Vendég a háznál
2001. július. 18.
Kossuth rádió, 13.05
- Jó napot kívánok! Én egy nagymama vagyok és szeretném a
doktor urat megkérdezni. Nagyon szeretnénk már egy kisunokát és
a kedves kis menyem, a házi teszt szerint hát teherbeesett, de el
is ment a baba. Na most õ kivizsgáláson volt, elment nõgyógyászhoz
és azt mondta az orvos, hogy kicsi a méhe. Na most a kérdésem az
volna, hogy azt mondta az orvos, hogy többször kell teherbe essen
és nem tudom én hányadik fogamzásnál esetleg megmarad a baba.
Na most az kérdésem, hogy van-e remény egyáltalán egy egészséges
terhességre és ez a méh kicsiség nem-e akadályozza a baba épségét,
egészségét? Tehát egészséges gyereket szülhet-e? Aggódom,
megmondom õszintén, mert én alig várok már egy szép kis unokát
és fiatalok és mikor ezzel hírrel jött haza, õk is le voltak törve.
Pont nem azok a fiatalok közé tartozik, akik nem szeretnének családot,
hanem sõt, nem is egyet szeretnének és akkor ilyen hírrel jön
haza, tessék képzelni.
R.: - Kicsi a méhe. Létezik egyáltalában olyan, hogy annyira
kicsi egy méh, hogy ne legyen képes kiviselni egy magzatot?
-dr.Rákóczi István szülész, nõgyógyász: Nem, ezt
mikor hallani szoktam ezt a kicsi méhet, már a kollégáktól,
akkor mindig az volt az érzésem, hogy ez a zavarban lévõ orvos
diagnózisa. Ilyen nincs és szeretném megnyugtatni nagymamát,
hogy kicsi méh, hát képzeljük el csak azt, hogy a szoptatást.
Tehát valaki megszül, a szoptatás után olyan kicsi lesz a méh,
hogy alig lehet tapintani és amikor a szoptatást abbahagyja, akkor
megint teherbe esik és szül. Úgyhogy ettõl nem kell félni, ez
egy ilyen rossz szakmai zsargon, mondhatnám azt is, hogy információnak
a hiánya, úgyhogy ilyen diagnózist nem ismerünk, hogy kis méh.
Na most visszatérve, hogy elõször mégis ez a vetélés bekövetkezett
és ahogy hallottam, nagyon korán, mert a terhességi reakció
pozitív volt és utána mégis megszakadt a terhesség, tehát vetélés
következett be. Ezért se kell izgulni, hiszen egy esetben, az elsõ
esetben bárkinél elõfordulhat. Egy szülés után is elõfordulhat
egy vetélés, ez önmagában még nem jelent semmit. Csupán
annyit, hogy akkor az a terhesség valami miatt nem tudott továbbfejlõdni.
Tehát mi szakmailag azt szoktuk mondani, hogy probléma akkor van,
akkor kell utánanézni valami közös oknak, hogyha egymást követõ
három terhesség vetéléssel végzõdik, a 12 hetes idõszakon belül,
tehát ekkor kell gondolni arra, hogy ez egy habituális, tehát
valami közös ok van, amit ki kell deríteni. A jelen esetben én
azt hiszem, hogy egy féléves várakozás után nyugodtan neki
lehet indulni és a kis méhtõl nem kell félni, mert ha a terhesség
megfogan, akkor elkezd szépen fejlõdni a hormonok hatására.
R.: - Rám még azt hatott nagyon ijesztõen, hogy ez az ön kollégája
azt mondta volna ennek a kismamának, hogy többször kell majd
teherbe esni és akkor mindig elmennek a babák és akkor majd jól
megerõsödik a méhe. Hát rám ijesztõen hatott ez a dolog.
dr.R.I.: - Én azt hiszem, hogy ennek nincs semmi tudományos
alapja és szakmai alapja se.
  
- Telefonszámunk. 328-8972
- Kezeit csóklom. Arról volna szó, az elõzõ riportban szó
esett arról, hogy az ifjú asszony mindenáron szeretne gyereket,
szeretne teherbe esni. És már elõre bocsájtom, hogy nem reklámot
szeretnék magamnak csinálni, de azért el kell úgy érzem
mondani, amit szeretnék, az pedig a következõ: Itt fenn a Mátrában,
Bodonyban van nekem egy kicsi vendégházam, most már nyolcadik éve
lakom itt, a Terézvárosból költöztem ide és három év óta
foglalkozom ezzel a falusi turizmussal. Na most már a negyedik itt
fogant babámról tudok.
