Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - 1998-ban
ikergyermekeink születtek és a hosszú vajúdásos idõszakban
amit kórházban töltöttem összetalálkoztam más anyukákkal,
akik szintén ikergyermekeket vártak és hát az öröm mellett a
sok-sok aggodalom ez idõ alatt fölmerült mindannyiunkban és
fontolgattuk, hogy vajon honnan fogunk mi segítséget kapni akkor,
amikor hazaérkezünk és ott sír két gyermek. Ezeket a
problémákat sorra szedve mire megszülettek a gyerekek igencsak
rájöhettünk arra, hogy segítség tulajdonképpen a hasonló
sorsú, hasonló helyzetû családok tapasztalataiból meríthetõ.
Ennek pedig kivitelezhetõ formája egy közösségben van, ahol van
arra lehetõség, hogy az azonos gondú, azonos problémájú
családok összetalálkozhassanak, elmondhassák problémáikat,
netalántán egy érdekvédelmi szövetséget hozzanak létre.
Ugyanis azt rögtön megtapasztalhattuk, hogy a családtámogatási
rendszerben nem egészen ildomos módon van tudomásul véve az,
hogy az ikergyermek az nem egy, hanem kettõ, gyakran három. Ezek
voltak azok az indokok, okok amiért azt láttuk, hogy szükséges
létrehozni valamilyen szervezõdést és elsõként egy klubot
alakítottunk, fölmérve, hogy településünkön hány ikergyermek
van.
Rip.: - Hány van?
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - Hát iskolás korú
gyerekekbõl húsz, huszonöt párat tudtunk összeszedni jelen
pillanatban.
Rip.: - Amely nem kevés egy ekkora település létszámához
képest.
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - Nem kevés, de ez
tizennégy év intervallumot jelent és mivel a térségben is több
településen azért elõforduló ikerpárok vannak, kapcsolatot
kerestünk egymással és a helyi önkormányzat támogatásával
tudtuk a klubunkat hivatalossá tenni és alapító okirat révén
cégszerûen bejegyeztetni.
Rip.: - Az évek folyamán el tudta látni ez az alapítvány
azt, amiért létrejött, tehát tud segíteni a szülõknek?
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - A kezdeti lépéseket
tesszük. Tehát nem egyszerû az, amit fölvállaltunk. Ehhez
eredményt elérni is hosszú idõ kell. Megpróbáltunk
segítséget kérni és kaptunk is dr. Métneki Júliától, aki az
országban az egyik legnagyobb értõje ennek a témának és
érintett is. Hiszen õ eljött hozzánk, elmondta, hogy országosan
mi a valós helyzet ikerkérdésben, valamint hozott nekünk mintát
arra vonatkozóan, hogy nyugati országokban hogyan kezelik ezt a
különbözõ kormányok. Ez alapján mi beadványt fogalmaztunk meg
a különbözõ szakminisztériumokhoz, hogy probléma
felvetésként érdemes lenne az ikerkérdéssel foglalkozni.
Programjainkkal lehetõség van arra, hogy a kapcsolatot a szülõk,
családok tartsák egymás között és ez a mai nap azt hozza, hogy
végre a két év eredményeként valahol megszületik egy megoldás
arra vonatkozóan, hogy a többszörös örömmel érkezõ gondok is
orvoslásra kerülhessenek.
Rip.: - Milyen problémákkal jelentkeztek a szülõk, aki
szeretett volna tagja lenni ennek a közösségnek?
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - Közös probléma
volt az, hogy a gyermekek duplázódásával titkolatlanul is
bevallható, hogy többszörözött anyagi gondok. A dupla gyerekekbõl
származó szellemi, fizikai leterheltség. Tehát ezek azok a
minden napos problémák ami minden egyes ikres családnál
jelentkeznek.
Rip.: - Ön ikerbabái, ikergyerekei hány évesek, milyen idõsek?
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - Négy évesek.
Rip.: - Aki itt áll Ön mellett cicának festve õ az
egyik?
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - Igen õ a
kislányom. Õ Flóra.
- Nem cicának vagyok festve, hanem nyuszinak.
Rip.: - Ja bocsánat nyuszi vagy. Jó de a füled a nyuszi füled
az hol van? Azt már leraktad. És a testvéred hol van, a Balázs?
