- Nekem egy kérdésem volna, inkább tanácsot szeretnék kérni. Nagymama vagyok és van egy két és féléves kisfiú unokám, aki nemigen akar beszélni, szavakat kimond, de a folyamatos beszéd, igénye volna rá, mert szeretné mondani és egyszerûen nem jönnek ki a szavak a száján.

- Hát az anyuka nagyon hamar beszélt annak ellenére, hogy õ nyolc hónapra született. Már héthónapos korában p betûs szavakat például mondott. Mi még nem is hallunk dolgokat, de õ jelzi nekünk, úgyhogy a hallásával nem lehet gond, mert nagyon értelmes, mindent elmesél szavak nélkül. Például volt egy csõtörésünk és jött ide a dédimama, elmesélte neki úgy, hogy a dédi megértette, hogy mi volt. Mert hát én vagyok vele állandóan és talán arra gondoltam, hogy én valamit nem jól csinálok. Én inkább azt csinálom, hogy amit a kezébe adok vagy bármit húzom a cipõjét, ez a cipõ. Add a lábad. Tessék a kanál. Inni kérsz? Mondd, hogy inni. Szóval arra bíztatom, hogy inkább mondja ki azt, amit õ szeretne, szóval én is úgy viselkedek, mintha nem tudnám vagy nem is tudom, hogy mondjam ezt el.

- Azt én mindig mondom, egész nap jár a szám. Mert egy nagyon okos kisgyerek és rengeteg szeretet van benne.

- Sajnos az apukája elhagyta. Lehet, hogy talán ez egy lelki dolog, mert nagyon-nagy balhék voltak közöttük.

- Nagyon csúnya veszekedések, valósággal úgy szabadítottam õket onnan ki. És erre gondolok, hogy ez lelkileg talán a gyereket nagyon megviselte.

- Hetekig nem mert elaludni, félt. Szó szoros értelmében félt elaludni.

-Szomor Éva a Nyelv, Beszéd és Kommunikáció Fejlesztõ Központ vezetõje. Igen, azért ezt nem igazán szeretem, mert ez egy pici tévedés. Itt egyszerûen arról van szó, hogy összekevertünk két dolgot, hogy a különbözõ problémák, fejlõdési problémák gyakrabban fordulnak elõ fiúknál, mint lányoknál, ezt most átfordítottuk arra, hogy szóval ha fiú, akkor nem is kell neki. Na azért ez nem egészen így van. Két és fél évesen beszélni kell.

Sz.É.: - Igen, igen. 24 hónapos korban kétszavas, rövid mondatokat kell mondani. Na most ezt nyugodtan bárki ezért engem számon kérhet.

Sz.É.: - Igen. Tehát 24 hónapos korban kell ilyeneket mondani, tehát azt, hogy egy gyerek szebben is beszélhet 2 éves korában, az nyilvánvaló, hogy de olyan, hogy papa dolgoz, mama séta, Juli csoki,

Sz.É.: - Még olyat is lehet, hogy nem mész, kér inni, ezeket mind lehet természetesen. Még egyszer mondom, ha bemegy valaki egy 2 éves csoportba, tehát egy olyan közösségbe, ahol 2 éves gyerekek vannak, õk bizony nagyon szépen és hosszasan és elmesélnek mindenféléket, ennél sokkal jobb nyelvtannal, mint amit én most példának elmondtam. De ez egy minimum követelmény. Tehát az, hogy én szavakat dobálok jobbra, balra meg szavakat tudok mondogatni, az nem a 24 hónapos gyerek, az egy fiatalabb.