R.: - Ne mondja!
- Írják a levelet, hogy itt akkora nyugalmat, csendet, békét,
egyebet találtak, hogy összejött. És ezért bocsátottam elõre,
hogy nem reklámot akarok csinálni, de ilyen van.
R.: - Tényleg?
- Tényleg.
R.: - Ezek városi párok
- Ezek pestiek és magának talán mondhatom is, szóval már némelyik
egész hisztisen akart gyereket, meg egyebek. Itt szépen
megnyugodtak, sütöttünk szalonnát, elmentünk sétálni, egy
kicsit kikerültek abból a könyöklõs hatosvillamosos büdös
helyrõl és jó ott nekik. Nyugalom, a stresszmentes környezet, a
csend, az bizony segít. Hát ennyi.
  
- Nekem van egy barátnõm, õ szerette volna, hogyha nem az õ
nevére anyakönyvezik a gyermekét, hanem az apa nevére, akit õ
meg is tudott nevezni. Ennek ellenére hiába harcolt, az õ nevére
anyakönyvezték a gyereket. A gyámhivatal hivatalból megindította
az eljárást a megnevezett apa ellen, de az édesanyát csak, mint
tanút idézik be, amikor érdeklõdni kíván a gyermeke sorsa felõl,
akkor közlik vele, hogy õ csak tanú, neki nem kell tudnia semmirõl,
amin én nagyon fel vagyok háborodva, de hát ugye nem is én
vagyok az anyuka, nincs is semmi közöm az ügyhöz, igazából nem
tehetek én semmit ez ügyben.
R.: - És volt apai elismerõ nyilatkozat?
- Nem volt. De amikor kiderült, hogy terhes, akkor még elõször
azt is mondta az apuka, hogy hú de nagyon örül a gyereknek. No
erre, megtartotta a barátnõm és mire oda került a sor, hogy
megszületett volna a gyermek olyan hat-hét hónapos körül,
egyszerûen eltûnt a fiatalember az õ életébõl. Azóta volt három
vagy négy bírósági tárgyalás, egyiken sem jelent meg a
fiatalember, a gyermek most volt kettõ éves, a barátnõm két éve
a gyesbõl, a szociális támogatásból és amit az édesapjától
kap, abból él. Két éve ebbõl neveli egyedül a gyermekét.
R.: - Merthogy tartásdíjat nem fizet ezek szerint a papa.
- Nem bizony, semmit. Azt mondták, hogy nem tudnak tenni semmit.
Most lehet, hogy a barátnõm tájékozatlan, mert senki fel nem világosítja,
hogy milyen lehetõségei vannak.
R.: - Egyre több gyerek születik házasságon kívül. Akár
olyan helyzetben, mint ez a hölgy, akirõl itt ebben a beszélgetésben
szó volt, akár másfajta helyzetben, de házasságon kívül. Bírónõ,
mi itt a pontos mechanizmus akkor? Megszületik a gyerek és ugye
azt kérdezik a szülészeten, hogy mi a baba neve. És az ember
mond egy keresztnevet. De mitõl lesz neki vezetékneve?
-dr.Vályiné dr.Horváth Ildikó családjogi bíró: Ha
apai elismerõ nyilatkozatot tesz a gyámhivatal elõtt a vérszerinti
apa, akkor természetesen lehet az õ nevére anyakönyvezni a
kiskorút. De amennyiben ezt nem teszi meg, mint a hölgy is említette,
a gyámhivatal elindítja az apasági pert a bíróságon, az apaság
megállapítása iránt keresetet nyújt be, akkor a bíróság
lefolytatja ezt a bizonyítási eljárást. És mint itt elhangzott,
hallottam, hogy nem találják az apát, hát ez sajnos, ez gyakori
az ilyen tárgyú perekben. De kénytelen a bíróság valahol
felkutatni és mivel a polgári pernek az a lényege, hogy mindent
annak kell bizonyítani, aki állít valamit, ugye közre kell mûködni
mindenkinek, az összes szereplõnek abban, hogy a bíróság aztán
megtalálja a vér szerinti apát vagy a leendõ vér szerinti apát
.
