- Szeretném a segítségét kérni. Én egy nagymama vagyok és én az unokámat nem láthatom. Házasságot kötött a fiam, együtt éltek hetedik éve, most mentek külön áprilisban. És a menyem megtiltotta, hogy a kislányt én lássam, tehát nem láthattam soha. Õ pszichiátriai osztályon dolgozik, két évig tanult pszichológiát és õ nagyban befolyásolta a fiamat. Most összeköltözött egy fiatal fiúval, a kislányt elvitte, se a fiam, se én nem láthatom. Voltunk a gyámhivatalnál, bejelentést tettünk, azt mondták, nem tudnak csinálni semmit, mert még most lesz az elsõ tárgyalás. Újra bement a fiam a gyámügyhöz és felszólították a volt menyemet, hogy jöjjön be. Akkor nem jelent meg, a továbbiakban semmit nem tett a gyámhivatal újra. Szeretném kérni a segítségét, 5 éves múlt a kislány, nem ismeri a nagymamát, énhozzám nem engedte. Hogy mit tudnék csinálni?

- Nem, mert nem engedte a menyem, tehát ha utcán találkoztunk megfogta, elszaladt vele, azt mondta ennek a kislánynak nincsen nagymamája, csak egy az õ édesanyja.

- Igen, igen.

- Nem, mert azt is annyira befolyásolta, tehát teljesen kikészítette a fiamat is úgy, hogy nem élt vele négy éven keresztül, most elmondom önnek házaséletet és közben azt hazudta az édesanyjának, hogy a fiam nem akar vele élni és közben most hallottuk, hogy voltak neki már ilyen dolgai más férfiakkal.

- Én ezt tudom, mondtam. Most már õ rájött, hogy anyu engem rettentõen befolyásolt pszichikailag azt mondja.

- És õ hozzám jött a fiam, tehát eljött hozzánk, itt volt, de a kislányt nem tudta, mert kikaparta volna a szemét. Hát mikor ott voltunk náluk és nem engedte be a szobába, ugyanúgy tanúk vannak a házból, ott volt az egyik férfi és megfogta és kiszaladt a kislánnyal a konyhába. Utcán, ha látom, akkor mondja, itt a banya. Mondta a lányomnak, hogy ki akar készíteni idegileg engemet a kislánnyal. Annyiban elért, hogy magas vérnyomásom lett, de közben is a párom, meg a testvéreim is nyugtattak, hogy majd nagyobb lesz a kislány, minden. De közben ez a házasság így megromlott és a kislányt se a fiam, se én. A másik nagyszülõkhöz minden hétvégén levitte, amikor a fiam otthon volt, de viszont ott is viszik kocsmába, automata. Határõr a fiam, itt dolgozik, a kollégái mondják viszi a kocsmába a nászom, automata gépen fölülteti a székre, dobja, adja neki a húszasokat és így játszatja. Tehát olyan körülmények, abból a kislányból nem tudom mi lesz.

- Kardos Ferenc pszichológus a Kapcsolat Alapítvány vezetõje: Hát ide már segítség kell, erre való mondjuk a Kapcsolat. Itt kell egy közvetítõ, mert most már a kommunikáció megszakadt köztük és erre való a mediátor, a Kapcsolat ügyeleti mediátor és a gyámhivatalnak kellene most nagyon keménynek lenni ebben az esetben.

K.F.: - Ítélethozatalig a bíróság szokott ilyen határozatokat hozni, hogy kötelezik a szülõket, hogy a legközelebbi Kapcsolat ügyeletre vigyék el és akkor bennünket megkérnek rá, hogy figyeljük meg, hogy hogyan mûködnek együtt, hozzák-e a gyereket, nem hozzák és az ítéletbe ezt bekalkulálják. Tehát annak adják oda a gyereket, aki betartja ezeket a szabályokat.

K.F.: - Hát igen. Kész tények elé állítják a bírót.

