- 10 éves a kislányom. Az a problémám, hogy egy másfél
évvel ezelõtt már fogszabályzót kellett volna hordania neki,
mert az elsõ két metszõfoga kiáll. És most már annyira
javíthatatlan azt monda a doktornõ, nincs hely, hogy hátrahúzza
a készülék, hogy ki kell húzni neki a jobb és bal oldalon a
négyes négyes fogát.
R.: - A négyes négyet?
- Igen.
R.: - És egy évvel ezelõtt ez a doktornõ állapította meg,
hogy szükség van fogszabályzóra?
- Igen. Igen.
R.: - És akkor miért nem került erre sor?
- Hát ilyen állandó fogszabályozó nem, csak ilyen éjszakai
fogszabályzót írtak fel a gyereknek és hát ez nagyon
kényelmetlen volt neki és hát sokszor éjszaka kiszedte magának.
R.: - Tehát megkapta akkor a fogszabályzót, de nem volt
hajlandó viselni.
- Igen. Nem volt hajlandó viselni.
R.: - És azóta romlott a helyzet.
- És hát nõtt a gyerek és hát igen, romlott a helyzet és
most már csak ilyen állandót kaphatna és attól félünk, hogy
esetleg fémallergiás lesz és kihúzzák a két fogát és akkor
nem is tudná használni és akkor ott marad a két fognak a helye.
R.: - Miért gondolja, hogy fémallergiás lesz?
- Mert olyat figyeltünk meg, hogy ez nem biztos, de hogy ilyen
kiütések jöttek, mikor állandóan használta, tehát az elsõ idõben,
mikor jobban ránéztem, hogy használja a gyerek, akkor egy-két
hét után ilyen pöttyök jöttek ki az arcán, a hasán.
R.: - Tehát az egész testén ilyen kis piros pöttyök?
- Több helyen igen, és én ezt említettem is, akkor mondták,
hogy lehet, hogy mosóport váltottam vagy valami miatt, de szóval
nem vagyok ebben biztos, mert nagyon félek, hogy nehogy valami
kárt csináljunk.
R.: - És mondta a doktornõnek ettõl a fémallergiától való
félelmét?
- Igen, mondtam neki.
R.: - És mit mondott?
- Hát azt mondta, hogy meg kellene csináltatni a
fémallergiát, õ is akkor azt javasolja, hogyha én ezt így
gondolom, de hát ezt több helyen érdeklõdtem, hát a gyereknek
nem tudtak olyat mondani, hogy hol csinálnák meg.
R.: - Tehát a doktornõ nem tudta megmondani, hogy hol
végeznék el ezt a próbát?
- Hát amiket mondott Madarász utca és ott már kérdeztem és
azt mondták, hogy ott már négy éve nem csinálnak, szóval
teljesen tanácstalan vagyok.
R.: - Tehát akkor magának tulajdonképpen két problémája
van, nem tudja, hogy tényleg jó-e hogyha kihúzzák ezt a két
fogat ugye és hogy ezt a fémallergia próbát ezt nem csinálják
meg sehol.
- Igen, igen ez a legnagyobb gondom most. Azt mondta, hogy szép
lesz a gyerek foga hogyha majd azt behúzza, mert jelenleg azért
kellene kihúzni a fogát, mert nincs hely, hogy hova hátra húzza
a fogszabályzó majd ez a fém, amit ráhelyeznek, ezt az állandó
fogszabályzót, de hogyha mégis kiütéses lenne tõle a gyerek,
nem bírná, ezt egy, másfél évig kellene viselnie állandóan,
akkor csak le kellene szedni és akkor ott állunk, hogy két foga
hiányzik a gyereknek véglegesen.
R.: - Igen. És a kislány most már belátta, hogy szükség van
erre.
