- BabaNet
#baba#anya
Babanet - Vendég a Háznál  02.10.02
   Mûsorarchiv
   Mûsortörténelem
   Stáblista

Vendég a háznál
2002. október. 2.
Kossuth rádió, 13.05

- Én négy hónapos terhes voltam, mikor mentem ultrahang vizsgálatra, és teljesen váratlanul az orvos azt állapította meg, hogy nincs szívhang, úgyhogy semmi elõzménye igazából nem volt, teljesen felkészületlenül ért a dolog, és így meg kellett szakítani a terhességet, ami inkább lelkileg viselt meg, mint egészségileg, mert egészségügyi kihatása nem volt, mert minden rendbe jött egy-két héten belül, csak hát ezt lelkileg nagyon nehéz feldolgozni. És ami engem igazából érdekelne, hogy az orvos és a védõnõ is a lelkemre kötötte, hogy ilyenkor egy 5-6 hónap türelmi idõt kell hagyni, amíg az ember újra próbálkozik. Na most a kérdésem pont ezzel kapcsolatos, hogy a barátnõmnek - õ külföldön él - viszont az õ orvosa csak két hónapot mondott, hogy két periódus kihagyása után simán lehet próbálkozni, hogy most ez az orvosok felfogása közti különbség, vagy...

R.: - Biztos vagyok benne.

- ...és akkor az ember ilyenkor kire hallgasson, mindegyikünk hallgasson a saját orvosára, vagy?

R.: - Hát meg saját magára, hogy maga hogy érzi. Én azt gondolom, hogy valamilyen szinten azért az ember szervezete jelzi azt, hogyha már újra fel tud készülni egy másik baba befogadására!

- Aha.

R.: - Tehát lelkileg Ön mondta, hogy nagyon megviselte, tehát...

- Igen...

R.: - ...lehet, hogy lelkileg sincs fölkészülve, vagy kell, akár lehet, hogy egy félév is.

- Hát ilyenkor szerintem az ember, legalábbis úgy akikkel beszélek, mert, mármint hogy itt a környezetemben mikor ezt elmondtam, nagyon-nagyon sokan átesnek ilyenen, tehát ez egy elég általános probléma.

R.: - És lehet tudni azt, hogy mi ennek az oka, hiszen akkor magának - ha jól értettem - teljesen normális és egészséges terhessége volt egészen a negyedik hónapig?

- Igen, igen, tehát ezért is érintett annyira meg, és az elsõ terhességem is simán ment, egy egészséges gyereket szültem természetes úton.

R.: - És mit mondott az orvos, hogy ennek mi volt az oka?

- Hát a szokásos vigasztaló, hogy ez a természet szelekciója, hogy ezek a babák...

R.: - Tehát lehet, hogy õ beteg lett volna?

- Igen, azt mondta, hogy ezek a babák nagy valószínûséggel betegek, tehát még ez a legjobb, ami történhet ilyenkor mind a családdal, mind a babával, csak ilyenkor az emberben az is motoszkál, hogy a következõnél...

R.: - Igen.

- ...akkor mi lesz.

R.: - Ugyanez nehogy elõforduljon.

- Igen. Beszéltem egy másik orvossal, aki kérdezte, hogy a babát, amit elvettek, nem csináltak-e genetikai vizsgálatot azon a négyhónapos kis kezdeményen, és én kérdeztem az orvosomat, és azt mondta, hogy hát ilyenkor ennek úgysincs semmi eredménye, tehát ezzel elintézte. Amiért ez bennem motoszkál, mert 34 éves vagyok, tehát már az a határ ugye, amikor már bizonyos genetikai vizsgálatokat elvégeznek, én erre el is akartam különben menni...

R.: - Tehát az AFP-t azt kötelezõen megcsinálják.

- Az, ami nem, ez pont az AFP elõtt történt, tehát az AFP-t már, már nem csinálták meg, és ott voltam a...

R.: - Ön a magzatvíz-vizsgálatra gondol, ugye?

