- Jó napot kívánok! Volna egy kérdésem. 13 hónapos a kisbabám és szoptatom kezdetektõl fogva. Õ nagyon szépen szokott, szépen szokott át a szilárd ételekre, vele igazándiból azt gondolom probléma nincs. A kérdésem, hogy nekem, akinek nem jött, nem tért vissza a ciklusom, mi a teendõje? Azt tanácsolták az orvosaim, hogy most már nem olyan trauma a gyereknek, hogyha elhagyom a szopást és akkor bizonyára rendezõdik a havi ciklusom is, de nem tudom megtenni, mert a gyerekem kéri reggel is és este is. Õrlõdök és már hetek óta õrlõdök, hogy tulajdonképpen azt szeretném tudni, hogy jelent-e ez az én szervezetemben kóros elváltozásokat, hogy tizenhárom hónapja, plusz kilenc nem menstruáltam. Én még szeretnék babát, egyik sem lehetséges. Tehát sem testvér nem lehet, sem pedig én nem vagyok afelõl bizonyos, hogy minden normálisan alakul bennem, mert minden anyatársam már hónapok óta gyakorlatilag nõként funkcionál. Tehát ezt szeretném igazándiból valóban léteznek-e ilyen speciális esetek, mert én azt orvosaimat vagy orvosomat, a gyermekorvost is és a nõgyógyászomat is úgy éreztem, hogy hát biztosan van ilyen. Mert végül is szoptatok, ugyanakkor azt a magabiztos tapasztalatot a háttérben, hogy ilyen tényleg elõfordul.

dr.Rákóczi István szülész-nõgyógyász: - Meg kell nyugtatni a szoptató mamát. Ugye a humán egyed úgy védekezik, ha megszült a teherbeeséssel szemben, hogy egyrészt nincs petekiszabadulás, nincs vérzés. Ez azért van, hogy a megszületett utódot tudja nevelni és ne essen újra teherbe. Ez a törzsfejlõdés folyamán fejlõdött ki. És ha arra gondolunk, hogy mondjuk száz évvel, kétszáz évvel ezelõtt egy nõ élete mibõl állt? Szült egyet, szoptatott, nem vérzett, utána majdnem mindjárt teherbe esett mégpedig úgy, hogy nem is vérzett, vagy esetleg egy-két vérzés jött meg és akkor utána megint teherbe esett, így ment negyven évig. Úgyhogy azt szeretném mondani, hogy nincs semmi különösebb probléma és a különbözõségekbõl adódnak, ha összehasonlítja magát más szoptató mamákkal, hogy hát nem vagyunk egyformák.

dr.R.I.: - Igen. Az, hogy nem jött vérzése, az nem jelenti abszolút értelemben, hogy a terhességgel szemben is védett. Tudjuk azt, hogy valaki megszül, az elsõ vérzés megjöhet vagy megjön hat-nyolc hétre. De utána lehet a szoptatás befejezéséig egyszer sem jön meg. És azt is tudjuk, hogy a szoptatás egy nagyon jó védekezési módszer, mert védekezik a szervezet, de azt is tudjuk, hogy elõfordul a terhesség akkor is, hogyha nem volt vérzés. És akkor se kell terhesnek lenni, hogyha van minden hónapban vérzés, hisz tudjuk azt, hogy úgynevezett anovulációs vagy petesejtet nem produkáló ciklusok is vannak. No a szoptatás átalakítja a szervezetnek átmenetileg a hormonális állapotát, ez annyit jelent, hogy az esetek 99 százalékában nincs petekiszabadulás, elõfordulhat, de általában nincs és nincs vérzés. Amint a szoptatást abbahagyta, úgy ez mind helyreáll. Ha netalán nem állna helyre és az esetek kisebb akkor, akkor amikor már befejezte a szoptatást, azt akarja, hogy megjöjjön a menstruációja, azt akarja, hogy újra terhes legyen, tehát legyen petekiszabadulás, ezt gyógyszeresen könnyedén lehet segíteni. De egyet nem szabad, azt, hogy még szoptat, akkor bármi hormonális beavatkozással meghoznia vérzést. Hogy õneki pszichésen ez problémát jelent, hogy nincs vérzés, ha ezt leküzdi, akkor én azt hiszem azt kell üzenni neki, hogy nincs semmi probléma. Én ismertem olyant, aki még két éves, két és féléves korában is szoptatott, már foga volt a gyereknek, de még azért odatette a cicire. Tehát semmi olyan súlyos következményektõl nem kell félni, hogyha a szoptatás alatt nem jön meg a vérzés.