- Belátta és a még a legnagyobb bajom az, hogy ezt mint hát
10 évesnél senki nem volt ilyen a családban, hogy ezt szigorúan
nem mondták, hogy kislány, hogyha ezt te nem fogod hordani, akkor
ki kell húzni két jó fogad, mert nagyon szép fogai vannak a
gyereknek, egészséges, semmi lukas fog nincs és akkor hogyha ezt
ilyen szigorúan mondták volna fõleg nekem, mert hát a gyerek az
könnyen veszi a dolgot, akkor csak más esetleg akkor azt mondtam
volna, hogy inkább egy olyat, ami állandó, hogy korábban
túlestünk volna rajta, mert igen kinõtte már magát.
R.: - Késõ bánat, eb gondolat, nincs most már megoldás más,
mint ez a drasztikus foghúzás?
-Dr.Czukor József gyermekfogorvos: Ez egyáltalán nem
drasztikus, ez rutinszerû eljárás a fogszabályozásban. Hogy
amennyiben az anatómiai adottságok olyanok, tehát mondjuk a fogak
mérete és az állcsontok mérete nem megfelelõ egymáshoz, akkor
szinte ez egy mindennapos beavatkozás, hogy a szemfog mögötti
úgynevezett négyes fogat föláldozzuk, aminek itt a
fogszabályozás során olyan szépen eltüntetik a szakorvosok,
hogy laikus számára észrevehetetlen. És sokszor még
szakemberrel is elõfordul, nem néz annyira gondosan oda a
vizsgálatok, hogy téveszt, hogy ott egy fog valóban hiányzik.
Tehát ez egy rutinszerû eljárás. Az, hogy az anyuka azt mondta,
hogy elõször kivehetõ készüléket alkalmaztak a
fogszabályozásra, általában, amikor úgynevezett vegyesfogazat
van, tehát amikor még sok tejfog található a gyermek
szájüregében, akkor rögzített készüléket nem lehet
alkalmazni, mert nem lehet kellõképpen ezt a fogakhoz rögzíteni.
Tehát nyilván nagyon sok esetben bevezetésképpen kivehetõ
készüléket alkalmaznak, hogy egy kicsit elõkészítse a talajt a
késõbbi esetleg hát mondjuk komolyabb beavatkozásra.
R.: - De lehet, hogyha a kislány hordta volna ezt az éjszakai
kivehetõ fogszabályozó készüléket, akkor nem került volna sor
arra, hogy most így
Dr.Cz.J.: - Ezt így nagyon nehéz megmondani, ezt látni kell
és ezt klinikailag meg kell vizsgálni, úgyhogy erre így át
messzirõl, messzibõl nem tudok véleményt mondani. A másik gond
ugye a fémallergia, ami most ugye nagyon fölkapott dolog lett
szerte a világban. Azt tudom mondani, hogy a fogszabályozó, a
rögzített fogszabályozó készülékekhez alkalmazott fémek,
illetve nagyon sok esetben úgynevezett mûanyagokat is ragasztanak
fel ezek a hát nem tudom másképp mondani, mint kis breketek, amik
tartják ezt a készüléket a fogon, hát azoknál ugye nem jöhet
létre allergia. Az ívekre vonatkozólag pedig eddig
szakirodalomban gyakorlatilag nem is írtak le allergiát. Na most
ettõl függetlenül ha ilyet észlelt az anyuka, akkor
óvatosságból meg lehet csinálni egy tesztet. Bõrgyógyászati
szakrendelések szokták vállalni és szinte egészen biztosan,
hogy a budapesti egyetemnek a bõrklinikája az rendszeresen végzi
ezeket a bõrpróbákat és arra a bizonyos ívre,
fogszabályozó ívre meg kell nézni, hogy valóban allergiás vagy
nem allergiás. Na most itt meg kell jegyeznem azt, hogy
tulajdonképpen nem a fogorvosok okozzák a legtöbb fémallergiát.
Látom fiatal lányokon ezeket a különbözõ ékszereket, hát
legnagyobb megdöbbenésemre egyik vizsgálatkor a nyelven
találtam, a nyelv volt átfúrva és ott gömböcske, fölül
gömböcske, alul és hát a legkülönbözõbb testtájékon. Na
most ezek általában nikkel tartalmú úgynevezett ékszerek és
bizony nagyon sokszor felelõsek azért, hogy egyáltalán
fémallergia ilyen fiatal korban kialakuljon.