R.: - Szerintem ez az apa egyébként megvan csak egyszerûen
nem...
Dr.Vné.: - Hogyha lakcímfigyelõ útján kiderül a tényleges
lakása, akkor idézni lehet a bíróságra, de ha nem megy el bírság
terhével sem, hát nagyon nehéz helyzetben van a bíróság. Való
igaz ilyen perekben és való igaz, amit a hölgy mondott, hogy ezáltal
elhúzódik nagyon az eljárás, de mivel ebben a perkategóriában
értelemszerûen a természettudományi bizonyítás, az nagyon
fontos, tehát hogy vércsoport vizsgálat, utána a HLA vizsgálat,
utána még lehet DNS vizsgálatot is kérni. Itt az a probléma,
nem probléma, hanem hát szerintem ez helyes is, hogy ennek a költségét
viszont az alperesnek kell elõlegezni, a leendõ apának, mert itt
való igaz, amit a hölgy mondott, hogy vér szerinti anyát azt
vagy tanúként vagy beavatkozóként hallgatja meg a bíróság. És
tanúként természetesen õ mindent elmondhat, de abban neki kell közremûködnie,
illetõleg a kiskorút képviselõ gyámhivatalnak az anyán keresztül,
hogy az apát megtaláljuk. Mert aztán már a vércsoport vizsgálatra
sajnos szintén csak bírsággal tudjuk kényszeríteni, hogy
elmenjenek a felek, mert az ki kell, hogy terjedjen a kiskorúra, az
anyára és a leendõ apára. Na most amennyiben ezeken a vizsgálatokon
keresztülmegy, illetõleg lefolytatják ezeket a vizsgálatokat,
akkor megállapítja a bíróság azt, hogy a kiskorúnak a vér
szerinti apja az alperes vagy nem és akkor már a gyámhivatalnál
lehet lefolytatni a névre vonatkozóan az eljárást. De még azt
is mondom, mert ilyenkor ugye azt kell nézni, hogy a fogantatási
idõben az anyának kivel volt szexuális kapcsolata. Olyan is elõfordul
az ilyen perekben, hogy maga az alperes tud olyan nevet produkálni,
akirõl tudja azt, hogy abban az idõszakban az anyának szintén
kapcsolata volt.
R.: - Tehát folyik a bírósági eljárás, adott esetben éveken
át, a gyereket automatikusan az anya nevére anyakönyvezik.
dr.Vné.: - Amikor a gyámhivatalhoz megy az anya evvel, még
mielõtt a keresetet a gyámhivatal elindítja, az anya nevére, de
lehet esetleg az anyának a felmenõjének nevére.
R.: - Apja nevére, ami ugyanazt
dr.Vné.: - Az anyának a rokonságában is lehet, de a gyámhivatalnak
megvannak ezek a szabályai, hogy mikor, ki, hogyan, de végül is
az a cél, hogy az igazi vér szerinti apát megtalálják. Tehát
az után már valóban átírják a nevét, ha bebizonyosodott, hogy
õ a vér szerinti apa.
R.: - Mikor kerül sor képzelt névnek a bejegyzésére, mert
ilyenrõl is hallottam.
dr.Vné.: - Na most olyan eset is elõfordul, amikor egy anya
kifejezetten nem akarja megjelölni, hogy ki a gyermekének a vér
szerinti apja. Na most ezt nem minden gyámhivatal kezeli
rugalmasan, mert végül is neki pont az tartozik ebben a tárgykörben
a feladatába, hogy megtalálja az igazi vér szerint apát és ha
nagyon nem tudnak mit lépni és nem tudnak keresetet indítani
valaki ellen a bíróságon, akkor.
R.: - Értem. Akkor most térünk rá a tartásdíjra. Nem kap az
édesanya tartásdíjat.
dr.Vné.: - Na most hogyha megállapítják az apaságát ennek
az alperesnek, akkor a születés idõpontjától visszamenõleg kérheti
a tartásdíjat, illetõleg a jövõre nézve a folyó tartásdíjat
is.