Sz.É.: - Igen. Ez azt jelenti, hogy én mindent el tudok magyarázni csak éppen elmondani nem tudom. Ez nekünk nem úgy, hogy nem elég, nekünk ezek nagyon-nagyon jó és pozitív jelek. Ez azt jelenti, hogy tudja, hogy mit akar mondani, megvan egy eszköze, amivel ezt elmondja, mert van ennek egy rosszabb variációja, amikor nincsenek gesztusok. De végül is nem ez az emberi beszéd. Az emberi beszéd az mondatokból van. És ettõl nem lehet elszakadni, ezt nem lehet megszüntetni. Tehát ez azt jelenti, hogy neki egy nagyon kevés kell már ahhoz, hogy egy másik eszközzel rendelkezzen, a jelek megvannak, most egy másik jel kell és ez lesz a beszéd, tehát egy másik eszköz, amivel én a gondolatomat a belsõ nyelvi képességemet kifejezem, ez lesz a beszéd. Borzasztó gyorsan fog ez jönni valószínû, mert néhány olyan gyerekkel volt már dolgom, ahol olyan fantasztikus pantomim és mimika volt, hogy ha most itt televízióban lennénk, akkor el tudnám mutogatni, hogy hogy magyarázta el azt, hogy a mama orra elõtt elment a busz, hát gyönyörû volt. És mindenki megértette, illetve mindenki megértette, aki a nagymamával is beszélt. No itt az a kérdés, hogy megérti-e, tehát miért nem jó ez? Azért nem jó, mert ezzel õ nem tud kommunikálni akárkivel. Ezt nem fogja megérteni ezt a bizonyos orra elõtt elment a busz, ez minden alkalommal el szoktam mutogatni, védõnõ továbbképzéseken és meg szoktam kérdezni, hogy ki, mit értett belõle? És a akkor a védõnõk jelentõs része mond mindenféléket, nyolcan kilenc félét értenek belõle. No itt van a baj. Itt van a baj, hogy ez a gyerek szembe találja magát azzal, hogy mondom én, csak senki nem érti.

Sz.É.: - Persze ez belejátszik. Ez benne van a szorongás, a kétségbeesés, a félelem, a bizonytalanság, mert itt egy nagy bizonytalansági tényezõ van, ezek belejátszanak. De azért ez akkor is úgy van, hogy egy icipici lökést ad az ember, akkor ez elindul. Végül is itt arról van szó, hogy van egy kiváló nagymama, aki beszélget, aki mondja és az nem elég a gyerek számára. A kérdés majd az lesz, amikor egy picit rendezõdik egy ilyen családi helyzet, amikor nyugodtabb a légkör, amikor õ már biztonságban érzi magát. Ha akkor kap egy nagy lökést és elindul, akkor minden rendben van.

Sz.É.: - Pontosan errõl van szó, hogy azt a biztonságérzetet megkapja, ami a másik oldalon hiányzik. Mert ha most már mindenütt bizonytalannak érzem magam, most már abban is bizonytalan vagyok, hogy én hogy fejezem ki magam, nem elég a körülöttem lévõ bizonytalanság, az már kicsit sok egy ilyen gyereknek.

- Jó napot kívánok! Nekem egy olyan kérdésem volna, hogy a múltkorában volt szó szüléssel kapcsolatban és nem tudtam akkor pont hallgatni az adást, mert közbejött itt valami és csak fél füllel hallottam, hogy nagyon tetszik nekem tehát ez a modern szülési mód, amikor nem, tehát természetes módon szül az ember, esetleg még vágást sem tesznek rajta, saját maga választhatja a pozíciót, esetleg utána a baba-mama szobában helyezkedhet el, vagy ha császárra kerül a sor, akkor vannak ezek a modernebb módszerek, amikor az izmot széthúzzák és úgy császározzák meg a hölgyet, hogy hol lehet ilyen helyet találni vagy van-e valami

- Én Békés megyében, Szeghalom.

- Igen. És még egy kérdésem lenne. Hogyha valaki észreveszi, hogy kismama, akkor mennyi idõt érdemes várni, tehát úgy gondolom nem jó azonnal az orvoshoz rohanni, mert hiszen egy menzesz kimarad még nem is igazán tudják megállapítani, hogy három hónap elõtt vagy inkább után. Az a gondom, hogy most valószínû kismama vagyok és úgy számolom, hogy szilveszter körül, elég kellemetlen idõpont, ami hát úgy orvost találni, aki tehát ilyen modern módszerekkel és akkor még szilveszter körül vállalja is, hogy bent van.

