- Tanácsot szeretnék kérni önöktõl. 1 éves kisfiam van és fog születni másik két kistestvére, ikrek. Hát sajnos lehetséges, hogy ilyen esetben is befektetnek a kórházba, meg mondjuk a kórházban is ha megszületnek, akkor tovább kell bennmaradni, mert császármetszéssel születnek. És szeretném kérdezni, hogy vajon hogyan tehetném ezt kicsit könnyebbé tenni ezt számára

- Igen. És mondjuk hogy hát lehet, hogy ez hosszabb idõt vesz igénybe az, hogy én kórházban leszek. Remélem, hogy nem, hát nem szeretném, hogy akkor mondjuk mi a jó számára, hogy a nagymamával legyen inkább itthon vagy hogyha meg lehet oldani, akkor az apukájával vagy egyáltalán a nagymamához vigyük. Ott aludni még csak egyszer aludt ott, ez a múlt héten volt, már többször szokott oda menni valamelyik nagymamához. És még annyit szeretnék kérdezni, hogy akkor, tehát hogyan tudom arra elõkészíteni, hogy én már mondjuk bent leszek tíz napig a kórházban és akkor hirtelen egyszer csak hazajövök két másik kisgyerekkel és hirtelen nem lesz rá annyi idõm, mint amennyi elõtte volt, hogy mindig csak vele foglalkozom és õ az egyedüli, akire figyelnem kell, merthogy õ még azért nem fogja annyira felfogni.

Kozek Lilla pszichológus: - Amit tehet: az õ felkészülésébe bevonni a kicsit. Ugye 1 éves múlik, tényleg nagyon kevés eszközünk van arra, hogy bármit megértessünk vele, de a cselekvés és a képek azok a kezünkben vannak. Tehát hogyha ott lehet, amikor mondjuk összerakják a kiságyat az új testvéreknek, akkor lesz valami róla, hogy ebben bizony valaki aludni fog. Még akkor is, hogyha nem áll még a beszédfejlõdés olyan szinten, hogy tudja, hogy mi az, hogy aludni meg egyebek, de akkor meg lehet neki mutatni, hogy nézd lesz kettõ baba és akkor már esetleg megvannak a babaruhák, akkor azokat beletenni, megmutatni, hogy így fognak benne aludni vagy a pólyákat.

K.L.: - Megmutatni azokat a fényképeket, amik róla készültek, amikor egészen kicsi baba volt, hogy nézd, te ilyen voltál, most kettõ ilyen lesz. Igazából az a lényeg, nem is az, hogy fogalmi részét fölfogja õ ennek az egésznek, hogy mi az élet két ikerpárral, hiszen a család számára is ez leginkább akkor fog kiderülni, amikor õk megszületnek. Hanem az, hogy ráhangolódjon arra az érzelmi beállítódásra és arra a várakozásra, ami az édesanyában is olyan intenzíven jelen van. Tehát hogyha az édesanyából õ azt érzi, hogy végül is valami jó dolog fog történni, akkor el tudja azt fogadni, hogy anyának is nehéz, nekem is nehéz, mindenkinek nehéz, de ez nem egy baj, ez nem egy katasztrófa, hogy még két gyerek ide költözik hozzánk és itt is maradnak, akárhogy is nem szeretném. És a másik nagyon fontos dolog, hogy az édesanya elég objektíven szemléli a dolgokat, tehát valamiféle féltékenységre biztos, hogy számíthat. Ami természetes és ami azt jelzi, hogy a nagyobb gyerek igenis kötõdik õhozzájuk a szülõkhöz.

K.L.: - Azt gondolom, hogy érdemes vele errõl beszélni akkor is, hogyha még nem nagyon érti, hogy mirõl van szó.

