- Jó napot kívánok Sné N. Erzsébet vagyok Diósról. Kislányommal kapcsolatban, aki 4 éves volt márciusban szeretnék kérdezni. Szopja az ujját és méghozzá a jobb kezén a középsõ, illetve a gyûrûs ujját és ez születésétõl kezdve így megy egészen mostanáig, ami annyiban okoz gondot, hogy bal kezével rajzol, eszik és nagyon bütykös is az a két ujja. Ez lenne a kérdésem, hogy ez okozhat-e írásban majd késõbbiekben problémát nála. Tehát ollót sem tudja használni, ceruzával is, sõt most már próbál írni mert van egy nagyobb testvére és utánozza és a sorokat is fordítva kezdi el írni.

- Nem, nem. Bár végül is a családban nincsen balkezes, nem tudom ez ilyen öröklõdõs dolog-e.

- Nem, nem errõl van szó. Fõleg, ha álmos, fáradt, alvásnál mindenképpen vagy ha unatkozik. Inkább ha fáradt és álmos.

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - Ritkán lehet ilyen makacs és ilyen intenzív ujjszopásról hallani. Amikor álmos, fáradt akkor ne írjon, ne rajzoljon, akkor menjen el aludni. Én azt gondolom, hogy ezzel már egy lépéssel közelebb kerültünk a problémának a megoldásához, de a másik oldala meg az, hogy nem kell eldönteni egy négyesztendõs gyerekrõl, hogy õneki bal vagy jobbkezesnek kell lennie. Ha õneki nagyobb affinitása van, tehát fontosabb neki, hogy a szájában legyen a jobb keze és amellett rajzolgat, akkor hagyjuk ezt csinálni neki és majd eldõl öt vagy hatesztendõs korban. Végül is balkezes vagy jobbkezes vagy lehet egy olyan megoldás, hogy mind a két kezét majd egyformán fogja tudni használni.

Szamosfalvi Imre: - Ezek mindig és biztosan elmúlnak. Az ujjakon, de a lábon is, hogyha hosszú és intenzív nyomásnak kitett terület van, ott a bõr mintegy védekezõ mechanizmusként bütyköket szokott képezni. Ahogy ez az állandó és folyamatos nyomás alól fölszabadul, akkor egy idõ után egyszerûen elkopik. Ez a szarurétegnek a megvastagodása tulajdonképpen a bõrön. Amikor abbahagyja, akkor egyszerûen eltûnnek, elsimulnak megszûnnek ezek a bütykök.

Szamosfalvi Imre: - Ennek inkább a fordítottja igaz, tehát azt szoktuk figyelni kicsi gyereknél, hogy amelyik kezét szopja, mert ha neki kedves, ez ellene szól annak, hogy ez a gyerek balkezes akarna lenni, de hát hogyha õneki annyira fontos, hogy szopja az ujját, hogy lemond arról, hogy ügyesebben tudjon rajzolni akkor ez a szíve joga. A másik pedig az az, hogy én éreztem az anyukában, hogy csak nem lesz balkezes ez a gyerek ennek következtében. Na most pont ezt kellene elfelejteni. A civilizációnk valóban úgy van megalkotva, szerencsére egyre kevésbé határozott körvonalakkal mert ma már nem kényszerítik az iskolában a gyereket arra, hogy föltétlenül a jobb kezével írjon, rajzoljon, egyre több olyan szerszám, olyan gép van, amit jobb és balkézzel egyaránt ugyanolyan ügyesen lehet irányítani, vezetni. Minden abba az irányba hat, hogy ne legyen ennek akkora jelentõsége, hogy ha valaki ebben a végül is jobbkezes civilizációban a bal ezét favorizálja. Az anyuka is, hogyha kevésbé fog szorongani attól, hogy Jézus Mária milyen nagy baj történik most itt, hogy a gyereknek a balkezessége kialakul, akkor ez az egész probléma leértékelõdik és sokkal kisebb lesz.

Szamosfalvi Imre: - Rossz kifejezést használtam. Tehát manifesztálódik inkább. Rögzül. Nem jó az se a rögzülés. Inkább az, hogy nyilvánvalóvá válik. Amikor megszületik a gyerek, akkor már balkezes vagy már jobbkezes, de amikor még nem is használja értelemszerûen a kezét, akkor lehetetlen megállapítani, hogy akkor most igazándiból bal vagy jobbkezes a gyerek. Épp ez az, hogy ne jusson eszünkbe az eredendõen már meglévõ konstrukciót valamilyen módon, valamilyen erõszakos vagy kevésbé erõszakos módon megváltoztatni. Ne tegyünk ilyet.

