- Jó napot kívánok. Egy problémám volna, amit már nagyon régóta szeretnék szeretnék megbeszélni a mûsorral.

- Van nekem egy kislányom, aki fél éves és az elején nagyon nehezen ment ugyan a szoptatás, de utána beindult a dolog. Csak szopott 5 hónapos koráig. Nagyon szereti a fõzelékeket és a gyümölcsöt is, hát naponta 2x szokott kapni, de inni egyáltalán nem hajlandó.

- Cumisüveggel, utána próbáltam ilyen csõrös pohárral is. Rendes kis kávéspohárral is próbáltuk és mindig az a vége, hogy akárhogy dugdossuk be a szájába vagy fuldoklani kezd tõle vagy egyszerûen csak nem hajlandó nyelni és folyik ki a szája szélén. Most már egyre nagyobb õ is és kelleni fog a folyadék és nem tudom, hogy hogy fogjuk megoldani.

- Én szerintem nem hajlandó inni és nem is tudom, hogy hogy tudnám rászoktatni.

- Azok az eszközök nagyon jók voltak, én nem kétlem, mert mindenki másnak rajtam kívül sikerült itatnia a gyereket, csak nekem nem és szerintem neki nincsen kedve hozzá, csak hát ezt hogy fogom neki megmagyarázni, hogy elõbb-utóbb kénytelen lesz.

- Csak az anyatejet. Nem is számolom, nem is mérem, de én úgy tippelem, hogy ez naponta olyan fél liter és 7 deci között lehet. Na és azért kell annyiszor, mert én tudom, hogy most már nem volna muszáj, mert aggódom amiatt, hogy nem elég folyadékot vesz magához.

- Õk továbbra is biztatnak, hogy próbálkozzak tovább, csak én már egy kicsit fáradt vagyok ebbe a próbálkozásba, én ezt már fél éves és egy hete csinálom és semmi eredménye.

- Azért azt hallottam, teát adni csak jó lenne.

- Megpróbáltuk, fõleg amikor székrekedése volt úgy a 2. hónap környékén. Voltak esetek, amikor benyelt óriási mennyiségû kamillateákat cumisüvegbõl, de utána úgy elfelejtette, mintha soha nem lett volna. Éjjel kétszer szopik, napközben meg kb. 5-6-szor.

- Semmi. Gyönyörûen fejlõdik, se a kiszáradásnak, se az éhségnek nincsen jele, már jóval megkétszerezte a súlyát.

- 3,15-tel született, 3-ra lefogyott 3 kilóra és most pedig 7 és fél kiló. Még az jutott eszembe.

- Azt is mondták ismerõsök, hogy hátha ilyen nyelési reflexproblémái vannak, tehát hogy nem tud nyelni, de hát akkor az anyatejet sem tudná meg az ételt sem. És sír, hisztizik, csapkodja ki a kezembõl. Egy kicsit tanácstalan vagyok.

dr. Szamosfalvi Imre, gyermekorvos: - Hát az érzése nem csalta meg. Itt valami módon félrevezetõdött az anyuka, én azt látom ebben a szituációban. Lehet, hogy az újszülött osztályon, amikor még a tejbelövellésre várnak, akkor szokták forszírozni, hogy igyon a gyerek és volt egy álláspont, hogy a sárgaságnál is jó, ha iszik a gyerek és folyadékot fogyaszt, hogy ne veszítsen sokat a súlyából. Ebbõl volt egy idõ, amikor sport is lett, hogy a tankönyvi adatok azok úgy szóltak, hogy 15-20%-át elveszítheti a születés után a gyerek a súlyának és utána kezdõdik meg majd a súlygyarapodás. És aztán lett egy ilyen nemes verseny, hogy a születési súllyal adjuk haza a gyereket, a születési súlynál egy picivel többel adjuk haza a gyereket. Tehát hogy megakadályozzuk ezt a súlyvesztést. Én azt gondolom, hogy nagy kárt nem okoztak vele, csak akkor, hogyha egy anyuka így értelmezte ezt a szituációt. Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy szomjas-e egy gyerek, egyetlen egy módunknak van, 10 napos, 1 hetes, 3 hónapos korban, hogy megkínálom folyadékkal. Tehát azt szoktam kérni az anyukáktól, hogy ízlésüknek megfelelõen vagy egy nagyon híg teával vagy pedig akár forralt vízzel naponta 2x, uram bocsá 3x kínálják meg a gyereket. És a gyerek majd eldönti, hogy szomjas vagy nem szomjas, van-e szüksége a szervezete egyensúlyának a fönntartásához folyadékra vagy nincsen. Biztosak lehetünk benne. És ezt üzenem az anyukának. Hogyha ennek a gyereknek folyadékdeficitje keletkezik, akkor bele fog szívni a teásüvegbe vagy a forralt vizes üvegbe. Hogyha pedig nincsen, akkor képzelje el azt a szituációt, hogy õ nem szomjas, de odaáll neki egy 6 m-es óriás és beletöm másfél l folyadékot. És akkor nem fogja tovább ezt csinálni.