R.: - Bizony a bõrgyógyászok tudnak errõl mesélni,
hogy mi mindent követnek el a kamasz lányok különösen maguk
ellen. De visszatérve az édesanyára, tehát akkor õ bármelyik
bõrgyógyászati klinikára bemegy, és kéri
Dr.Cz.J.: - Feltétlenül, feltétlenül õ érdeklõdje meg,
mikor van rendelés, megmondja, hogy mi a problémája és akkor
biztos van megoldás erre.
- Hívásukat a 328-8972-es számon várjuk.



- Három unokám, egy gyerekemtõl három unokám hála a
jóistennek és van egy pici fiú, hát most már õ 13 hónapos,
õ úgy született, hogy a kis pofija tele van ilyen kis
grízekkel még most is. Hát elmentek természetesen a
gyermekorvoshoz is, meg az István Kórházban is voltak, hát
kaptak rá ilyen kenõszert, de nem nagyon használ neki. De hát az
én lányom az nem szurkálja meg nem csinál ilyesmit, csak
szegénykém olyan tiszta a kis popsija, meg az egész kis teste
semmi nincs rajta és a kis pofikája, az meg tele van neki ilyen
grízekkel.
R.: - Hosszú idõ óta ugyanazzal kenik és semmi nem használ?
- Igen.
R.: - Gyermekbõrgyógyász volt, ahol voltak?
- Igen, igen. Mert kapott valamilyen oltást és allergiás lett
rá és bevitték a Szent István Kórházba és akkor egyúttal
bevitték a bõgyógyászhoz is. Hát persze, hogy õket is
bántja, hogy ilyen pofikája van a kisfiúnak, de a mási két, a
nagyobbik két lány van, azoknak semmi problémájuk nincs, meg
nekik sem.
R.: - És milyen allegriája van a kicsinek?
- Hát azt nem tudom megmondani, valamelyik oltásra
R.: - Tehát nem valamiféle ételallergiának a gyanúja merült
fel.
- Nem, nem, oltás után.
R.: - Hogy mennyi idõ óta kenik ezzel és hogy mit mondtak,
hogy mégis
- Hát most már legalább egy olyan hat-hét hónapja
R.: - És azóta nem múlt el?
- Nem.
R.: - Hát én nagyon meg vagyok lepve, hogy ennyi idõ után nem
múlik el, merthogy így születnek a babák, ahhoz úgy hozzá
vagyunk szokva, de a doktornõ nincs annyira megrendülve.
-dr.Nagy Éva bõrgyógyász: - Nem, nem, ez elég gyakori
egyébként és ahogy így elmondja a nagymama, én azt hiszem, hogy
ez ilyen csecsemõkori aknéról van szó, tehát amit õ grízeknek
emleget ezek ilyen kis szarucsapocskák, amik nyilván az
orrocskáján bár ezt õ nem mondta, homlokán, állán van a
csecsemõnek. El szokott magától múlni, nagyon érdekes. De ha
kenegetik nem biztos, hogy jó, hogy kenegetik, úgyhogy én azért
azt tanácsolnám, hogy feltétlenül mutassák meg gyermekbõrgyógyásznak.
R.: - Mert az István Kórházban valószínûleg nem az látta.
dr.N.É.: - Tehát gyermek bõrgyógyászatra vigyék el
és szerintem hagyják abba a kenését a bõrnek, mert a csecsemõkori
aknénak a hátterében általában olyan kis hormonális
elváltozások vannak, ami az anyai szervezetbõl kerül a
gyerekbe, épp ezért aztán az lassan kiürül és valóban megszûnnek
ezek a kis panaszok. De ha esetleg túl van zsírozva a bõre, mert
ugye õ azt mondja, hogy kenegetik most már hónapok óta, nem
biztos, hogy éppen ez kellene esetleg rá.