R.: - De hát neki ebben a pillanatban kell tejet venni a közértben.
dr.Vné.: - Szociális segélyt lehet ilyenkor kérni az önkormányzattól,
más lehetõsége nem igazán van.
R.: - Megelõlegezni nem elõlegezi meg az állam?
dr.Vné.: - Ilyen esetben nem lehet az államelõlegezést, csak
a megállapított tartásdíjat követõen. Tehát ha elõfordul egy
olyan eset, hogy ismeretlen a tartásdíj fizetésére kötelezett,
akkor esetleg lefolytatja ismeretlen ellen is a tartásdíj pert a bíróság,
akkor megállapít egy tartásdíjat és a már megállapított tartásdíjra
lehet aztán az állami elõlegezést kérni.
- Kérdéseiket a 328-8972-es számon várjuk.
  
- Nagyon sokan vagyunk úgy, hogy minden elkövettünk évek óta,
én is a lelkem kitettem. 7 éves kisfiam van és egyáltalán nem
akarja az apa tartani a kapcsolatot. Hát apának sem szólítja ha
nagy ritkán mégis találkoznak, mert õ magát soha nem szólította
vagy nem nevezte apának.
R.: - Mikor váltak el?
- Mi nem, nem voltunk mi összeházasodva, tehát ez egy kicsit
bonyolult kapcsolat, mert már tulajdonképpen a terhesség alatt
cserbenhagyás volt, és akkor utána nagyon sokáig nem
jelentkezett. Akkor ilyen két és féléves kora körül, mert egy
nagyon értelmes kisfiú és szabályosan kereste az apját, fölfogta
már, hogy valami hiányzik. Akkor én tettem még egy próbálkozást,
akkor is úgy tett, mintha akkor mégiscsak megpróbálná. Aztán késõbb
azt mondta, hogy õ csak ki akarta próbálni, hogy akar-e apa
lenni. Szóval annyira etikátlan a hozzáállása és annyira sajnálom
a kisfiamat, mert hát egy kisgyermek sem érdemli meg a sorstól,
hogy ne vegyenek róla tudomást.
R.: - Tehát õ is akarta a gyereket?
- Tudja biztos, hogy utólag mindenki mást mond.
R.: - Ez biztos.
- Õ pontosan tudta, hogy a kapcsolat arról szól és énnekem
minden elképzelésem és törekvésem a család és a gyerek és végig
a kapcsolatunk során azt fejtette ki, hogy mennyire szereti a
gyerekeket és neki is milyen jó lenne, és hát végül is nem véletlen.
Tehát tulajdonképpen az õ hibája - ha szabad ilyet mondani - de
hát Isten õrizzen, mert nem mondok ilyet, hogy hibája, tehát nem
véletlenül és nem becsapással, és nem nem tudom hogy született
ez a kis teremtmény. Utólag már mindenki mindent mond, fõleg
mindent letagad, nem is akarok én ezen fönnakadni, csak nagyon sérelmes
volt az, hogy amikor a gyerekelhelyezés, egyáltalán apaság,
akkor már 3 éves volt a gyerek. Mert addig egyáltalán, tehát
semmilyen szinten, mint apa sem volt beírva és akkor én szerettem
volna, ha a bíróság szabályozza ezt is, hogy látogassa a
gyereket. És nagyon és nagyon elfogult bírónõ volt és közölte,
hogy semmi köze hozzá, õt ez nem érdekli, majd ezt mi úgy intézzük,
ahogy akarjuk. Én már akkor is tartottam ettõl, hogy õ nem fogja
látogatni és hát megmondom õszintén, hogy nem értek azzal
egyet amennyire semmilyen szankció nincs erre, tehát ezt büntetlenül
az apák megtehetik, hogy a gyerekeik egy óriás hiányjellel nõnek
föl. Az se érdekelte, hogy iskolába indul a kisfiú, egyáltalán
mintha a világon se lenne ez a kisgyerek.
R.: - De hát mire gondol, mert azt mondja, hogy felháborítja,
hogy büntetlenül ilyet tehetnek. Mi lehetne?