dr. Szamosfalvi Imre: - Én meglepõdtem rajta, hogy milyen nagyon sokszor szoptatja még mindig. Ez ivás. Tehát ez nemcsak szopás, hanem ivás is a gyerek részérõl. Kb. ilyen ütemben szomjazik meg egy gyerek és õ nem teát iszik, hanem anyatejet iszik akkor, amikor megszomjazik.

dr. Szamosfalvi Imre: - Na most a szomjhalál az meglehetõsen távol van ettõl a szituációból. És ebbõl is megpróbálnám kivenni az anyukát, ebbõl a rettegésbõl. Hát szomjan 5 nap múlva hal a gyerek és egyszerûen nem kellene neki számításba vennie. Pláne, hogyha ilyen sokszor és ilyen rengeteg tejjel folyamatosan táplálja a gyereket. Itt ezt felejtsük el, tehát így nem fog szomjan halni a gyerek. Nem olyan régen hangzott el a rádióban az egyik híradásban meg a televízióban is, hogy egy anyuka otthagyott két gyereket. Azok nem szomjan haltak. Akik a bezárt autóban fölforrósodva, azok a hõguta következtében haltak meg, mert 3 óra hosszáig az 50-60 fokban, mintha egy kemencébe tette volna be õket, úgy haltak meg szegény gyerekek. Tehát nem elsõsorban szomjúságtól, hanem hogy a testhõmérsékletük az élettel összeegyeztethetetlen hõfokra melegedett föl. Nem szomjan haltak és ettõl neki nem kell normál körülmények között és gondos táplálás mellett nem kell attól tartania, hogy szomjan hal a gyerek.

- A két éves kicsi lányomnak már 5 hónaposan kijött a két metszõfoga, aztán 6 hónaposan a jobb 2-es is, meg a bal 2-es és mivel én hát ugyanúgy csináltam, mint a másik gyereknél, õ is cukros teát kapott, de neki semmi baja nem lett tõle, a Dórinak viszont 10 hónapos korára ez a 3 foga kilukadt.

- Úgyhogy akkor 1 hét alatt leszoktunk a cukros teáról és tulajdonképpen 1 éves kora óta járunk 2 havonta fogorvoshoz ecsetelésre. De ennek ellenére én azt látom, hogy nõnek ezek a lukak sajnos. A fogorvos azt mondta, hogy azért nem lehet betömni a gyereknek a fogát, mert ugye még nem tud együttmûködni. Én attól félek, hogy mire 3 éves korától együtt tud mûködni, addigra nem lesz mit betömni, merthogy szétrohadnak a fogai.

- Igen, azt mondta a gyermekfogorvos.

dr. Czukor József, gyerekfogorvos: - Itt van az intenzitástól vagy az édesítéstõl vagy az idõtartamtól biztos, hogy valami van, ami miatt ez a különbség megtörtént egészen biztos. Hát ezt nem tudjuk az anyuka elmondásából megállapítani. Én továbbra is azt mondom, hogy teljesen fölösleges cukros teát adni a gyereknek, akár rossz lesz a foga tõle, akár nem lesz a foga. Általában 90% biztos, hogy rossz lesz a foga addigra.

dr. Czukor József: - Hát, ahogy az anyuka mondta és nagyon helyesen mondta, hogy tulajdonképpen egy hihetetlen nehéz feladat, mert az ilyen pici gyereknél elérni azt, hogy valami minimális megoldást találjunk. Hát így távolból nem tudom megállapítani, hogy milyen mértékû ez a romlás, tényleg nagy türelem, nagy kooperációs készség, szülõknek a segítsége kell ahhoz, hogy ilyet meg tudjunk csinálni. Az én praxisomban fordult már elõ olyan, hogy 2 éves gyereknek nagyon szépen, nemhogy betömtem, hanem felépítettem egy kis metszõfogát, mert hasonló problémák jelentkeztek. De hát nem minden gyerekkel lehet ezt megtenni.

dr. Czukor József: - Jobb lenne, ha sikerülne, jobb lenne mindenképpen, ha sikerülne.

dr. Czukor József: - Elképzelhetõ, elképzelhetõ.

dr. Czukor József: - Elképzelhetõ.

