Nagyon jó. Menjünk körbe. Érezzük, hogy ott valami mozog, ez a puha. Érezzük ezt a puhát? Na, ez az izom. Miért fontos?

- Mert akkor erõsek leszünk.

Zilahy Réka: - Így igaz. Az izmok mozgatnak minket. Az izmok mozgatják a testünket. Hogyan tehetjük erõssé az izmainkat?

- Hogy tornázunk.

Zilahy Réka: - Tornázni kell.

Junk Csilla pszichológus, a budapesti Életvezetési Központ vezetõje - Angliában körülbelül kilenc-tíz éve mûködött már a program, amikor az ottani támogató ... kiírt egy pályázati lehetõséget, amihez a Budapest Bank megkereste a Sziget Alapítványt, hogy a program szakmai elindításában közremûködne-e Magyarországon. Ezt az alapítvány elfogadta, és így tulajdonképpen a ... támogatásával indult el a program Magyarországon. Ez is annak köszönhetõ egyébként, hogy az angol hatékonyságvizsgálatok is elég jó eredményeket mutattak. Fõként a gyerekeknek az attitûdje, tehát a gondolkodása, hozzáállása a kábítószerekhez az hatékonyan befolyásolható, alakítható a programmal kedvezõ irányban.

R.: - Miért fontos az, hogy három éves korban kell elkezdeni ezt a programot?

Junk Csilla: - A kábítószermegelõzés az tulajdonképpen nem más, mint egy jól mûködõ egészségmegõrzés, egy egészségnevelés, -fejlesztés. Tehát igazából nem az a feladatunk és nem az a kábítószer megelõzésnek a hatékony útja, hogy a gyerekeknek megmutatni azokat az anyagokat és lebeszélni õket, megijeszteni, s a többi, hanem azért kezdjük három éves korban, mert a legfontosabb az az, hogy az egészséget ismerjék meg, az egészségnek az értékét, az emberi test normális és helyes mûködését, azt, hogy ez mivel segíthetõ elõ. Tehát egy teljesen más irányból közelítve ha arra fókuszálunk, ami érték és ami pozitív lehet, akkor ezt el lehet kezdeni egészen nyugodtan pici korban is ahhoz, hogy megalapozott lehessen.

R.: - Forgó Júliával beszélgetek, egy óvónõvel. Nálatok már kétszer is volt ez a zsiráfos kamion.

Forgó Júlia: - Már kis és középsõ csoportban is járt nálunk, és mivel ugyanazt a mûsort láttuk, másodszorra már emlékeztek bizonyos dolgokra, emlékeztek Haroldra, aki az egész témába bevezette õket.

R.: - Harold a zsiráf, ugye?

Forgó Júlia: - Igen, Harold egy báb, aki beszélget is a gyerekekkel, énekel nekik, és magát a testápolási teendõket azt rajta mutatják meg a gyerekek és õ beszél nekik errõl.

R.: - Milyen reakcióik voltak, mikor már a kamionból kijöttek és bejöttek a csoportszobába? Beszélgettek utána róla sokat még, vagy azért ez nekik egy nagyon gyorsan tovább lépni ezen?

Forgó Júlia: - Utána még hetekig emlegettek bizonyos momentumokat, és tehát fõleg Haroldot, a zsiráfot, a bábot, aki õket megfogta, és késõbb is emlegették és ma reggel is volt, aki mondta, hogy újra itt van a kamion és megint itt van Harold.

Zilahy Réka: - Játszani fogunk kicsit, és ehhez segítségül hívunk egy játszótársat. Emlékeztek erre a kis játszótársra?

Igen.

Zilahy Réka: - Õ egy zsiráf, akit úgy hívnak, hogy...

- Harold.

Zilahy Réka: - Harold, bizony. Hát Harold most is itt van velünk, és én reggel beszéltem vele, mondta, hogy nagyon szeretne találkozni veletek, és most elõ is hívom. Szia, Harold, itt vannak az ovisok és nagyon szeretnének veled találkozni. Hozta a kis valamijét is. Emlékeztek a tisztasági csomagjára?

- Igen.

Zilahy Réka: - Igen? Azt mondja, hogy akadt egy kis problémája ezzel a tisztasági csomaggal, és szeretné, ha újból segítenének neki, és elmondanátok, hogy mindaz a dolog, ami ebben a zsákban van, mire való. Segítünk neki?