- Igen, és ott voltam a tizedik héten egy ilyen háromdimenziós ultrahang vizsgálaton, és az se mutatott ki semmit, szóval, ugyanakkor amikor faggattam az orvosomat, azt mondta, hogy lehet, hogy ez egy egyszerû anyagcserezavar volt, szóval az a baj, hogy annyi oka lehet ezeknek. Körbenéztem, hogy, vagy belegondoltam, hogy az én életmódomban volt-e valami olyan, ami, ami esetleg ezt okozhatta...

R.: - És talált valamit?

- Nem, mert a másik gyerekkel ugyanilyen volt a terhességem, volt benne idegeskedés, minden, szóval, és...

R.: - De káros szenvedélyek nem?

- Nem, nem, dehogy, nem, nem, semmi. Dolgozok mellette, de semmi más körülmény nem volt, ami az elsõ gyerekkel ne lett volna. Ez teljesen leülepedett bennem, engem most csak az zavar, hogy ez az orvosok közti álláspont, azért fõleg ezt a barátnõmet érdekli, aki most jár - azt hiszem - az elsõ hónapnál, és õ filozofál azon, hogy most akkor az õ orvosára hallgasson, aki azt mondta, hogy már két hónap után simán neki lehet vágni, vagy az enyémre, aki azt mondja, hogy ilyenkor nagyon fennáll egy másik vetélés esélye, hogyha nem adja meg ezt az 5-6 hónapos várakozásit.

R.: - Hát nem tudom, hogy itt vannak-e szabályok, mert hiszen tudom, szokta mondani professzor úr, hogy itt nincsenek feketén-fehéren elmondható szabályok az esetek egy jó részében.

Dr. Rákóczi István szülész-nõgyógyász: - Hát igen, valójában így van, a biológiában nincsenek olyan szabályok, mint a matematikában, de azért irányadó az, hogy mondjuk a terhesség melyik idõszakában következett be az elhalás, négy hónapos korban, 16. héten következett be. Hát elõször az elhalás okairól, nincs semmi sajnos olyan módszer, amellyel ki lehetne mutatni, ugye megszületik a kis abortuszmagzat, mert ez egy pici magzat, a lepénnyel, a lepényt föl lehet dolgozni, meg lehet szövettanilag nézni, de hát okot különösebben nem mutat, makroszkóposan lehet látni esetleg valami fejlõdési rendellenességet, de nincsenek is mindenhol felkészülve arra, hogy ezt megcsinálják, de ilyen, hogy genetikai vizsgálat, nem, nem, nincs is szükség rá, és ez a probléma erre a terhességre vonatkozik. Itt történt valami olyan, mi lehet? Hát az anya részérõl lehetett egy latens vírusfertõzés, a lepény nem megfelelõen fejlõdött, a magzatban lehetett egy hiba, ami elégséges volt addig, hogy eddig fejlõdjön, és akkor kialakult egy elhalás, tehát számtalan oka lehet, és valójában pontosan nem tudjuk megmondani, de hát azt is szoktuk mondani, hogyha egy ilyen történik, az arra a terhességre vonatkozik, hogyha három egymást követõ elhalás történik, akkor megvan az a kivizsgálási menet, amit el kell végezni, mert akkor valami olyan ok van, ami állandóan fennáll, de jelen esetben itt már szült egy egészséges gyereket. A másik pedig, hogy mikor vállalható?

R.: - Igen.

Dr. Rákóczi István szülész-nõgyógyász: - Hát elõször is ugye most ez majdnem azt mondhatnám, hogy a terhesség megszakítása a 12. hétig történik, és akkor utána négy hét múlva megjön az elsõ menstruáció, és azzal teljesen helyreállt nõgyógyászati szempontból a szituáció, elvileg a következõ hónapban teherbe lehet esni, tehát, tehát...

R.: - Helyreállt, regenerálódott a méh?