-Dr.Rákóczi István szülész nõgyógyász: Én azt hiszem, hogy a szülés az az egyetlen olyan orvosi esemény, hát rossz szó is, olyan esemény, ami nem kötött se ünnephez, semmihez, nem jelent akadályt. Szilveszterkor szül, akkor szilveszterkor. Esetleg viszi az orvos magával az üveg pezsgõt és utána megnyitják.

Dr.R.I.: - Én személy szerint? Ez egy jó kérdés, mert megszerkesztésének módjával nem nagyon értettem egyet, de nagyvonalakban egy nagyon jó tájékoztatás és a kedves telefonálónak azért azt szeretném mondani, hogy igaz, hogy különbözõ mértékben, de azért az utóbbi tíz évben nagyon sok változás történt a szülészeti osztályokon és azt kell mondanom, hogy mind Budapesten, mind vidéken már nagyon sok olyan változás van, amit õ felsorolt. Én azt hiszem, hogy fog találni ilyen helyet.

dr.R.I.: - Igen, ezt én is figyeltem és meg is jegyeztem magamban, hogy itt az idõ, hogy ki kellene hangsúlyozni valamit, hogy nem jó ez a majd a harmadik hónapban elmegyek. A modern terhesgondozás szellemében az a helyes, hogyha négy-öt napot kimarad a vérzés ma már ugye lehet kapni kiváló terhességi teszteket, otthon elvégzendõ teszteket egyszerû, nem bonyolult és amint terhes lesz valaki úgy minél elõbb elmenni, mert vannak olyan dolgok, amelyek esetleg megszívlelendõk, megelõzhetõk, nem beszélve arról, hogy ugye a terhesség reakció pozitivitása és a terhességi jelek azok nemcsak méhen belüli terhességet jelenthetnek. Igaz ritkán, de még mindig veszélyes méhen kívüli terhességet. Tehát a minél elõbb elvégzett ultrahang vizsgálat megerõsíti azt az örömet, hogy õ terhes, de ugyanakkor kizárja azokat a dolgokat, amelyek bizony problémát okozhatnak. Tehát a javaslatom az és ez tényleg a modern szemlélet, hogy minél elõbb jelentkezni.

Dr.R.I.: - Igen, hát ez egy másik gondolat, abszolút egyetértek ezzel és valójában világszerte olyan tendencia van, hogy a fogamzás elõtti, tehát teherbeesési idõszaknak a kiszélesítése, az nagyon lényeges. Magyarul, ha valaki és itt nemcsak a hölgy, aki terhes szeretne lenni, hanem itt hiszen két emberrõl van szó, helyes, ha a pár elmegy és megbeszélik egyrészt azokat a dolgokat, amelyek esetleg a családban vannak és izgatja õket, hogy nem jelent ez valamiféle örökletes betegséget, sok ilyen van. Egyáltalán megbeszélik azt, hogy kell-e valami felkészülés, kell-e valami gyógyszert már vitamint adni. Például kitérnék arra, hogy a folsav, az nagyon lényeges, hiszen az esetek nagy részében ugye a terhesség hetedik hetében nagyon nagy jelentõsége van a folsav szintnek és azt kell mondani, hogy világszerte mindenhol és Magyarországon is a nõk nagy részének a folsav raktára az nagyon alacsony. Úgyhogy nemcsak ha terhes lesz valaki, akkor kell korán jelentkezni, hanem hát nagyon helyes lenne, amit hát természetesen nagyon nehéz kivitelezni, hogyha a párok fogamzás elõtt a szakemberrel megbeszélnék a problémákat.