R.: - Nyomtalanul el fog múlni?
dr.N.É.: - Persze, nyomtalanul elmúlik, tehát egyáltalán
semmi aggodalomra ok nincsen, heget nem nagy, csak az a lényeg,
hogy speciális rendelésekre kellene elvinni, tehát gyermekbõrgyógyászati
szakrendelésre.
R.: - Azt mondja nagymama, hogy az lánya nem nyomorgatja. Ezt
jól teszi ugye?
dr.N.É.: - Nagyon jól teszi, nem kell piszkálni valóban és
nagyon sok esetben az enyhébb változatai azok tökéletesen
elmúlnak. Ha nagyon súlyos, természetesen lehet azért ennek is
különbözõ súlyossági fokozata, ez most így nem derül ki a
beszélgetésbõl, akkor persze kell rá gyógyszer.
R.: - Mi az, ami olyan súlyos?
dr.N.É.: - Amikor egészen körülbelül majdnem hogy a
tinédzserekre emlékeztetõ kis pattanások is vannak a csecsemõknek
a pofiján, meg komedók tehát mitesszerek, és akkor erre szoktunk
adni valóban olyan szert, ami természetesen a korának megfelelõ
és szépen leszárítja az egészet és el fog múlni.
- Várjuk kérdéseiket. 328-8972



- Jó napot kívánok! T. K.né vagyok nagymama. A harmadik
unokámnál használnak a fiamék kiságyban csecsemõ kis gépet,
ami hát jelzi ki, hogy a gyerek hogyan van. Már betöltötte a hat
hónapot és most már annyira elmászik, hogy az ágynak az egyik
végébe elmászik, kidugja a kis lábát éjszaka és megszólal ez
a riasztó. Õk rohannak oda, hogy tán valami van és ezt akarnám
megkérdezni, hogy hány hónapos koráig kell használni ezt a
gépezetet?
R.: - Na most az, hogy kell használni, az ugye azt mondom, hogy
nem kell, nyilván egy nagyon odafigyelõ és aggódó szülõpárról
van szó. Ugye tudja, hogy mire szolgál ez a készülék? Ez
mindenekelõtt hát a bölcsõhalált próbálják ezzel megelõzni.
Tehát ez abban a pillanatban hogyha a gyerek légzése
megváltozik, kihagy esetleg abban a pillanatban jelez. Nem tudom,
hogy miért gondolták a gyereknek a szülei, hogy indokolt ez a
készülék. Volt-e valami olyan elõzmény a családban, ami miatt
õk különösen aggódhatnak?
- Nem volt semmi. A gyerek születésénél volt az, hogy a
köldökzsinór rátekeredett a gyerek nyakára és emiatt be
kellett tenni inkubátorba.
R.: - És volt ilyen légzéskimaradása a gyereknek például?
- Nincs. Nincs. Rendbe jött, semmi probléma, csak elég sokáig
bent voltak, tovább bent voltak a kórházban, mint ahogy a másik,
de hát ez mondjuk a gyerek is bent volt ebben a kis szekrényben
elég sokáig, de a menyem miatt voltak inkább, mert nála volt
ilyen fertõzéses valami hasfallal és hát addig bent voltak a
kórházban. És amikor kijöttek, akkor mindjárt a fiam megvette
ezt és betették ez a kis készüléket.
R.: - Hála istennek semmi probléma nem volt azóta a gyerekkel
és én nagyon egyszerûen úgy gondolom, hogy a szülõknek el kell
talán dönteni, hogy mi nagyobb, az aggodalmuk-e vagy az afelett
érzett hát haragjuk, hogy éjszaka riasztja õket ez a
készülék?
-dr.Szamosfalvi Imre gyermekorvos: Ezt a készüléket
hogyha igazán jól használják, akkor ennek nagyon kevés
úgynevezett fals riasztást szabad adni. Meg kell beszélni azzal a
szakértõvel, akin keresztül beszerezték ezt a készüléket,
hogy nem követnek-e el valamilyen hibát.