Dr. Rákóczi István szülész-nõgyógyász: - Igen természetszerûleg, hát akkor utána megjött a menstruáció, lelökõdött elõször a nyálkahártya, ez azt jelenti, hogy teljesen visszaállt, tehát elvileg a következõ hónapban is teherbe lehet esni, tehát ez egy ilyen teljesen mesterséges dolog, hogy öt hónap, hát miért öt hónap. Szóval orvosi szempontból egy ilyen korai vetélés után a következõ elsõ vagy második hónapban teherbe esik, semmiféle ok nincs arra vonatkozóan, hogy azt kell várni, hogy ezért el fog vetélni. Az más kérdés, hogy ahogy õ is mondta a telefonáló, erre pszichésen föl kell készülni, lelkileg föl kell készülni, és ilyenkor nem lehet mondani azt most, hogy egy mesterséges öt hónap elégséges, mert vannak, akik szeretnének azonnal teherbe esni, tehát én azt hiszem, hogy ez egy abszolút mesterséges határ, hogy öt hónap, hát miért öt hónap, akkor lehet hat is, meg egy is vagy kettõ is. Az egy más kérdés, hogyha valaki császármetszés után szeretne teherbe esni félév múlva, akkor azt mondjuk, hogy ne, nem javasoljuk, tehát én azt hiszem, hogy egységesen nem lehet ebben így állást foglalni, de nincs merev határ.

R.: - Itt inkább azt hiszem, hogy...

Dr. Rákóczi István szülész-nõgyógyász: - Ez például igen, egy nagyon érdekes példa van erre, hogy sokáig az a tévhit tartotta magát, hogyha valaki a fogamzásgátlót abbahagyja, akkor három hónapot kell várni, mert akkor nem tudom, mi történik. Hát semmi nem történik, ha elsõ hónapban megjött a vérzés, teherbe esik, az égvilágon semmi nem történik, mert hisz tudjuk azt, hogy van, aki nem tudta, hogy terhes, és szedte három hónapig a fogamzásgátlót, és akkor se történt semmi fejlõdési rendellenesség. Ha teherbe esik valaki, akkor a szervezet fölkészült arra, hogy teherbe essen, és kihordja, tehát nem azért fog elvetélni, mert fogamzásgátlót szedett, hát ez az analógia ebbõl a szempontból is érvényes.

R.: - Én azt is el tudom képzelni egyébként, hogy a telefonáló hölgynek és a barátnõjének a nõgyógyásza talán jobb pszichológus volt, és látta azoknak az asszonyoknak a lelkiállapotát, amibe a vetélés után kerültek, és talán azért javasoltak különbözõ, eltérõ idõpontokat a várakozásra!

Dr. Rákóczi István szülész-nõgyógyász: - Igen, azt hiszem, ez is, ez is közrejátszhat, és ez is aláhúzza azt, hogy nincsenek szigorú szabályok.

- Mióta közösségbe jár, talán természetes is, hogy többet volt beteg, de ami aggasztó, hogy mindig 40 fokos lázzal járó betegségei vannak, tehát nagyon hamar fölmegy a láza. Fõleg a nagymamák aggódnak, mert elég gyakran vigyáznak rá munkaidõben, sajnos, ha beteg, akkor is már elõfordult, sõt nagyon gyakran náluk kezd el beteg lenni, nem tudom, hogy van-e összefüggés közte, nem tudom õket megnyugtatni, hogy ez nála egy ilyen természetes dolog.

R.: - És akkor ez úgy van, hogy van egy nagy kiugró láza, tart 24 órát, és utána szinte semmi?

- Nem, nem.

R.: - Hanem?

- Azért van, hogy 2-3 napot is fölmegy a láza, most legutóbb például mandulagyulladásnál három napon keresztül is magas láza volt, de mondjuk hamar le lehet vinni neki, tehát õ még kúpot kap, mert a tablettát nem nyeli le, vagy hûtõfürdõt mellette, és akkor egy félórán belül már lemegy a láza.

R.: - És újra visszamegy?

- De utána egy nap kétszer-háromszor biztos, hogy fölmegy így, igen.

R.: - Masszívan neki 40 fokos láza lenne, ha...

- Igen.

R.: - ...maga nem adná a kúpot és a hûtõfürdõt.

- Igen, igen, igen, igen, igen.

R.: - És ez 2-3 napon át is elõfordul.

- Van, hogy igen, volt már rá példa, hogy több napig is fölment a láza.