- Jó napot kívánok. Szoptatással kapcsolatban lenne egy kérdésem. Olyan jellegû problémám van, hogy van egy 8 hetes kisfiam és mellfájásom jelentkezik általában az éjszakai szoptatáskor, hogy ilyen nagyon erõs, szúró fájdalom, tehát mintha a tejcsatornák vonalán. De nagyon erõs, mintha ezer tû szúrná a mellemet.

- Leginkább igen.

- Igen. Vagy az esti órákban, az esti etetés után.

- Hát mostanában már nem szoktam mérni, tehát hogy idõben általában mindig olyan 25 percig szoptatok és gyanakszom esetleg arra, hogy nem lenne elég tejem, mert elég elégedetlen utána. Viszont utána kialussza a három órát vagy éjjel még többet is. Vagy csak a szopásra lenne igénye? Én arra gondoltam esetleg, hogy akkor nagy mennyiséget eszik és gyorsan megindul a tejtermelés mert mondjuk utána sokat iszom, mert ugye próbálom pótolni, hogy attól ez a fájdalom ez lehet. Néha elviselhetetlen.

- Igen. Nem is tudok tõle elaludni.

- Igen. És mondjuk ez a mellem, ami fájni szokott, mert ez csak az egyik. Mert nem is mind a kettõ, erre éreztem, úgyhogy kevesebb egyébként a tej az elejétõl fogva és ezt egy kicsit ki is sebesítette a gyerek, úgyhogy ezen a mellemen bimbóvédõvel próbáltam meg szoptatni. Azon keresztül is gondolom annyit tejet tud szívni amennyire szüksége van nem?

- Igen, igen, a súlynövekedés a megvolt hetente az a 20-25 deka.

Dr. Sarlai Katalin újszülött orvos, a Szoptatásért Magyar Egyesület elnöke - Ilyen mélybe hatoló tûszúrásszerû fájdalom akkor szokott lenni, hogyha a csecsemõnek szájpenésze van és ezzel a szájpenésszel megfertõzi az anyát és akkor a tejcsatornák fertõzöttsége lehet. Tehát ezzel orvoshoz kellene fordulni, mert ha a csecsemõnek a szájpenészét kikezelik és az anyát is kezelik, akkor ez elmúlik. Ez lehet az egyik magyarázat.

Dr. Sarlai Katalin: - Nem, nem, ez nem azt jelenti. Szoptatni kell továbbra is, de kap gyógyszert vagy ecsetelést. A másik gondolatom ezzel kapcsolatban, hogy esetleg a csecsemõ mellre menetelével lehet probléma. Emellett szól az is, hogy kisebbedett az anya melle, mellbimbója és hogy bimbóvédõt használ, ami legtöbbször nemhogy nem segít, hanem még tovább rontja a helyzetet, mert a bimbóvédõ az olyan mint egy cumi és a csecsemõk úgy szívják mintha egy cumit szívnának és utána ha mennek a mellre, azt is ugyanúgy akarják szívni tehát megváltozik a technika. Ezt bimbócumi zavarnak nevezik és ez okozhat egy mellbimbó sérülést és ha csak a mellbimbót szívja a csecsemõ az okozhat egy fájdalmat és ez kisugározhat esetleg a mellbe. Emellett szól az is esetleg, hogy éjszaka talán más pozícióban kerül mellre, talán gondolom ez a kisbaba vagy esetleg az anya éjszaka nem tud annyira figyelni, hogy hogyan kerül rá.

Dr. Sarlai Katalin: - Azt hiszem, hogy a jó pozíció az alapvetõ, tehát hogy ne csak a bimbót vegye el a kisbaba hanem a bimbóudvart is, tehát ehhez közel kell húzni, oda kell fordítani.

Dr. Sarlai Katalin: - Nem, nem. Persze minél idõsebb a gyerek annál ficánkolósabb és annál kevésbé figyel már az anya erre, de ha ilyen panasz van, akkor megint figyelni kell. Ezek megszüntethetõ dolgok. Tehát javítható. Ha kijavítja a pozíciót vagy ha szájpenésze van, meggyógyítja a szájpenészt akkor ez elmúlik, tehát emiatt ne csüggedjen, hanem.

Dr. Sarlai Katalin: - Hát nem gondolom, hogy abba kéne hagyni.