K.F.: - Amit mondott is a nagymama, hogy már a házasságban el lett ez szúrva és az apának nagy felelõssége volt ebben, hogy hagyta magát az orránál fogva vezetni és nem gondolt arra, hogy mi lesz akkor, nem is tudom, hogy mire gondolt, hogy négy év mosolyszünet után mi lehet itt. Nehéz a helyzet, mert a gyereknek viszont fontos a biztonság. Na most hogyha õ, 1. úgy érzi magát biztonságban, hogy az anya mellett, akkor a nagymama azért mégiscsak a második vonalban van meg az apa is ebben a helyzetben. De hát ez igaz, igaz, hogy azt is mondják, hogy nagyon szigorúan kell azt venni, hogy a szülõnek biztosítani kell a másik szülõhöz való jogát, de hát ez csak akkor derülne ki, hogyha nem biztosítaná az anya. Most ki tudja, hogy, lopkodási idõszaknak szokták ezt nevezni, mi úgy szoktuk mondani

K.F.: - Igen. Na most, hogy csak azért csinálja, hogy nehogy az apa elvigye a gyereket és akkor mit tudom én az igazságügyi pszichológus szakértõ idejére felkészítse mondjuk, szokták ezt megakadályozni és a késõbbiekben, ha már biztonságban érzi magát, ki van hirdetve az ítélet végül a gyerek akkor már nem annyira ellenálló, lehetséges, hogy meg fog ez változni.

K.F.: - Vannak, vannak. Egy-két esetre emlékszem, amikor nem tudtunk mit tenni, mert a látogató szülõ nem volt partner, mert annyira ügyetlen volt és annyira gyakorlatlan. A másik szülõ pedig kihasznált minden lehetõséget, mind trükköt, szóval olyan trükkök vannak, hogy a múltkor összeírtam, tíz év tapasztalatát leírtam, hogy miféle trükkökkel lehet elaknásítani a látogató szülõ meg a gyerek kapcsolatát. És nem tudtam rövidebben megfogalmazni, 14 oldal lett. És ezek megtörtént esetek. Elég borzasztó olvasmány.

K.F.: - Egyrészt megfoghatatlanok ezek a trükkök.

K.F.: - Egy ilyet mesélnék el, ami tulajdonképpen úgy néz ki, mintha teljesen pozitív hozzáállás lenne, mert tulajdonképpen oda adják a gyereket, de mondjuk a láthatás elõtt hozzászoktatják a gyereket egy olyan játékhoz, amit csak egyedül lehet játszani, ilyen a Gameboy például

K.F.: - Ilyen játékot és akkor utána még elõzõ este még kap vele még egy vagy két kártyát, új kártyát, amit nem próbált ki, csak majd ott a láthatásnál. Na most ez a gyerek akkor elmegy a láthatásra, a másik szülõ, bevonul egy sarokba és eszeveszetten elkezd játszani, amíg meg nem unja, de hát az két napig biztos kitart. Nos hogyha ebben a helyzetben a szülõ belép, nem tud belépni, mert egyszemélyes játék, akkor csak azt tudja, hogy kérdezgeti a gyereket, vagy más programot csinál neki, akkor konfliktusba került a gyerekkel, mert a kedvenc játékát, amit azért adtak oda, mert a kedvenc játéka, hogy jól érezze magát, ugye elvitte magával, hát akkor abba beleszól és elrontja a kapcsolatot. Tehát tehetetlen a szülõ. Ilyen helyzetek vannak, ilyen apró kis trükkök. Hogy az átszervezéses módszer ugye, hogy hát esetleg megtudja, mit tervez a látogató szülõ és akkor elõzõ héten, ugye kéthetente találkoznak, elõz héten megcsinálja azt a

K.F.: - Igen, megtervezték és akkor gyorsan elviszik õk is, tehát hogy már ne legyen érdekes a következõ héten ugyanaz.

K.F.: - Igen. Csak azért úgy is fel lehetne tenni a kérdést, hogy most mi a fontosabb, azért egy apa-gyerek kapcsolat, azt is lehetne mondani, hogy az apa vigye el a gyerekzsúrra, minden, ha normális kapcsolat lenne, akkor jó, megyünk a gyerekzsúrra, de most nem az anyu hozott, hanem az apu hozott, mert éppen az apunak a napja van. De ez eszébe se jut a szülõknek.

- Jó napot kívánok! A kisebbik lányom miatt szeretnék véleményt kérni, mert õ négy kilóval született. Egyébként 2 éves és az elsõ félévben még normális ütemben fejlõdött, de azóta nagyon lassan fejlõdik és idõnként visszaesik a súlya, tehát fogy is. És már sokfajta vizsgálaton is keresztül esett. A vérvizsgálatnak az volt az eredménye, hogy, elõször féléves kora után, hogy vérszegény. Most amiatt kapott vasat, folsavat, vitamint, Béres cseppet is kapott, és hát nagyjából 2 éves korára jött helyre ez a dolog, tehát a vérszegénysége. A legutolsó eredménye már jó volt, de nagyon étvágytalan és ezért kapott Peritolt meg étkezési savat is, méhpempõs mézet is próbáltuk és többféle vizsgálaton is átesett. Tejcukor terhelést is csináltak nála.