R.: - Rossz helyre teszik az ágyban?
dr.Sz.I.: - Rossz helyre teszik, a matrac merevebb, mint
amilyennek lennie kellene, valamit lehet technikailag változtatni
ezen, hogy a fals riasztásoknak a számát lecsökkentsék, vagy
esetleg meg is szüntessék. Én ezt tartanám a legfontosabb
lépésnek. Na most, amit a nagymama kérdezett ugye, a bölcsõhalálnak
a legnagyobb gyakorisága az valahol a három-négy hónapos kor
körül van és fokozatosan csökken az egyesztendõs korig és egy
esztendõ után igazándiból már nem beszélünk bölcsõhalálról.
A gyereket ennek az értelmében egyesztendõs koráig illik, ha
már megvan a készülék és ha már ezt az utat választották,
akkor egyesztendõs koráig illik ezen a riasztóberendezésen
tartani, ami kivitelezhetõ is, hogyha ezt technikailag
kifogástalan helyzetbe hozzák.
R.: - Sok családban találkozik a készülékkel doktor úr?
dr.Sz.I.: - Igen és ugye az a helyzet, hogy sajnos a készülék
az elég drága. És
R.: - Bérelni is lehet, nem?
dr.Sz.I.: - Hát hogyha már huzamos ideig használják, akkor
nagyon közel kerül az árához, úgyhogy ez olyan, mintha
részletre vásárolnák meg a készüléket tulajdonképpen. Nem
egészen pontos és elõre is elnézést kérek attól, aki
forgalmazza, hogy de elég magas a bérleti díj is, szóval
úgyhogy ez hát az én tapasztalataim szerint azért elképzelhetõ,
hogy van olyan család, akinek meghaladja a lehetõségeit ennek a
készüléknek akár a bérlése, akár a beszerzése. Nem lehet azt
mondani gyakorlatilag senkinek sem, hogy ez egy fölösleges
készülék. Sajnálatos módon bölcsõhalál az amióta
gyerekgyógyászat mûködik, azóta regisztrálja a bölcsõhalálokat,
ez mindig is volt és ez valóban nagy segítség a bölcsõhaláloknak
a kivédésben. Csak nem tud mindenki hozzájutni. És az ellen
vagyok, hogy azt elplántáljuk a szülõkben, hogy aki ezt a
készüléket nem szerzi be a gyereke számára, az egy
lelkiismeretlen, felelõtlen, a gyerekével nem törõdõ szülõ,
mert nagyon sokan szívesen megvennék meg szívesen használnák,
de egyszerûen nincs meg a lehetõségük hozzá.
- Véleményüket, tapasztalataikat is 14 óráig mondhatják el
a 328-8972-es telefonszámon.



- Én amiatt zavarom most, még azt hiszem néhány héttel ezelõtt
volt egy olyan mûsor, hogy a születéskor vagy a születés
pillanatában történt igazi hibáról vagy mûhibáról esett szó
... nemigen értesítették arról, hogy károsodhatott a baba.
Nekünk is volt egy ilyen esetünk sajnos, ahol ki is derült, hogy
mi a baj. Igazán a riportban nem hangzottak el olyan dolgok, hogy
ilyenkor az orvosokat nem igazán vonják felelõsségre ezekért a
dolgokért.
R.: - Önöknél mi történt?
- Születés közben elõre esett a köldökzsinór, késõn
vették észre, illetve észrevették, de nagyon késõn,
háromnegyed óra múlva történt meg a császármetszés és
nagyon-nagyon súlyos agykárosodás történt. És hát két hónap
múlva meghalt a baba. És a bírósághoz fordultunk, mindenféle
csatározások folytak. Hát végül is úgy ítélt a bíróság,
hogy igenis nekünk van igazunk és ilyenkor csak annyi van, hogy az
adott kórházat támogató vagy képviselõ biztosító kifizet egy
X-összeget, amit éppen perelünk annak egy töredékét és az
orvos az továbbra is csinálja a dolgát úgy, ahogy eddig
megszokta jól vagy rosszul.
R.: - Tehát hogy az orvost nem vonják ilyen esetben felelõsségre.
- Nem, szóba se kerül az orvos. Csak mint kórház, mint
intézmény.
