- BabaNet
#baba#anya
Babanet - Vendég a Háznál  01.06.08
   Mûsorarchiv
   Mûsortörténelem
   Stáblista

Vendég a háznál
2001. június. 8.
Kossuth rádió, 13.05

 

Mv.: - Marika mennyi idõd van még hátra?

- Két hét.

Mv.: - És akkor úgy érzed, hogy meglesz a baba?

- Talán elõbb, úgy érzem. Most már voltak ilyen jósló fájások, igen, jövõ héten kell visszamennem CTG-re, de valószínû, hogy meglesz.

Mv.: - Van tapasztalatod, hiszem már õ a harmadik baba lesz, aki világra jön.

- Így van igen, a harmadik és várjuk szeretettel.

Mv.: - Te és most, amikor tényleg az utolsó órákat, napokat éled majd, nincs benned egy kis félelem, hogy azért csak a harmadik gyerek, azért el is telt, el is múlt egy kicsit az idõ? Biztosan vannak benned ilyen gondolatok!

- Egyelõre a szülés körül forog a gondolatom, hogy ott legyen minden rendben. Szeretném, ha sima szülés lenne, mind kettõvel sima volt, azért félek egy kicsit a császártól ez tény. De talán hogy harmadik, talán hogy rutinosabb, bízom abban, hogy könnyebb lesz, úgy hogy ez azért egy kicsit félek, hogy az embert esetleg kicsit... De nem tudom, mert nagy babának látszik, reméljük, hogy sikerül megszülni épségben úgy, hogy simán.

Mv.: - De mondta is az orvos, hogy esetleg szó lehet majd császármetszésrõl?

- Igazán szóba nem került, csak arra készítettek fel, hogy nagy baba várható, tehát a mostani ultrahangos vizsgálatok alapján inkább arra számítsak, hogy a négy kiló környékén, és ez kicsit azért aggasztott.

Mv.: - Aggaszt? És miért félsz a császártól, hát hiszen azt mondják, hogy az nem is viseli meg annyira a mamát?

- Nem tudom, talán hosszadalmasabb, talán még mindig fájdalmasabb. Nekem jó tapasztalataim vannak a két elsõ szüléssel kapcsolatban és ezt még nem ismerem és nem nagyon szeretnék belekóstolni, ha nem muszáj, szeretnék simát.

Mv.: - Hát az a természetes nem, hogy ha az ember tudja, akkor igyekszik természetes úton világra hozni.

- Így van, igen, mindent megteszünk. A lélegzés, sokat mozgunk, tehát végül is, sõt, hát ujjnyira nyitva vagyok most már egy ideje, egy ilyen másfél-két hónapja, úgy hogy bízom benne, hogy ez is sikerülni fog.

Mv.: - És attól nem félsz, hogy ez egy kicsit olyan fertõzés veszéllyel jár.

- De, hogyne, fõleg a mai helyzetben a kórházi körülmények, ami már hát látjuk, akárhogy és mennyire szeretnénk nincs pénz a kórházakban. Tudom, hogy az újszülött osztály, illetve a szülészet azért steril, de az emberben benne van a félelem. Eltelt hat év, akkor nagyon jó tapasztalataim voltak, most már azért látom a változást ott is, akárhányszor vissza-vissza térek, hát ettõl félünk. Egészség legyen mind a babának, mind nekem és utána a többit majd szép fokozatosan.

Mv.: - És itthon mit kell csinálnod, illetve mit nem szabad csinálnod emiatt, hogy nyitva vagy már?

- Hát végül is megerõltetni, most már arra vigyázni kell, hogy ne erõlködjek igazán túl sokat, de hát én egy olyan izgõ-mozgó valaki vagyok, úgy hogy ezt egy kicsit nehéz megállni, de oda kell figyelnem és komolyan kell most vennem azt hiszem.

Mv.: - Hát igen, mert a kisfiad az nyilván ugyanúgy szeretne anyázni, egy kicsit ölbe ülni, vagy vedd fel. Tényleg felveszed még a kisfiadat?

- Nem, nem. Ez a felvétel nálunk úgy volt, hogy sokat babáztunk, persze igen, de korlátoztuk már az elejétõl fogva, tehát mikor õk picik voltak sem igazán volt az a kikapkodás sem a kocsiból, sem a kiságyból és ez úgy nagyon jó, mert azt hiszem nekik is így kényelmes és nekünk is így kényelmes. Ettõl a szeretet ott van.

Mv.: - Fürdeni fürödhetsz fürdõkádban, vagy inkább zuhanyozol?

- Én nagyon szeretek tusolni, bár fõleg a másik oldalát is, mikor úgy ......... az ember a fürdõkádban, de lehet, tehát nincsenek korlátozások.

Mv.: - Mi az, amit most nem csinálhatsz még ezen kívül, hogy nem emelgeted, tehát mi az, amitõl tiltva vagy?