- Öltözõ terembe.
Rip.: - Azt tudod, hogy ikerpár vagytok a testvéreddel?
- Azt tudom.
Rip.: - Jó, hogy ott van a testvéred mindig melletted?
- Igen. Csak nem akar velem játszani.
Rip.: - Kivel akar játszani?
- Hát a Gergõvel a mi csoportunkból.
Rip.: - Egy csoportba jártok az óvodába?
- Igen.
Rip.: - És akkor te nagyon szomorú vagy emiatt ugye?
- Igen és én csak Zsófival tudok játszani, mert a mi
csoportunkba van egy Zsófi.
Rip.: - És hiába van ott a testvéred, mással játszik.
- Igen.
Rip.: - És te mit mondasz neki akkor, amikor mással játszik?
- Hát semmit, csak úgy játszom Zsófival.
Rip.: - Mikor hazamentek, akkor nem mondod neki, hogy na most
nincs itt senki az óvodából, most velem vagy kénytelen
játszani. Nem mondod neki?
- De.
Rip.: - És akkor õ erre mit válaszol?
- Hát azt, hogy akar velem játszani, csak akkor amikor nincs
ott senki.
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - Ez igazán nagy
igazság, hiszen õk vegyespáros ikrek, fiú és lány és túl
azon, hogy egykorúak, a különbségek is sokkal élesebben elõjönnek
az egyéniségükbõl fakadóan. A kisfiú lendületesebb,
aktívabb, mozgékonyabb, a kislány az egy nyugodtabb,
aprólékosabb érdeklõdésû és idõnként elég nehéz
elviselniük egymást.
Rip.: - És akkor az anyuka mit csinál, hogy oldja meg a
helyzetet?
Szentpéteriné Lévai Mária szervezõ.: - Hát jelen
pillanatban próbáljuk õket több alkalommal különvinni. Tehát
a kisfiú az megy a férfiasabb dolgok iránt az apjával és a
kislányom pedig velem.
- Kozák Lilla pszichológus.: Az ikres családok sorsa
sokban múlik azon, hogy milyen anyagi helyzetbe érkeznek a
gyerekek és mindenképpen dupla megterhelés, mert hogy minden
egyszerre kell. Az elsõ két, három évben amikor kritikus, hogy
tényleg legyen rendesen ruhája, pelenkája, babakocsija, autós
ülése. Amikor ugye ha így felsoroljuk tényleg nem kis összegek,
ágya mind a kettõnek.
Rip.: - Igen amit egyébként, hogyha nem egyszerre születnek,
akkor az egyik örököl a másiktól. Igen.
Kozák Lilla pszichológus.: - Akkor lehetne örökölni így van
és, hogy nem mondhatom azt, hogy az egyik aludjon egy kosárban, a
másik az ágyban és akkor naponta cserélnek. Tehát ilyenkor a
szülõk ahogy tudják megveszik mind a kettõnek egy, egy dolgot
amire szükségük van.
Rip.: - Lehet erre készülni, tehát elõre lehet egy ilyen
számítást végezni, vagy ez ilyen nagyon meglepetésszerû akkor,
amikor megszületnek a gyerekek?
Kozák Lilla pszichológus.: - Hát végül is kilenc hónap
rendelkezésre áll. Van akinek kicsit kevesebb, hogyha ez késõbb
derül ki. De szerintem nem lehet nagyon spórolni, hiszen az az idõszak
arról is szól, hogy primõr gyümölcsök, vitamin, tehát
hogy a kismama is próbáljon valahogy mind a két gyereknek, most
nem azt mondom, hogy duplán enni, de minõségileg táplálkozni,
ami szintén anyagilag megterhelõ lehet egy családnak.
- A dolognak egy része az, hogy anyagilag ez mennyire megterhelõ.
