Vendég a háznál
2001. augusztus. 30.
Kossuth rádió, 13.05
- Szabó Éva jegyzete.
Szabó Éva.: - Aligha süthetik rám
az iskola iránt közömbös anyuka bélyegét akkoriban, amikor
Balázs, a fiam alsó osztályos volt. Állandó levelezés folyt
köztem és a tanító nénije között. Kötetekre rúgott az évi
ellenõrzõ könyveinek a száma. Mindenrõl naprakészen tudomásom
volt. A tanuló firkálja a padot, a tanuló óra alatt beszélget,
a tanuló nem figyel, kibámul az ablakon. Már ez a tanuló sem volt
ínyemre, legalább annyira nem, mint az, hogy én meg csak egyszerûen
az anyuka voltam. De igyekeztem túltenni magam ezen a
csekélységen és õszintén szégyenkeztem a tanuló helyett is.
Persze azért olykor-olykor megbeszéltem ezzel a tanulóval, hogy
nem kellene ilyen ebadtának lennie. Pislogott is hozzá igyekvõ bûntudattal,
de mint a további kommunikékbõl kiderült, õ csak
firkálta a padot, beszélgetett az óra alatt és csak kibámult az
ablakon. Sõt egyéb vaj is volt a füle mögött. Pontosabban az
Oberna füle mögött, mert mint kiderült Balázs a
környezetórán megpróbálta az uzsonna palacsintájával a
harmadik padban ülõ Oberna fülét megcélozni és sikerült. Ott
ült az a szegény gyerek fülén a palacsintával, a többi
meg csak röhögött. Képzeljem el, mondta a tanító néni. És
elképzeltem. Minden erõmre szükségem volt, hogy magam is ne
essem abba az eléggé el nem ítélhetõ bûnbe, hogy hahotázni
kezdek, így hát komolyan megígértem, mostanában nem lesz
palacsinta nálunk. Megtartottam az ígéretem. De azt is
megfogadtam, hogyha még egyszer tanítani fogok az ilyen palacsinta
csíntevõt indítani fogom a Ki mit tudon. Azt meg az iskolákra
járó jobb idõkre bízom, hogy kiderüljön mi van a tanító
néni füle mögött.
  
|