- Igazán nem vagyok eltiltva, az hogy nem emelgetek és a hajolás. Többet kell felpolcolt lábakkal pihentetnem amennyire csak lehet és erre módom van. Akkor egy kicsit pihenni, félre vonulni, de hát ezeket mindig a körülmények befolyásolják. Megtesszük azért és odafigyelünk.

Mv.: - És a férjed?

- Hát õ nagyon családcentrikus, hála Istennek imádja a gyerekeket és, hát én azt hiszem, hogy nem történt olyan változás. Õ is nagyon tele van várakozással, nagyon szereti a gyerekeket. Õ elõbb szeretett volna, mint ahogy én szántam rá magam az elsõre is, úgy hogy én azt hiszem, hogy itt nincs különösebb probléma.

Mv.: - Ha jól emlékszem akkor nem így hordtad a hajad régebben.

- Igen, most egy kicsit, ez is természetesen a terhességnek tudható be, megváltozott a hajam állaga is, minõsége mindenképpen. Fogynak a vitaminok, de azt hiszem, hogy ez majd helyre hozható a késõbbiek folyamán. Most egy kicsit azért persze, hát zavar, mert minden nõt azt hiszem zavar, hogyha a külsejére ránéz, de tudjuk, hogy változásokon megyünk keresztül, ezek a változások késõbb is meg fognak változni az állapot amennyiben elmúlik, és akkor majd mindent megteszünk annak érdekében, hogy helyrehozzuk.

Mv.: - De mi, törik a hajad, vagy ritkul?

- Töredezik a hajam, nagyon kiszáradt a hajam, így van, kócosodó sokkal jobban, mint az elõtt volt. Ezt tapasztaltam az elõzõ terhességemnél, és teljesen tönkre ment a hajam. Most talán annyira nem vészes, de biztos hogy helyrehozható, tehát annyira nem aggaszt, tudom, hogy ez egy múló állapot.

Mv.: - Olyan érdekes, hogy én amikor vártam a kislányomat az én hajam pedig õrületesen nõtt. Sûrû volt, erõsebb és hosszabb. Nagyon gyorsan megnõtt, aztán amikor eltelt az idõszak, akkor ugyanolyan lett, mind amilyen most.

- Én a körmeimmel voltam így, hogy nagyon gyenge körmeim voltak, mindig körömerõsítõt használtam, most pedig hatalmasra nõ, úgy hogy folyamatosan kell kezelnem, vágnom. Tudom, hogy ez is mind változásokon megy keresztül és ez is meg fog változni, amennyiben a szülés lezajlott.

Mv.: - A szád is szárazabb, ugye?

- Igen, mondjuk az én bõröm elég világos, fehér bõrû vagyok, úgyhogy hajlamos a száradásra. De most érzem ezeket a változásokat, úgyhogy sokkal több folyadékot fogyasztok, kálcium, illetve ilyen pótlásokat, ez természetes, amit a szervezet jobban felél, majd a végén aztán talán helyre áll.

Mv.: - Meg ahogy most beszélsz, itt a szád környéke egy kicsit úgy fehéredik, ahogy beszélsz, alatta meg olyan piros.

- Ez egyelõre nem tûnt föl, de majd megnézem a tükörben. Tényleg ezt nem vettem észre. Minden nap változásokon megyünk keresztül és biztos, hogy még lesznek külsõ változások, de szerintem, ha nem múlik, akkor úgy is teszünk ellene valamit, vannak megoldások, azt hiszem a nõknek rengeteg lehetõsége vannak, hogy vissza szépítsék magukat. Egyelõre, most a terhességgel foglalkozom igazán, hogy a babának minden meglegyen a táplálkozásban is, aztán majd utána ráérek magammal.

Mv.: - Létezik az is, hogy a terhességgel kapcsolatos az anyajegyek számának a gyors emelkedése, tehát hogy hirtelen egyre több anyajegy lesz?

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Ez egy nagyon érdekes dolog. Valóban, hogy az anyajegyeknek a száma szaporodik, mert egy olyan hormon rendszer is beindul a terhesség alatt, ami a meglévõket nagyobbítja egy picikét, elmélyíti a barnaságot, ahogy szokták mondani a kismamák, hogy ez nem volt olyan barna, de most barnább lett, és valóban szaporodik a száma, valóban így van, sõt olyan érdekes ...

Mv.: - És akkor ezt el kell fogadni, vagy érdemes tenni, hiszen azért ez egy kilenc hónapos periódus.