- Hát én mindig arra gondolok, hogy most tegyük föl egy hajléktalan
vagy egy nyugdíjas néni, aki megkívánja vagy éhezik ellop egy húsz,
ötven vagy száz forintos valamit a közértbõl, akkor az büntetendõ
cselekmény. Na most én ugye, hogyha egy szülõ úgymond súlyosan
bántalmaz egy gyereket, akkor azt mondják, hogy súlyos testi sértés
mit tudom én kék, zöld folt van rajta, bármi van rajta, akkor az
büntetendõ. Most én nem akarom túldramatizálni, de én igenis
úgy gondolom, hogy az én kisfiamnak és sok ilyen kisgyereknek is
sebbel van tele a lelke. Ez nem látszik. De ellopja a gyerekkorának
az egyik felét, a biztonságérzetet, hogy olyan önbecsülése és
tartása legyen, mint a többi kisgyereknek, akinek apukája is van.
Én ezt nagyon súlyos véteknek tartom, megmondom õszintén.
R.. - Igen, csak tudja nem látom, hogy itt bármi megoldás kínálkozna,
mert hát ahogy maga is utalt rá, nyilvánvalóan ez a férfi ha bárki
megkérdezné azt mondaná, hogy õ ezt a gyereket nem akarta.
- Persze, biztos. No de hát értelmes felnõtt ember, hogy
mondjam, ha csak nem tényleg az van, mert én nem állítom, hogy
nincsenek olyan nõk, akik becsapnak férfiakat. No de itt még csak
az árnyéka sem volt ennek a feltevésnek. De hát bocsánat,
minden cselekvésben, fõleg egy-egy ilyenben két ember van jelen.
R.: - Természetesen. De most ne menjünk bele abba, hogy milyen
történeteket tudna elmesélni, ha a helyzet úgy kívánná,
amelyek mind azt bizonyítanák, hogy neki esze ágában nem volt,
hogy neki gyereke legyen. Ebbe nem érdemes belemenni.
A másik, amit mondani szeretnék, ahogy fogalmazott, azért óvnám
attól, hogy a gyerekét valamiféleképpen fogyatékosként
kezelje.
- Én nem úgy kezelem, sõt tényleg én mindent megteszek, csak
én látom és érzem rajta és õ idõnként meg is fogalmazza,
mert hangsúlyozom, hogy nagyon értelmes, van egy óriási hiányjel
az életében. Na most én az alapvetõ problémám tulajdonképpen
épp az, hogy lelkileg sem... Van egy háziorvosnõ, akinek a kislányának
az apja, még aránylag kicsi volt a gyerek és disszidált,
otthagyta õket és ez a doktornõ nekem mindig azt mondja, hogy
igenis apát kell hazudni a gyereknek. Ezt õ úgy érti, hogy õ éveken
keresztül azt a látszatot fönntartotta, hogy õket nem elhagyta
ez az ember, hanem csak most éppen nincs ott és akkor a nevében
lapokat írt neki és ajándékot vett és akkor postán föladta,
mintha az apja küldte volna. Tehát ébren tartotta benne azt, hogy
igenis neki van apja.
R.: - Hát hogy erre kinek volt szüksége, ennek az asszonynak
vagy a gyereknek
- Nem tudom, de õneki meggyõzõdése, hogy ez a kislánynak jót
tett, merthogy én nem lophatom el tõle az apját. Ezt mondja énnekem.
R.: - Hát maga nem lopta el.
- Hát errõl van szó és én nem tudom, mert én egy, sokszor már
szokták mondani ostobán õszinte vagyok, én nem nõttem föl
hazugságban és én a gyerekemnek se tudok és akarok hazudni. Én
nem mondok az õ apjára az égvilágon semmi csúnyát, rosszat,
terhelõt, de az igazságot azt mondom, hogy igenis elment.
- Véleményüket, tapasztalataikat is várjuk 14 óráig a
328-8972-es számon.
  
- Hallgatónk számos más témájú kérdéssel is fordult
szerkesztõségünkhöz, de ami bõrgyógyászra vonatkozik, az az
ekcémával kapcsolatos.
- Még egy kérdésem lenne, nem tudom, hogy ön ebben tud-e
nekem segíteni, bõr probléma. Tehát jártunk már homeopátiás
doktornõnél is meg a Heim Pál Kórházban, hallottam olyat is,
hogy a szteroidot aztán egy cseppet se kenjek rá. Viszont azt
tapasztalatom, hogyha nem kenek rá szteroidos kenõcsöt, akkor úgy
néhány hét alatt szép fokozatosan nagyon csúnya lesz a bõre.