- Igen.

Zilahy Réka: - Megmondjátok, mire való? Rendben. Akkor kukkantsunk bele. Mit találtál?

- Fogkrém.

Zilahy Réka: - Ez bizony a fogkrém. De ehhez még kell valami.

- Fogkefe.

Zilahy Réka: - Mire való?

- Hogy fogat mossunk.

Zilahy Réka: - Mutasd csak meg, ez mire van, hogy kell fogat mosni. Nézzük csak! Nagyon jó. Nagyon ügyesek vagytok, köszönöm szépen. Akkor .. Megmondod a neved?

- Zsófi.

Zilahy Réka: - Zsófi, légy szíves, mosd meg Haroldnak a fogát.

- Jó.

Zilahy Réka: - Hátul is, elõl is. Ügyes voltál.

R.: - Egy óvodás programot láttam. Hogy lesz ebbõl egyszer csak egy drogprevenciós elõadás? Végig tudnánk venni, hogy évrõl évre mi a fõ mondanivalója az egyes programoknak?

Zilahy Réka: - Hát az óvodásoknak minden õróluk szól, ez a testüknek az ismerete. Az elsõs korosztálynál az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás. Az emberi test minden évfolyamban benne van, azzal kezdünk, az emberi test ismeretével egyre részletesebben. Második korosztályban az érzelmeken van a hangsúly, nagyon-nagyon fontos, hogy beszélgessünk az emberi érzelmekrõl, az érzelmeknek a feldolgozásáról, feloldásáról. A harmadikban az emberi agy, az agynak a mûködése a központi téma. Negyedikben a döntések, arról beszélgetünk, hogy kik, mik és hogyan befolyásolhatják a mi nagyon-nagyon fontos döntéseinket, különösen az egészségünket érintõ döntésekre térünk ki. Ötödikben még mindig a döntésekrõl van szó, de itt a hangsúly a barátok befolyásán van. Hatodikban a média befolyásáról beszélgetünk, a reklámok hogyan befolyásolhatják a döntéseinket, hogyan változtatják meg az álláspontunkat valamivel kapcsolatban. Itt már beszélgetünk hatásmechanizmusokról, tehát az alkoholnak és a cannabisnak a hatásmechanizmusát itt már elég részletesen elemezzük. A hetedik és a nyolcadik évfolyamban a .. és az élmények döntéseinkre való befolyását boncolgatjuk, és olyan ... stratégiákat próbálunk felvázolni, amelyek segítenek egy picit az olyan szituációban, amikor megkínálnak minket alkohollal vagy cigarettával, akkor ott hogyan mondjunk nemet. Egy kicsit az önbizalomnak a megerõsítése.

R.: - Itt vagyunk egy budapesti általános iskolában, és hatodikosokkal beszélgetek. Nálatok tavaly volt egy zsiráfos kamion. Emlékeztek még rá?

- Igen.

R.: - Mi történt, mirõl beszélgetettetek?

- Egészség, hogy van a szervezetünkben mindenféle, és hát errõl.

- Az egészségtelen dolgokról is beszéltünk sokat, hogy a drog, meg az ital, meg a cigaretta, meg ilyesmi, hogy azok nagyon egészségtelenek, meg hogy mit csinál.

R.: - Mi volt az a film, amit néztetek?

- Az egy ilyen gyerekrõl szólt, aki el akartak hívni cigarettázni.

- ...beszélgetett, hogy ezt nem szabad, mert ez veszélyes neki, és akkor a tüdeje füstös lesz, meg az ereibe drog kerül, és az nem jó.

- Úgy volt, hogy volt õ maga a feje, és ott volt fölötte az agy.

- Ott volt magában, gondolkodott.

Zilahy Réka: - Az osztály .. harmadikos korukban ismerkednek meg, és utána elég sok programban részt vesz ez a szemléltetõ eszközünk. Most elindítok egy videót, amiben egy kisfiú nagyon komoly döntés elõtt áll, és ebben is a döntés meghozatalában az agy lesz majd a segítségére.

- Szia, na mondd, élvezed a partit?

-- Élvezem, remek. Az összes ruhadarab itt van.

- Megkínálhatlak egy ilyennel?

- Vagy egy ilyennel?