R.I.: - Ne menjen sehova, mert ilyen vizsgálat, ilyen módszer nincs, ez a szülés és a szülési idõszaknak a természetébõl adódik, tehát nincsen ilyen hormonvizsgálat, nincs ultrahang vizsgálat, semmi olyan vizsgálat nincs, amivel ki lehetne mutatni, hogy valami van, mert nincs probléma.

dr.R.I.: - Hát ez elõfordulhat, ezért szoktuk javasolni azt, hat hét után, mikor visszajönnek a szülõnõk kontrollra, hogy azért nem hagyatkozunk arra a törzsfejlõdés folyamán kialakult vérzéshiányra és a petekiszabadulás hiányra, tehát javasoljuk hat hét után valamiféle fogamzásgátló módszert, mert így százszázalékos. Valami módszert kell alkalmazni, erre az egyik módszer egy egyfázisú hormon. A másik módszer egy méhen belüli eszköz vagy lokális módszerek, vagy gumióvszer, tehát azt én nem mondtam, hogy terhes nem lehet.

- Jó napot kívánok V. Gné vagyok Gyõrbõl. D vitamin adagolással kapcsolatban szeretnék kérdezni.

- Nusnom 2 Plus tápszert kap a tizenegy hónapos kisfiam és azt olvasom a dobozán, hogyha 500 millilitert megiszik, akkor külön D-vitamin adása nem szükséges.

dr.Czinner Antal gyermekorvos: - Így van.

- És õ megissza ezt a mennyiséget, a mi doktor urunk azt javasolta, hogy napi egy centet azért kapjon, most nem tudom professzor úr mit mond?

dr.Cz.A.: - Ezt most itt tulajdonképpen nemcsak önnek, hanem az összes tápszeres anyukának mondanám el, bizony nagyon helyes, ahogy ön is gondosan elolvassa a tápszerek oldalán lévõ összetételt és így a D-vitamint is. Ma Magyarországon 400-600 nemzetközi egység napi D-vitaminra van szüksége egy csecsemõnek kettõ hetes kor és 1 éves kor között. Ezt kell valamilyen úton-módon a szervezetébe juttatni, hogyha ez tápszer formájában megy, mert a tápszerben benne van ez a D-vitamin dúsítás, akkor lehet így. Ha nem, mert mondjuk például anyatejet szopik, akkor bizony  valamiféle csepp formájában érdemes a szervezetébe juttatni. Ön ezek szerint tápszerben juttatja és én azt gondolom, hogy ez bõségesen elég lesz.

- M. Jné vagyok, érdeklõdni szeretnék a doktor úrtól a C-vitaminnal kapcsolatban. Igaz tudom, hogy gyermekekrõl szól csak egyetlen mondat, hogy a felnõttek, ezer milligramm per tabletta naponta szedhetnek-e?

dr.Cz.A.: - Igen, maga egy nagyon-nagyon jó dologra kérdezett rá. Ez a nagy adagú C-vitamin, én utoljára tabletta formájában láttam. Meg kell, hogy mondjam, hogy igazi nagy elõnye felnõtteknél sincs annak, hogy 1000 milligramm C-vitamint szedjünk be naponta. Ugye 1000 milligramm, az egy grammos C-vitamint jelentene, holott a C-vitamin napi adagja a 70-75 milligrammos nagyságrendben van. Tehát egy masszív túladagolást jelent, amire úgy istenigazából nincs szükség. És miután a C-vitamin ascorbinsav, ezért bizonyos értelemben egy nagy adagú C-vitamin egy picikét savas irányba eltolhatná a szervezet vegyhatását. Úgyhogy én azt javasolnám önnek, hogy nem érdemes ezekkel a hatalmas adagú, rendkívül drága C-vitamin tablettákkal.