K.L.: - Biztos, hogy jó számára, ha az édesapja van otthon, de hogyha a nagymával elég intenzív a kapcsolata, akkor biztos, hogy a nagymamával is áthidalható ez a helyzet és akkor az édesapa még közben tud dolgozni, hiszen az õ szabadsága fõképp akkorra kell, amikor már három gyerek lesz odahaza. Az egy nagyon jó ötlet és én is azt támogatom, amit az édesanya felvetett, hogy otthon legyenek, hiszen a nagymamánál még nincs olyan megszokott helye, túl sok változás lenne egyszerre. Ha csak tehetik, otthon oldják meg azt az idõszakot, amit feltétlenül a kórházban kell tölteni. És ez a harmadik fontos szempont, hogy az édesanya azt mondja, hogy nem akar hosszan lenni. Na akarjon, nem is muszáj neki. Tehát hogyha csak az egészségi állapota nem indokolja, akkor a saját felelõsségére eljöhet a kórházból.

K.L.: - Feltétlenül. Tehát, hogy az anya ne tûnjön el, hanem akkor, akár együtt is bemehetnek vagy egyszerre elmehetnek a kórházba, hogy nézd anya itt fog szülni, itt lesz egy pár napig, amíg fölépül és aztán jön haza hozzánk. Sok nõ tapasztalja azt a szülés után, hogy a felépülés a gyermekágyból való kikászálódás sokkal jobban megy otthon, ha nem aggódik folyton azon, hogy vajon a nagy mit csinál otthon? Hiszen ez rendkívül sok energiát elvon egy édesanyától, hogy a nagyobbik gyerekért aggódik ilyenkor, hanem amint lehet õ otthon van, lefekszik, a nagymama, a férj tartja a frontot ilyenkor, hiszen egy császár után még legalább tíz nap eltelik, amíg föl tud állni és igazán azt tudja mondani, hogy fájdalom nélkül mozog.

K.K.: - Igazából nagyon sok minden történhet, valóban egyfajta visszahúzódás vagy agresszió vagy csöndesség az elképzelhetõ, de ezeket mind át lehet hidalni. Az elsõ hetek nagyon nehezek lesznek, hiszen a mama fizikailag lesz igénybe véve, az ideje, tehát nemcsak azon múlik, hogy õ mennyit akar az újszülötteivel ismerkedni, meg simogatni õket, hanem egyszerûen szoptatástól szoptatásig fognak élni várhatóan. De hogy mégis talán sikerül kiszorítani a napból akárcsak kétszer, háromszor fél órát vagy négyszer-ötszer negyed órát, amennyi adódik, hogy akkor én most veled vagyok és õket most elteszem és õket most akkor a nagymama teszi tisztába, meg apa ringatja õket és én vele rajzolok és csinálom azokat a dolgokat, amiket eddig csináltunk, amikor itthon voltam veled. És lehet, hogy most rövidebb ideig, meg sokkal kevesebbet, de én vagyok itt neked, nem akarom azt, hogy a nagymama helyettesítsen engem. Az anyákban ilyenkor nagyon sok energia szabadul fel arra, hogy gondozzák a nagyobbat is, akinek nem létszükséglet az õ jelenlétük. Tehát gondolom, hogy õ is kap majd ehhez erõt csak az idõbeosztásra meg a tudatosságra szeretném felhívni a figyelmet, vagy bíztatni, hogy erre ügyeljen.

- Olyan problémám van, 15 hónapos a kislányom és picike nagyon. 7 kiló 20 deka és hetven centi. Végül is nem nagynak született, kettõ és fél kilónak, 49 centi volt, a terhessége normális volt, tehát abból kifolyólag nem lehet pici, végül is kicsik vagyunk mi is, a férjem is én is, de hogy ennyire pici, ettõl félek, hogy olyan pici, nem valami belsõ problémája van.