- Egy aggódó nagynéni vagyok és a testvérem számos unokájánál én is be vagyok állítva. És az a problémánk az egész családnak, egy harmadikos és egy második osztályos gyerek jár iskolába és még vannak kisebbek. 4-5 kilós hátitáskájuk van.

- Mindenki magas a családban, tudjuk és már az elõzõ generációban is voltak gerincproblémák. Viszem a gyereket gyógytornára a 4-5 kilós hátizsákkal. Mondom a gyógytanárnõnek, mi a helyzet, azt mondja igen, borzasztó, õ is maga szokta vinni a saját gyereke után a hátizsákot.

- Na most a mama és a nagymama is félnek az iskolától.

- A nagymama egyszer megkérdezte a tanító nénit, aki egyébként egy kedves tanító néni, hogy miért kell ennyi mindent vinni, mire õ azt mondta, hogy nem kell ennyi mindent vinni. De a gyerek nem mer nem vinni mindent.

- Na most a helyzet az, hogy az a gyerek, aki ilyen kicsi korban megtanulja azt, hogy a felsõbbség az egy teljesen bizonytalan, ámde könyörtelen hatalom, hát mit lehet attól várni? Gyógytornász, vagy nem tudom milyen szak csinálna egy olyan vizsgálatot, hogy a budapesti iskolákban megnézné, ez a gyerek 30 kilós, ez egy 4-5 kilós táska, ha a felnõtteknek 10-15 kilós táskával kéne menni. Szóval, hogy a testsúlynak hány százalékát hordják ezek a gyerekek.

- Ez egy abszurdum.

- Na most minden, nem szeretném, ha az iskola erre rájönne, mert ez egy iskola, de van egy másik iskola, egy budai jó iskolák mind és újabban átadom a kisgyerekeknek a helyemet a buszon, akik rogyadoznak a táskáktól.

- Na most a gyerekeknek magyar unokatestvéreik ugyanilyen korban élnek Angliában, ahol angol állami iskolába járnak. Az egy külön téma lenne, hogy ott ez milyen remek. Erre most nem akarok kitérni, de az egy példa számomra, hogy nem ez az egyetlen járható út. És hát tessék terjeszteni ezt a dolgot.

- Ez egy önmagába visszatérõ és egyre erõsödõ dolog. És két, a dolognak van egy fizikai baj, hogy ugye nem tesz jót nekik.

- A másik pedig ez az amúgy is rettegett iskolával szemben ez a plusz bizonytalanság.

dr. Balla Mária, ortopéd orvos: - Nagyon-nagyon kevés az igazán jó tartású gyerek. Egyre több, akinek rossz a testtartása. Igazság szerint nem hiszem azt, hogy a táskától. A táska, a nehéz táska az csak az egyik kis adalék. Mindig fölmerül bennem az a kérdés, hogy amikor középgyereket látok, aki 15-20 kilóval több a korosztályához képest, amire szükség volna, az is tulajdonképpen éjjel-nappal visel egy táskát. Az biztos, hogy valóban felesleges gyerekeinket a sok minden mellett ezekkel a borzasztó nehéz táskákkal terhelni. Nekem több ötletem volt, ezt egyszer elõ is adtam ugye, hogy ha már a könyvek ugyanolyan elég tetemes összeget tesznek ki, miért nem tudjuk megvalósítani azt, hogy fölbontjuk 15 lapokra, akár puha kötésbe, szülõ majd otthon beköti, mert nem értem én sem, hogy mondjuk májusban miért kell a gyereknek azt a füzetet vagy könyvet elvinni magával, amibõl szeptemberben dolgozott?