R.: - Megviseli?

- Érdekes módon nem, a fiam, akinek abszolút nem szokott ilyen magas láza, sokkal betegebbnek tûnik 38 alatti lázzal is vagy hõemelkedéssel is, mint õ.

R.: - Vannak ilyen alkatok, hogy az egyik gyereknél ez a magas láz a jellemzõ egy betegségnél, a másiknál meg ez az alacsony, mint amirõl a mama beszélt?

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - A szülõk gyakran jönnek ezzel, de én fölnõttet is hallottam azt elmesélni, hogy ha õneki már 37,6 a hõmérséklete, akkor félig halott. Na most ezt az orvostudomány talán nem tette olyan nagyon részletes kutatásoknak a témájává, nem esik olyan nagyon sok szó róla, hogy egyéni különbözõségek vannak a lázasodásnak a mikéntjében, de a tapasztalat alapján biztosan vannak különbségek, ugyanaz a megbetegedés az egyik betegnél sokkal magasabb hõmérsékletet vált ki, mint a másiknál. Én úgy látom, megint azt mondom a gyakorlatomban, hogy vannak gyerekek, akik hogyha görbén fúj a szél, akkor már komolyan belázasodnak, a másik gyerek meg komoly megbetegedés mellett is csak néhány tized fokos hõemelkedést produkál. Én a szülõknek azt szoktam mondani, hogy örüljenek neki, hogyha nincs más tünete ennek a láznak, tehát hogyha nem követi ezt lázgörcs, mert biztos nem fogunk elnézni egyetlenegy betegséget se a gyereknél. A lázcsillapító ott van, önmagában egy négy esztendõs gyerek számára nem drámai veszély egy 39-40 fokos láz, gondosan kell lázat csillapítani, hogy ne merüljön ki a gyerek, hogy ne terhelõdjön túl a keringése.

R.: - Bármennyire laikus is a kérdés, ez valami olyasmit jelez, hogy a szervezet jobban összpontosítja a védekezõképességét, és ez nyilvánul meg ebben a magas lázban?

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - Én erre nem tudok ilyen filozófiát teremteni, miért pont ebben ne lehetne különbség az emberek között? Annyiféle módon különbözünk egymástól, a fájdalomérzésben is nagyon nagy különbözõségek vannak, van, aki egy vakbélgyulladástól félhalottnak érzi magát, és összeesik, és teljesen padlón van - hogy ezt a kifejezést használjam -, most itt inkább fölnõttrõl beszéltem, a másiknál meg pont az okozza a komplikációt, hogy hát fájdogat a hasam, és három nap múlva már egy perforált és nagyon súlyos állapotú elhanyagolt vakbélgyulladással megy elõször orvoshoz, mert az, hogy egy kicsit fájt a hasam, hát most akkor ettõl menjek orvoshoz?

- Jó napot kívánok! M. Zoltánné vagyok Egerbõl, és olyan kérdésem lenne, hogy én kismama vagyok, három hónapos, és olvastam a Kismama magazinban vagy valamelyikben, hogy csak pasztörizált tejet lehet inni, én pedig házi tejet veszek, és felforralom, mert kisfiam is egyéves, illetve 14 hónapos, felforralom, de a kefírt azt nem, meg tehát a túrót, mondjuk az már hatvan fok, de a kefír az nincs még pasztörizálva.

R.: - Az elsõ gyerekénél ivott minden fajta tejet, vagy olyat, amilyet most?

- Akkor még nem vettük ezt a házi tejet, tehát akkor rendesen volt pasztörizált tej.

R.: - De nagyon megbízható helyrõl veszi - gondolom - ezt a tejet.

- Rendes tejboltból, igen.

Ginzner Zénó élelmiszerkémikus: - A savanyítás, illetve a különbözõ erjesztéses módszerekkel végeredményben azt nem mondhatom, hogy 100%-ig kizárható a veszély, de nem szokott ezzel gond lenni, tehát ezt nyugodtan fogyaszthatja, azonban azt helyesen teszi, hogy a tejet fölforralja, mert elsõsorban a kisgyerekeknél ez veszélyforrás lehet.