-- Hát, úgy látom, a legtöbben ezt csinálják.

--- Megállj, Lemon!

-- Ki az?

R.: - ... most világít.

--- Mit mûvelsz, Lemon?

-- Csak azt, amit a legtöbb barátom csinál.

--- Ugyan már, nem követheted a többieket. Gondolj a legjobb barátodra!

-- De agy, õk az én legjobb barátaim. ...

--- Nem a jó barátaidra, Lemon, hanem a legjobb barátodra. Gondold el, mit tehet az a cigaretta, meg a sör az agyaddal!

R.: - Mivel kapcsolatban gondolkodott azon, hogy kipróbálja-e a cigarettát vagy ne?

- Akkor menõnek fogják gondolni.

- Ez egy nagy döntés egy gyerek részére, hogy most ezt választja vagy nem, hogy menõ vagy nem, mert ez így függ össze nálunk.

R.: - Ti is kerültetek már ilyen döntés elé?

- Mi még nem.

- Nem.

R.: - És hogyha kerülnétek, akkor ti mit csinálnátok, vagy hogy oldanátok meg ezt a helyzetet?

- Megmondanám neki, hogy ez egyáltalán nem jó, egészségtelen, és semmivel nem leszek több.

R.: - Ha valaki azt mondja, hogy ez egyáltalán nem káros a szervezetre, akkor ti erre mit tudtok mondani?

- Megmutatjuk, hogy a boltban is ki van írva, hogy káros az egészségére meg a környezetére, meg ilyen.

- Ezeket a részecskéket így megtömíti, tehát kátránnyal és a nikotin bemegy a vérbe.

R.: - Azt mondják, hogy attól megnyugodnak.

- Nem nyugszik meg, csak úgy érzi, hogy...

R.: - Ti mitõl szoktatok megnyugodni?

- A sporttól is meg lehet, mert akkor így kidolgozod magadból...

- ... az energiát.

- Igen.

R.: - Mitõl lesz valaki a barátotok, vagy ki lesz a ti barátotok?

- Akivel játszunk, meg akivel beszélgetünk, és aki sokat van velünk.

- Elmondjuk a titkainkat neki, és azokat nem fecsegi ki.

R.: - Lehet attól valaki a barátotok, hogy õ cigarettázni hív vagy hogyha elmegy veletek cigarettázni, ettõl lehet valaki a barátotok?

- Nem.

R.: - Te nagyon bólogattál.

- Nem. Én ismerek egy, van egy barátnõm, aki cigizik, de most már próbál leszokni, de õ jó fej, szóval õ nem olyan, de még nem is kínált meg, úgyhogy vele minden rendben van.

R.: - És te mivel szeretnél kitûnni a társaid közül, vagy mivel szeretnél menõ lenni?

- Hát én olyan vagyok, amilyen, én nem akarok egy az osztály nagy izéje lenni, és sokan így gondolják, hogy én ez szeretnék lenni, de hát én ilyen vagyok, és hát én nem nagyon akarok, én örülök, hogyha engem szeretnek, akit én szeretek, és akkor így megvagyok nagyjából. Hát beszélgetünk sokat, átgondoljuk, ami történt, és akkor így.

Jung Csilla pszichológus. Az elõtesztek azt mutatják, hogy nagyon is alapozott volt, tehát fontos, hogy ezt elkezdtük, mert a gyerekeknek a nagy többsége az alkohollal, a dohányzással már a negyedikesek is találkoztak. Az meglepõ volt egyébként, hogy legtöbben a szülõk közremûködésével. Valószínûleg a szülõk úgy érezték biztonságosabbnak a gyerekeknek a különbözõ hatóanyagokkal, mondhatnám, hogy a .... való találkozásokat, hogyha az õ felügyeletük és az õ jelenlétük mellett történik. Tehát ezért a gyerekek nagy része arról számolt be, hogy különbözõ családi rendezvényen, gondolom, akár szilveszterkor vagy újévkor ilyen eseményeken a szülõk maguk ismertették meg velük ezeket az anyagokat, fõként a dohányzást és az alkoholt természetesen, de aztán van errõl egy ilyen elképzelés, hogy biztonságosabb feltételnek érzik az ilyen alkalmakat, mint mondjuk a kortársakkal való kipróbálást.

