- Szerintem az sokkal jobb szó rá, hogy szeretkezni.

- Én nem. Én inkább a barátnõimmel szoktam, de szüleimmel nem.

- Nem tudom, valahogy más egy szülõtõl megkérdezni.

- Hát apukámhoz nem, apukámmal nem is beszélgettünk ilyenrõl, anyukámmal szoktam inkább. Van olyan dolog amirõl elkezdünk beszélgetni és úgy, hogy nekem melyik lány tetszik az osztályból és akkor ennek milyen következményei lehetnek, ha felnövünk vagy valami.

- Én úgy vettem eddig észre, hogy itt a szünetekben azért eléggé fölvilágosult az egész társaság és ott könnyebb megbeszélni a haverokkal.

- Mi a tesi órákon szoktunk ilyeneket kibeszélni a lányokkal.

- Egyszer volt olyan, hogy pár osztálytársam ugye ilyen szexmániás és találtak az út közepén egy ilyen újságot és azt nézegettük.

- Én így konkrétan kazettát nem láttam, de mondjuk filmeken vannak bizonyos szaftos események.

- Amikor kapcsolgattam a tévét akkor láttam, de aztán el is kapcsoltam, mert engem nem nagyon érdekel.

- Abba szoktam belegondolni, hogy olyan 17 éves koromban, hogy nekem ilyen lesz, hogy ezt fogom én csinálni. Nem tudom elképzelni magamat.

- Én nem szoktam így leülni és törni az agyamat, hogy ez most hogy van. Nálam az a helyzet meg se tud valósulni egyáltalán. - Sokszor tartanak az iskolában is ilyen külön órákat vagy biológia órán ilyen felvilágosító órákat külön fiúknak és lányoknak, ami szerintem éppen elég információt juttat el hozzánk.

- Én inkább megpróbálok valami másra gondolni. Nem tudom miért, de szerintem olyan undorító.

- Inkább az, hogy szokatlan, hogy errõl beszélünk, mert hogyha egymás között, barátok közt akkor úgy elbeszélünk errõl, de úgy hogy.

- Hát igen, én úgy gondolom, hogy errõl olyan szokatlan.

- Nekem az óvodástársaim kezdtek el errõl beszélni és megkérdeztem õket, hogy mirõl van szó és akkor mondták, hogy hülye vagyok, hogy még errõl se tudok. Megkérdeztem anyukámat, hogy akkor mirõl van szó, õ elmondta és most így belegondolok, hogy nem is vagyok hülye, nekem errõl még akkor nem is kellett nagyon tudnom.

Jánosi Antalné óvónõ: - Amikor a mosdóba kimennek figyelgetik egymást, aztán a csoportban elõfordul, hogy orvososdit játszanak és próbálnak tapasztalatokat szerezni errõl a témáról.

Jánosi Antalné: - Olyan elõfordul, hogy orvososdinál egy kicsit levetkõznek, de ez nem olyan mértékû, ami szemet szúrhat egy felnõttnek, hanem ez a játékból adódóan a legtermészetesebb módon zajlik.

Jánosi Antalné: - Elõfordul, hogy olyasmit próbálnak játszani, amit szerintük sem lehet és ilyenkor elbújnak. Tudja, hogy nem szabad ezt felnõttnek látnia, hiszen olyasmi amit elõtte valószínûleg tiltanak. És ilyenkor elbújnak.

Jánosi Antalné: - Inkább a mosdóba. Még távolabb vonulnak a felnõttõl, hogy ez nekünk ne tûnjön föl. Csak az tûnik föl esetleg, hogy sokáig vannak távol a csoportszobából és akkor úgy derülhet ki, hogy itt valami más is történik nemcsak egy kézmosás vagy egy WC használat. Mindaddig ameddig szem elõtt történnek ezek a dolgok, addig engedhetõ, kontrollálható.

Jánosi Antalné: - Mivel mögötte történik így igazából nem látja, csak esetleg valamelyik társa mondhatja el, hogy mi az, amit csinálnak, õ mit látott. Akkor hát megkérdezem, hogy mi történt és akkor megbeszéljük a dolgokat.