R.: - Nem pusztítja el ezzel azért azokat a vitaminokat, amelyekre szükség lenne?

Ginszner Zénó élelmiszerkémikus: - Részben igen, részben nem, ugyanis az egész hõkezelés gyakorlatilag nyilván csak a hõérzékeny vegyületekre okoz bizonyos mértékû destrukciót, tehát ezt külön kell választani ettõl, ez az egyik, azaz hogy csak a hõérzékeny komponensek esetén jön ez szóba. És ott pedig a következõ van, nem fehér-fekete, nem nulla és száz, azaz egy részük valóban denaturálódik, egy részük valóban tönkremegy, de egy részük benne marad, és ugyanúgy aktív komponens, tehát magyarul nem kell ezeket úgy tekinteni, elsõsorban ez az egész kérdés a C vitaminnal van kiélezve, nem, ez a C vitamin egy része valóban inaktiválódik, de egy része megmarad.

R.: - Ami még kérdésként fel szokott merülni, hogy mi a jobb, a tehéntej vagy a kecsketej, hogy miben van több tápérték?

Ginzner Zénó élelmiszerkémikus: - Ezt, erre megint nem lehet úgy válaszolni, hogy ezt igyák, vagy azt igyák. Nagyon egyszerû egyébként a válasz, fontos az is, hogy milyen az élvezeti értéke. Na most a kecsketejrõl tudjuk azt, hogy van egy speciális íze, amit vagy szeretünk vagy nem, éppen ezért ez önmagában szabályozza a kérdést, hiszen nagyon sok ember nem tudja meginni, nem szereti, és így a dolog megoldódott. Tehát sok ember, aki azt mondja, hogy na, kecsketejet iszom, mert több benne az ásványi anyag esetleg, de nem tudja inni.

R.: - De ha a gyerekek szeretik a kecsketejet, akkor nyugodtan lehet nekik adni?

Ginzner Zénó élelmiszerkémikus: - Nyugodtan ihatják, így van, de általában nem szeretik, másrészt pedig mivel a kecsketej úgyis drágább a tehéntejnél, ezért ez magában limitálja a dolgot. Kecsketej bizonyos betegségek esetén vagy bizonyos speciális esetekben ajánlható...

R.: - Milyen betegségeknél?

Ginzner Zénó élelmiszerkémikus: - Például az, hogy más a fehérjeösszetétele, tehát vannak, vannak olyan egyének, akik tehéntejre allergiás, ... kecsketejet ki lehet próbálni, jó alternatíva, de ezek marginális dolgok, úgyhogy nyugodtan lehet mind a kettõt inni. 

R.: - Jó napot kívánok! Vendég a háznál.

- Jó napot kívánok! Én csak érdeklõdni szeretnék, hogy a múlt heti, tehát egy héttel ezelõtti adásban elhangzott egy ilyen csodarecept a tejszaporításról, egy ilyen ánizs, én is kipróbáltam, és nekem is mintha több tejem lenne, csak én ezt ilyen fél füllel hallottam, és azt szeretném megkérdezni, hogy hogy mondta pontosan ez az anyuka, hogy mennyi ánizst kell enni egyszerre, mert igazából ezt nem hallottam, csak azt, hogy meg kell pirítani.

R.: - Meg kell pirítani, és a megpirítás után porrá zúzni...

- Igen.

R.: - ...és utána egy kanál reggel, este, és egy pohár langyos tej, tehát gyakorlatilag napi két kanálnyi.

- Értem, nagyon szépen köszönöm.

R.: - Minden jót kívánok!

- Viszonthallásra.

R.: - Viszonthallásra.

- Jó napot kívánok! K. Zsuzsa vagyok, a múlt héten telefonáltam Önnek ezért az ánizsos...

R.: - Igen, igen, igen.

- ...receptért, hogy úgy mondjam, és megígértem, hogy visszatelefonálok.

R.: - Nagyon kíváncsi vagyok!

- Hát megmondom õszintén, hogy nekem most pillanatnyilag, akkor kevesebb volt felénél, mint amire szükség lett volna, hát nem duplázta még meg...

