- Van egy lányom, neki három fia. Tizenkettõ, tizennégy és tizenhat évesek. Négy éve váltak el, ott az ítélet, hogy minden második szombat, vasárnap, meg a szünetek második fele, meg nyáron huszonnyolc nap jár az elvált szülõnek. Most az történt a szünetben, a karácsonyi szünetben, hogy a gyerekek az elsõ felét szerették volna, mert iskolai, meg baráti programjaik voltak. Azóta már nagyon nagyok lettek ezek a gyerekek és meg is mondták, meg is írtuk, ügyvéd is megírta egy hónappal elõbb. Az apa mégis feljelentett minket a gyámhatóságnál a bírósági ítélet végrehajtására és százezer forint büntetéssel fenyegették az anyukát. Én meg kicsit értek a jogszabályokhoz és nem tudja nekem sem a gyámhatóság, senki, egyetlen bíró aki jól ítélne, de senki, hogy mit jelent ez, hogy a CSJT 92. paragrafus elsõ bekezdése, hogy a gyermeknek joga, hogy különélõ szülõjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. Az anyuka kérésére másodszori találkozásra meghallgatták a gyerekeket, akik elmondták, hogy õk nem akartak, sõt az anyukának nem is volt szabadsága, betegszabadságra volt kénytelen menni, mert õ ugyan szeretett volna gyerekekre hajlani, de tudta, hogy ez jár, egy nap szabadsága se volt már karácsony után, mégis az anyát akarják megbüntetni. Hát szeretném én azt a bírót látni, vagy azt a gyámhatóságot aki a tizenhat éves fiát odaküldi ahova nem. Különösen, ha egy hónappal elõtte már jelezte. Ha itt van egy jogszabályon belül, hogy gyermekétõl különélõ szülõ kötelessége és joga, hogy gyermekével kapcsolatot tarthasson. Itt második mondat, hogy a gondviselõ nem tarthatja vissza és a gyereknek is joga van. Hát ha a törvény szerint joga van, akkor mihez is van joga itt Magyarországon a gyereknek? Hogy harmonizál ez az ítélettel?

Dr. Vályiné dr. Horváth Ildikó családjogi bíró.: - Most ha a bíróság egy végrehajtható határozatot hozott ebben a körben ez azt jelenti, hogy nyilván ekörben született egy jogerõs ítélet vagy egyezség, ahogy Önt hallottam. Ennek az ítéletnek a végrehajtása, hogyha a felek között e körben probléma merül fel az a gyámhivatalra tartozik, és a gyámhivatal az feltárja az esetet ugye. Hogyha a gyermeket gondozó szülõ oldaláról felróható magatartást tapasztal, akkor valóban a gyámhivatalnak joga van bírságolni, szüneteltetheti, megszüntetheti, felfüggeszteheti a kapcsolattarási lehetõséget, illetõleg, hogyha a gyermeket gondozó szülõ megakadályozza a másik szülõ és a gyermekek közti kacsolattarást az a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt keresetet indíthat a bíróság elõtt. Ha valóban azt tapasztalja, hogy a gyermeket gondozó szülõ a másik szülõt akadályozza a kapcsolattartás felvételében joga van bírságot kiszabni. Az is kétségtelen tény, hogy amit Ön mondott, hogy a jelen idõszakban már egy tizenhat éves gyermeket erre rákényszeríteni, hogy az édesapjával, vagy az édesanyjával, tehát a ténylegesen nem gondozó szülõvel kapcsolatban legyen nem igazán lehet. Nem is igazán tapasztaltam még azt, hogy ekörben sûrûn bírságolna esetleg a gyámhivatal, de a lehetõség megvan rá sajnos. Ezt tudom rá válaszolni és a jogszabály szerinti, illetõleg az ítélet szerinti kapcsolattartást be kell tartani, sajnos be kell tartani. Egyébként pedig a módosítását is lehet kérni a kapcsolattartásnak.

Dr. Vályiné dr. Horváth Ildikó családjogi bíró.: - Tetszik tudni, hogy ez általánosságban ez úgy igaz a magyar jog szerint, hol ahol jog van, ott kötelesség is van. Tehát mindig ilyen kétoldalú dolog. Akinek kötelessége van, annak joga is van. Tehát ezt analóg ezért így lehet értelmezni, hogy a gyereknek joga van, de valahol kötelessége is. Mert ha csak azt a részét tetszik nézni, hogy valószínû, hogy a másik szülõ gyermektartásdíjat fizet mondjuk utána, akkor annyi elvárható a gyerektõl is, hogy a szülõvel kapcsolata is legyen valamilyen formában, de ha két éven belüli ez a határozat, akkor a bírósághoz lehet fordulni a kapcsolattartás újraszabályozása miatt, illetõleg, ha már eltelt a két év, akkor a gyámhivatal lefolytat valamilyen körû bizonyítást és módosíthatja a bíróság határozatát e körben.

Dr. Vályiné dr. Horváth Ildikó családjogi bíró.: - Hát nyilvánvalóan van, hogyne volna, sõt az ítéletet, vagy az egyezséget meg tetszik nézni, akkor valószínû, hogy benne van az is, hogy negyvennyolc órával elõbb a szülõk kötelesek egymást értesíteni arról, hogyha aktuálisan a kapcsolattartás körében probléma merül fel. Tehát, ha abban az idõpontban akadályoztatva van a gyerek, akkor általában úgy is szól a határozat, hogy ez a késõbbi idõpontban pótolható.

- Ezt mi egy hónappal ezelõtt de mégiscsak semmibe se vették. Csak tényleg akkor volt programjuk.

Dr. Vályiné dr. Horváth Ildikó családjogi bíró.: - Na most azért egy eset miatt, ha ez felmerül a gyámhivatal elõtt és a gyámhivatal ezt feltárja én még olyat nem hallottam, hogy emiatt megbírságolta volna a másik felet és én azt hiszem és bocsánat, de nem ismerem az egész anyagot, ez valószínû, hogy ismétlõdõ magatartás lehet, mert különben erre nem került volna sor én ezt meggyõzõdéssel állíthatom. Hanem ha tartósan akadályozza a gyermek és a szülõ közti kapcsolattartást az egyik szülõ ezt abban az esetben veszi igénybe a gyámhivatal.