- Annak idején amikor - most két és féléves a kisfiam - jártam vele ultrahangra, három gyermekem van, de a fiamnál tûnt föl leginkább, hogy az ultrahangos vizsgálat után 24 óráig iszonyúan rúgkapált a hasamba.

- Nagyon nyugtalan volt és bennem felmerült, hogy a gyermek hallja az ultrahangot és ezt többször meg is említettem az orvosnak és ezt általában ilyen kedves lenézõ mosollyal fogadták, hogy hát nem, ilyen nem lehet és én biztos voltam benne, hogy hallja és most volt egy ismeretterjesztõ rádiómûsor és abban bemondták, hogy amerikai kutatók megállapították, hogy a magzat hallja az ultrahangot. Tulajdonképpen ezzel kapcsolatban, hogy én nagyon sokat jártam ultrahangra.

- Megpróbáltam többször, mert mindig nagyon érdekelt, hogy hogy van a baba és hát olyan ötször, hatszor voltam ultrahangon.

- Igazából jobban aggódtam azért, hogy elõre tudjam, hogy rendben van vele minden vagy sem. Tehát ez jobban aggasztott mint az, hogy netán hallja az ultrahangot és tulajdonképpen az merült fel bennem így utólag, hogy elképzelhetõ-e, hogy valamilyen módon egyáltalán valamilyen hatással, akár rossz hatással van a magzatra az ultrahangvizsgálat. Mert én úgy gondoltam, hogy nincsen, ezért jártam elõszeretettel ultrahangra, hogyha lehetett, viszont most már, hogy így mások is mondták és nemcsak egy mezei anyuka, hogy hallja ezt az elég magas hangot, elképzelhetõ, hogy mégse beszéltem butaságokat.

Dr. Gasztonyi Zoltán nõgyógyász: - Biztos vagyok benne, hogy kell, hogy érzékeljék a magzatok az ultrahangvizsgálatot, illetve hát az ultrahangvizsgálat alatt a kibocsátott sugárzás az helyi hõhatás révén, ahogy egy része ezeknek a sugaraknak ott elnyelõdik, egy helyi hõhatást biztos, hogy okoz, ezt kell, hogy érezzék a magzatok. Itt nem arról van szó, hogy hallják. Az ultrahang a hallástartományon kívül esik.

Gasztonyi Zoltán: - Én ezt nem olvastam ezt a tanulmányt, tehát erre konkrétan nem tudok reagálni, de olyan vizsgálatok történtek, hogy okoz-e bármiféle rendellenességet az ultrahangvizsgálat. Most a ma elfogadott energia kibocsátás, ami kijön ezekbõl az ultrahangkészülékekbõl és amennyi ideig egy ultrahangvizsgálat tart, ezek egészen biztosan nem károsítják sem az embriót, sem pedig a magzatot a terhesség folyamán.

Gasztonyi Zoltán: - Igen, hallottam ilyet, de hát ez érthetõ is, tehát én a vizsgálat alatt látom is, hogy a magzat esetleg mozdul vagy bármiféle reakciója látható, például az, hogy csuklik vagy elkezd intenzívebben mozogni, ezek látszanak nagyon jól az ultrahangvizsgálat alatt. Na most azt is kellene tudnunk, hogy amikor nem vizsgáljuk ultrahanggal akkor mit csinál, de hát ezt ilyenkor nem tudom megmondani.

Gosztonyi Zoltán: - Nem lehet tudni, hogy ez most a vizsgálat elõtt milyen frekvencián mozgott. Az anyuka ezt persze érzi, tehát õ azt meg tudja mondani, hogy a vizsgálat elõtt mennyire intenzíven mozgott a magzat és hogy utána. Azt tudjuk, hogy a magzat az reagál a terhesség egy bizonyos kora után különbözõ hangokra is és egyéb reakciókra. Tehát tudjuk, hogy a méh érintése, illetve hát a külsõ ingerek, a hangok azok mind befolyásolják a magzatnak az élettevékenységét, a mozgását.