- A családban történt egy hepatitisz B fertõzés. Elõször is a gyerekorvosunk teljesen tanácstalan volt, hogy mit kezdjen ezzel. Fölhívta a KÖJÁL-t és akkor kiderült, hogy hát azonnal ki kell tiltani a gyerekeket az óvodából, merthogy amíg ki nem derül, hogy milyen fajta fertõzés, merthogy eleinte nem lehetett tudni, addig ugye a gyerekek negyven napot nem mehettek óvodába. És hogyha kiderült volna, hogy A akkor nem mehettek volna végig a negyven napot, de hát közben kiderült, hogy B, úgyhogy vissza lettünk eresztve. De azon túl is folyamatosan folyik egy ilyen alkudozás, hogy mást mond a kerületi, mást mond a fõvárosi ÁNTSZ, mást mond a gyerekorvosunk, mást mond a László Kórház, hogy egyáltalán be kell-e például oltani a gyerekeket? Nagymamáról van szó, aki ezt a fertõzést megkapta. És hát mi ugyan nem egy háztartásban élünk vele, de olyankor, amikor hazamegyünk hozzá, ugye hát együtt élõk vagyunk, ugye együtt étkezünk. És egyszer az történt, hogy valamilyen beutalót kellett és amikor ezt a beutalót szerettem volna kérni a gyerekorvosomtól, akkor õ nem volt ott, mert betegszabadságon volt, hanem egy helyettesítõ orvosnak úgy elmondtam három mondatban, hogy mirõl van szó, hogy milyen beutalót kérnék. És akkor õ úgy visszakérdezett, hogy biztos, hogy B? Mondom, hogy biztos. Hát akkor nem kell beoltani a gyerekeket, mert hogy annak nulla a valószínûsége, hogy a B-t elkapják a nagymamától, merthogy az csak vérrel terjed.

- 3 meg 5 évesek.

- Azt mondta, hogy teljesen fölösleges szerinte. Na most ezt az orvost nem ismerem, viszont akkor úgy megkérdeztem, fölmerült bennem a kérdés, hogy akkor most miért megint ott tartok, hogy nekem kéne eldönteni a különbözõ információk

- Hát az ÁNTSZ természetesen azt mondja, hogy kell oltani, a László kórházzal szemben annyi különbség van, hogy a László Kórház például azt ajánlotta, hogyha már úgy is oltjuk a gyerekeket, akkor oltsuk A és B ellen is, merthogy létezik egy olyan oltás, amit csak egyszer kell beadni A és B együtt. Na most ezt a B oltást, ami ingyen biztosítanak a gyerekeknek, ez három részoltás, ami ugye azt jelenti, hogy fél év múlva, ha jó esetben ugye fél év múlva lesz a gyerek teljesen védett és hát azért én nem szívesen szurkáltatom a gyerekeket fölöslegesen, ha nem muszáj.

- Az karácsonykor voltunk mi vele együtt, mint kiderült, akkor õ már az volt és õ január elején jutott be a kórházba.

- Hát azóta zajlik ez a huzavona, hogy akkor most mi legyen? Beoltsuk, ne oltsuk, akkor közben kiderült az is, hogy elõször azt mondta, a kerületi ÁNTSZ, hogy csak a gyerekeknek biztosítja az oltást, nekünk biztosítja az oltást, nekünk csak ajánlja. És akkor ez is fölmerült bennem, hogy akkor most engem akár most hogyha veszélyes, akkor miért nem veszélyes rám is? És hát tulajdonképpen annyi, hogy egyszerûen én nagyon sokszor kerülök olyan helyzetbe, hogy nekem kéne döntenem, holott laikusként nincs elég információm és ugyanakkor pedig az információk, amiket meg kapok, azok viszont egymásnak teljesen ellentmondanak.