- Na most lisztérzékenysége negatív, tejcukor terhelés is jó volt, az immunvizsgálat, hasi ultrahang is jó volt.

- Fejletlennek, kis súlyú, hát 1 évesen volt 8 kiló 2 évesen most 10 kiló volt. És 85 centi magas. Mozgása az végül is úgy fejlõdik, hát késõn kezdett el járni, 16 hónapos korában, meg hát mondjuk a nagyobbik lányomhoz tudom hasonlítani, õ sokkal késõbb csinál mindent, de úgy látom, hogy azért az fejlõdik. Hát végül is azt is nézték, nem találtak nála úgy semmit, csak mondjuk egyedül azt, hogy a csontkor meghatározást is 16 hónapos korában csináltak és az derült ki, hogy nyolc hónaposnak megfelelõ a csontozata. Ez nekem kicsit meglepõ volt, de azt mondták, hogy végül is aki így lemarad fejlõdésben, meg vérszegény, hogy elõfordulhat.

Na most volt olyan is, hogy egy idõben, hogy minden hónapban ilyen tüszõs mandulagyulladása volt neki, 40 fokos láza, meg minden és akkor nem evett nagyon, de most ez egy ideje végül is ez abbamaradt, viszont hónapok óta náthás és folyamatosan hõemelkedése van. Végül is nem gyógyul meg igazából.

- Hát nem tudom, hogy mindig újabb valamiket elkap esetleg. Annyira étvágytalan és eddig végül is a tejet legalább megitta, szóval mást nem is nagyon evett, de most egy olyan három hete a tejet se nagyon akarja meginni.

- Hát nem igazán van olyan, amit szeret.

- Gyümölcsöket is idõnként egy-egy fajtát megeszik, aztán azt is abbahagyja és nem akarja megenni, szóval nem tudom, hogy így, hogy mi lesz vele, hogy ennyire lassan fejlõdik, meg hogy idõnként fogy is. Azt szeretném kérdezni, hogy nem tudom, hogy ezek alapján önök szerint lehetne még valami betegségre gondolni, hogy vigyük még másik orvoshoz, vagy hogy mit csináljunk vele nem tudom, mert annyi mindent próbáltunk már.

dr.Barna Mária gyerekgyógyász: - Hogyha a fejlõdésével, növekedésével nincsenek megelégedve, akkor ez vagy táplálkozási hibára vezethetõ vissza, de visszavezethetõ esetleg betegségre.

dr.B.M.: - Igen, de az édesanya azért elmondta, hogy állandó légúti fertõzései vannak. Egy ilyen állandó légúti fertõzés, az egyrészt maga a fertõzés gátolhatja a fejlõdését, másrészt pedig

dr.B.M.: - Igen, étvágytalanná teszi, de feltehetõen miután vérszegény is, ennek is az okát kellene tudni, hogy mitõl vérszegény. Hogyha esetleg korán bevezették a tejet a táplálásában, a tej maga okozhat egy ilyen rejtett bélnyálkahártya vérzést, amitõl nem is lesz véres a széklete, csak ez maga is állhat esetleg a vérszegénység hátterében. De természetesen nagyon sok oka van, a legtöbbször ez táplálkozási eredetû. De lehet

dr.B.M.: - A körzeti orvossal egyetértésben gyermek-gasztroenterológiai vizsgálatra küldeném elsõ lépésben ezt a kisgyereket. Budapesten minden kórházban, mindegyik gyerekklinikán,

dr.B.M.: - Megyei kórházakban mindenütt van és kitûnõ gyermek-gasztroenterológiai hálózat van, én elsõ lépésben oda fordulnék és hogyha õk nem tudják kimutatni az okát, akkor a további teendõket, azt õk menedzselik.

dr.B.M.: - Meg kellene találni. Persze lehet egy ilyen konstitucinális valami

dr.B.M.: - A saját fejlõdésében, alkatából adódóan is lehetnek problémák.

dr.B.M.: - Igen, de hát mondjuk a nagy súly, az nem lehet annyival, nem jelent annyival több egészséget, mint amennyivel nagyobb a súlya. Tehát egymagában az nem biztos, hogy mutató.

dr.B.M.: - Dehogynem, dehogynem, mindent befolyásolhatnak, tehát azért nehéz definitív dolgot mondani.