A másik szerintem legalább olyan fontos szempont, hogy a dupla
pénz, vagy a kétszeres pénz, hogy a két gyerekre, mind a kettõre
gondot fordít az állam és a közösség, a társadalom az azt is
üzeni, hogy nekünk mind a két gyerek fontos és fontos az, hogy
te kétszer pelenkázol, kétszer szoptatsz, kétszer annyit
dolgozol ugyanazon idõ alatt, mint az akinek éppen egy gyereke
született. Ez a fajta társadalmi megbecsülés ez valahol az
anyáknak az önértékelését, vagy a feladattudatát nagyon elõ
tudná segíteni. De az igenis gond és ez évekig gond lesz, hogy
két tankönyv, mert nem tudnak tankönyvet örökölni, két nem
tudom micsoda, két iskolatáska és ez mindig is az lesz és amíg
a társadalom gondot visel egy gyerekre, mondjuk két, vagy három
éves koráig nagyobb összeg szerint ezt ki lehetne fejezni, hogy
nekünk fontos az a munka amit csinálsz, akkor is, ha dupla.



Rip.: - Bederna Anikó.
- Jó napot kívánok! Azért telefonáltam, mert volt
önöknél szó az ikrekrõl, illetve arról a civil
kezdeményezésrõl ami arról szól, hogy az ikreknek az ikrek
száma szerint kapják az anyák a GYED-et, illetve GYES-t és ezt
a civil kezdeményezést én indítottam el.
Rip.: - Ezek szerint magának ikrei vannak.
- Igen, igen, igen.
Rip.: - És õk mekkorák?
- Két évesek elmúltak.
Rip.: - És ez a kezdeményezés hogy indult?
- Ezt 2001 januárjában indítottam, amikor nagyon fel voltam
háborodva, hogy mind a két gyereknek rávezetik az anyakönyvi
kivonatára, hogy gyedet igényelt és ennek ellenére egyszeres
pénzt kaptunk. Az összes számot, mindent fölvezettek. Elmentem
az akkori képviselõnkhöz, országgyûlési képviselõhöz, aki
nagyon belelkesült, fideszes képviselõ volt, hogy hú ha ez
tényleg így van. Ez tavaly januárban volt, akkor februárban
parlament elé viszi az ügyet. Nem történt semmi. Hónapokig
nem történt semmi. Megkerestem a Gyermekekért Alapítványt,
és fú hát ez tényleg így van, mert ez egy jó tíz évvel
ezelõtt nem így volt.
Rip.: - Mert akkor hogy volt?
- Akkor a gyerekek száma szerint járt a GYED, illetve a GYES.
Rip.: - Tehát, ha valakinek kettes ikrei voltak, akkor
kétszer annyit, ha hármas, akkor háromszor annyit kapott.
- Ha ikrei születtek, akkor kétszeres pénzt kapott. Na most
a hármas és a négyes ikresek is egyszeres pénzt kapnak
jelenleg. Ami a GYES összege nettó 18700 forint. Na most tehát
ez a gyógyszertárra nem elég. Szóval ha a fáradságról, a
mindenrõl nem is beszélve írtam az ombudsmannak. Az ombudsman
azt mondta, hogy vagy a parlament tud törvényt módosítani,
vagy az Alkotmánybíróság. Akkor írtam a miniszterelnök úr
feleségének, az Orbán Viktor miniszterelnök feleségének.
Lévai Anikó nem válaszolt egyáltalán a levélre. Megkerestem
az egyetlen magyar hivatalos pecsétes ikerklubot úgy mondom,
hogy nem önszervezõdésû, hanem pecsétes, kértem az õ
segítségüket és mivel, hogy én mint egy fecske nem csinálok
nyarat, õk is elküldtek több minisztériumhoz beadványt.
Jószerivel mit tudom én öt minisztériumból három válaszolt
ilyen arányban és aztán a Szociális és Családügyi
Minisztériumból a Szemkeö Judit válaszolt, hogy parlament elé
fogják vinni az ügyet.
Rip.: - Nagyon sok helyre fordult. Mindenki megígérte, hogy
segíteni fog, de senki nem segített.