- Jó napot kívánok, két dolog miatt telefonálok. Az egyik az végül is egy kicsit biztatás hozzám hasonló kezdõ anyukáknak. Nekem most 9 hónapos a kisfiam, hogy mi végül is egy olyan járókát vettünk neki, ami a régi hagyományos farácsos. A véletlenen múlt, hogy végül is emellett döntöttünk és nem a minden helyen ajánlott és propagált hálós járóka mellett és hát nagyon nagy a különbség, úgy tapasztalom, mert nálunk mind a két nagymamánál van egy ilyen hálós járóka és abban nagyon régóta nem marad meg a gyerek és annak ellenére, hogy az összes ilyen babaáruház televan ezekkel a hálós járókákkal és azt gondolja az ember, hogy ez modernebb és jobb, én azt tapasztaltam, hogy a gyerek bezárva, beszûkítve érzi magát, nem lát jól ki, nem érzi olyan jól magát benne.

- Egyrészt, hogy szélesebb is, igen, meg sokkal jobban kilát.

- Ezek nagyobbak is. Mi vettünk egy 1x1 métereset, a doktornõ, a háziorvosunk beszélt erre rá és én nagyon örülök, nagyon hálás vagyok neki, mert a gyerek szeret benne játszani. A másik típusú járóka szerintem csak arra való, hogy össze lehet csukni, be lehet rakni a kocsiba, utazáshoz el lehet vinni. A kertbe ki lehet rakni a gyereket és alszik benne. Másra szerintem nem igazán használható és annyira igaza van, hogy kicsit mérges is vagyok, hogy az üzletek el vannak árasztva ezekkel a hálós járókákkal és szerintem a tapasztalatlan anyuka könnyen meg van így tévesztve és könnyen azt gondolja, hogy ez jó mert nem üti be a gyerek a fejét. És azt is látom, hogy ez talán azért is van így, mert nagyon sokan úgy csinálják vagy úgy gondolják mostanában már, hogy nem kell a gyereknek járókába lenni, mert járja a lakást, fedezze fel.

- Énnekem nagy örömömre szolgál az, hogy a gyerek szeret a járókában lenni annak ellenére, hogy egy nagyon érdeklõdõ meg nagyon eleven kisgyerek. Napi két, két és fél, akár 3 órát biztos, hogy ott tölt és akkor ehhez képest még ugyanennyit alszik, nagyjából ennyit, kicsit kevesebbet levegõn vagyunk, tehát nekem egy nagyon nagy könnyebbség, különbözõ játékokat rakok be neki. Én is néha ott vagyok mellette, járkálok, akár a konyhában is lát engem,

- Nem, mert õ nagyon szeret két dologgal játszani, ütögetni. Van az etetõszékben evés elõtt, evés után is egy kicsit, akkor jobban lát engem, akkor más dolgokat adok a kezébe és hát természetesen mindig kiveszem egy kicsit inkább délután, este, szóval mikor már az apukája is otthon van és akkor van hancúrozás, szabadon, meg van egy kicsit hogy jobban jöhet, mehet. Lehet, hogy ez fog még változni egyébként azzal, hogy nagyobb lesz, jobban nyilván ha elindul akkor meg fõleg, de én most ezt egy nagyon jó megoldásnak tartom.

- Megmondom õszintén attól tartok inkább, hogy én nem tudnék sok mindent csinálni, tehát állandóan kellene õrá figyelni. Nyilván így is ránézek.

- Hát én nem lennék én úgy nyugodt, meg egy négyzetméter az egy elég nagy hely. Nem elárasztva, de mégis egy-két játékkal, érdekességekkel, anyagokkal, mindenféle csörgõ dobozokkal kirakva, szerintem érdekes lehet a gyereknek. 6,5 hónapos volt amikor ezt megvettük és a mai napig nagyon szeret ebben lenni. Õ most 9 hónapos és remélem, hogy még ez így lesz egy ideig.