dr. Balla Mária: - Pontosan errõl van szó. Na most nagyon kíváncsi vagyok mit szólnának az iskolák, ha mondjuk most ennek a beszélgetésnek a hatására a szülõk összefognának, szétvágnák a könyveket, ráragasztanának kemény papírt a 10 oldalra és az összes gyerek ezt a könyvet vinné be. Majd szétszednék mondjuk a füzeteket és úgy ahogy ugye említettük, egy kapcsos könyvbe beletennénk. És 2 db-ot vinne magával a gyerek. Itt az is a probléma emellett, hogy azáltal, amit a szülõ említett, a gyereknek az amúgy is frusztrációja mellett ez az állandó probléma, hogy elvittem-e, nem vittem-e, nálam van, fekete pont, piros pont, intõ, rovó. Én nem hiszem, hogy feltétlenül a gyerekeknek szükség volna, hogy olyanokat kívánjunk tõlük, amiket mi felnõttek nem tudunk megtenni. Kivel nem fordult elõ, otthon hagytam a lakáskulcsomat, elfelejtettem elvinni magammal a befizetendõ számlát, otthon hagytam a pénztárcámat. Semmi következménye tulajdonképpen nincs, legfeljebb bosszankodom, nem kapok fekete pontot, nem büntetnek meg, mert másnap megteszem. Miért nem teheti meg a gyerek? Miért kívánjuk a gyerekeinktõl azt, hogy olyat tegyenek, amit mi felnõttek nem tudunk megtenni?

dr. Balla Mária: - Sajnos ezek mind-mind olyan túlzások, hogyha valaki lenne, aki ellenõrizné, hogy a wc-ben legyen wc-papír, legyen kéztörlõ, legyen egy szappan, akkor tulajdonképpen ez a kérdés megoldódna. A másik dolog a tisztaságra nevelésben, szeretném azért megkérdezni a felnõtteket, hogy ki az, aki naponta 3x fogat mos? Ki az?

dr. Balla Mária: - Nagyon optimális és szép lenne, de azt hiszem pl. azért találták ki a rágógumikat, mert tudják, hogy a mai életben nagyon nehéz ezt pl. megoldani. A másik probléma van, ami szintén nem ugyan ortopéd probléma, de a feszült gyerek, az ideges gyerek, a túlhajszolt gyereknek a tartása mindig rosszabb.

dr. Balla Mária: - Meggörbül, igen, meggörbül. A rossz, a derûs, jókedvû felnõtt, a jókedvû gyerek felszabadult tekintete elõrenéz, kitárulkozó, a rossz kedvû, legyen az felnõtt, fiatal, gyerek, magába roskad, görbe a háta, összehúzódik. Egy olyan láncreakciót indítunk el, amit nem lehet megszakítani. Nem lehet a gyereket részekre bontani. Nincs neki külön iskolás léte, nincs külön iskolás része, nincs neki külön háta, nincs külön kis lelke. Az egész gyereket egybe kéne nézni és egybe kéne neki egy olyan boldog és felszabadult gyerekkort teremteni, amibe belefér a mozgás. Belefér az, hogy vidáman, felszabadultan menjen az iskolába és ne az, hogy attól féljen, hogy most mi maradt otthon. És ha otthon maradt kérdezem én, mi történik? Hát adok egy darab papírt neki, ceruzát, csillagom, ülj le, majd holnapra bepótolod. Ugyanakkor van még egy nevelési probléma is. A gyerekek rettenetesen kritikusak. Észreveszik, hogy amit õtõlük követelünk, se a felnõtt, se a tanár, senki nem tudja megcsinálni. Hitelünket veszítjük. Amit nem tudunk példának adni eléjük, soha nem fogják követni és abba a pillanatba generációs problémák lesznek. És azt mondja a gyerek, õ sem csinálja, miért teszem meg én?

- Jó napot kívánok. Szeretném megkérdezni, hallottam a rádióban errõl a futószemölcsökrõl.

- És nekem is van a nyakamon 1-2 éve egy olyan 8-10 db. És elmentem a bõrgyógyászhoz és azt mondta, hogy ez a korral jár. És azonkívül megemlítettem neki, olvastam egy újságban, hogy az anyajegyekre nagyon oda kell figyelni, mert hogyha megváltozik a jellege, vagy szemölcs formát kezd kialakítani, akkor az elrákosodhat. Ezt is megemlítettem és erre is azt mondta, hogy a korral jár. Ennek már több, mint egy éve és most hallom, hogy ezt vírus okozza? És ez fertõzõ is lehet? Van két gyerekem. És erre az anyajegy elváltozásra mit tudnának mondani?

dr. Nagy Éva, bõrgyógyász: - Nem hiszem, hogy idõsebb lenne.

dr. Nagy Éva: - Ez egy nagyon érdekes dolog, mert õ mindjárt rögtön 3 dolgot mondott, 3 különbözõ betegséget. Az egyik volt ugye ez a bizonyos futószemölcs. Na most ez nem futószemölcs. A futószemölcs az a laposszemölcs, ami vírusos eredetû és tényleg szétfut.

