- Jó napot kívánok! Én egy nagymama vagyok, egy aggódó nagymama, hat és féléves kislány unokám van és sajnos még mindig bepisil. Éjszaka, csak éjszaka és hát az anyukát kértem már többször, hogy vigye el õt orvoshoz, mindig ígéri, ígéri, de ez már tart ez az ígéret körülbelül másfél, két éve.

- Nem. Körülbelül olyan három éve kezdõdött nála. Lehet, hogy pszichés alapon van, nem pedig szervi baj lehet, mert hát az az igazság, õszintén megmondom, hogy a szülõk nem jól élnek és ez lehet talán a kislányra nagy hatással.

- Igen. Nem tudom, hogy mitévõ legyek az az igazság. Várok, várok, ugye, mert ha valami gond van, akkor, ha vigyázni kell a kislányra, akkor itt van nálam. Hogyha több ideig itt van, például egy hétig, akkor az elsõ két nap bepisil és akkor úgy veszem észre, hogy megnyugszik és utána következõ három, négy nap nem pisil be. Otthon meg rendszeresen bepisil.

- Hát a fiam.

- Olyan kényelmetlen errõl beszélnem, nagyon fáj ez az egész dolog nekem. Rossz érzéseim vannak és nem akarok kutakodni a magánéletében, de valami komoly gond lehet köztük és ha õ nem mondja, legalábbis hát eddig is, harminc éves a fiam, úgy volt, hogy mindig megvártam õ magától kitárulkozott és elmondta a dolgait és ebben az esetben pedig hát nem akarja mondani, én meg kényelmetlen rákérdeznem. De még azt szeretném mondani, hogy a kislány mikor itt van, akkor többször panaszkodik, hogy amikor otthon bepisil, az apukája mindig megveri.

- De hát az anyja se törõdik vele és biztos, hogy nem jó hatással van rá, hogyha ilyen külsõ behatások, hogy verés, meg ilyenek.

Varró Gábor pszichiáter: - Az egyik legtipikusabb probléma, amivel szakemberhez fordulnak a szülõk a bepisilés. Azt kell mondjam, hogy nemcsak tünet szinten, hanem, amit az elhangzott riportból kihallottunk, a háttér szinten is az egyik legtipikusabb helyzetrõl van szó. Nagyon gyakori, hogy óvodás korú, kisiskolás korú gyereket hoznak ilyen jellegû problémákkal, ugyanakkor a családi háttérrõl vagy annyi információnk van, hogy valami nincsen rendben vagy konkrét információnk van arról, hogy válás elõtti, közben, utáni állapottal állunk szemben. Nagyon fontos az, hogy általánosságban, amire a riporter rá is kérdezett, hogy mindig is megvolt ez a probléma, vagy már egy visszaesésrõl van szó? A riportban elhangzó eset is, mint a legtöbb pszichológiai problémával összefüggõ eset másodlagos, tehát ez azt jelenti, hogy egyszer a gyerek már szobatiszta volt és ugyanakkor visszaesett. Más a probléma azokban az esetekben, amikor születésétõl fogva bepisil a gyerek. Mai tudásunk szerint azt mondjuk, hogy 4-5 éves korig elfogadható az, amikor a gyerek nem lett még szobatiszta sohasem. Ez különbözõ idegrendszeri és egyéb olyan problémákkal függ össze, amely mögött nem vagy nem feltétlenül kell feltételezni pszichológiai problémát. Azokban az esetekben, amikor másodlagos ennek a problémának kialakulása, az esetek legnagyobb részében pszichológiai probléma van a háttérben és hát sajnos pontosan ilyen hasonló és nagyon tipikus a riportban elhangzott arra nézve, hogy milyenfajta családi háttér az, ami az adott probléma mögött rejlik.

V.G.: - A gyerek egy neurológiai érési folyamat során tanulja meg azt, hogy hogyan tudja visszatartani a vizeletét. Na most mivel ugye az idegrendszerünkben lezajló folyamat ez az érés, tehát egy bizonyos kor után elõfordul, hogy sikerül ezt kontrollálni a gyereknek. Minden olyan probléma, ami lelki probléma és ugyanakkor az idegrendszeresen belül játszódik le, hatással van ezekre a mechanizmusokra és ezt a korábban megszerzett kontrollt a gyerek elveszti. Pontosan azok miatt a konfliktusok miatt, ami õt nem képes lelkileg feldolgozni.