- Igen, most ezek a, ez a vitamin, amirõl én beszélek, ez ilyen nem azonnal, hanem folyamatosan felszívódó, tehát azt jelenti, hogy

dr.Cz.A.: - Igen, más a hatásmechanizmusa, mert elhúzódó hatásmechanizmusa van, ezzel együtt tulajdonképpen egy napra, ahogy az elõbb mondtam 75 milligramm kéne, tehát nincs igazából létjogosultsága annak, hogy 1000 milligrammot vigyünk be a szervezetbe naponta.

- Értem. Tehát elegendõ az, hogyha már megvettük, mert már megvettük, akkor kettévágjuk ezt a tablettát és a felét bevenni naponta.

dr.Cz.A.: - Elegendõ persze.

- Jó napot kívánok Cs. V. vagyok. Egy kicsit, illetve nagyon dühös vagyok, úgyhogy lehet, hogy nem vagyok elég összeszedett. A mi problémánk az, ami létezõ, hogy tetût kaptunk az óvodában.

Cs.V.: - Igen, ami az ember ki is békülne, ha nem járna akkora hercehurcával, amivel jár. Amikor én gyerek voltam, én tudom, hogy mi nagyon sokszor kaptunk tetvet és nem is csináltak akkora ügyet belõle. Végül is a leirtás megvolt és úgy mindenki leirtogattak, és jártunk tovább iskolába, mert egyszerûen nem lehetett kimaradni.

Cs.V.: - Igen, nem mehet az óvodába. De itt olyan gondom van, hogy mi fedeztük föl elõször. Jóindulatúan beszóltunk, be se mentünk az oviba, hogy onnan hoztuk, az biztos, mert találtak a lányom csoportjában is tetvet és a többi csoportban, sõt dadában is. Na most amikor a fiaméknál, bárhol az iskolában találtak tetût azonnal jött haza az értesítés, hogy találtak nem ott, az egész iskolában akárhol, hogy leirtani, figyelni. Na most én már másodszor járom meg a KÖJÁL-t, én szedem a lányom hajából, de derékig érõ haja van és nem kívánom csutkára vágni és ma úgy küldtek el, hogy még legalább tízet találtak és hogy mi az nekem, majd menjek vissza holnap, szedjem ki. Mondtam, hogy egész idáig szedem, de hát látja, hogy rajta az irtó, le sem mosom és csinálom és szedem és nem lóg rajta fürtökben, azt mondta nem adhat igazolást és ne szedegessem, hanem szedjem. És az óvodában pedig azt figyeltem meg, hogy nem kaptak a szülõk értesítést, hanem tõlem tudták meg másodkézbõl, hogy tetû van az oviban, mikor látták, hogy a lányom kísér az iskolába, mert visszük a fiamat, kísér haza, kísér a boltba, kísér mindenhova a nyomorult, meg teszem le oda, aki hajlandó rá vigyázni, amíg nekem dolgom van.