- Én márciusban szültem császármetszéssel, mert farral feküdt a gyerek és epidurális érzéstelenítést kértem, szóval spinális érzéstelenítés, nem altatást és rám jött a fejfájás annak ellenére, hogy 24 órát feküdtem. És igazából nem voltam erre fölkészülve sem az altató orvos, sem a nõgyógyász orvos úgy említette, hogy 5 százalékban jöhet a fejfájás, de úgy nem beszéltek róla részletesebben. Most nem tudom, hogy a következõ gyerek is valószínûleg császármetszéssel fog születni és az a kérdésem, hogy vajon ez az én alkati tudom is én, tehát mibõl fakad az, hogy most fejfájás van az érzéstelenítés után, lehet ez érzékenység és akkor ez megismétlõdik ez a dolog, vagy pedig teljesen elõre nem látható módon jön.

- Hát volt egy belgyógyászati vizsgálat, EKG, szívhang, meg kikérdezés, hogy milyen betegségben szenvedtem, szóval ennyi vizsgálat történt. Volt egy ilyen probléma, hogy az én nõgyógyász orvosom azért altatást szeretett volna és én ott bent feküdtem két-három nappal elõtte és ott a fõnõvérnek én jeleztem, hogy szeretnék én spinális érzéstelenítést, nem altatást, és ott mûtét elõtt dõlt el, hogy akkor altatás vagy pedig epidurálás lesz és azért, mert végül is átjött a másik klinikáról is az altató fõorvos, meg éppen bent volt az ebben specialista orvosnõ is a klinikán, az én szülész orvosom, meg nem tudta, hogy õk ketten csinálnák és ezért azt mondta, hogy altatás legyen. És akkor mûtét elõtt ilyen tíz perccel, hogy akkor altatás, meg epidurálás, szóval ilyen nagyon huzavona volt, emiatt elég rossz idegállapotban kezdõdött az egész szülés, mert én most nem tudtam, hogy most két orvos véleménye között most kire hallgassak, vagy hogy is legyen.

-dr.Rákóczi István szülés: A gerincvelõ érzéstelenítés vagy pedig a lokális érzéstelenítésnek tulajdonképpen két formája van. Az epidurális, amikor az epirudális térbe juttatják be a fájdalomcsillapító anyagot, ezt általános szülés alatt alkalmazzuk. A császármetszésnél, ha csak nincs a szülés alatt epidurális anesztézia már a fájdalomcsillapítás miatt, mert akkor tovább folytatják, ha csak a császármetszésre alkalmazzák a regionális érzéstelenítést, akkor ezt az úgynevezett spinális térbe, tehát ez más, mint az epidurál.

dr.R.I.: - Az egyiket az epidurális térbe,

dr.R.I.: - Az feljebb van, mint a spinális rész és a spinális részbe beszúrt kis katéterrel juttatják be tulajdonképpen a spinális gerincvelõi részbe. Ennek az a jelentõsége, azonnal hat. Ennek valójában egy bizonyos százalékban a szülés után az egyik szövõdménye a fejfájás, amelynek nem kell megismétlõdni, mert nem ilyen örökletes dolog, ezt erre a spinális anesztéziára jellemzõ, amelynek különbözõ okai lehetnek. Lehet, hogy kevesebb folyadékot kapott, hiszen folyadékot kell ilyenkor adni bõven, különbözõ tényezõk hozhatják létre és nem kell félni, a következõ esetben ennek nem kell megismétlõdni. De ha megismétlõdik, akkor nem azért ismétlõdik, mert örökletes dolog, de ez elég gyakori és van, akinek nem egy napig fáj, van akinek négy-öt napig fáj. Ez tulajdonképpen olyan szövõdmény, amit hát elõtte el kell mondani.