dr.Hosszú Éva a Tûzoltó utcai Gyermekklinika endokrinológusa. Ez a baba nem pici, belefér a normálba, igaz, hogy annak a kicsit az elsõ határán. De hallottuk, hogy a szülõk is kicsik voltak, maga a baba is a koraszülöttség és a normál baba határán van a 2500 grammal. Ilyen esetben az a teendõ, hogy félévente, évente mérni kell a baba növekedését, gyarapodását és abból már következtetést lehet levonni arra, hogy elmarad a növekedés üteme a normálistól vagy sem és kell-e egyáltalán vizsgálni. De ennek a babának még van ideje, elég félévente nézni a növekedés ütemét és ha ez is majd késõbb elhajlik a normális görbétõl, tehát nem növi meg azt, amit neki megfelelõ idõ alatt meg kell, akkor kell hormonológushoz vagy speciális orvoshoz küldeni.

dr.H.É.: - Ezt ha a gyerekorvoshoz viszi, akkor az automatikusan megnézi, fiúkra és lányokra is van egy normális növekedési ütem görbe, hogy berajzolják és azon nagyon jól látszik, hogy a gyerek megnövi azt, amit évente kell vagy pedig egyre kevesebbet és egyre inkább elhajlik, mert hogyha ilyen van, akkor az bizony betegségre hívja fel a figyelmet.

dr.H.É.: - 75 centisek a gyerekek 1 éves korukban, 2 éves korukban 85, ez az átlag. Ettõl pár centi föl le az még normális. Úgyhogy ha másfél évest veszünk, akkor 80 centi körül lenne normális.

dr.H.É.: - De én azt mondom, hogyha 85 centi az az abszolút átlag, na most ha 80, akkor se izguljon, tehát itt vannak föl-lemenõ centiméterek, de bármi aggodalma van a mamának, akkor rögtön vigye orvoshoz, mert õ az elsõ, aki a gyereknél bármilyen gondot észrevesz. Szerintem az a jó anyuka, aki nem nyugszik bele abba, hogy a gyereke nem úgy fejlõdik, ahogy kell és szakemberhez viszi. Mert a szakember akkor tovább tudja irányítani speciális intézetekbe, így például hozzánk is így kerülnek a gyerekek, de hozzánk például úgy, hogy mindenki már azt gondolja, hogy olyan pici és hallotta, hogy növekedési hormont lehet adni és akkor adjuk a gyerekeknek. Mondjuk a növekedési hormon hiánya vagy bármi hormonhiányból kialakuló növekedés az ritkább az összes betegség közül, ami visszamaradottságot okoz, de abban az esetben, hogyha valóban növekedési hormonhiányos a gyerek, nem kell félni a hormontól, mert akkor adni kell, mert akkor azzal el tudjuk érni azt a magasságot, amit a genetika megenged, tehát a szülõk magassága megengedne. Ebben az esetben akkor van baj, hogyha a gyerek hormonhiányos és nem adjuk, mert ilyenkor a növekedési hormon nemcsak a magasságot határozza meg, hanem hat a fehérje, a zsír, a szénhidrát anyagcserére, a csontozatra is. Tehát hogyha a gyerek nem kapja azt, ami õbelõle hiányzik, akkor hát egy károsodott egészségi állapotú gyerek alakul ki. Amennyiben viszont megkapja, akkor úgy néz ki, mintha valóban ez benne lett volna és egészséges lesz.

dr.H.É.: - Nagyon-nagyon drága, egy olyan 6 éves gyerek egyéves kezelése kétmillió forintba kerül és ezt gyakorlatilag addig kell adni, amíg be nem fejezi a növekedést. Sõt, utána még felnõtt dózisban, egészen a középkora határáig.

dr.H.É.: - Ezt a társadalombiztosítás egy az egyben kifizeti, tehát ez a szülõnek semmibe nem kerül.

- Jó napot kívánok! Unokám 5 és féléves kisfiú, aki nagyon jó formában van, tehát súlyának, értelmének maximálisan megfelel. Ami nekem, mint nagymamának nem tetszik, hogy a kisgyerek az esti fürdésnél pisil és után képes másnap délig egyetlenegy csurgatásra is, illetve nem hajlandó, könyörögni kell, hogy gyere menjünk pisilni. Nem az a normális, ha valaki reggel felébred és kiüríti a hólyagját?

- No hát ezt kérdezem én is.