Cs.V.: - Végignézték, találtak, elküldték õket a KÖJÁL-ba, volt, aki KÖJÁL engedéllyel ment másnap óvodába, csütörtökön mentek az uszodába, élõ állatokat szedtek ki a kislány hajából. Akkor visszautalták, elvitték a KÖJÁL-ba, az óvónõ vitte el vagyis az egyik dada, hogy hát itt az igazolás és itt a tetû. És akkor ott sûrûn elnézést kértek és ugye hát mondták, azonnal hívták az apukát, anyukát, hogy hát vigyék haza, mert nem sikerült ezek szerint az irtás. És nagyon fel vagyok háborodva azon, hogy ismernek, gyakorlatilag negyedik éve jár oda a lányom és tudják, hogy én mindent megteszek azért, hogy lejöjjön ez a tetû vagy a serke, mert nagyon nehéz leszedni,

Cs.V: - Végig kell húzni a hajszálon, mint egy gyöngyöt. És annyi lojalitás nincs bennük, hogy azt mondják, hogy nahát tudom, látom, most van benne tíz.

- Figyelje anya, bele megyünk

Cs.V.: - Igen, szegénykém rám van már gyógyulva.

Cs.V.: - Zsuzsanna

Zsuzsi: - Igen.

Zs.: - Ühm. Barna.

Zs.: - Hát inkább kontyot csinál.

Zs.: - Igen.

Zs.: - Nincs.

Zs.: - Igen.

Zs.: -Nem csípnek, már ki vannak szedve, csak tojás van benne.

Zs.: - Ühm. Láttam.

Zs.: - Hát nagyon kicsikék.

Zs.: - Nagyon sok.

Zs.: - Hát a Dórinak, meg a Vandának volt, de már kiszedték az egészet.

Zs.: - Még nem gyógyított meg.

Zs.: - Hát kente, meg irtotta õket.

Zs.: - Inkább illatos, az irtónak igen, de ecetes víznek nem.

Zs.: - Meglátjuk, nem tudjuk még.

Zs.: - Igen.

Zs.: - Szia.

Cs.V.: - Szóval ez a gondunk, próbálkoztunk a népi módszerekkel is és a KÖJÁL-ban nagyon elbántak velem, ott mondták, hogy mert nagyon mérges volt és kifutott a számon, hogy máskor nem fogok szólni. Voltam olyan becsületes, hogy azt mondja az ember, hát ez nem olyan nyavalya, hát tényleg nem tehetünk róla, megkaptuk, de ha ilyen hercehurcával jár, én le fogom irtani és azoknak szólok, akiknek akarok fû alatt és szépen kihagyom õket a buliból és nem lesz ez a hercehurca. Mert aztán én majd szedem, és azt mondták, hogy hát nem szedegetni kell, le kell azt szedni és azt bizony le is lehet. És különben is, hogyha ennyire macerás, hát vágjam le a haját. Úgyhogy eljöttünk, elmentünk az óvodába, ott is mondtam, ott a helyi egyik ilyen alkalmazottnak, amikor mondtam le ebédet, hogy hát tudom, hogy dada is elkapta. Elõbb mondta, hogy hát itt felnõtt nem, de mondom tudom, név szerint tudom, hogy ki az, aki elkapta és hosszú fekete haja van

Cs.V.: - És azt mondta, jaj de hát azt rögtön leirtottuk. Mondom én is a Zsuzsit. Jaj, de ez neki munkahelyi ártalom. A Zsuzsinak is, mondom.

Cs.V.: - Igen, mert azt mondta, hogy nem kap betegszabadságot a dada, mert ez nem betegség, hanem állapot. Mondtam, hogy a Zsuzsinál se betegség, hanem állapot és én se kapok betegszabadságot. Úgyhogy én nem tudom, szóval az ember úgy van vele, hogy szeretne becsületes is lenni, de dolgozik is benne ez a méreg, hogy fû alatt mikor mondtam, hogy mi van, akkor valaki azt mondta nekem ott, hogy no megkérdezem a vezetõnõt, akkor azt mondaná szemrebbenés nélkül, hogy hozott igazolást és õ pedig tudja, hogy nem. Ez egy szörnyû tapasztalat, nem tudom, hogy mi a teendõ, szedegetjük, meg szedjük.

dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos. Orvosilag nehéz hozzáfõzéseket tenni, az mindenesetre szabály, hogy serkével, illetve hát pláne élõ tetûvel nem szabad bekerülni a gyereknek közösségbe, mert egyszerûen megfékezhetetlenné válik. Tehát nem lehet kézben tartani egy közösséget, hogyha újra és újra megjelenik olyan gyerek, akinek a hajában tetvek vannak. Na most én sokkal inkább közigazgatási problémaként fogom föl ezt az egész kérdést, tehát amit az elõbb elmondtam, azon nem lehet vitatkozni. Na most ami a másik oldalát illeti a kérdésnek, hogy hogy lehet, hogy mégis valaki bekerül élõ tetûvel újra az óvodába. Hát ez bizony rossz fényt vet arra, aki azt az igazolást kiadta neki, hogy mehet az óvodába. Errõl nem énnekem kell tudni a megoldást, hogy ilyen ne fordulhasson elõ.

dr.Sz.I.: - Igen.

dr.Sz.I.: - Nahát ez is a szociológia körébe kerül, mert sajnos kezdjük látni, hogy az állás egyszer csak megszûnik.

dr.Sz.I.: - Talán ilyen általánosításokra nincs elegendõ alapom. Azt viszont látom, hogy a betegállománynak az igénybe vétele az jelentõs mértékben csökken. Nagyon-nagy erõfeszítéseket tesznek a szülõk annak az érdekében, hogy megoldást találjanak a beteg gyereknek az elhelyezésére. Tehát a nagymamáknak, nagyszülõknek a szerepe jelentõsen megnõtt az utóbbi idõben, nagyon sokszor van az, hogy más családtagnál helyezik el. Olyanra is volt példa, hogy megkértek, hogy a nagyobb gyereknek iskolából adjak igazolást, aki már olyan korban volt, hogy nyugalommal rábízható volt egy két-három vagy négyesztendõs gyerek, mert hát azért az iskolából csak nem csapják ki azért, mert egy hétig esetleg hiányzik, pláne, hogyha egy orvosi igazolással hiányzik. Hát ezek olyan kérdések, amik mindannyiunknak a gyakorlatában elõfordulnak, az ember megpróbál segíteni, szóval ezeknek a jeleknek a száma, az biztosan szaporodott.

- Én egy 5 éves kisfiúnak a nagymamája vagyok és szeretném kérdezni, hogy errõl futó szemölcsrõl valamit, ha mondanának. Mert van a gyereknek szemölcse, de ilyen ecsetelõt kaptunk, de az egyik elmúlik és jön helyette több. És hát azt mondták, hogy egyelõre próbáljuk meg evvel és hát hogy mit tudnak rá mondani, uszodába mehet így gyerek?

- Jó napot kívánok, hallottam ezt a fertõzõ szemölccsel kapcsolatos dolgot, az én unokámnak is volt, egy és féléves volt és egy immun-rendszer javító gyógyszerrel lehetett meggyógyítani. És õneki is leszedték és ordított, sírt alig bírta elviselni.

- Persze, hogyne. Rendszeresen jártunk a bõrgyógyászatra.

- Kaptuk a tanácsot más szülõtõl. És lehet kapni Németországban egy olyanfajta gyógyszert, amit rá kellett kenni erre a szemölcsre, az rászáradt és le lehetett húzni és akkor kigördült vele ez a szemölcs is.

- Is. Mind a kettõt, de ahogy megkapta az immunrendszer gyógyszert, egy adagot beszedett nem jött neki ki több, ez most három és féléves.

- Nem, nem, az immunrendszere gyengébb, mint általában és ezért az immunrendszert javítani kell. Írattunk ki gyógyszert az orvossal, megbeszéltük vele, hogy mire kell.

- Én ezt nem tudom már, de felerõsítette.