R.: - És maga úgy gondolja, hogy szükség lenne arra is, hogy
az orvost felelõsségre vonják.
- Szerintem mindenképpen igen.
R.: - Magánúton nem szerzett arról tudomást, hogy esetleg
ennek az orvosnak azért mégiscsak voltak ebbõl kellemetlenségei?
- Nem. Tehát nekem annak idején ismerõsöm is volt a
kórházban és ott a kórházban igazán nem is tudtak errõl az
eseményrõl. Tehát aki ott a közelben elõfordult nõvér, orvos,
asszisztens, senki nem tudott errõl, csak õk, kimondottan õk. És
egyetlenegy doktornõ volt, a gyerekosztály vezetõje, aki
felhívott bennünket és azt mondta, hogy bármilyen gondunk van,
õ nagyon szívesen segít.
R.: - Ön úgy gondolja akkor, hogy ez a jogi szabályozás így
helytelen?
- Nem tudom, hogy helytelen-e, mert tehát kétfajta pert
lehetett indítani. Egyrészt a polgári pert, ahol tehát ez nem
tudom írott vagy íratlan szabály, hogy nem az orvossal állunk mi
perviszonyban, hanem magával a kórházzal, illetve a kórháznak a
biztosítójával és emellett lehetett volna indítani egy büntetõjogi
eljárást, ezt az egyik orvosunk kérte is, hogy mihelyt meglesz a
polgári per, azonnal indítsunk egy büntetõjogi eljárást is,
mert õ személyesen is ismerte azt az orvost, aki ezt a hibát
elkövette, vagy ezt a hibás döntést elkövette. És nagyon sok
ilyen hasonló kisebb-nagyobb bûn úgymond szárad a lelkén.
R.: - De önök nem indítottak ilyen eljárást.
- Hát tulajdonképpen eltelt közben három vagy négy év,
addigra már kihalt belõlünk az a nagy fájdalom, hogy ezt
csináltuk volna, illetve az ügyvédünk annyira nem is javasolta
ezt nekünk.
Dr.Dósa Ágnes orvosjogász: - Kártérítésnek az az
alapvetõ funkciója, hogy kompenzálja azt az anyagi veszteséget,
amit a felperes elszenvedett.
R.: - Illetve hát itt fõként a lelki borzalmakat, amit
nyilván át kellett élni, mert elveszítették a babát.
dr.D.Á.: - Így van. Tehát hogy ezt a kárt valahogy
kompenzálja. Csak másodlagos az, hogy ez valami büntetés legyen
azzal szemben, aki elkövette. De ugye nagyon sok példa van nemcsak
az orvosi területen, más is. A kötelezõ felelõsségbiztosítás,
ha kárt okozok a kocsimmal, akkor azt is elsõsorban a biztosító
téríti meg. Ugye itt is azért van biztosítása a kórháznak,
hogy ugye az a mélyebb zseb, ahogy az amerikai irodalomban
mondják, hogy a beteg biztos, hogy megkapja a kárát. De ettõl
függetlenül rendszerint nekem inkább az a tapasztalatom, hogy
azok az orvosok, akik érintettek kártérítési ügyben, azért
nagyon megviseli õket.
R.: - Nyilván a kórház vezetõinek tudomása van arról, hogy
abban az esetben is, hogyha ez csak egy polgári peres eljárás, de
hogy eljárást indítottak az õ egyik orvosa ellen. Ezután
lefolytatnak egy vizsgálatot?
dr.D.Á.: - Hát lefolytathat, ugye ez a munkáltatónak szabad
döntése, hogy a munkavállalójával ezt az ügyet,
közalkalmazottként dolgozik nyilván az orvos, hogy velem szemben
egy munkajogi eljárást kezdeményez-e és ott alkalmaz-e
valamilyen szankciót, de ez a munkáltatónak a döntése. Tehát
ezt nem befolyásolja a bírósági döntés. Ugye a kamara is
indíthat etikai eljárást az orvos ellen. Tehát van ennek egy
ilyen szankció-rendszere. De érdekes, hogy nekem inkább az a
tapasztalatom, hogy azért nagyon megviseli azokat, akik
belekerülnek egy ilyen kártérítési ügybe. Én csodálkozom,
hogy ezt mondta a hallgató, hogy ott senki nem szerzett róla
tudomást, mert pont a nyilvánosságra kerül és az, ami
rettenetesen szokta bántani az orvosokat. Mert ugye hogyha utána
végül a bíróság azt mondja ki, hogy õ nem hibázott,
akkor is ugye a nyilvánosság már csak arra emlékszik, hogy
valami ügye volt a bíróságon.