V.J.: - Miközben az ilyen esetekben feltáró terápiát szoktunk javasolni, tehát hosszasan elbeszélgetünk a szülõkrõl az õ kapcsolatukról, gyerekkel való kapcsolatukról, a családban lévõ érzelmi szituációkról, az egyik direkt beavatkozás, azonnal adható információ, amit rögtön szoktunk a szülõkkel közölni, hogy ezek az agresszív beavatkozások, amik a gyereket ahelyett, hogy segítenék a probléma leküzdésében, büntetik. Ez nemcsak az õ tünetsúlyosbodását váltja ki, hanem egyfajta bûntudatot is alakít ki a gyerekben, ami a késõbbiekben egyéb gyerekkori, akár felnõttkori pszichológiai problémának lehet az alapja. A gyerek úgy érzi egy verés során, hogy õ a bûnös azért, amiért elõfordul ez a probléma. Azért verik meg, hiszen egy gyereket akkor szoktak megverni, amikor rossz a gyerek, a gyerekben megerõsödik ez a gondolat, ez az érzés, késõbb ez más területre is kiterjedhet, sokkal rosszabb irányt is vehet.

V.J.: - Ezek a lehetõségek mind fönnállnak. Én ennél fontosabbnak tartom és egy korábbi lépcsõre utalnék, hogy gyermek esetében sokszor beszélgetünk arról, hogy egy bizonyos beavatkozást, egy bizonyos beszélgetést a családból ki az, aki kezdeményezzen a gyermekkel. Ki az, aki a legközelebb áll érzelmileg a gyermekhez? Én azt gondolom, hogy ezekben a szituációkban meg kellene találni nemcsak a gyerek számára az adott egyéb problémában a hozzá legközelebb álló személyt, hanem a szülõk számára is, tehát mintegy családi térképet kéne arról csinálni, hogy vajon ki az a családból, akihez a szülõk a legtöbb bizalommal vannak, akinek a legszívesebben beszélnének errõl vagy akitõl a legszívesebben elfogadnák azt a segítséget, aminek a végén egy szakember áll.

V.J.: - A nagymama abban tudna segíteni a szülõknek, illetve hát konkrétan mivel itt a gyerek problémájáról van szó, de azt gondolom, hogy addig, amíg a szülõknek nem tudunk segíteni, addig a gyermeknek sem igazán tudunk segíteni. Tehát az elsõdleges lenne, hogy a nagymama miközben nagyon fontos, hogy próbálkoznia kell szakemberhez fordulással, akkor a saját család, illetve baráti körben meg kéne próbálni azokat a személyeket mozgósítani, akik a szülõkre tudnának olyan hatást gyakorolni, ami végül is a gyerek gyógyulását eredményezheti.

V.J.: - Mérlegelni mindenképpen kell, mégpedig azt gondolom, hogy a szülõknek is és szakember segítségével is kéne mérlegelni mindenegyes ilyen válási helyzetben, egyedileg kell eldönteni, hogy a gyermeknek az használna jobban, hogyha a szülõk elválnának vagy ha együtt maradnának. Mindegyikre nagyon sok példát tudunk mondani, a legfontosabb az, hogy a szülõkkel azt tudjuk érzékeltetni, hogy õk maguk is kaphatnak segítséget ebben. Ma már nemcsak házasságterápiáról, hanem válásterápiáról is beszélünk, aminek a célja pontosan az, hogy az õ kapcsolatukat olyan módon rendezze, ahogy az saját maguknak a legoptimálisabb, tehát mind a két szülõnek.