Dr. Sarlai Katalin: - Ismét meg kell próbálni a csecsemõt mellre tenni. Relaktációnak hívja az orvosi nyelv ezt a folyamatot, amikor egy szoptató anya, akinek már elment a teje ismét elkezd szoptatni és visszajön a tej.

Dr. Sarlai Katalin: - Hát sok anya gondolja azt, hogy kevés a teje, de az nem biztos, hogy valóban kevés. Azt kell mindig nézni, hogy a csecsemõ fejlõdik-e. Hogy ha a csecsemõ fejlõdik, gyarapodik azt szoktuk mondani, ha legalább egy 12-15 dekát hízik egy héten akkor az a csecsemõ gyarapodik, akkor az a tej biztos, hogy elegendõ. Vannak jelek, amibõl az anya azt gondolja, hogy esetleg kevés a tej, például ilyen jel az, hogy puhának érzi a mellét, nem érzi, hogy duzzadt, de ez a bizonyos mellduzzadás ez csak az elsõ idõben van, késõbb ez már nincs. Aztán szokta gondolni, hogy sír a csecsemõje, amiatt gondolja, hogy kevés a teje. Ennek nem valószínû, hogy ez az oka, tehát sok más egyéb oka lehet. Ha ezt gondolja, hogy kevés a tej, akkor a csecsemõ gyarapodását figyelje és hogyha a csecsemõ nem gyarapodik megfelelõen, tehát nem jut hozzá a megfelelõ mennyiségû tejhez, akkor vizsgálja egy kicsit fölül saját magát, hogy vajon mi az, amit másképp csinál, mint ahogy kellene mert valószínûleg vagy kevesebbszer kerül rá a mellre, vagy rövidebb ideig van a mellen, vagy pedig esetleg egy cumit kapott, ami megzavarta a szopási technikáját.

Dr. Sarlai Katalin: - Igen, hát ha pótlást ad, akkor a saját teje szorul vissza, tehát ez egy folyamat ami oda vezethet, hogy tényleg elapad. De vissza lehet fordítani.

Dr. Sarlai Katalin: - Nem. Azt szoktuk ilyenkor javasolni, hogy egy pár napig vonuljon ágyba a csecsemõvel. Feküdjenek le, semmi háztartási munkát ne végezzen, abban kérjen segítséget. Legyen idõ rendesen és amikor a kisbabáján látszik a legkisebb ösztön arra, hogy szopna akkor tegye mellre és egy két-három nap alatt megszokott szaporodni a tej, ismét visszajön.

Dr. Sarlai Katalin: - Igen. Vannak különbözõ szoptatós teák, amiket a népi hagyomány jónak tart. Én azt hiszem, hogy az nem rossz. Lehet használni, de a legfontosabb az, hogy a csecsemõ szopjon, mert ugyanis arról van szó, hogy ha ürítve van a mell, akkor termelõdik, hogy ha benne marad a tej akkor nem termelõdik. Van a tejben egy gátló anyag. Hogy ha nincs kiürítve az emlõ, akkor ez a gátló anyag, amely egy fehérje az benne marad a mellben levõ tejben és ez megakadályozza, hogy további tej termelõdjön, pontosan azért, hogy az asszonyoknak ne robbanjon szét a mellük a sok tejtermeléstõl. Hogy ha ezt a gátló anyagot a tejjel együtt eltávolítjuk, tehát a csecsemõ kiszopja vagy esetleg kifejjük, akkor termelõdik újból.

- Jó napot kívánok. Igazából most hallgattam a mûsorukat és a szoptatással kapcsolatban gondoltam, hogy tán segítség lenne a kismamáknak, az ami velem történt. Az én férjem nem magyar származású, hanem indiai származású és én amikor a második babát szültem akkor nagyon nem volt tejem. Kaptam is egy csomó hormont mert a méhem nem húzódott össze és ennek ellenére még az ötödik napon sem volt tejem. Amikor hazajöttem a kórházból, akkor a férjem anyukája azt mondta, hogy ánizst pirítsak meg, szárazon, serpenyõben, törjem porrá és utána reggel meg este egyek meg ebbõl egy kanállal, igyak rá egy pohár langyos tejet és ettõl lesz tejem. És ez olyan szinten mûködött, hogy 8 hónapig szoptattam utána.