Jánosi Antalné: - Sajnos az a tapasztalatom, hogy igen, mert pontosan egy ilyen eset kapcsán én azt gondoltam, hogy ez a gyermek hozzájuthatott olyan videóhoz, ami nem az õ életkori sajátosságának megfelelõ volt, vagyis valószínûleg pornót nézhetett, hiszen olyan cselekménysort csináltak egymással, ami arra engedett következtetni, hogy õ ezt láthatta.

Jánosi Antalné: - Az ember ismeri a családi hátterét ezeknek a gyerekeknek, tehát errõl szó sem lehetett.

Jánosi Antalné: - Természetesen és nagyon óvatosan közelítettem a dologhoz, mint minden esetben és azt gondolom, hogy kell, de akkor már õk is tudták, hogy én jövök és akkor leültünk szépen és beszélgettünk errõl, hogy õk mit tudnak errõl, de természetesen, mert hogy meg voltak ijedve, mindent tagadtak. És nem lehetett bevallani akkor. Aztán késõbb mikor újra elõvettük a témát, már gondolom õk is megforgatták az agyukban, kiderült, hogy valóban és ez volt a háttere a dolognak, hogy õk láttak szexkazettát és hát onnan próbálták ezeket a dolgokat leképezni a játékba.

Jánosi Antalné: - Szó sincs róla. Végül is nagyon szemérmesek voltak és nem lehetett belõlük sokat kihúzni.

Jánosi Antalné: - Két fiú között, de hát ebben a korban azt gondolom ennek semmi jelentõsége. Nem úgy élik meg ezeket a helyzeteket, hogy fiú és lány kapcsolat, hanem hogy ki az, aki hajlandó kipróbálni vele ezt a játékot. Aztán behívattam a szülõket és megérdeklõdtem, hogy mennyire kontrollálják a gyerek tévénézését vagy videónézési szokásait.

Jánosi Antalné: - Az, hogy mennyire hat ez a gyerekek személyiségfejlõdésére, hogy milyen nyomot hagy a gyerekben az, amit látott, meg amit kipróbált.

Dr. Lovas Zoltán gyermekorvos, mentálhigiénés szakember: - Tervezett, szakember által végzett szexuális felvilágosításra legkésõbb a serdülõkor közvetlen indulásától van szükség. Rendszeresen menstruáló, rendszeresen önkielégítést végzõ, esetleg pettinghelyzetben lévõ vagy netalán tán közösülõ fiatalok nem tudják a mûködésüket. Az észlelés szintjén nyilván teljesen tisztában vannak, de az ehhez rendelt ismeretek és tudás a biológiai és a pszichés érésük mögött kullog. Az általános iskola 7. osztályának második felében foglalkoznak az emberi test részletes anatómiájával, nemi szervek felépítésével és mûködésével. Ezek a tankönyv részletek sem teljesen írják le azokat a dolgokat amikre a gyerekek kíváncsiak és amiket már a serdülõkoruk elején tudniuk kellene.

Lovas Zoltán: - A fiúkat például jobban érdeklik a nemi betegségek, azok tünetei és azok megelõzése, kezelése. A lányokat viszont általában jobban érdekli a fogamzásgátlás.

Lovas Zoltán: - Az elsõ menstruáció idõpontját átlagosan 12,5 éves korra teszik, de manapság már nem nem nagyon ritka az, hogy általános iskolás, negyedik osztályos kislányoknak havi vérzése van, ami ugye azt jelenti, hogy ilyen 10 éves kor körül. A fiúknál az elsõ magömlés persze meglehetõsen nagy szórást mutat, de az átlag az 13 éves kor körül van. A nemi élet megkezdése nagyon sok mindentõl függ, város vagy falu, nagyváros vagy kisváros, milyen típusú iskolába jár a fiatal, milyen baráti köre van, milyen gazdasági és szociális nívójú családból jön, tehát ezek mind-mind befolyásolják. A kívánatos nem is az csupán, hogy egy érett és felelõs életkorban kezdjék el, hanem az, hogy erre megfelelõen készüljenek és hangolódjanak, például a petting különbözõ formáiban rejlõ lehetõségeket sokkal szélesebb körben lehetne és kellene tanítani.