V.J.: - Pontosan errõl van szó, tehát a szülõk abban kapnak segítséget, hogy könnyebben tudjanak dönteni saját magukról és ezáltal a gyermekrõl is. Tehát a szakemberhez fordulás ezekben az esetekben nagyon sokszor arról szól, hogy elsõdlegesen nem is a gyereket kezeljük, sokszor nem is tudjuk kezelni, hiszen nem jelenik meg nálunk, hanem megpróbáljuk a családra, a szülõk kapcsolatára fókuszálni az adott terápiát.

- Jó napot kívánok Nné K. I. vagyok. Azt szeretném megkérdezni, hogy egy régebbi mûsorukban volt szó, hogy vérvizsgálattal is meg lehet állapítani örökletes betegségeket vagy kizárni.

N.K.I.: - Nem rólam van szó, hanem egy barátnõmrûl, aki most 37 éves és kisbabát vár és nagyon nehezen esett teherbe és az amniocentézist ha meg lehetne úszni, azzal lehet ilyen Down kórt, meg egyéb betegségeket kiszûrni.

N.K.I.: - Igen és volt egyszer szó róla, hogy ezt vérbõl is tulajdonképpen ugyanezeket vagy talán még több dolgot is meg lehet állapítani és hát annak nem olyan nagy a kockázata.

N.K.I.: - Úgy gondolom, hogy õneki már, meg hát ilyen esetben minden kockázatot igyekszik elkerülni az ember.

-Rákóczi István szülész: Bizonyos szempontból azért van egy kis igazságmagva ennek a kérdésnek. Ugyanis jelen pillanatban a vérvizsgálat két betegségcsoport kimutatására alkalmas, vagyis inkább szûrõ vizsgálat, tehát nem jelenti még azt, hogy biztosan a betegségrõl van szó. Az egyik ugye nagyon ritkán fordul elõ, hogyha a férjnél és a feleségnél még a teherbeesés elõtt kromoszóma vizsgálatokat végeznek, tehát bizonyos kromoszóma vizsgálatok így kimutathatók a vérbõl, de ez nem a terhesség alatt történik. A terhesség alatt, igen egy kicsit keveredik a szûrõvizsgálat, valamint már a diagnosztikus eljárás, amivel kapcsolatban a kedves telefonáló telefonált, ez az úgynevezett mongol elváltozás vagy Down kór, erre van szûrõ vizsgálat. Valójában ez a vérbõl történik, de ez nem jelent mást, csak a gyanút kelti föl.

Dr.R.I.: - AFP és még mellette újabban az úgynevezett lepényi coriogonin tehát a HCG-t is meghatározzák fõleg, hogyha az AFP alacsony. És vannak még egyéb kimutatható, ma már négyet-ötöt is kimutatnak fõleg külföldön, Magyarországon nem, de azt hiszem elégséges az elsõ lépésben ez a kettõ kimutatása. Ha ez fölveti, tehát eltérés van és az AFP alacsonyabb, ez a HCG magasabb, akkor jön szóba az, hogy diagnosztikus vizsgálatot, itt a telefonáló is amint fölvetette, vagy amniocentézist, ami annyit jelent, hogy bizonyos mennyiségû magzatvizet egy tûszúrással el kell távolítani az amnion ûrbõl és ebbõl már direkt módszerrel meg lehet határozni a kromoszómát.

Dr.R.I.: - Harminc hány éves?

Dr.R.I.: Harminchét éves, igen ebben az esetben ugye két felfogás van, hogy mit kell tenni. Külföldön már egyértelmû, hogy 35 év után javasolják mindjárt a diagnosztikus eljárást, tehát az amniocentezis vagy magzatboholy mintavételt, mert két módszer is van. Magyarországon is gyakorlatilag ez a javaslat, de teljesen normális, a telefonáló szerint is, sokan félnek attól, hogy hasmegszúrás, vagy szemben a vérvétellel ez valami problémát okoz. Valójában így van, az eseteknek egyszázalékában vetéléssel végzõdhet ez a beavatkozás, de elõfordul az, hogy ilyen okok miatt a vérvételt részesítik elõnyben, mert félnek. Ez is teljesen normális és meg kell mondanom, hogy minél több paramétert, tehát minél több vizsgálati módszert tudnak alkalmazni, többet tudnak kimutatnak a vérbõl, annál biztonságosabban felvetheti azt, hogy van-e gyanú vagy van-e rizikó, de meg kell mondani, hogy ez nem százszázalékos. Úgyhogy én például 37 éves korban mindenképpen javasolnám már a direkt diagnosztikus vizsgálat elvégzését, nem szûrõ módszert. Ha pedig valaki ezt nem akarja megcsinálni, akkor mindenképpen minél több kimutathatóságot el kell végezni és akkor ha bármilyen kis gyanú van, akkor utána jönne a diagnosztika.