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - Én egyértelmûen a farácsos járóka mellett szavazok. Én sem értem egészen világosan, hogy mitõl van ilyen divatja ennek a hálós járókának. Én nagyon szívesen beszélgetnék el azzal, aki gyártja meg aki forgalmazza ezt és tulajdonképpen azt a kérdést is föl lehetne tenni, hogy milyen szempontból vizsgálják ezt a járókát, akik a forgalombahozatali engedélyt kiadják rá.

Szamosfalvi Imre: - Az az egy, ami nem róható föl ennek, hogy a biztonságnak valamiféle hiánya lenne, mert ez éppenhogy túlzottan is biztonságos. Ezalatt azt értem, hogy ha ebben a hálós járókában nagy nehezen valahogy föl tud állni egy gyerek és itt ebben az is benne van, hogy a rácsos járókában sokkal könnyebb fölállni a gyereknek, mert van kapaszkodási lehetõsége. Most erre lehet rögtön azt válaszolni a forgalmazónak, hogy hely igen, van fönn, a szélérõl lóg le egy néhány kapaszkodó a hálós járókánál is, de azért az szerintem a Nobel-díjra is pályázhat az a gyerek, aki 6 hónapos korában erre rájön, hogy az azért van ott, hogy fölkapaszkodjon rajta. Ha fölkapaszkodik akkor el is bukik általában. Most azért mondom, hogy ez szörnyûnek fog hangzani sokaknak, mert akkor lehet, hogy megüti egy kicsikét a fejét a gyerek. A hálós járókában ez nem fordul elõ, de nem is tanulja meg a gyerek nagyon olcsó módszerrel, hogy hogyan kell a fejére vigyázni. És majd esetleg egy-két vagy három év múlva sokkal keményebb ütéseknek az árán, amikor bútorsaroknak rohan neki vagy esetleg a fûtõtestnek. Sajnos láttam olyat is, hogy a fûtõtest szélének rohant neki a kétesztendõs gyerek és csúnya seb keletkezett a fején. Úgy gondolom, hogy mindentõl nem kell és nem szabad megóvni a gyerekeinket. A tanulási folyamatok azok nemcsak kellemetességekbõl állnak, hanem éppen azért, hogy nagyobb baja késõbb ne legyen a gyereknek igen is nem baj, ha egy icipicit megüti magát akkor, amikor például hasonfekvésbõl eldõl és a feje odakoccan ehhez a járókához. Az ügyben csak sejtésem van megint, hogy ezen a hálón keresztül azért a képalkotás nem lehet olyan tökéletes a gyerek számára.