dr. Nagy Éva: - Ez meg kiemelkedik, a nyakon van, ahogy õ említette. Tehát ezek kis fibrómák. Kis kocsányos kis fibrómák, amik abszolút jóindulatúak, eltávolíthatók és mivel hallottam, hogy pici gyerek hangja is van mellette, feltehetõleg ez a terhesség, szoptatás után szaporodott neki, hormonális eredetû. Tehát nem a korral jár. Persze. Nagyon érdekes dolog. Tehát ez egy ártatlan dolog, ami nem a korral jár, hormonális dolgokkal járhat, sõt familiáris háttere is van, tehát akinek az anyukájának van, annak valóban a gyereknek is van. Tehát a fiatal lánynak is van, ill. kismamának. Ezeket le kell szedni, mert valóban terjedni fognak.

dr. Nagy Éva: - Igen és nem vírusos eredetû. És nem a kortól függ, tehát ebben az esetben pláne, hiszen egy fiatal nõrõl van szó. Amikor korfüggõvé teszik az azt jelenti, hogy a klimaxban tényleg szokott szaporodni, de ott is megint a hormonális dolgok vannak a háttérben. És a harmadik, amit említett az anyajegyek. Ennek semmi köze az anyajegyekhez, tehát ez nem anyajegy. Anyajegyek azok általában nagyon sötét színûek vagy különbözõ színárnyalatúak, de barnák és vagy egészen laposak vagy picit kiemelkednek a bõr szintjébõl. Ezt egyébként érdemes figyelni. Tehát ha valakinek valóban anyajegyei vannak vagy nem tudja, hogy mi az, ami a bõrén van, de színeltérés, akkor inkább menjen el bõrgyógyászhoz, hiszen mi örülünk is annak, hogyha megjelennek a betegek és kérnek egy bõrgyógyászati onkológiai szûrést. Ami azt jelenti, hogy átnézzük az egész testet és ahol gyanús elváltozást, tehát valóban anyajegyet találunk, azt mi egy speciális mûszerrel, a dermatoszkóppal is alaposan megnézzük. Ez egy speciális nagyító szerkezet és azt nézzük meg, hogy esetleg az anyajegy összetételében nincs-e valami olyan figyelmeztetõ jel, ami arra enged következtetni, hogy esetleg ebbõl, amennyiben irritációnak tevõdik ki.

dr. Nagy Éva: - Rosszindulatú elváltozás lehet. Na most ilyenkor az a teendõ, hogy preventív célzattal hagyományos módszerrel, tehát szikével kiszedetjük az anyajegyet, épp bõrrel együtt természetesen és szövettani vizsgálatra küldjük az egész anyagot, tehát feldolgoztatjuk. Ilyen esetben nem szoktunk sem lézert, sem elektromos módszert alkalmazni, hanem hangsúlyozom, hogy csak és kizárólag a hagyományos módszert. Na most, ha úgy ítéljük meg a dermatoszkópos vizsgálat után, hogy nem kell kivitetni, de viszont jó lenne azért megfigyelni az anyajegyeket, akkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy igenis jelenjen meg évente egyszer és nézzük át. Vagy ha õ ez idõ alatt, tehát a két vizsgálat között olyan jelet észlel, ami esetleg arra enged következtetni, hogy megmozdult, idézõjelbe mondom, hogy megmozdult az anyajegy, azonnal menjen bõrgyógyász szakorvoshoz.

dr. Nagy Éva: - Vagy a színét változtatja, vagy ne adj isten tényleg megsérti valamivel és elkezd vérezni. Rögtön bõrgyógyászhoz kell menni. Hiszen, ha olyan helyen van az anyajegy, ami most pl. mondjuk egy ép anyajegy és nyugodt állapotban lévõ anyajegy, ami ki van téve mondjuk a melltartó pántjának a horzsolásának vagy a cipõ szélének vagy a nadrág hosszának, azt már eleve leszedetjük. Tehát ott hangsúlyozom, hogy azt már preventív célzattal rögtön levetetjük. De nem olyan helyen van és teljesen nyugodt állapotban van, akkor csak legfeljebb arra hívjuk fel a figyelmet, hogy figyelje, ne tegye ki nagyon erõs fénynek, tehát nyáron magas faktorszámú fényvédõt használjon, vagy ha olyan sportot ûz, ahol nagyon erõs az irritáció, tehát vitorlázik vagy szörfözik, akkor trikóban tegye.