- Tehát megettem az ánizst és ráittam ezt a pohárnyi langyos tejet. Egyszerûen egy félórán belül éreztem, ahogy lövell be a tej a mellembe. És megnéztem, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható különbözõ szoptatós teákban is van ánizs, mint alapanyag, tehát gondolom ez sokkal töményebb volt és azt állítják, hogy évszázadok óta kint Indiában, hogy ha valakinek nincsen teje, akkor szárazon megpirított ánizst porrá törve. Nem finom, tehát az ember becsukja a szemét, lenyeli és gyorsan utána issza a tejet, de tényleg használt.

- Nagyon egyszerû és nem is tudunk róla, hogy ez létezik így és hát amikor már én az elsõ babával már a harmadik napon volt tejem, igaz, hogy kevés, mindig csak annyi, hogy éppen elég volt, de négy hónapig kihúztuk minden egyéb pótlék nélkül és amikor azt mondták a kórházban, miután az ötödik napon még mindig nem volt rendesen tejem, hogy hát lehet, hogy nem is lesz az anyukának, az nem jelenti azt, hogy az elsõ esetben volt, akkor én sírva jöttem haza és akkor jött ez a segédszer, ami tényleg használt. Tehát a hatodik napon már rendesen meg tudtam szoptatni a gyereket.

- Jó napot kívánok, nekem szülés idõtartamával kapcsolatban van egy kérdésem. Pontosabban terhesség idõtartamával.

- Igen, én most az orvos szerint 21 hetes terhes vagyok és 20-ra vagyok kiírva szülésre. Nekem nagyon összevissza volt a ciklusom, úgyhogy ez nem mérvadó az utolsó menstruáció elsõ napja.

- Igen, illetve tulajdonképpen úgy volt ez, hogy a hatodik héttõl és minden hónapban jártam és és elsõ alkalommal mondta, hogy hathetes és utána mindig négyhetente mentem és mindig szépen négy héttel volt több. Mondta, hogy ne izguljak, mert hogy egyenletes a fejlõdése.

- Igen, mi a párommal egy bizonyos ok miatt. Azt tudjuk, hogy a nyaraláskor estem teherbe. Elõtte soha nem próbálkoztunk, mindig védekeztünk, viszont a nyaralás után megint csak védekeztünk mert ennek ilyen egészségügyi okai vannak és akkor én elkezdtem számolgatni, hogy a terhesség az 266 nap, akkor a szülés várható idõpontja az olyan 8 és nem 20, mint amire ki vagyok írva. Van 12 nap eltérés.

- Nahát énnekem az a jelentõsége csak, hogy sajnos ugye az ember terhes, akkor hallja a rémtörténeteket. Hallottam olyan rémtörténetet is, hogy túlhordta a gyereket és elhalt a magzat. Na most hogy ha két héttel mondjuk elszámoljuk magunkat, akkor amikor én mondjuk 42 hetes vagyok, ha esetleg túlhordom, akkor még a nõgyógyászom szerint csak 40 és akkor még esetleg vár két hetet. Nem is az izgat engem, hogy a szülés mikorra esik?

- Igen, illetve az, hogy akkor mi okozhatja ezt a kéthetes eltérést, mert a nõgyógyászom azt mondta, hogy hát lehet, hogy utána védekeztünk, védekezés mellett is teherbe lehet esni.

- Igen, hát én inkább csak ettõl félek, hogy annyi olyan ismerõsöm van, hogy nem indult meg a szülés magától, hanem meg kellett indítani, hogy én inkább ettõl félek, mert én ettõl is félek, hogy ha esetleg õ két héttel idõsebb, akkor meg nincs-e visszafejlõdve.

Dr. Rákóczi István szülész, nõgyógyász: - Ez az egész terhességi számítás ez néha nagy zûrzavart okoz. Nemcsak a terhes mamáknak, hanem az orvosoknak is. Klasszikus számítás szerint ugye a világon mindenhol megadják az utolsó vérzés elsõ napjától számítva a szülés várható idõpontjának napját. Rendkívül nagy zûrzavarokat okoz, mert elõtte két hét és utána két hét teljesen normális a szülés. Tehát egy hónap alatt bármikor szül, abszolút normális. Nincs túlhordás, nincs koraszülés. Valójában a csúcspont a leggyakoribb a terminus napja elõtti, utáni napokban van. Érdekes kísérletet mondanék el. A napokban olvastam róla, hogy azt csinálták Amerikában, hogy száz nõnek azt mondták klasszikusan ahogy a számítás van világszerte, hogy ezen a napon fog szülni. A másik száznak azt mondták, hogy ebben az egy hétben fog szülni. Érdekes módon sokkal nyugodtabban voltak, nem izgultak azok, akiknek azt mondták, hogy egy héten belül fog szülni és nem adták meg azt az egy napot. Nahát ezzel találkozunk mi is ezzel a problémával. Ahogy a kedves telefonáló mondta, itt azt hiszem a fõ problémát az okozza, hogy nem volt rendszeres a vérzése ahogy elmondta. Igen, hát ilyenkor elõfordul, az, hogy nem tudjuk pontosan megmondani a napot, de hát most mondtam, nem is lényeges az a nap, mert hát Hippokratesz óta tudjuk, hogy a szülés azért indul meg, mert a gyerek éhes és világra akar jönni. Na ma se tudunk többet. Abban az esetben, hogy ha a vérzés össze vissza van és nem tudjuk kiszámítani, akkor két dolgot szoktunk figyelembe venni és ahogy hallottam itt a kora terhességben végzett ultrahanggal nagyon pontosan meg lehet mondani és most egy hét vagy két hét eltérés van, ezért nem kell izgulni.