Szamosfalvi Imre: - Tehát a látásának a fejlõdése az mindenféleképpen kárt szenved. Talán a szemész kollegák is meg tudják erõsíteni. Tehát ebbõl a szempontból sem tartom ideálisnak. Az anyuka elmondta, hogy abból a szempontból ideális, hogy nagyon finoman összecsukható és nagyon könnyen szállítható és meg is szoktam állapodni azokkal a szülõkkel, akiknek azt lehet mondani, hogy véletlenül, tehát mielõtt a véleményemet kikérték volna vagy ajándékként meghozza a járókát, hogy az egy nagyszerû dolog, lehet vele utazni Balaton partra meg akárhol föl lehet állítani és altatni lehet benne a gyereket, de aztán ezenkívül nem sok mindenre alkalmas. A járókáról még én annyit szeretnék elmondani, hogy én általában 5-7-9 hónapos korig szoktam javasolni a nem kizárólagos, de a fõ használatát. Ugye öthónapos korban már általában, most ne ijedjen meg az az anyuka, akinek nem fordult meg a gyereke, de már öthónapos korban megfordulhat egy-egy gyerek és végül is a gyerek mozgásfejlõdésének a legjobb segítése az nem az, hogy ha tornáztatom meg ilyen-olyan mesterfokú tornászgyakorlatokat igyekszek végrehajtatni vele, hanem ha megnyitom a teret körülötte. Megadom neki a lehetõséget arra, hogy mozogjon, hogy el tudjon kúszni, el tudjon hemperegni a járókának az egyik sarkából a másikba és ez körülbelül 5-9 hónapos korig terjed ez az idõszak amikor ilyen módon kitûnõen fejleszthetõ a gyerekeknek a mozgáskészsége. És 9 hónapos kor után már mindenféleképpen azt szoktam javasolni a szülõknek, hogy amennyit lehet engedjék egy kicsikét tágabb térbe hát attól függõen, hogy milyenek a lakásnak a lehetõségei, milyenek a felügyeletnek a lehetõségei. A pokróc kitevés az egy nagyszerû dolog és akkor lehet akár kettõ vagy négy négyzetmétert is biztosítani a gyerek számára, hogy ide-oda kússzon és fedezze föl a szobának azokat a csodáit amik az én véleményem szerint, talán megerõsítenek benne pszichológusok, hogy egy 9 hónapos gyerek számára körbemászni egy szobában és ott megtapasztalni a szõnyeg, a függöny, az asztalláb, a fotel vagy a széknek a lábait és így tovább, ez legalább akkora fölfedezõ körút mint nekünk az Amazonas õserdeiben egy kisebb kirándulást csinálni. Minden újdonság a számára és ez úgy a fizikai mind a szellemi fejlõdésének is nagyon nagy inspirálójává tud válni.

Szamosfalvi Imre: - Sokat gondolkodtam rajta, hogy mitõl vihog állandóan egy jól tartott gyerek. Én azt hiszem, hogy ezek a naponta új meg új benyomások azok, amik a gyereknek ezt a hatalmas vitalitását folyamatosan táplálják, hogy érdemes és hu de klassz és jaj de izgalmas ez az egész világ ami bennünket körülvesz. Hát akármilyen erõfeszítéseket tesz az ember 20, 30, 40, vagy 50 esztendõs korában azért már ennyi újdonságot, ennyi szépséget, ennyi csodálatos dolgot képtelen fölfedezni. Az anyukának még azt kell válaszolnom, hogy természetesen 9 hónapos kor után is van funkciója a járókának, méghozzá biztonsági funkciója. Ha õ éppen a villanykapcsolót szereli vagy talán nem szereli, de mosógéppel dolgozik, vasalóval dolgozik, vagy valami más a gyerek számára veszélyt magában rejtõ foglalatosságot ûz, akkor jobb ha a gyerek a járókában van, hogy ne húzza magára a forrásban lévõ levest, hogy ne döntse ki az éppen lefõtt kávét magára, stb. Vannak bizonyos olyan szituációk, amikor lehet, hogy a gyereknek az idealizált fejlõdési igényei szerint talán nem helyes, hogy betesszük õt a járókába, de az élet ilyen, ezzel neki is meg kell barátkozni, hogy bizonyos esetekben korlátozni kell a mozgásterét.

Dr. Czinner Antal a Heim Pál Gyermekkórház fõorvosa: - Közösségbe jár Õ?

Czinner Antal: - Igen, tudja az az igazság, hogy azért a C vitamin nem arról szól, hogy megvédene minket mindenféle megbetegedés ellen. Nem vitás, hogy fokozza valamelyest az ellenállóképességünket, de minden ellen nem véd meg. Sajnos az a gond amit Ön elmond, a közösségbe járó gyerekek komoly nagy gondja. Nyilván járt bent a közösségben. Egy igazi óvodásnak folyik a nózija és hurutos. Na most ezek olyan aktuális felsõlégúti vírusinfekciók, amiket mintegy kicserélnek egymás között ezek a gyerekek. Egyik kapja, másik adja, aztán fordítva. És bízom benne, hogy néhány éven belül ezek a hurutos tünetek egyre ritkábbá és ritkábbá válnak. Ezeknek, még egyszer mondom, a döntõ többségét vírus okozza. A C vitaminnal azonban a magam részérõl nem állnék le, ahogy Ön a C vitamint adagolja azt én helyesnek gondolnám. És adott egy polivitamin készítményt is. Néhány év türelem.