Lovas Zoltán: - Úgy tûnik, hogy nincs lényeges változás. Vannak ugyanúgy mint 10 évvel ezelõtt nyitott értelmes, õszinte légkörû családok és vannak elkerülõ zárt, a szexet tabusító vagy mélyen elhárító családok. Nagyon sok területen a szülõtõl nyerhetõ információk a biztosak, kézzelfoghatóak és hitelesek a gyerekek számára. Ha ez blokkolt ez a forrás, akkor megpróbálják máshonnan, kortársaktól elsõsorban. Ezek a források azért mindig bizonytalanok, ott a tévedés, félreinformálás sokkal valószínûbb.

Lovas Zoltán: - Annyit tudnak, hogy ilyen létezik, meg kell elõzni, el kell kerülni. Ennek az elkerülési módja a fogamzásgátlás különféle eszközei. A nem kívánt terhesség megszüntetésérõl valamint ennek elsõsorban a pszichés következményeirõl viszont aránylag hiányosak az információik.

Lovas Zoltán: - A kérdéseik közt ez gyakorlatilag soha nem szerepel. Egy általános iskolás korú számára a huszonéves kor az egy olyan távoli ködbe veszõ messzeség, amivel nagyon ritkán foglalkoznak. Azt tudják, hogy a gyerekek a szeretkezés során nemzõdnek, de ez gyakorlatilag nem szokott szóba kerülni az õ részükrõl vagy az õ kezdeményezésükbõl. Aránylag gyakran találkozom azzal a feltételezéssel, fõleg fiatalabb iskolások körében, hogy a szexuális élet egyetlen célja a gyermeknemzés, de én azt gondolom, hogy ez vélemény a felvilágosulatlanságból származik.

- 7. osztályosok vagyunk. A fiúk már az elsõ órán belekezdtek a javába. Mi konkrétan rákérdeztünk, hogy tulajdonképpen hogy zajlik a dolog.

- Olyan dolgokat megtudtam, hogy kell vigyázni, hogy a nemi betegségek meg ezekrõl az óvintézkedésekrõl sokat megmondtak nekünk.

- A lányok ahogy így utólag mesélték õk még ott a szerelemnél tartottak.

- Mi az elsõ órán azzal kezdtük, hogy kinek van barátja és hogy kinek nincs. Itt szóba jött a csókolózás meg ilyenek és második órán már bátrabbak voltunk, már akkor többet kérdeztünk, de még az se volt ilyen igazi.

- Már legelõször mikor leültünk akkor már elkezdtünk röhögni és nem tudta a Zoltán bácsi elkezdeni.

- Ezzel a témával kapcsolatban mindenkinek gátlásai vannak, mert nem merik otthon megkérdezni és akkor egy idegennek, mikor elõször találkozok vele akkor nem biztos, hogy merek neki beszélni róla.

- Szerencsére én olyan családban nõttem föl, ahol az ilyen dolgokat bátran meg lehet beszélni, ha esetleg bizonytalan vagyok valamiben vagy van barátnõm és bátran megkérdezhetek mindent.

- Az én családom nagy segítõkészséggel áll felém minden témában, de én nem szoktam velük ilyenekrõl beszélni, én nem tudom. Lehet, hogy rosszul teszem, de valahogy a szüleimtõl nem azt várom el, hogy ilyen ügyben segítsenek nekem. Ezeket a dolgokat egy saját kortárs baráttal a legjobb megbeszélni, aki tényleg tudja, hogy te is mit érzel. Eképpen sokkal jobban lehet vele beszélgetni vele ezekrõl a dolgokról.

- A férfiaknak sokkal könnyebb, mert a lányok már kiskoruktól fogva sokkal szégyenlõsebbek, sokkal nehezebben nyílnak meg ezen a téren és a másik, hogy ha magára az aktusra gondolunk akkor is a lányoknak a veszélyesebb, mert hogy ha nem húz gumit vagy a lány nem szedett bizonyos tablettákat lehet, hogy a lány megtermékenyül és az nem a fiúnak lesz rossz, hanem a lánynak.