- Rengeteget. Két deci, három deci vizet, a víz, ami neki a fontos, nem a különbözõ löttyök.

- Ez jó, csak azt nem értem, hogy hogy tudja tárolni másnap tízig, tizenegyig.

- Hát olyan másfél, két deci körül. Kislányommal beszéltünk errõl, hogy elmennek a gyerekorvoshoz majd, hála istennek egészséges típus, amikor beszélünk róla, hogy és az óvodában és akkor mondja, hogy "Banyus," merthogy én a nagymama vagyok és Banyus vagyok, hogy Banyus én arra a ronda vécére nem fogok ráülni, meg

- No de az, hogy õ ott nem hajlandó. És amióta a pelenka lekerült róla éjszakára, éjszakánként, azóta valahogy a reggeli pisilés nem megy. Miért nincs erre ingere?

R.: - Miért?

-dr.Szamosfalvi Imre gyermekorvos: Ha nálam jelentkeznének ezzel a panasszal a szülõk, akkor biztos, hogy legalább két vizsgálatot megcsináltatnék a gyereknél. Az elsõ és alapvetõ, hogy egy vizeletmintát laboratóriumi vizsgálatnak vetni alá

dr.Sz.I.: - Hogy nincs-e valamiféle gyulladásnak vagy valamiféle a vese kóros mûködésére utaló jel.

dr.Sz.I.: - Sajnos igen. Pont ezért fejlõdött olyan lassan a gyerekkori vesebetegségnek a földerítése és ezért szinte szabálynak lehet már mondani, hogy meg kell kísérelni egyesztendõs korig a teljesen panaszmentes és jól fejlõdõ gyerekeknél is legalább egy vizeletvizsgálatnak az elvégeztetését. Az még színezi a helyzetet, hogy ezt a bizonyos vizeletvizsgálatot érdemes akkor elvégeztetni, amikor egy más okkal magyarázható betegségben látszik szenvedni. Ezt úgy kell érteni, hogy egy lázas gyereknél érdemes ezt a vizeletvizsgálatot elvégeztetni.

dr.Sz.I.: - És akkor mellesleg nézzük már meg azt a vizeletet, mert ha a gyerekvesén bármiféle kóros eltérés van, nagyobb eséllyel fedezzük fel lázas állapotban, mintha csak simán egy teljesen jó állapotban egy úgynevezett rutin vizeletvizsgálatot végezhetünk el. Ez az egyik. A másik pedig az az, hogy egy ultrahang vizsgálatot biztos elvégezhetnénk a gyereknél, hogy megpróbálja megítélni azt, hogy a hólyagja nem kórosan megnagyobbodott-e, ami esetleg arra utalhat, hogy valamilyen szelepszerû akadálya van annak, hogy õ vizeletet ürítsen és csak amikor már egy nagyobb kialakult nyomás van, akkor tudja megnyitni a vizeletürítésnek az útját.

dr.Sz.I.: - Hát ultrahanggal biztosan föl tudják fedezni, ez a veszedelme ennek az egésznek, hogy esetleg még tovább visszatevõdhet ez a nyomásfokozódás, azokban a húgyvezetékekben, amik a hólyagtól a vesék irányába vezetnek, illetve a vesemedence is lehet tágult, hogyha egy ilyen vizeletelvezetési akadálya van a gyereknek. Nem akarom megrémiszteni az anyukát, meg nem akarom a többi anyukát se megrémiszteni, akinek esetleg ilyen problémával küzd a gyereke, de hogyha egy gyerek 12-14 órán keresztül nem ürít vizeletet 4-5 esztendõs korban, akkor ezért el kell gondolkodni, hogy nincs-e annak valami konkrét fizikai akadálya és errõl biztosan meg kell gyõzõdni, hogy nincsen. És akkor élheti tovább az életét úgy mint ahogy eddig.