Czinner Antal: - Semmi esetre sem vagyok itt a rádióban abban a helyzetben, hogy megítéljem, hogy ezekre az antibiotikumokra akkor szükség volt-e vagy sem. Nyilván a maguk doktor bácsija, doktor nénije ezt helyesebben ítélte meg, mint én itt látatlanban. Elviekben azt tudnám mondani, hogy egy vírusinfekcióra semmiféle antibiotikum nem hat. Ha ezek vírusinfekciók akkor fölösleges az antibiotikum adása. Ha bakteriálisak voltak, akkor nyilvánvalóan helyénvaló volt.

Czinner Antal: - Na de tételezzük fel, hogy tökéletes jó szándékkal.

- Éppen most hallgattam a rádiót, hogy nagyon sokszor megfáznak a gyerekek. Na most szeretnék ehhez valamit hozzátenni. Ugyanis az én kisfiam is állandóan megfázott amikor még Budapesten a panellakásban laktunk. Aztán orvos nem tudott vele mit kezdeni, hiába vittem orvostól orvosig, végül elvittem természetgyógyász orvoshoz és ott kiderült, hogy a gyerek allergiás. A panelra, a porra és még azonkívül sok mindenre. Elköltöztünk a panellakásból egy vert falú házba, azóta a gyerek alig beteg. Én olvasom rendszeresen a természetgyógyászatot és igen is, hogy az allergia a okozója a betegségeknek. Nagyon sok gyerek allergiás valamire, csak ezt nem tudják. Én nyugodtan ki merem jelenteni hogy nagyon sok gyereknek a betegségének az alapja az allergia.

- 7 éves.

- Hát amíg óvodába járt, de csak két évig járt oviba, de többet volt beteg, mint óvodában. Igaz amióta iskolába jár azóta, lekopogom egyszer volt csak egy picit megfázva, de az is jelentéktelen volt.