dr.Mészner Zsófia a Szent László Kórház fõorvosa: - Elszomorítónak tartom azt, hogy úgy érzem, igazán sok szó esik a hepatitisz fertõzésekrõl és mégis az derült ki ennek a hölgynek a telefonbeszélgetésébõl, hogy õ szakemberek között próbál tájékozódni, és igen nehéz helyzetben volt. Sajnos azt meg kell azért erõsítsem, hogy a világ abba az irányba megy, hogy bizony az embereknek maguknak kell meghozni a döntéseket azokról a védõoltásokról, amelyek különösebben nagy járványügyi vagy közegészségügyi kockázatot az emberek nagy többségére nem jelentenek. Viszont a jogos igénye az a nem hozzáértõ embereknek, hogy megfelelõ információkhoz jussanak és ebbõl a beszélgetésbõl az derült ki, hogy ez bizony éppen a szakemberektõl nem sikerült és ezért én tulajdonképpen mindenki nevében elnézést kérek a hölgytõl. Na most menjünk sorba, hogy hogy is néz ki ez a helyzet. Miután nem tudott arról bõvebbet, hogy a nagymama az aktuálisan most egy hepatitisz fertõzést megkapott vagy pedig történt egy olyan vizsgálat, aminek során az derült ki, hogy õ esetleg vírushordozó. Na most abban az esetben, hogyha a nagymama valamilyen úton megkapta a hepatitisz B vírust érdemes volna annak egy kicsit jobban utánajárni, hogy ez hogyan történhetett, hiszen ez a fertõzés elsõsorban szexuális úton, vérkészítmény útján terjed, bár az is igaz, hogy a magas fokban vírushordozó egyének együtt élve eszközök közös használatával kis fokban ugyan, de megfertõzhetik a környezetüket, más úton is, tehát egyéb testváladékokkal. Tehát a nagymama esetében gondolom, bár nem tudom hány éves a nagymama, hogy talán ez az utóbbi lehetõség a legvalószínûbb, ha csak nem kapott vérkészítményt. Mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy ma a vérkészítményeknek a szûrõvizsgálata megtörténik, ennek ellenére egyetlenegy vizsgálat sem százszázalékos biztonságú, tehát nagyon ritkán azért elõfordulhat ma is, hogy vérkészítmény útján fertõzõdik valaki. Sajnos. Törekszünk arra, hogy ilyen ne lehessen, de ezt a lehetõséget sem lehet teljesen kizárni. A nagymamával egy háztartásban élõ család számára fontos az, hogy milyen fázisában van a betegségnek a nagymama, amikor õk vele találkoznak. Ha a nagymama már túlesett a májgyulladáson és már a gyógyulási szakban van, teljesen meg is gyógyulhat és akkor senki számára semmilyen fertõzésveszélyt nem jelent. Akkor õ egy immunis egyén, aki saját maga szerezte meg az immunitását, a védettségét szemben azokkal, akik védõoltást útján jutnak ehhez hozzá. Most a miután egy háztartásban azért a direkt fertõzõdés amennyiben a nagymama vírusürítõ marad ez elõfordulhat lehetõség van, én mindenképpen javasolnám a gyerekeknek és a vele együtt élõknek a védõoltását, méghozzá azért elsõsorban, mert semmilyen betegséget nem szerencsés megkapni, hogyha nem feltétlenül kell. Másodsorban azért, mert ezzel a védõoltással nemcsak magát a vírus okozta májgyulladást lehet elkerülni, hanem a fertõzötteknek egy kis hányadában a késõbbiekben kialakulhat májrák, aminek a megelõzése hát mindenképpen egy fontos cél lehet. Ma pillanatnyilag alacsonyan fertõzött régiónak számít országunk, ami azt jelenti, hogy két százalék alatt van a lakosságnak az a hányada, akik vírus ürítõk, víruhordozók úgy, hogy tünetmentesek, tehát nem lehet rajtuk ezt észrevenni. Ez a WHO-nak az Egészségügyi Világszervezetnek a kategóriája alapján alacsonyabban fertõzött területnek számít, a 2-8 százalék közötti a közepesen fertõzött régió, ilyenek a mediterrán országok, illetve a Távol-Kelet, ahol 8 százalék fölötti arányt is találnak. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet az egész világban az újszülötteknek a védõoltását javasolja, hiszen ezáltal felnõhetne egy olyan generáció, amelyikbõl ez a vírus teljesen kiszorul. A távol-keleti védõoltási vizsgálatok azt mutatják, hogy 10-12 évvel azután, hogy elkezdték az újszülötteket B vírus ellen oltani drámai módon csökkent a májráknak az elõfordulási valószínûsége. Tehát ez tipikusan egy olyan védõoltás, amivel az ember hosszú távon ad a gyerekének egy amennyiben fertõzõdik komoly következményekkel járó fertõzéstõl védelmet. Tehát az elsõ kérdésre egyértelmûen azt tudom mondani, hogy ennek a családnak mindenképpen érdemes minden tagját védõoltásban részesíteni, ha a nagymama vírusürítõ annál inkább. Ha kevésbé, akkor csak annyira, amennyire minden más európai gyereket érdemes. Magyarországon egyébként pillanatnyilag a tinédzser korú gyerekeknek a kötelezõ hepatitisz B oltása megtörténik, illetve a vírushordozó édesanyáknak a szûrõvizsgálata is, hiszen ebben a helyzetben a terhesség alatt az úgynevezett vertikális, tehát az anyáról a magzatra terjedõ fertõzésnek megakadályozására szükség van és ilyenkor a vírushordozó édesanyák gyerekét születéskor beoltják. Pénzkérdés, hogy minden kisbaba legyen oltva, mert pillanatnyilag ma Magyarországon az egészséges újszülöttõl egészen a szexuális élet megkezdéséig valóban nagyon kicsi a fertõzési veszély, ami nem azt jelenti, hogy teljesen kizárható. Most a következõ problémakör az az A vírusfertõzés bizonyos májgyulladás, amit gyerekkori májgyulladásnak szoktak mondani. Az átlagosan hat hét lappangási idõvel jár, folyamatában nézve lényegesen jobbindulatú, mint a B-vírus fertõzés, nem fordul elõ krónikus forma és nincs rosszindulatú betegség sem, mint késõi szövõdmény. Ez ellen a fertõzés ellen elsõsorban azokat érdemes védeni gyerekkorban már, akiknek bármilyen eredetû májbetegségük van, hiszen a nem egészséges májban az egyébként nem túl veszélyes A vírus is nagy pusztítást tud végezni. Ezért ezek azok a gyerekek, akiknek a védõoltását A vírusfertõzés ellen mindenképpen javasoljuk. Természetesen a világon senkinek semmi baja nem lesz, hogyha nem él át egy hat héten át tartó egyébként nem túl súlyos betegséget. Való igaz az, hogy a kolléga, akivel a László Kórházból beszéltek és a kettõs oltást javasolta, az helyesen járt el szakmailag, más kérdés, hogy vagy õ mondott rossz véleményt, vagy nem jól sikerült megérteniük egymást a hölggyel, mert itt sem elegendõ sajnos egyetlen oltás, itt csak azt jelenti, hogy a két fertõzés ellen egyszerre egy oltást lehet kapni, de ugyanúgy oltási sorra van szükség ebben az esetben is, körülbelül fél év alatt alakul ki a tartós teljes immunitás. Az nem azt jelenti, hogy fél évig az illetõ védtelen, hanem azt jelenti, hogy már az elsõ oltás beadása után is mintegy 10-12 nappal védettnek tekintendõ, de ahhoz, hogy ez az immunitás tartós legyen és hosszú távon évtizedeken át számítani lehessen rá, ahhoz van szükség az oltási sorra. Tehát B vírus ellen érdemes oltani ezt a családot, A vírussal kombináltan az oltásnak van értelme, természetesen nem feltétlenül elengedhetetlen és semmiféle elõzetes tájékozódó vizsgálatra nincsen szükség és a mind a két esetben oltási sorozatra van szükség.