R.: - Hát itt ráadásul a bíróság kimondta.
dr.D.Á.: - Hát itt kimondta. Egyébként ez talán most föl
fog lazulni ezzel, hogyha a közalkalmazotti státusból kikerülnek
az orvosok, mert ugye most úgy van, hogy a kórház a kárának
megtérítését nem is kérheti a közalkalmazottól, csak egy
nagyon limitált összegben a fizetése háromszorosának az
erejéig. Ha nem közalkalmazottak lesznek az orvosok, hanem mondjuk
szabadfoglalkozásúak, akkor ez megszûnik.
R.: - De ez nem jelenti majd automatikusan azt, amit itt ugye a
hallgató hiányol, hogy nem történt meg az orvos felelõsségrevonása.
Tehát attól, hogy neki kell majd fizetnie, attól nem biztos, hogy
felelõsségre fogják vonni.
dr.D.Á.: - Ugye hát a kórház milyen szankciót alkalmazhat?
Hát megrovásban vagy legsúlyosabb esetben elbocsáthatja a
dolgozóját, de akkor még mindig kereshet máshol magának
munkahelyet. Tehát az, hogy valakit polgárjogi ügyben
marasztalnak el nem jelenti azt, hogy egy büntetõügyben is
megáll a felelõsség és viszonylag ritka, sokkal-sokkal ritkább,
mint a polgárjogi marasztalás az, hogy orvost üzleti ügyben
marasztalnak.
Mv.: - És milyen súlyú mûhibát kell egy orvosnak elkövetnie
ahhoz, hogy automatikusan már büntetõ jogilag is felelõsségre
vonják anélkül, hogy mondjuk ezt a hozzátartozók kérnék.
dr.D.Á.: - Ez nem így van, hogy milyen súlyú mûhibát.
Tehát ugye a foglalkozás körében elkövetett gondatlan
veszélyeztetés tényállásához kapcsolódik egy bírói
gyakorlat, amiben értékelik a bûnösséget, értékelnek sok
mindent és ha a cselekmény a bíró mérlegelése szerint
kielégíti ezeket a kritériumokat, akkor kerülhet sor a büntetõjogi
felelõsségrevonásra. De itt más a mérce, mint egy polgári
ügyben.
A másik, hogy valahogy úgy érzi és nemcsak Magyarországon
szerintem hanem én úgy látom, hogy ez Nyugat-Európában is így
van, hogy úgy érzi a társadalom, hogy a büntetõjog nem a
megfelelõ eszköz arra, hogy egy orvost megbüntessenek. Most az,
hogy elítélik, letöltendõ szabadságvesztésre és bevonul
börtönbe, hogy ez az igazi büntetés és akkor ott együtt ül a
zárkában azzal, aki a szomszédot hátba szúrta késsel. Szóval
nem biztos, hogy ez ilyenfajta bûncselekményekre pont a büntetõjog
eszközrendszere a leghatékonyabb.
R.: - És az mennyire jellemzõ, hogy a kamara mondjuk kizárja
az orvost vagy hogy õ vizsgálatot indít, hogyha tudomására jut?
dr.D.Á.: - Hát a kamarának van egy nagy gyakorlata erre, de
kizárni nem zárhat ki, a közhiedelemmel ellentétben etikai
vétség miatt a Magyar Orvosi Kamara nem zárhat ki. Más szakmai
kamaráknak van ilyen joga, de az orvosi kamarának nincs, tehát
õ csak fölfüggeszthet.