Dr. Rákóczi István: - Igen, hát ha napra tudja és tényleg úgy volt, ezt persze nem tudjuk. Ezt egy esetben tudjuk csak biztosan, hogyha lombikbébi megtermékenyítés történik és melyik nap tettük föl az embriót. Ez a biztos, a többi az csak feltételezés. Persze néha, hogyha egyetlen egy együttlét volt mondjuk egy van két hónapon belül akkor pontosan tudhatják a párok is. Az egyik lehetõség tán, hogy mondtam a szülés várható idejének kiszámítására az a korai ultrahang, mert hogy ha csak a külsõ - mondjuk a 30 héten csinálok ultrahangot akkor már nehéz, de ha az elsõ ultrahangot megcsinálják, ahogy õnála is korán és utána csináltak akkor ultrahangokat megfelelõ ütemben havonta vagy kéthavonta, akkor tulajdonképpen pontosan meg lehet mondani, hogy a szülés idõpontja nem melyik napra esik hanem, hogy körülbelül behatárolva abba a két hétbe esik. A másik pedig a magzatmozgásnak az idõpontjához való hozzáadás. Ez általában nem elõször szülõknél szoktuk alkalmazni és ez nem objektív érthetõ módon, de minden oda számít ilyenkor. És itt nagyon érdekes dolgot érintett még, amiben nagyon sok félelem van és nagyon sok tévhit, ezt a túlhordás. Na most elõször is, ha valakinek a szülés idõpontja adott és utána nem szül meg két héten belül, tehát 42. hétig, hanem a 42. hétbõl átlép a 43-ba, ami nagyon ritkán van, gyakorlatilag nincs is, az a túlhordás. Egyébként mindig terminustúllépésrõl beszélünk, tehát a terminuson túllépõ egy héttel vagy két héttel vagy három nappal, terminus túllépés, ugyanis a túlhordás az egy szülés utáni fogalom. Mikor megszületett a magzat igazolódik, hogy a körmei hosszúak a mosónõ keze van, tehát felázott, kevés a magzatvíz. Tehát ezt összekeverik és hogyha terminus után két vagy három héttel nem szül meg valaki akkor elõfordulhat az, hogy a magzat veszélyállapotba kerülhet, de ma már vannak azért módszerek, amelyek ki tudják mutatni. Tehát végül összefoglalva nem lehet azt mondani, hogy a szülés várható ideje az egy nap vagy két nap, hanem ez egy elég nagy periódus. Ha rendszeresen nézzük az ultrahangot az elégséges és abszolút nem kell izgulni.

Dr. Rákóczi István: - Igen, de hát én erre azt mondtam, hogy a túlhordás fogalma az összekeveredik az egy szülés utáni fogalom. Ezzel nem mondtam azt, hogy a méhen belüli magzat, hogy ha terminus után megy elõre egy hét, két hét akkor nincs, nem lehet veszélyállapotban, nem lehet igazi túlhordás, de magát a fogalmat és magát a tüneteket csak akkor látjuk ha megszületett. Ugye ennek vannak indirekt jelei. Kevesebb lesz a magzatvíz. Hogy ha magzatvizet láthatóvá tesszük, akkor megjelenik benne a magzatszurok a mekoneon. Ezek mind olyan jelzések, amelyek jelzik azt, hogy a magzat nem érzi már olyan jól magát mert csökkent esetleg az oxigénellátása. De ez nagyon ritkán fordul elõ. Terminus után egy héttel meg szokott mindenki szülni és nagyon ritkán kerül sor arra, hogy a terminus után második hétben, ami még mindig nem probléma, szül meg.