- Volt egy mese alvás közben, hogy a fogról. Volt egy gyerek,
aki Gergõ volt, és vett magának édességet. És arról szólt,
hogy elment a szobájába, mert ott dugta el az édességét, nagyon
sokat evett, és elnevezték Nyalókás Gergõnek. Õ is jött ez a
manó, és a fognyûvõ, és a fogát így kiskalapáccsal
kikalapálta.
R.: - Ha lyukas a fogunk, az fáj nekünk?
- Igen.
R.: - Mivel okozhatunk rosszat a testünknek?
- Hogyha nem mozgunk, akkor a testünk rossz lesz.
R.: - A felnõttek, mit szoktak csinálni, ami biztos, hogy rossz
nekik?
- Cigiznek.
R.: - És a cigaretta szerintetek rossz a testünknek?
- Igen.
R.: - Vajon miért?
- Azért, mert betegek lesznek, köhögnek.
R.: - Vajon a felnõttek akkor miért cigarettáznak, hogyha
utána köhögnek?
- Azért, mert büdös.
R.: - Itt vagyunk egy nagyon érdekes kamion elõtt, amire az van
ráírva, hogy Budapesti Életvezetési Központ, egy nagy zsiráf
van rajta.
Zilahy Réka, a Sziget Droginformációs Alapítvány oktatója: Ez
a zsiráf, amit itt láthatunk, Haroldnak a képe. Harold az
életvezetési központ kabalafigurája, aki különösen a
kicsikhez szóló programokban vesz részt, nagyon aktív szereplõ.
R.: - Akkor menjünk be. Amikor bementünk, akkor nem nagyon
különleges maga ez az utánfutó.
Zilahy Réka: - A titkok azok el vannak rejtve. A foglalkozások
folyamán jönnek elõ nagyon-nagyon érdekes szemléltetõ
eszközök, például egy anatómiai bábu. Itt van a bábunk.
Mindennek van neve, ezt a bábut Daninak hívjuk.
R.: - Át lehet bújni rajta, vagy legalábbis nincs rajta
bõr itt elõl.
Zilahy Réka: - Bele lehet bújni az emberi testbe, és meg lehet
nézni, hogy milyen szerv hol helyezkedik el. Ha sikerül
megtalálni a gyereknek a szervet, amirõl épp szó van, akkor azt
ki is tudjuk világítani. Nagyon-nagyon alapos testismerettel
ruházza fel ez a test a gyerekeket. A testnek mûködésérõl
beszélgetünk minden foglalkozásnak az elején, természetesen
korosztály meg ismeretanyagnak megfelelõ szinten.
Zilahy Réka: - Mi az, amit mindannyian elhoztunk ide
magunkkal, ami nélkül nem is tudtunk volna idejönni? Mi lehet az?
- Láb.
Zilahy Réka: - A lábunk minek a része?
- Test.
Zilahy Réka: - Így van. Hát én azt hiszem, ti már nagyon sok
mindent tudhattok errõl a nagyon-nagyon érdekes dologról, az
emberi testrõl. Próbáljuk meg most közösen összeszedni, milyen
testrészeket ismerünk.
- Láb.
- Nyak.
Zilahy Réka: - .... Jó? Nézzük a fejet. Mi minden van a
fejünkön? Nézzük csak, mi ez?
- Haj, fül, szem, orr, áll.
Zilahy Réka: - Az, így van, köszönöm szépen, nagyon
ügyesek voltatok. Amiket most felsoroltunk, ugye ezek mind olyan
dolgok, olyan testrészek, amiket kívülrõl láthatunk egymáson.
A társainkra nézünk, ezeket mind láthatjuk egymáson. Most
menjünk egy kicsit tovább, mert hogy az emberi test nemcsak
kívülrõl nagyon érdekes, sok minden tartozik hozzá, hanem
belül is nagyon sok érdekes dolog van. Ezeket úgy hívjuk,
ezeket, amik belül találhatók, hogy szervek. Én azt hiszem, hogy
ti néhány szervet is már nagyon-nagyon jól ismertek.
- Szív.
Zilahy Réka: - Például a szív, így van, és más szervek,
amik bennünk vannak. Mi van még bennünk?
- Orrmandula.
Zilahy Réka: - Orrmandula. Van még valami nagyon-nagyon fontos.
Nézzük csak meg, mi .... Belül érezhetünk valami keményet?
- Igen. Csont.