R.: - Igen?

- ...de azért én úgy érzem, hogy valamit javított...

R.: - Nagyon örülök!

- ...azért, hogy azért, azért valamivel több lett. Hát eszem, olyan, mint egy marék homok.

R.: - Pocsék, ugye?

- Igen, de az íz nem vészes, csak az, hogy olyan, mintha egy marék homok lenne az ember szájában, úgyhogy gyorsan le kell nyelni tejjel az egészet, de úgy érzem azért, hogy gondolom, hogy ezzel mást nem változtattam, hogy úgy azért segített, tehát több, valamivel már több van...

R.: - Jaj, de jó!

- ...hát végül is péntek óta, tehát pár napja...

R.: - Az nem sok.

- Ez nem, úgyhogy még azért még kitartok, hátha.

R.: - Annyira megerõsítenek az ilyen hírek, hogy nem hiába beszélünk itt, és hogy van valami haszna is a dolognak.

- Persze.

R.: - Köszönöm, hogy hívott!

- Nagyon szívesen, és én is köszönöm.

R.: - Viszonthallásra.

- Viszonthallásra.

- Jó napot kívánok! Bõrgyógyászattal vagy bõrgyógyászhoz szóló kérdésem lenne...

R.: - Igen?

- ...mégpedig az, hogy 14 éves lányomnak igen erõsen szõrös a lába, keze, és hallgattam a mûsort, és volt benne a heges pattanásokkal kapcsolatban valami tanács, és arról volt szó, hogy akár belsõleg, tehát gyógyszerrel is lehet azt kezelni. Az ilyen erõs szõrösödésre ilyen korban van valami esetleg, ami elmulasztaná? Voltunk kozmetikusnál, aki gyantával leszedte a szõrét, és piros foltok maradtak, hát annyira érzékeny a bõre, hogy ezt nem tud, nem célszerû tovább, ezt a kozmetikus mondta, hogy hát nem érdemes csinálni, mert nagyobb, többet ártunk vele. Most borotválja a lábát, de szerintem ez sem egy jó megoldás.

R.: - Hát a kar esetében meg különösen nem!

- Azt nem borotválja, csak a lábát, és azt is csak ami kilátszik a szoknyából, azt, odáig, de neki a combja is szõrös, sõt a popsija is!

R.: - Hát elég kellemetlen lehet a 14 éves kislány számára. Nos, van-e valami belsõ megoldás? - kérdi a mama.

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - 14 éves korban tulajdonképpen a kisfokú szõrösödést még egészen normálisnak vesszük. Itt megkérdeztem volna azt, hogy az édesapa vajon mennyire szõrös, mert a kislányok általában az édesapának a tulajdonságait vagy a jellemzõit szokták örökölni, s általában szõrös apukának szõrösebb a kislánya. Na most amit az anyuka elmond, az valóban az átlagosnál egy kicsit erõsebb szõrösségnek tûnik, mert hiszen azt mondja, a popsija is, combja is nagyon erõsen szõrös. Nos, miután 14 éves korban van, ez pont a tinédzser kornak az ideje, tehát mindenképpen várni kell a belsõ kezeléssel, amit õ kérdezett, tehát egyelõre a külsõ kezelés nagyon jó, tehát a tüneti, a gyantázás vagy a borotválás, attól nem lesznek erõsebb a szõrszálak, viszont a késõbbiek során hogyha ez a szõrösödés megmarad, vagy fokozódik, vagy esetleg egy nagyon erõs pattanásos arcbõrrel is társul, mindenféleképpen endokrinológus orvoshoz, tehát belgyógyászhoz kellene õt elvinni, tehát aki a hormonszint meghatározásával azt tisztázná, hogy vajon ez a szõrösödés egy tulajdonképpen a normál értéken belül, vagy pedig azon túl van, mert abban az esetben, hogyha ez valóban egy, esetleg egy nagyfokú hímhormonkoprodukciót is mutat a vizsgálat, a laborvizsgálat, akkor viszont tényleg szoktunk belsõleg megfelelõ kezelést adni.