- Mindenki megígérte és végül is én is írtam a
Szemkeõ Juditnak. Mellékeltem az egész levelezésemet
neki és õ azt nyilatkozta 2001 októberében, hogy nagyon
sajnálja, de jogos igényünket, tehát ezt írta jogos
igényünket a parlament nem fogadta el. És akkor azt mondtam,
hogy na most már ebbõl elég volt, mert jelen pillanatban aki
iker terhes az csak úgy tud élni az optimális
családtervezéssel, ha elmegy abortuszra. Ez nagyon kegyetlenül
hangzik, de ez így van. Tehát, ha megtudja, hogy duplát vár,
mivel dupla pénz, nem dotálja az állam, ezért szóval és
nagyon kegyetlen az ikerkérdés. Tehát annyira fárasztó,
annyira kimerítõ mind fizikailag, mind érzelmileg az egész
családnak, hogy azt nagyon nehéz elmondani.
Rip.: - Gondolom, hogy maga komoly számításokat is végzett,
hogy mennyivel kerül többe az, hogy ikreket nevel.
- Nem én már ilyeneket nem számoltam. Ilyeneket nem. Csak
annyira magukra vannak hagyva az ikresek, hogy az valami szörnyû
és ez az egyetlenegy iker klub van, ez is Kunhegyesen. Tehát
akik hivatalosan bejegyzett iker klub alapítványi szinten mûködik
és hát õvelük együtt csinálom most már tovább. Most annyi
van, annyi történt, hogy Szili Katalin volt aki felkarolta az
ügyet, elvitte parlament elé és mivel MSZP-s indítvány volt,
nem foglalkoztak vele, illetve azt mondták, hogy azért nem
foglalkozik vele a parlament, mert jönnek a választások.
Úgyhogy hát most picit áll a dolog.
Rip.: - Most túl vagyunk a választáson.
- Túl vagyunk a választáson. Azon vagyok, hogy fogalmazom a
következõ levelemet a Szili Katalinnak, de a Szili Katalin
küldött nekem egyet így február vége felé valamikor,
március, nem tudom, szóval így napra pontos dátumot nem tudok
most adni, mert nincs a kezemben, hogy továbbra is szívén
viseli az ikergyerekek sorsát. Úgyhogy itt tarunk, ennyi a civil
kezdeményezés és most már úgy vagyok, mindenki azt mondja,
hogy másnak kaparom ki a gesztenyét, de nem ijedek el, mert
muszáj, szóval muszáj, hogy valaki segítsen, mert ebbe bele
lehet rokkanni, ebbe családok mennek tönkre, és én látom.
Szóval nekem egy nagyon nyugodt, segítõkész férjem van, de
nem mindenkinek van ilyen.
Dr. Szili Katalin az Országgyûlés elnöke.: - Kökény
Mihály képviselõtársammal egy módosító indítványt
nyújtottunk be, amiben tulajdonképpen két sarokpontja volt az
indítványunknak: a GYES és GYED kétszeressé, háromszorossá
tétele annak arányában, ahogy természetesen az ikerszülés ez
megkívánja, hiszen senki nem kárhoztatható azért, hogy kettõ,
három gyermeket szül. Én úgy fogalmaztam, hogy ez minden
családban egy öröm és öröm kell, hogy legyen, és nem
lehetséges az, hogy a hivatalos politika ilyenkor a szülés
számához köti a támogatást, hanem a gyermekek számához kell
kötni, és éppen ebbõl az alapvetésbõl kiindulva adtuk be a
módosító indítványt. Egy részrõl ahhoz, hogy ezt a
családtámogatást a gyermekek számához kösse, másrészt
pedig, hogy hat éves korig kapják meg. Hiszen úgy gondolom,
hogy egy-egy családnak, egy-egy szülõnek, nagyszülõnek
valóban az ikergyermekek nevelése kicsit nagyobb megértést és
figyelmet igényel, mint ahogy az ember esetlegesen egy gyermekkel
teszi és mi szeretnénk mindezt elõsegíteni, hogy ez valóban
öröm legyen. Most elmondhatom azt, hogy akkor ez nem talált
meghallgatásra, most viszont a szocialista- szabaddemokrata
kormányzat programjában amit a parlament elé terjesztett ez
szerepel. Ez azt jelenti, hogy reményeink szerint elfogadjuk.
Így hát sor kerül ennek a támogatási formának a gyermekek
számához kötõdõ kiegészítésére. Megvallom õszintén ez
nem egy kegy a kormányzat részérõl, hanem ezt kívánja a
racionalitás.