R.: - Hogyha a kamionban, ebben a zsiráfos kamionban azt hallják a gyerekek, hogy ne próbálják ki, otthon viszont azt látják, hogy a szülõk ezzel élnek, akkor ezzel mit lehet kezdeni?

Junk Csilla: - Nagyon sok gyermeknél fennáll az a jelenség, hogy a szülõk döntése az természetesen, tehát egy hiteles döntés, hiszen egy olyan ember hozta, aki pontosan ugyanúgy tudja, hogy ezek az anyagok milyen hatással vannak az emberi szervezetre. De hogy az ember pont attól nagyon értékes, hogy mindenkinek egyéni döntés lehetõségei vannak, amiket fõleg a nagyobbak, ötödik-hatodikosokkal lehet azt gondolom, hogy üzenetként közvetíteni, hogy a szülõ így döntött, de ezzel semmi gond nincsen, de neked megvan a lehetõséged arra, hogy egészen másképp döntsél a te belátásod és a te ismereteid, tudásod, elképzelésed, vágyaid szerint, és hogy próbáljuk inkább azt a felelõsséget érzékeltetni velük, ami egy ilyen döntés mögött áll, hogy érezhessék, hogy ez nem egy olyan determinált dolog, hogy mondjuk feltétlenül ha a szülõk dohányoztak, akkor nekem is ez az utam, hanem el merjen azon gondolkodni, hogy én dönthetek másképp, és milyen elõnyök, hátrányok vagy bármit sorakoztathatok fel.

R.: - A gyerek nem érezheti azt ez után, hogy az õ szülei rosszul döntenek?

Junk Csilla: - Van, amikor visszajelzésként is elõjön.

R.: - ... más utakon, de ugyanoda vezethetnek el.

- Ez egy fontos dolog, hogy amikor drogokról beszélünk, akkor az alkoholt sem kéne kihagyni. Az a nagy különbség, hogy az alkohol legális drog Magyarországon, míg az egyéb drogok többnyire illegálisak. Ugye legális még a dohányzás. De hát az alkohol az, ami problematikusabb.

R.: - Lehet az is komoly veszély, hogy egy alkoholista apuka õrjöng azzal, hogy a fiának miért van a fiókjában marihuanás cigaretta, és közben lehet, hogy pontosan ugyanez az életpálya játszódik le, csak más eszközzel?

- Igen. Hát ezt tudjuk, hogy a szülõk szerfogyasztása, és itt mindegy, hogy legális vagy illegális szerrõl van szó, az növeli a kockázatot afelé, hogy a gyerek is valamilyen szert fogyasszon. És hát nyilván itt az egy tendencia, vagy egyszerûen egy külsõ szempont is, hogy megjelennek más drogok is az alkohol mellett, akkor adott esetben a gyerek abba választ bele és nem pedig az alkoholba. Egy másik fontos dolog, amikor azt mondom, hogy nem minden esetben egy olyan deviáns és a társadalom mûködésétõl nagyon elütõ dologról van szó, szóval hogy a fiatal mikor elmegy a diszkóba, és még bevesz egy extasy tablettát, akkor valami módon õ sok esetben a rossz hangulatát próbálja kezelni, mert azt hallotta a haveroktól, hogy erre ez a tabletta jó. És aktuálisan tényleg jó, akkor jobban fogja érezni magát, másnap még rosszabbul, de ez az érem másik oldala. De hogy ez nem teljesen más mechanizmus, mint az, hogy otthon fáj a fejem, bekapok valamit, vagy szorongok, bekapok valamit. Ha megnézem a reklámokat, van egy olyan üzenetük, hogy bármi problémám van, csak be kell kapnom valamit, és ez el fog múlni. Szóval hogy erre szocializálva vannak a mai fiatalok, csak õk mást vesznek be, õk egy illegális szert vesznek be. De maga a mechanizmus, az, hogy azt gondolom, hogy a problémáimat akár legyenek azok érzelmi jellegûek, akár más jellegûek, azt valaminek a fogyasztásával vagy valaminek a megvásárlásával és elfogyasztásával tudom elérni, ez egy kulturális, egy társadalmi üzenet a fiatalok felé, ebben nõnek fel. Sok esetben a szülõ viselkedése is ezt sugallja. Tehát maga a mûködésmód, ezt tudom mondani, az nem idegen.

 

 

 


 

Szakértõink
  e-mail

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?