dr.R.I.: - Na most ha itt a sok bába között majdnem elveszett a gyerek, az egyik orvos azt mondta, hogy altatással, a másik azt, hogy regionális anesztéziával. Hát nem tudom, hogy miért vitatkoztak, én csak azt szeretném mondani a mai álláspont szerint mindenképpen helyes választás azért az volt, ahol lehet regionális anesztézia. Ugye az altatásnál el kell altatni, le kell dugni a tubust és ott a szövõdmény bizony az anyára nézve sokkal nagyobb, ma is tízezer altatásra egy haláleset következhet be, és ezért mi szülészek nagyon örülünk ha lehetõség van rá. Bár nálunk lenne ilyen lehetõség, hogy regionális anesztéziában végezzünk el minden császármetszést, mert ez a korszerû, a magzat és az anya számára is kevésbé veszélyes vagy veszélytelenebb és ez egy kicsit kellemetlen, a fejfájás, de mindenképpen eltörpül amellett, amely mondjuk az esetleges klasszikus, hát ilyen tubusos altatás mellett nagyon ritkán, de mégis elõfordulhat.

dr.R.I.: - Igen, hát ennek sok oka van, szakember, ki csinálja, ebben járatos szülész vagy aneszteziológus, aneszteziológus nagyon kevés van az országban, szóval ez egy nagyon nehéz kérdés. Szerencsések azok az intézetek, ahol 24 óra folyamán lehetõség van arra, hogy bármikor, ha valaki kéri egyrészt epidurálisan, másrészt el lehessen végezni a császármetszésnél ezt a típusú érzéstelenítést. Meg kell mondanom, hogy a császármetszésnél azért már terjedõben van, majdnem mindenhol lehetõség van rá, de a szülés alatti fájdalomcsillapítás epidurállal nem mindenhol lehetséges a nap minden 24 órájában.

- Jó napot kívánok! Érdeklõdöm nagymamaként, hogy van egy négyhónapos unokám, akit az anyukája eddig minden éjjel hason fektetett. És most úgy látjuk, hogy egy kicsit megnyúlt a feje. Hogy van erre valami lehetõség, hogy más formája legyen, tehát hogy formásodjon a feje, vagy már ez így marad?

- Amióta ezt észleltük, figyelgettük azóta hanyatt fektetjük és hát úgy reménykedünk, hogy még lehet változás benne, de ezért nyugtalankodunk, nincs õvele semmi probléma és õ forgatja a fejét, most hanyatt fektetjük és úgy forgatja jobbra, balra és kis párnával ki szoktuk neki tölteni az etetõszéket, hogyha odatesszük be és úgy szépen van, amikor el is alszik. Csak aggodalmaskodunk, hogy esetleg nem lesz-e ennek következménye.

- Szoktuk. Mikor megetetjük, abban van és utána még alszik, még akkor is abban hagyjuk és majd hát azt mikor elfárad, õ jelzi, sír, akkor letesszük és akkor hanyatt fektetjük.

dr.Balla Mária ortopéd szakorvos: - A koponya csecsemõ korban még eléggé képlékeny, annak megfelelõen lapulhat le, ahol a nagyobb megterhelés éri. A hasonfekvésnél, ha két oldalt teszi le a baba, akkor szimmetrikusan kicsit megnyúlik, de még mindig jobb, mint az a helyzet, mint a háton fektetett babáknál, amikor csak egyik oldalra tartja a baba a fejét és ott lapul le teljesen a másiknak a rovására. Meg kell nyugtatnom a nagymamát, hogy akkor, amikor a baba már szimmetrikusan mozgatja a fejecskéjét, hason fekve emeli, ez az alakváltozás szépen el fog múlni, semmi jelentõsége pillanatnyilag nincsen.

dr.B.M.: - Az etetõszéket újabban nagyon preferálják, igazság szerint én sem nagyon értem, hogy miért, mert egy kisbabánál elsõsorban, én azt hiszem, hogy karba való és azt hiszem, hogy annál nagyobb élmény nincs, mint amikor egy édesanya átkarolhatja a kisbabáját, magához ölelheti, valahogy jobban kézre is esik, én azt hiszem. Az etetõszékben való tartós testhelyzetet meg azért nem tanácsoljuk, mert a babának elsõsorban olyan helyzetben kell lennie, hogy az egész gerince egyenletesen legyen terhelve, tehát ültetõ helyzetbe nem érdemes hozni.

dr.B.M.: - Semmi szükség nem lenne. A másik pedig az, hogy lehetõség szerint ugye alvásnál elengednek az izmok, a gyerek inkább úgy összecsuklik magában, még a látványnak is tulajdonképpen elég rossz.