Dr. Nékám Kristóf allergológus, immunológus: - Igen, én azt hiszem, hogy a konkrét történetben valóban egészen szomorú az, amit az édesanya mondott, hogy egyik orvostól a másikhoz vitte és egyik se jött rá, hogy allergiája van, ezzel szemben az elsõ természetgyógyász ezt megmondta. Én mindenképpen az az érzésem, hogy ez nem is fair igazából ez az összehasonlítás, azt kell mondanom szakmailag, orvosként. Egész biztos vagyok benne, hogy semmi körülmények között nem ez a tipikus eset, amikor orvosról orvosra jár és akkor nem derül ki egy olyan megbetegedés, ami valóban a kisgyerekeknek esetleg a 20 vagy a 30 százalékát érintheti. Azzal teljesen egyetértek, hogy nagyon sok gyereknek a tüneteinek a hátterében allergia van és valóban nem, még mindig ott tartunk, hogy nem gondolunk eleget és nem diagnosztizáltuk, ez teljesen egyértelmûen így van. De meggyõzõdésem, hogy egy átlag anyuka egy ilyen szituációban mégiscsak az elsõ vagy a második orvosnál abban az értelemben szerencsésebb, hogy bizony rájönnek, hogy ennek az allergiának a hátterében, ha nem is a panel mint olyan, mert ezt a fajta allergiát nem ismerjük, de a panelban lévõ atkák vagy a panelban lévõ gombák vagy esetleg a bútorból kipárolgó és irritáló, ez nem allergia, mondjuk a formalin vagy valamilyen ragasztóanyag, ezek mind kiválthatnak és okozhatnak tüneteket. De még valamit tegyünk azért ehhez a kérdéshez hozzá csak azért, hogy egy kicsit a szakmai mundért védjem. Általában az orvosi allergia mellett vagy bármiféle ellátásban lényegesen kevesebb idõ jut egy betegnek az ellátására, mint mondjuk egy természetgyógyásznak. Egész biztos, hogy én sokkal hosszabb idõt szánnék arra, hogy egy beteggel tárgyaljak, én nem vagyok természetgyógyász, ismerek bizonyos módszereket, de én a magam részérõl én úgy érzem, hogy én megmaradok az akadémiai gyógyításnak a talaján. Tehát én mindenképp úgy csinálnám, hogy valóban sok idom legyen arra, hogy egy beteggel foglalkozhassak, mert a számla is nagy, ezt azért tegyük hozzá arcpirulás nélkül, sok idom lenne rá és akkor bizony nagyon sok olyan dolgot egyszerûen a beszélgetésbõl ki fog derülni, ami egyszerûen bármiféle más orvosnak nem jut a tudomására az alatt a két-három vagy öt perc alatt, amit egy beteggel foglalkozni tud szezontól függõen hát egy normál megfázásnak a hátterében általában vírusfertõzéseknél, bakteriális fertõzések lehetnek. Nem feltétlen az allergia leggyakoribb tünetegyüttes, egy konkrét tünetnek a vonatkozásában. Én azt hiszem, hogy pontosan ezért vannak olyan nagyon egyszerû ismeretek, hogy mennyi idõn keresztül, jár-e lázzal. Ezek alapján tulajdonképpen maga a beteg is nagyon jó irányba tud kerülni, hogy várhatóan allergiás-e vagy nem és mindenféle orvos ezeket az alapismereteket természetesen tudja. Kisgyerekkorban a helyzet azért, szóval a tünetek nem annyira kristálytiszták, mint nagyon sok felnõttben, például vírusfertõzéseknél van ez a laringhitis, ez a hörgõ, sípoló hörghurutfélék, amelyeknek a nagy részét nem allergiák okozzák. Késõbbi életkorokban inkább egy allergiatünetnek fogjuk õket föl és inkább azok is. Pici gyerekeknél az elsõ néhány életévben inkább egy vírufertõzés, egy túlérzékenységgel járó vírusfertõzésnek a tünete, ebben az értelemben nem szoktuk õket feltétlen az allergiák közé sorolni. Ami teljesen számszerûsíthetõ például az antibiotikum használata vagy a fogyása egyenes arányban lehet állítani az allergiáknak a szaporodását. Nagyon sok európai országban ezeknek a nagy részében feleslegesen kapja vagy egy részében egész biztos felesleges kapja a gyerek vagy akár nagyon sokszor a felnõtt is. Igazából az infektológusok, a fertõzõ szakemberek tudják és mondják is, hogy óriási mértékben az antibiotikum fogyasztás Magyarországon, hát legalább 50 százalékban felesleges. Van egy teljesen más ága is a dolognak, a bélflórából például a lactobacilusok segítik elõ, többek között azok is elõsegítik, hogy a nem allergiás irányba fejlõdjön az ember. Kisgyerekként ha ezek az antibiotikumok ezt a fajta baktériumflórát, ezt a lactobacilusflórát kiirtják a belébõl, akkor egy kicsit elõsegítik akarva akaratlanul azt is, hogy inkább allergiás irányba fejlõdjön a késõbbiekben. Nagyon sok ez az antibiotikum kérdés, ez megint csak nagyon sok csatornán keresztül befolyásolja az allergiát, de egész biztos, hogy minden egyes, nem merem azt mondani, hogy minden egyes tabletta, ez túlzás, de minden egyes felesleges antibiotikus kezelés vagy kúra egész biztos, hogy egy kicsit segít allergia irányába tolni a beteget.