R.: - De abból, amit a doktornõ mond, én úgy hallom, hogy azért lehet ez egy átmeneti jelenség is...

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Igen természetesen.

R.: - ...tehát lehet, hogy itt a hormonok most nagyon-nagyon erõsen dolgoznak.

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Ez az a kor, ez az a kor, amikor valóban minden kislánynak egy picikét megindul a másodlagos nemi jellegeknek a kialakulása, tehát elõfordul, hogy tényleg kicsit szõrösebb, és akkor az úgy marad, vagy esetleg még vissza is megy, tehát csökken, tehát itt az dönti majd el, hogy mit kell, hogy kell-e valamit tenni, hogy õ a 17-18 éves kor körül hogy fog kinézni, tehát hogy valóban nagyon erõsen, vagy fokozódik a szõrösödése, avagy társul esetleg még más problémákkal is, ami mindenféleképpen arra enged következtetni, hogy valamilyen hormonális kis zavar is társul ehhez, s akkor megfelelõ vizsgálatok kellenek, és természetesen kezelés.

R.: - Azt mondja itt az édesanya, hogy voltak kozmetikusnál, az nem jött be, lehet, hogy nagyon erõs volt az a gyanta, amit õk...

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Nem, nem a gyanta, hanem én azt hiszem, hogy inkább az õ szõre volt egy kicsit erõsebb, tehát a lábszõrök azok meglehetõsen erõsek, és nehezen kihúzhatók, na most a gyantázásnál, ugye hiszen egy mechanikus erõrõl van szó, akár meleg gyanta, akár hideg gyanta, mindenféleképpen egy húzásról van szó, itt az történik, hogy a kihúzott szõrszálaknak a helye bepirosodik, no most szerencsés esetben egy nyugtató akármilyen krémmel vagy habbal ez megnyugszik, és utána másnapra már eltûnik. Na most az eseteknek egy részében viszont azt tapasztaljuk, hogy utána sajnos nem múlik el ez a piros pöttyösödés, amit az anyuka említett, sõt fokozódik, mert a kibújó szõrszálak visszamásznak, tehát nem tudnak kibújni, hanem egy ilyen kis gyulladás keletkezik a tetejükön, tehát a szõrtüszõnyílásokon, és bizony azok nagyon kellemetlen gyulladást produkálnak, és hogyha gyógyul, akkor maradandó barna pöttyökkel gyógyul. Ez valóban az ilyen korú kislányoknak vagy 17-18 éveseknek nagyon sokszor probléma, ilyenkor tulajdonképpen azt szoktuk tanácsolni, amit õ is nagyon okosan csinált, hogy más technikára kell áttérni, tehát akár a borotválás, akár pedig a krémmel történõ eltávolítás, tehát lehetõleg ne húzni.

R.: - Ez a kislány akkor nem választhatja a gyantázást se a kozmetikusnál, se otthon, de én annyi fajta ilyen gyantát látok az üzletekben, hideg gyanta, meleg gyanta, jók ezek, vagy veszélyesek?

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Nagyon jók a gyanták abban az esetben, hogyha az illetõ nem érzékeny tulajdonképpen a gyantának az anyagára, és az úgynevezett hideg gyanta ugye az nagyon korszerû, mert ilyen patronosan, patronos kiszerelésben van, otthon is nyugodtan használható, fölhúzza az illetõ a lábára a csíkokat, s utána egy papír, megfelelõ papírcsíkot, amit hozzácsomagolnak, azzal leszedve leszedi, tehát tulajdonképpen ugyanazt csinálja, mint a meleg gyantánál, csak a meleg gyantánál mikor picit kihûlt a gyanta, a kozmetikus a kezével húzza ezt le. Tehát a lényeg az, hogy mind a két esetben húzásról van szó, de mondjuk a hideg gyanta például otthon veszélytelen, a meleget nem szoktuk tanácsolni, mert miután nagyon magas a hõfoka, ezért lehet belõle égési sérülés, tehát azt jobb, ha szakember csinálja.

 

 

 


 

Szakértõink
  e-mail

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?