- Voltunk, voltunk, sõt még ilyen barlangfürdõben is volt, úgyhogy abszolút teljesen elmúlt neki.

dr.Nagy Éva borgyógyász: - Nos a futószemölcs szó nem szerencsés, ugyanis azt általában másra szoktuk fenntartani, tehát pontosan a felnõtteknél vannak, idézõjelben, futószemölcsök, õk a fibromát futószemölcsként emlegetik, amik a nyakon, hónaljban jelennek meg felnõtteknél. A gyerekeknél van a gördülõ szemölcs, illetve az egyszerû szemölcs, ami talpon, kézen , elég mély gyökérrel rendelkezik. Na most ott ez lehetett az utóbbi. Tehát valóban az, hogy van olyan ecsetelõ, itthon is természetesen kaphatók ezek az ecsetelõk, amivel ha beecseteli a szülõ azt a területet, ahol a szemölcs van, a környezetét le kell védeni természetesen a bõrnek, mert az fölázik, szerencsés esetben gyakorlatilag ki lehet emelni szinte a szemölcsöt. Hogy mást ne mondjak a vérehullófecskefû is épp ilyen jó szokott lenni, hogyha kicsi az elváltozás. Nagy szemölcs esetében egyik sem jó. Mert sajnos az a tapasztalatunk, hogy azt ki kell venni. Tehát ott hiába ecsetelik, sõt nagyon sokszor a szülõ azt mondja, hogy bár ne ecseteltem volna, mert mikor elkezdte ecsetelni az egyiket, az egyetlent, hamarosan azt vette észre, hogy az ugyan megmaradt, tehát az nem jött ki, de számos apró picike lett körülötte.

dr.N.É.: - Igen, tehát megmozdult a szemölcs és gyakorlatilag belobbantotta az egészet. Tehát mindenki a saját igazára, igazáról van meggyõzõdve, arra esküszik. Tehát van, akinek tényleg az ecsetelõre gyönyörûen kijön a szemölcs. Vannak olyan gondos anyukák, valóban nagyon-nagy hozzáértéssel én is sokszor csak ámulok, hogy hónapokon keresztül ecsetelik és mindig áztatják a gyereknek mondjuk a lábát és szépen szedegetik le. Gyerek is kell hozzá, olyan gyerek, aki ezt elviseli. De ha nem boldogulnak, akkor én azt mondom, hogy nem kell ezt otthon csinálni, hanem el kell menni szakemberhez és ezt tényleg meg lehet oldani. A másik típusú, tehát a gördülõ szemölcs esetében, amit ott említett a nagymama, hogy az immunrendszert lehet erõsíteni, való igaz, hiszen vírus okozza és a vírusokkal szemben mindig az a helyzet, hogy a szervezetnek az ellenállásának kellett csökkennie ahhoz, hogy a vírus támadni tudjon. Tehát okos volt a gondolat, ez egy nagyon jó dolog, de nem mindig válik be.

dr.N.É.: - Igen, ez egy ecsetelõ tulajdonképpen, nem is kenõcs, hanem ez is szintén egy ecsetelõ, amelyik rászárad arra a területre ott, ahol, tehát olyan, mint egy körömlakk azt kell ugye elképzelni, hogy olyan, tehát ott azt beecsetelik és gyakorlatilag mélyrõl, rétegrõl-rétegre lefele menve öli el, tehát hal el idézõjelben mondom az a vírusos terület, tehát a szemölcs területe, de az nem fog magától kiesni hangsúlyozom. Tehát oda le van írva, a használati utasításba is, hogy azt azért szépen kapargatni kell, tehát meg kell próbálni kivenni. Na most erre sajnos nem mindenki hajlandó, hogy a saját, meg sajnálja is a gyereket és ezt azért inkább én azért azt mondom, hogyha elõ is kezeli nyugodtan menjen el a borgyógyászhoz és kérje meg, hogy akkor azt az utolsó két dolgot, hogy mégis kiveszi, elérzésteleníti és akkor nyomtalanul eltûnik a szemölcs.