Dr.R.I.: - Természetesen.

- Halló, jó napot kívánok! A következõ gondom van. Van énnekem négy unokám és abból az egyik kislány most lesz márciusban 3 éves azzal küzd állandóan olyan három-négy hónaponta visszatérõen, hogy megkap valami fertõzést és akkor ilyen óriási afták nõnek a szájában. Egy hét jó volt. És most megint ugyanez a gond. És hát természetesen elképzelhetõ, hogy mennyire fájdalmasak.

- Doktor bácsi azt mondta, hogy ez vírusfertõzés és hát nem kapott antibiotikumot, de kapott egy kenõcsöt, amivel kenegetni kell, de hát azért gondolhatja, hogy ez nem sokat használ szegénynek, se enni, se inni csak a vizet tudja. Szinte a beszédje is torzult annyira, hogy nem tudja rendesen mozgatni a száját. Nyilvánvaló, hogy valami hajlama lehet, hogyha még mikor otthon volt és elõfordult egy betegség, hogy akkor is kijöttek nála ilyen afták.

-Szamosfalvi Imre gyermekorvos: A fertõzésnek érzésem szerint mindenféleképpen jelen kell lennie ahhoz, hogy ilyen megbetegedések létrejöjjenek. De elgondolkoztató, amit mond a nagymama, merthogy sorozatosan ismétlõdnek ezek a fertõzések. Elõfordul, hogy egy gyerek, akinek ilyen fertõzõ szájnyálkahártya gyulladása van, ez egy ismerõs dolog és többször is elõfordulhat egy gyereknél. De amikor sorozatról beszélünk, akkor már egy kicsikét utána kell nézni, hogy mi áll a hátterében. Nincs-e valamiféle olyan fertõzöttség vagy fertõzés a családban, amit minduntalan ráragasztanak. Vannak olyan szájban lévõ talán nem is baktériumnak nevezhetõ élõsködõk, amik hogyha minduntalan megjelennek a gyereknek a szájnyálkahártyáján, akkor létrehozhatják ezt, ez a legegyszerûbb eset.

Dr.Sz.I.: - Elképzelhetõ, aki azt a szájában hordja.

Dr.Sz.I.: - Nincs ennek föltûnõ jele, nincs ilyen föltûnõ jele, csak úgy tudom megközelíteni, hogy élõsködõ, tehát nem a baktériumcsoportba tartozik, nem a gombáknak a csoportjába, egysejtû kórokozó, ami megjelenhet a gyereknek a nyálkahártyáján és ilyen elváltozásokat okoz. De azért ennek nem sok esélyt adok, inkább én abban az irányban tennék egy néhány lépést, hogy nincs-e esetleg az immunapparátusában valami egészen kicsi gyöngülés, hogy minduntalan fogékony a fertõzés iránt. Ezen kívül, ha sorozatosan ismétlõdik egy szájnyálkahártya fertõzés egy gyereknél, ez tulajdonképpen fölnõttnél is, akkor vérképet mindenféleképpen vizsgálni kell, tehát hogy a vérképzõ szervrendszernek nincs-e valamiféle elváltozása, fölborulása, nincs-e valamiféle kóros eltérés, ami esetleg megintcsak visszahat az õ védekezõképességére és ezért jöhetnek létre ezek a sorozatos fertõzések.

Dr.Sz.I.: - Akkor a második az immunapparátusának a vizsgálata, mert a védekezõ anyagokat, tehát az immun fehérjéknek a vizsgálata az még fölvilágosíthat ez ügyben.