dr.Sz.I.: - Én nem tudom az összes adatot pontosan idézni, arra emlékszem, hogy az újszülött, az kb. 20 percenként ürít, mert akkorára éri el a pici hólyagja azt a telítettségi szintet, hogy automatikusan beindul a vizelési mechanizmus. Ez fokozatosan növekszik a gyerek korának a növekedésével és a szobatisztaságnak az egyik föltételeként szoktuk a szülõknek magyarázni vagy oktatni, nem tudom, hogy hogy fejezzem ki magamat, hogy akkor érdemes igazándiból a gyereket szobatisztaság felé irányítani, amikor azt veszi észre, hogy a 3 órás periódust ki tudta tartani a gyereknek a hólyagja. Ez körülbelül 2-3 esztendõs kor körül szokott bekövetkezni. A jele az az, hogy beteszem a pelenkát a gyerek alá, jön a következõ étkezés, kezdõdik a tisztába tevéssel és látom, hogy nincs benne vizelet. És akkor ráültetem a bilire, még meg is könnyíti a helyzetet, mert a kibontott gyerek az hajlamos arra, hogy pisiljen egyet. És lehet értelmezni is a gyerek számára, hogy no ez az, amit én szeretnék, hogyha úgy magadtól is hajlandó lennél csinálni és akkor nem kellene ezt a pelenkát alád rakni.

- Jó napot kívánok! Kadosa Anna vagyok és szeretnék hozzászólni. Egy gondolat jutott eszembe, én nem vagyok pszichológus, laikus vagyok.

- Igen, nyolc gyermekem van és hát nálunk is volt ilyen, olyan gond kaki körül és én arra gondoltam, hogy ezzel hívja föl a figyelmet a gyerek. Nekem volt egy ilyen gyermekem, aki mindig pisilni járt, ez is egy ilyen figyelemfelkeltés volt. Annyi mindent tudnak a gyerekek produkálni, szeretné, hogy figyeljetek rám. Tapasztalatból mondom, nekem van egy ilyen gyerekem, õ mindig pisilni járt.

- Úgy lett vége, hogy természetesen végigvizsgáltattuk, mert ugye a lelkiismeretem miatt is urológus, minden volt és akkor mondtuk, hogy megbeszéltük vele, hogy nincs semmi bajod, a doktor bácsi megnézett, ultrahang minden volt. Természetesen fokozatosan jutottunk el idáig és úgy lett vége, hogy nem foglalkoztunk vele a továbbiakban.

- Egyre kevesebb, hát most is megmaradt ugye ez már inkább ilyen szokásként, hogyha szólok, hogy gyerekek vacsora, akkor õ azonnal elszalad elõtte pisilni, de hát ez elég gyakori, ezt hallottam, hogy ez már nem olyan problematikus.

- Hát ez egy nagyon nehéz kérdés. Helyette, hát dicsérjük a tanulmányáért, kicsit nehezebben tanul, mint az elsõ kettõ, õ a harmadik gyerek, hát születtek utána elég sûrûn a gyerekek, úgyhogy nyilvánvalóan azért választotta ezt a figyelemfelkeltést, mert ugye épp a szobatisztaságra nevelés az állandó téma nálunk. Mert valaki vagy bilizik, vagy nõ ki a pelenkából, vagy - szóval érti. Nem akarom akkor húzni az idõt, csak ez jutott úgy eszembe, hogy ez neki jó, hogy azért foglalkoznak vele még ilyen áron is.

- Van egy kisfiam lombikbébi azért mondom el, mert kilenc évig vártunk rá, tehát soha semmi olyan nem volt, hogy õt bántanánk, tehát körülugráljuk, egyetlen gyerek és pisilni rendesen pisilt mindig, nem akart menni vécére csak kimondottan a nadrágba, egészen 4 éves koráig. És már mindent megpróbáltunk. Próbáltunk úgy, hogy bilire ülünk, lábam közé vettem, mesekönyvet olvassuk, stb. a lényeg az, hogy egyik napról a másikra, tehát azért, hogy nekünk örömet szerezzen azt mondta, hogy õ megpróbálja, de úgy hogy legyünk ott vele.