- Szerintem a fiúknak valamiben nehezebb, abban talán, hogy a teljesítõképesség mekkora lesz, eleget nyújt-e a lánynak még szerintem az a férfiakban ilyen feszengést okoz.

- Szerintem a lányoknak, mert sok olyan lány van, aki azért nem mert lefeküdni egy fiúval, mert hogy teherbe esik és akkor, hogyha megtörténik akkor meg az a lánynak lesz rossz.

- Egy csomó történet van. Van egy éjszaka, megtörtént a dolog és már másnap a fiú lelép és akkor a lány meg ott marad a babával és lehet hogy kisebb korú, nem meri elmondani a szüleinek ezért elmegy és lehet, hogy megszüli, bedobja egy szemetesbe a babát vagy valami. - A fiúknak is annyiban nehéz, mert hogyha van egy olyan pár, aki tényleg egymásra gondol és szereti egymást, akkor a fiúnak is elég nagy nehézség lehet az, hogy ha szereti a lányt, akkor vállalni fogja a gyereket és munkába kell állni, mert ezt a gyereket el kell tartani. Otthon etetni kell, ruhát kell neki venni és szeretni kell és mindent meg kell adni neki és hogyha ez így van, akkor egy bizonyos szempontból a férfinak is ugyanolyan nehéz. Végül is én úgy hallottam eddig mindig az anyukámtól, mert nekem most van egy húgom, hogy általában amikor a nõ már odajut, hogy szól, akkor az már nem teher, az egy gyönyör, hogy a hasából kijön egy új sarj és hogy azt õk fogják még felnevelni. Ha mi kiszállunk a fészekbõl, akkor õ még ott marad, õt lehet még babusgatni, tanítani. Még ez egy jó ideig így el fog tartani.

- Szerintem az a legjobb, hogyha a gyerek szabadjára engedheti a fantáziáját. Olyan módon ismerkedjen a dologgal, ahogyan õ szeretne. És hogyha õ úgy gondolja, hogy a szüleivel meg szeretné beszélni úgy is meg fogja tenni.

- Hogy ha nekem lesz gyerekem, akkor én megvárom ameddig õ hozza fel ezt a témát, de hogyha már úgy veszem észre, hogy idõsebb és még nem beszélgettem vele errõl, akkor szóba hozom és én se engedném meg neki, hogyha 8 éves lenne, hogy ilyen filmeket és újságokat nézzen. Még nem tudja igazából, hogy mirõl van szó.

- Ha a gyerekem elérné azt a bizonyos kort, amikor szükséges már errõl beszélni, hogyha látnám, hogy õ nem akar megmondanám neki, hogy bármiben számíthat rám és hogy megkérdezhet, de ne titkolja el elõlem.

- Nekem anyukám megmondta, hogy vele mindenrõl beszélhetek.

- Nekem ez a saját véleményem, mert a szüleim nem kérdezték úgy nagyon konkrétan.

- Az úgy sokkal jobb, hogyha a szülõ az tud úgy beszélni a gyermekével, hogy megmondja neki csak más módon, hogy most esetleg õ szeretne ebben az élvezetben részesülni, akkor te most légy szíves menj el boltba. Ez így sokkal jobb, mert régebben csak akkor lehetett ezt megtenni amikor a gyerek aludt. Egy ember is sokkal jobban érzi magát egy nemi aktus után, sokkal kedvesebb, odafigyelõbb tud lenni. Egy családnak az összetartása, szeretete is sokkal nagyobb lehet. Végül is, hogy ha az ember már egyszer csinálta, akkor már ilyen hiánya van egy bizonyos idõ után, szóval már vágyik rá.

- A modern szülõknek nyíltabbaknak kell lenni. 3-4 generációval ezelõtt az apa a fiával akkor kezdett el elõször õszintén beszélni, mikor elment katonaságba, de hát ez már késõ, meg amikor az anya a lányát akkor kezdte el világosítani, mikor már a nászéjszaka következett. Jobb az, hogyha már 11, 14 éves korban már úgy kezdik.