Zilahy Réka: - Nagyon jó. Menjünk körbe. Érezzük, hogy ott
valami mozog, ez a puha. Érezzük ezt a puhát? Na, ez az izom.
Miért fontos?
- Mert akkor erõsek leszünk.
Zilahy Réka: - Így igaz. Az izmok mozgatnak minket. Az izmok
mozgatják a testünket. Hogyan tehetjük erõssé az izmainkat?
- Hogy tornázunk.
Zilahy Réka: - Tornázni kell.
Junk Csilla pszichológus, a budapesti Életvezetési Központ
vezetõje - Angliában körülbelül kilenc-tíz éve mûködött
már a program, amikor az ottani támogató ... kiírt egy
pályázati lehetõséget, amihez a Budapest Bank megkereste a
Sziget Alapítványt, hogy a program szakmai elindításában
közremûködne-e Magyarországon. Ezt az alapítvány elfogadta,
és így tulajdonképpen a ... támogatásával indult el a program
Magyarországon. Ez is annak köszönhetõ egyébként, hogy az
angol hatékonyságvizsgálatok is elég jó eredményeket mutattak.
Fõként a gyerekeknek az attitûdje, tehát a gondolkodása,
hozzáállása a kábítószerekhez az hatékonyan befolyásolható,
alakítható a programmal kedvezõ irányban.
R.: - Miért fontos az, hogy három éves korban kell elkezdeni
ezt a programot?
Junk Csilla: - A kábítószermegelõzés az tulajdonképpen nem
más, mint egy jól mûködõ egészségmegõrzés, egy
egészségnevelés, -fejlesztés. Tehát igazából nem az a
feladatunk és nem az a kábítószer megelõzésnek a hatékony
útja, hogy a gyerekeknek megmutatni azokat az anyagokat és
lebeszélni õket, megijeszteni, s a többi, hanem azért kezdjük
három éves korban, mert a legfontosabb az az, hogy az egészséget
ismerjék meg, az egészségnek az értékét, az emberi test
normális és helyes mûködését, azt, hogy ez mivel segíthetõ
elõ. Tehát egy teljesen más irányból közelítve ha arra
fókuszálunk, ami érték és ami pozitív lehet, akkor ezt el
lehet kezdeni egészen nyugodtan pici korban is ahhoz, hogy
megalapozott lehessen.
R.: - Forgó Júliával beszélgetek, egy óvónõvel. Nálatok
már kétszer is volt ez a zsiráfos kamion.
Forgó Júlia: - Már kis és középsõ csoportban is járt
nálunk, és mivel ugyanazt a mûsort láttuk, másodszorra már
emlékeztek bizonyos dolgokra, emlékeztek Haroldra, aki az egész
témába bevezette õket.
R.: - Harold a zsiráf, ugye?
Forgó Júlia: - Igen, Harold egy báb, aki beszélget is a
gyerekekkel, énekel nekik, és magát a testápolási teendõket
azt rajta mutatják meg a gyerekek és õ beszél nekik errõl.
R.: - Milyen reakcióik voltak, mikor már a kamionból kijöttek
és bejöttek a csoportszobába? Beszélgettek utána róla sokat
még, vagy azért ez nekik egy nagyon gyorsan tovább lépni ezen?
Forgó Júlia: - Utána még hetekig emlegettek bizonyos
momentumokat, és tehát fõleg Haroldot, a zsiráfot, a bábot, aki
õket megfogta, és késõbb is emlegették és ma reggel is volt,
aki mondta, hogy újra itt van a kamion és megint itt van Harold.
Zilahy Réka: - Játszani fogunk kicsit, és ehhez
segítségül hívunk egy játszótársat. Emlékeztek erre a kis
játszótársra?
Igen.
Zilahy Réka: - Õ egy zsiráf, akit úgy hívnak, hogy...
- Harold.
Zilahy Réka: - Harold, bizony. Hát Harold most is itt van
velünk, és én reggel beszéltem vele, mondta, hogy nagyon
szeretne találkozni veletek, és most elõ is hívom. Szia, Harold,
itt vannak az ovisok és nagyon szeretnének veled találkozni.
Hozta a kis valamijét is. Emlékeztek a tisztasági csomagjára?
- Igen.
Zilahy Réka: - Igen? Azt mondja, hogy akadt egy kis problémája
ezzel a tisztasági csomaggal, és szeretné, ha újból
segítenének neki, és elmondanátok, hogy mindaz a dolog, ami
ebben a zsákban van, mire való. Segítünk neki?