Dr.Sz.I.: - Ez helytõl függõ, hogy milyen laboratórium van a közelében a gyerekorvosnak, amit el tud érni. Lehet az a megoldás, hogy valamilyen kórháznak a gyerekosztályára küldi ezeket a vizsgálatokat elvégzik, de lehet, hogy olyan szerencséje van, hogy a közelben van olyan fölkészültségû és olyan kapacitású laboratórium, ami ezeket a vizsgálatokat el tudja végezni és válaszokat is tud adni ezekre a kérdésekre.

- Véleményüket, tapasztalataikat a közhasznú információkat is várjuk a 328-8972-es számon. 

Czinner Antal a Heim Pál Gyerekkórház fõorvosa. - Azért azt hadd mondjuk el, bizonyos vitaminkészítményeken természetesen van támogatás, mint például a D-vitamin készítmények és a K vitamin készítményen ugye, amit szoptatás mellett manapság kötelezõ adni. Természetesen ezeken a rendkívül széles skálájú multivitamin készítményeken nincs támogatás, ami jó lenne, ha lenne, de hát sajnos nincs.

Cz.A.: - A C vitaminnak a kémiai neve ugyanaz.

Cz.A.: - Így van, az elõbb is itt valaki por formájában említette ezt.

Cz.A.: - Az C vitamin.

Cz.A.: - Ez önmagában is azt jelenti, hogy nagyszerûen csinálja a dolgot.

-Bidló Judit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõosztályvezetõ-helyettese. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza a vitaminkészítményeket, évente több millió forint értékben fizetünk ki támogatást bizonyos meghatározott vitaminkészítményre. Ezek különbözõ jogcímeken kerülnek finanszírozásra. Vannak, amelyek bizonyos indikációhoz kötötten, például elsõsorban mondjuk oszteoporozisra gondolok, ahol a D vitamin, A vitaminok kerülnek finanszírozásra. B vitaminnak is van támogatása hányásos esetekben és közgyógyellátási igazolvány terhére pedig az összes vitaminkészítménybõl van fönn a közgyógylistán térítésmentesen hozzáférhetõ készítmény.

B.J.: - A prevenciós célból finanszírozott gyógyszerek köre az elég kicsi. Magyarország jelen helyzetében inkább még a gyógyító hatású készítményeket, tehát nem a preventív céllal alkalmazott készítményeket támogatja, de preventív céllal is azért hozzáférhetõ gyógyszerkészítmény. A vitamin készítményeknek a legnagyobb része, amik egyébként valamilyen formában támogatottak is, azok megfelelõ árkontroll alá esnek. Tehát azért nem hozzáférhetetlen készítményekrõl van szó.

B.J.: - Még mindig olcsóbb, mintha gyümölcsöt vásárol. Tehát azért a C-vitamin az olcsóbb, mint három kiló narancs. Természetesen a prevenciónak és a vitaminok beadásának többféle módja van, ebbõl az egyik a gyógyszer útján biztosított vitamin. Azért azt hiszem, hogy mindenki számára egyértelmû, hogy nagyon fontos a gyümölcsök, zöldségeknek a vitamintartalma, ezeket mindenki megveszi a gyerekeinek én azt hiszem.

B.J.: - Általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy a prevenciós célra használt gyógyszereket nem támogatja az OEP. A vitaminoknak a prevenciós hatása, azok bizonyos keretek között nagyon elismert, egyébként pedig az antibiotikum felhasználásban jelentõs túlfogyasztás is, nagyon sok esetben indokolatlan felhasználás jelentkezik, ebben valóban már történtek is intézkedések, hogy az orvosokat megpróbálják visszaszorítani az indokolatlan antibiotikum felhasználás vonatkozásában. Most indultak el lépések, részben a népegészségügyi program kapcsán pedig újabb lehetõségek arra vonatkozóan, hogy egyre többet finanszírozzunk prevencióra is. Van egy igény lista aszerint, hogy milyen preventív szerek kerüljenek finanszírozásra, mert minden esetben a vitaminok vezetnek, hiszen nagyon sokat kell fordítanunk rákos megbetegedések megelõzésére, a szív és érrendszeri megbetegedések megelõzésére is.