Az lenne a kérdésem, hogy ez a szteroidos kenõcs, ez valóban
visszanyomja a szervezetbe a bajt, amit ki akar lökni? Hallottam a
homeopátiás doktornõt, hogy ne kenjem rá, mert ezzel semmit nem
érek el, csak azt, hogy visszanyomkodom a gyerekbe a bajt.
dr.Nagy Éva bõrgyógyász: - Tehát a gyereknek egy veleszületett
ekcémája van feltehetõleg. Nagyon nehéz ezt így telefonban megítélni
és fõleg látatlanban,
R.: - De ez biztos, hogy ekcéma az elmondás szerint?
dr.N.É.: - Nem is szeretjük az ekcéma szót ilyenkor használni,
ez azt jelenti, hogy egy olyan genetikusan öröklött megbetegedésrõl
van szó, amelyik a hajlatokban, elsõsorban már pici kortól, tehát
három hónapos kortól jelentkezhet arcon, mellkason, háton, de fõleg
a hajlatokban csuklón egy ilyen enyhe, viszketõ piros száraz kis
gyulladás formájában. Helyhez nem kötött. Tehát ez vándorol,
tehát hol a csuklón jelentkezik, hol a térdhajlatban, hol
mindenhol. A lényeg az, hogy ezeknek a gyerekeknek tulajdonképpen
rettenetes száraz a bõrük, tehát elsõ pillanattól fogva a
hajlamot öröklik. Fehér bõrrel, kék szemmel, szõke hajjal vagy
egy kis vöröses színezetû hajjal, tehát ez, általában
jellegzetes alkatúak ezek a gyerekek. Ebben az esetben azt szokta
tanácsolni rögtön már a gyerekgyógyász, amikor meglátja ezt a
kisbabát, hogy ne fürdetõs samponokkal mossa az anyuka, hanem gyógyszertárban
recept nélkül kapható mosakodó krémmel. Tehát eleve ilyen,
ebben fürdeti a gyerekét. Abszolút közömbös és egy ilyen
finom filmszerû bevonatot képez a gyermeknek a bõrén és ilyen
letisztítja, mert végül is detergens hatása. És akkor külön még
egy gyógyszertári testápolót is tanácsolnak. Ezt már a
gyerekgyógyász ezzel kezdi. És ha ennek ellenére valóban
megjelennek ezek a kis gyulladások, akkor el szokták küldeni
gyermek bõrgyógyászhoz az anyukákat a gyerekkel. Na most
ilyenkor van az a helyzet, amirõl õ beszél, hogy egy szteroid
tartalmú gyulladáscsökkentõ krémet írnak föl. Na most nem
kell ettõl félni, mert ezeket nem töményen, hanem higított állapotban,
tehát egy megfelelõ arányban hígítva adjuk, tehát tényleg
nagyon kevés van benne, de kénytelenek vagyunk ezt használni,
mert ezzel a gyulladást tudom visszaszorítani és a célunk az,
hogy a gyerek tünetmentes legyen. Ugyanis ki fogja majd nõni, tehát
idézõjelben mondom, hogy egy pár év múlva, ha nem engedem, hogy
ez a gyulladás erõsödjön, tehát ápolom a bõrét és az ápoláson
van a hangsúly és ha közben jönnek a tünetek, akkor azt a
gyulladást helyrehozom, akkor bizony három, hat vagy tizenhárom
éves korban legfeljebb csak egy száraz bõr marad a gyereknek.
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét az anyukáknak, hogyha bármilyen
felsõlégúti hurutja van a gyereknek, a legegyszerûbb, abban a
pillanatban azt fogja tapasztalni, hogy a bõre romlik. Tehát ettõl
sem kell megijedni. Õneki ez a stressz szerve a bõre. Egész életében
fog kínlódni a száraz bõrével, de ha jól ápolja, akkor ezzel
tulajdonképpen tünetmentesen tudjuk tartani. Kivétel sajnos azok
az esetek, amikor ez asztmával vagy egyéb allergiával szövõdik,
mert azok azért nagyon nehezen gyógyíthatók.
|