- Igen.
Zilahy Réka: - Megmondjátok, mire való? Rendben. Akkor
kukkantsunk bele. Mit találtál?
- Fogkrém.
Zilahy Réka: - Ez bizony a fogkrém. De ehhez még kell valami.
- Fogkefe.
Zilahy Réka: - Mire való?
- Hogy fogat mossunk.
Zilahy Réka: - Mutasd csak meg, ez mire van, hogy kell fogat
mosni. Nézzük csak! Nagyon jó. Nagyon ügyesek vagytok,
köszönöm szépen. Akkor .. Megmondod a neved?
- Zsófi.
Zilahy Réka: - Zsófi, légy szíves, mosd meg Haroldnak a
fogát.
- Jó.
Zilahy Réka: - Hátul is, elõl is. Ügyes voltál.
R.: - Egy óvodás programot láttam. Hogy lesz ebbõl egyszer
csak egy drogprevenciós elõadás? Végig tudnánk venni, hogy évrõl
évre mi a fõ mondanivalója az egyes programoknak?
Zilahy Réka: - Hát az óvodásoknak minden õróluk szól, ez a
testüknek az ismerete. Az elsõs korosztálynál az egészséges,
kiegyensúlyozott táplálkozás. Az emberi test minden évfolyamban
benne van, azzal kezdünk, az emberi test ismeretével egyre
részletesebben. Második korosztályban az érzelmeken van a
hangsúly, nagyon-nagyon fontos, hogy beszélgessünk az emberi
érzelmekrõl, az érzelmeknek a feldolgozásáról,
feloldásáról. A harmadikban az emberi agy, az agynak a mûködése
a központi téma. Negyedikben a döntések, arról beszélgetünk,
hogy kik, mik és hogyan befolyásolhatják a mi nagyon-nagyon
fontos döntéseinket, különösen az egészségünket érintõ
döntésekre térünk ki. Ötödikben még mindig a döntésekrõl
van szó, de itt a hangsúly a barátok befolyásán van. Hatodikban
a média befolyásáról beszélgetünk, a reklámok hogyan
befolyásolhatják a döntéseinket, hogyan változtatják meg az
álláspontunkat valamivel kapcsolatban. Itt már beszélgetünk
hatásmechanizmusokról, tehát az alkoholnak és a cannabisnak a
hatásmechanizmusát itt már elég részletesen elemezzük. A
hetedik és a nyolcadik évfolyamban a .. és az élmények
döntéseinkre való befolyását boncolgatjuk, és olyan ...
stratégiákat próbálunk felvázolni, amelyek segítenek egy picit
az olyan szituációban, amikor megkínálnak minket alkohollal vagy
cigarettával, akkor ott hogyan mondjunk nemet. Egy kicsit az
önbizalomnak a megerõsítése.
R.: - Itt vagyunk egy budapesti általános iskolában, és
hatodikosokkal beszélgetek. Nálatok tavaly volt egy zsiráfos
kamion. Emlékeztek még rá?
- Igen.
R.: - Mi történt, mirõl beszélgetettetek?
- Egészség, hogy van a szervezetünkben mindenféle, és hát
errõl.
- Az egészségtelen dolgokról is beszéltünk sokat, hogy a
drog, meg az ital, meg a cigaretta, meg ilyesmi, hogy azok nagyon
egészségtelenek, meg hogy mit csinál.
R.: - Mi volt az a film, amit néztetek?
- Az egy ilyen gyerekrõl szólt, aki el akartak hívni
cigarettázni.
- ...beszélgetett, hogy ezt nem szabad, mert ez veszélyes neki,
és akkor a tüdeje füstös lesz, meg az ereibe drog kerül, és az
nem jó.
- Úgy volt, hogy volt õ maga a feje, és ott volt fölötte az
agy.
- Ott volt magában, gondolkodott.
Zilahy Réka: - Az osztály .. harmadikos korukban
ismerkednek meg, és utána elég sok programban részt vesz ez a
szemléltetõ eszközünk. Most elindítok egy videót, amiben egy
kisfiú nagyon komoly döntés elõtt áll, és ebben is a döntés
meghozatalában az agy lesz majd a segítségére.
- Szia, na mondd, élvezed a partit?
-- Élvezem, remek. Az összes ruhadarab itt van.
- Megkínálhatlak egy ilyennel?
- Vagy egy ilyennel?