- Én nem gondolom, hogy ártana, mert szerintem hogyha az ember megnéz egy ilyen filmet és lát benne egy ilyen jelenetet, akkor hogyha már élt mondjuk nemi életet akkor észre tudja venni azt, hogy ez teljesen nem így folyik. A kisebb gyerekek akkor azok még nem értik meg, de hát a szüleik úgy is elkerítik ezek elöl a dolgok elõl, meg hát becsukják a szemüket meg elszégyenlik magukat. A nagyobbak meg már úgyis tudják, hogy ez van, ez majd velük is lesz, természetes dolog végül is.

- Szerintem az a hátrányos, hogy vannak olyan szülõk, akik azt mondják a gyereknek, hogy kisfiam 11 után ne tévézzél mert tévében ilyen dolgok mennek. Hogy ha valaki azt akarja nézni, akkor úgyis elõbb-utóbb nézni fogja.

- Szerintem se, hogy ha az ilyen nagyobb fiúkat eltiltják az ilyen filmektõl, meg képektõl, mert szerintem nekik ez egy ilyen felkészülés, hogy látják, hogy majd mi történik velük is.

Dr. Lovas Zoltán gyermekorvos, mentálhigiénés szakember: - Én azt gondolom, hogy árthat. Vannak erotikus filmek, szexfilmek, pornográf filmek, kemény pornó filmek. A kemény pornóval most külön nem is akarok foglalkozni. Egyértelmûen úgy gondolom, hogy ez árt egy gyereknek akármilyen fejlõdési szinten is van a személyisége. A pornográfiával kapcsolatos problémám, hogy a gyerekek más információ vagy képanyag híján az ott látottakat készpénznek, életszerûnek veszik, gondolok ilyen dolgokra mint a szereplõk anatómiai felépítése, a filmeken mutatott viselkedése, az érdemi kommunikáció teljes hiánya látható ezeken filmeken. Mind olyan dolgok amiket hogyha a gyerekek megtanulnak és beépítenek a késõbbi viselkedésük és attitûdjei közé ebbõl nagy konfliktusok, nemek közti egyet nem értések, surlódások lehetnek. Ezekkel a filmeken az ott szereplõ nõk gyakorlatilag minden helyzetben és mindig orgazmust élnek át, egy-egy aktus vagy bármilyenfajta együttlét során. Úgyhogy a tinédzserkorú lányok egyértelmûen azt gondolják, hogy õk amikor majd szeretkezni fognak és ebbe nemcsak a pornófilmek játszanak szerepet, hanem általában a romantikus meg mindenféle filmanyag is, úgy gondolják, hogy minden szeretkezés az számukra orgazmussal végzõdik. A gyakorlat és a tapasztalat nem ez és ilyenkor egyfajta hiányérzet vagy csalódottság vagy hibakeresés indul el mind bennük, mind pedig a kapcsolaton belül a partnerrel együtt. Középiskolás lánycsoportban a csoportban résztvevõk nagy része elmondja, hogy van párkapcsolata, rendszeresen él nemi életet, rendszeresen szeretkezik és gyakorlatilag soha nincs a szeretkezés közben orgazmusa.

Lovas Zoltán: - A tinédzserkori párkapcsolatok általában még intenzívebben építenek a fantáziára és elõvételezett tulajdonságokra. Nagyon sok elvárás szerepel ezekben. Hiányos vagy nulla megelõzõ tapasztalattal ami nagyon fontos az az, hogy a gyerekekben tudatosuljon, hogy a párkapcsolati viselkedés és azon belül különösen a szexuális viselkedés az nem valamilyen kódex nyomán kell, hogy történjen, nincs egy lefektetett szabályrendszer, hogy ilyen a harmonikus szexuális kapcsolat, hanem ez egy tanulási folyamat, amiben az egymásnak adott visszajelzések, egymás tanítása ez rendkívül fontos. Ezzel lehet leginkább a bálványépítést, a fantázia megszaladásából származó csalódásokat megelõzni.

Lovas Zoltán: - A szülõk leginkább a saját példájukkal nevelik a gyerekeket. A szülõknek az egymáshoz való viszonya és ennek a nap mint nap történõ megnyilvánulása az, amibõl a gyerek igazából tanulja a szexet vagy a szexhez valón viszonyt és a másik nemhez való viszonyt.