-- Hát, úgy látom, a legtöbben ezt csinálják.
--- Megállj, Lemon!
-- Ki az?
R.: - ... most világít.
--- Mit mûvelsz, Lemon?
-- Csak azt, amit a legtöbb barátom csinál.
--- Ugyan már, nem követheted a többieket. Gondolj a legjobb
barátodra!
-- De agy, õk az én legjobb barátaim. ...
--- Nem a jó barátaidra, Lemon, hanem a legjobb barátodra.
Gondold el, mit tehet az a cigaretta, meg a sör az agyaddal!
R.: - Mivel kapcsolatban gondolkodott azon, hogy kipróbálja-e a
cigarettát vagy ne?
- Akkor menõnek fogják gondolni.
- Ez egy nagy döntés egy gyerek részére, hogy most ezt
választja vagy nem, hogy menõ vagy nem, mert ez így függ össze
nálunk.
R.: - Ti is kerültetek már ilyen döntés elé?
- Mi még nem.
- Nem.
R.: - És hogyha kerülnétek, akkor ti mit csinálnátok, vagy
hogy oldanátok meg ezt a helyzetet?
- Megmondanám neki, hogy ez egyáltalán nem jó,
egészségtelen, és semmivel nem leszek több.
R.: - Ha valaki azt mondja, hogy ez egyáltalán nem káros a
szervezetre, akkor ti erre mit tudtok mondani?
- Megmutatjuk, hogy a boltban is ki van írva, hogy káros az
egészségére meg a környezetére, meg ilyen.
- Ezeket a részecskéket így megtömíti, tehát kátránnyal
és a nikotin bemegy a vérbe.
R.: - Azt mondják, hogy attól megnyugodnak.
- Nem nyugszik meg, csak úgy érzi, hogy...
R.: - Ti mitõl szoktatok megnyugodni?
- A sporttól is meg lehet, mert akkor így kidolgozod
magadból...
- ... az energiát.
- Igen.
R.: - Mitõl lesz valaki a barátotok, vagy ki lesz a ti
barátotok?
- Akivel játszunk, meg akivel beszélgetünk, és aki sokat van
velünk.
- Elmondjuk a titkainkat neki, és azokat nem fecsegi ki.
R.: - Lehet attól valaki a barátotok, hogy õ cigarettázni
hív vagy hogyha elmegy veletek cigarettázni, ettõl lehet valaki a
barátotok?
- Nem.
R.: - Te nagyon bólogattál.
- Nem. Én ismerek egy, van egy barátnõm, aki cigizik, de most
már próbál leszokni, de õ jó fej, szóval õ nem olyan, de még
nem is kínált meg, úgyhogy vele minden rendben van.
R.: - És te mivel szeretnél kitûnni a társaid közül, vagy
mivel szeretnél menõ lenni?
- Hát én olyan vagyok, amilyen, én nem akarok egy az osztály
nagy izéje lenni, és sokan így gondolják, hogy én ez szeretnék
lenni, de hát én ilyen vagyok, és hát én nem nagyon akarok, én
örülök, hogyha engem szeretnek, akit én szeretek, és akkor így
megvagyok nagyjából. Hát beszélgetünk sokat, átgondoljuk, ami
történt, és akkor így.
Jung Csilla pszichológus. Az elõtesztek azt mutatják, hogy
nagyon is alapozott volt, tehát fontos, hogy ezt elkezdtük, mert a
gyerekeknek a nagy többsége az alkohollal, a dohányzással már a
negyedikesek is találkoztak. Az meglepõ volt egyébként, hogy
legtöbben a szülõk közremûködésével. Valószínûleg a szülõk
úgy érezték biztonságosabbnak a gyerekeknek a különbözõ
hatóanyagokkal, mondhatnám, hogy a .... való találkozásokat,
hogyha az õ felügyeletük és az õ jelenlétük mellett
történik. Tehát ezért a gyerekek nagy része arról számolt be,
hogy különbözõ családi rendezvényen, gondolom, akár
szilveszterkor vagy újévkor ilyen eseményeken a szülõk maguk
ismertették meg velük ezeket az anyagokat, fõként a dohányzást
és az alkoholt természetesen, de aztán van errõl egy ilyen
elképzelés, hogy biztonságosabb feltételnek érzik az ilyen
alkalmakat, mint mondjuk a kortársakkal való kipróbálást.
R.: - Hogyha a kamionban, ebben a zsiráfos kamionban azt
hallják a gyerekek, hogy ne próbálják ki, otthon viszont azt
látják, hogy a szülõk ezzel élnek, akkor ezzel mit lehet
kezdeni?
Junk Csilla: - Nagyon sok gyermeknél fennáll az a jelenség,
hogy a szülõk döntése az természetesen, tehát egy hiteles
döntés, hiszen egy olyan ember hozta, aki pontosan ugyanúgy
tudja, hogy ezek az anyagok milyen hatással vannak az emberi
szervezetre. De hogy az ember pont attól nagyon értékes, hogy
mindenkinek egyéni döntés lehetõségei vannak, amiket fõleg a
nagyobbak, ötödik-hatodikosokkal lehet azt gondolom, hogy
üzenetként közvetíteni, hogy a szülõ így döntött, de ezzel
semmi gond nincsen, de neked megvan a lehetõséged arra, hogy
egészen másképp döntsél a te belátásod és a te ismereteid,
tudásod, elképzelésed, vágyaid szerint, és hogy próbáljuk
inkább azt a felelõsséget érzékeltetni velük, ami egy ilyen
döntés mögött áll, hogy érezhessék, hogy ez nem egy olyan
determinált dolog, hogy mondjuk feltétlenül ha a szülõk
dohányoztak, akkor nekem is ez az utam, hanem el merjen azon
gondolkodni, hogy én dönthetek másképp, és milyen elõnyök,
hátrányok vagy bármit sorakoztathatok fel.
R.: - A gyerek nem érezheti azt ez után, hogy az õ szülei
rosszul döntenek?
Junk Csilla: - Van, amikor visszajelzésként is elõjön.
R.: - ... más utakon, de ugyanoda vezethetnek el.
- Ez egy fontos dolog, hogy amikor drogokról beszélünk, akkor
az alkoholt sem kéne kihagyni. Az a nagy különbség, hogy az
alkohol legális drog Magyarországon, míg az egyéb drogok
többnyire illegálisak. Ugye legális még a dohányzás. De hát
az alkohol az, ami problematikusabb.
R.: - Lehet az is komoly veszély, hogy egy alkoholista apuka õrjöng
azzal, hogy a fiának miért van a fiókjában marihuanás
cigaretta, és közben lehet, hogy pontosan ugyanez az életpálya
játszódik le, csak más eszközzel?
- Igen. Hát ezt tudjuk, hogy a szülõk szerfogyasztása, és
itt mindegy, hogy legális vagy illegális szerrõl van szó, az
növeli a kockázatot afelé, hogy a gyerek is valamilyen szert
fogyasszon. És hát nyilván itt az egy tendencia, vagy egyszerûen
egy külsõ szempont is, hogy megjelennek más drogok is az alkohol
mellett, akkor adott esetben a gyerek abba választ bele és nem
pedig az alkoholba. Egy másik fontos dolog, amikor azt mondom, hogy
nem minden esetben egy olyan deviáns és a társadalom mûködésétõl
nagyon elütõ dologról van szó, szóval hogy a fiatal mikor
elmegy a diszkóba, és még bevesz egy extasy tablettát, akkor
valami módon õ sok esetben a rossz hangulatát próbálja kezelni,
mert azt hallotta a haveroktól, hogy erre ez a tabletta jó. És
aktuálisan tényleg jó, akkor jobban fogja érezni magát, másnap
még rosszabbul, de ez az érem másik oldala. De hogy ez nem
teljesen más mechanizmus, mint az, hogy otthon fáj a fejem,
bekapok valamit, vagy szorongok, bekapok valamit. Ha megnézem a
reklámokat, van egy olyan üzenetük, hogy bármi problémám van,
csak be kell kapnom valamit, és ez el fog múlni. Szóval hogy erre
szocializálva vannak a mai fiatalok, csak õk mást vesznek be, õk
egy illegális szert vesznek be. De maga a mechanizmus, az, hogy azt
gondolom, hogy a problémáimat akár legyenek azok érzelmi jellegûek,
akár más jellegûek, azt valaminek a fogyasztásával vagy
valaminek a megvásárlásával és elfogyasztásával tudom
elérni, ez egy kulturális, egy társadalmi üzenet a fiatalok
felé, ebben nõnek fel. Sok esetben a szülõ viselkedése is ezt
sugallja. Tehát maga a mûködésmód, ezt tudom mondani, az nem
idegen.