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Igen, szóval az alatt semmit nem csinálunk, tehát a terhesség ideje alatt nem foglalkozunk vele. Ha meg is jelenik a kismama és panaszkodik rá, arra, hogy valóban szaporodtak, azt szoktuk mondani, hogy nyugodtan várja meg a terhesség végét, szoptatás végét, és ha olyan helyen nõtt ez meg, ami irritációnak van kitéve, akkor érdemes utána, preventív, tehát megelõzési célzattal sebészeti úton esetleg eltávolítani az a megnagyobbodott anyajegyet, épp bõrrel és utána szövettani vizsgálatot végezni az anyagból. Tehát ezt azért hangsúlyozom, mert ez a szakszerû beavatkozása az anyajegyek eltávolításának, tehát mindig hagyományos, szikével és szövettani vizsgálattal, akkor nyugodt lehet az illetõ, hogy amit kivettek az épp területbõl lett kivéve, és biztos, hogy negatív a szövettan, hiszen ez egy igazolás. Na most érdekes módon nem csak az anyajegyek szaporodnak, hanem a nyak és a hónalj, lágyék körül, tehát a hajlatokban a pici, apró kis kocsányos, kis fehér, vagy a bõrrel megegyezõ színû kis növedékek is szaporodnak. Azt szokták elmondani az anyukák, kismamák, hogy elõtte semmi nem volt ott, és a terhesség alatt azt veszik észre, hogy mintha grízzel lenne beszórva a nyakuk, tehát odanyúlnak és érzik, hogy ott valami van, majd aztán a kilenc hónap alatt természetesen növekszik, akkor némelyik egy kicsikét kocsányossá válik, és hát a terhesség után már a szoptatás alatt rendkívül zavaró is szokott ez lenni. Ezeket minden további nélkül, akár lézerrel, vagy kaucerrel el lehet távolítani. Érdekes módon ez is a hormonális változásnak a következménye.

Mv.: - De hogyha ez nem annyira zavaró, csak érzékelhetõ, hogy egy picit grízes, akkor az törvényszerû, hogy szülés után ez szépen újra eltûnik, úgy, ahogy az elõtt sem volt?

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Nem, érdekes módon nem tûnik el, szóval nagyon érdekes, magától nem tûnik el, sõt szaporodni szokott, tehát õk aztán ezt tudják és érzékelik a kismamák és zavarja õket természetesen.

Mv.: - Akkor utána már nyilvánvalóan bõrgyógyászhoz kell menni.

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Igen, tehát el kell menni és le kell venni, hát ez egy kozmetikai kis beavatkozás, tehát nem egy nagy dolog.

Mv.: - Nyomot nem hagy?

Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Nyomtalanul el lehet távolítani.

Szabó Éva: - Balázs tudományosan megalapozott csecsemõ volt. Percnyi pontossággal kapta a reggeli szopást és a tiszta pelenkát, késõbb a gyümölcspépet és a fõzeléket. Igaz már a születésével rácáfolt a szakirodalomra. Hétfõn még az orvosi vizsgálat szerint is három hét múlva kellett megszületnie, de õ kedden reggel megérkezett, pedig még a jóslófájásokig sem jutottam el az anyák könyvében. Ami a napirendet illeti nem bizonyult rossz alanynak. Ette a spenótot, meg a sárgarépa fõzeléket is példás buzgalommal, egészen addig, amíg az emberi jogok védelme alá nem került. Akkor úgy döntött, ez három éves korában történt, hogy elég volt a fõzelékbõl, én meg úgy, hogy néhány fõzeléket lehet nem szeretni, de a többibõl legalább egy kanálnyit meg kell enni, már csak azért is, mert nagymama, akinél elég sok idõt töltött vidéken, kezdte unni a dolgot. A tökfõzelék már a harmadik volt azon a héten, amit nem kívánt, amikor pofont ígértem neki, ha nem eszik egy kicsit belõle. A pofont választotta. Már csak a pillanatnyi tekintélyem miatt is megkapta, de ez a tökfõzelék helyzetén mit sem változtatott. Az enyémen sem, egyelõre. Harminc évvel késõbb õ gyõzködött a lányával fõzelék ügyben, még mintha a szöveg sem sokat változott volna. Egy pofonra beváltható mondta, amikor már minden érve és a türelme is elfogyott, de Zsuzsi meg a fõzelék csak konokul nézték egymást. Ezúton a pofon elmaradt, nõt nem üt meg egy magára valamit is adó férfi, mi meg csak összenéztünk. Lehet, hogy ez az egész a tökfõzelék bosszúja a tejföllel, kaporral, feltét nélkül? És megadtuk magunkat.

Mv.: - Sok szülõ a gyerekeket is óvja, meg önmagát is a K betûs fõzelék féléktõl, mert hogy az puffaszt, mert hogy az annyi féle problémát okoz, ha lehet inkább kikerülik.

Gálné Labáth Katalin dietetikus: - Értékeket kerülünk ki és nem is lehet így megközelíteni a dolgot, mert a krumpli is K betûs és a zöldborsó pedig Z betûs és a zöldborsó is igen magas rosttartalmú és éppen egy epebetegnek lehet hogy gondot jelenthet, vagy egy öregedõ zöldbab, ami szintén Z betûs, tehát ne is induljunk ki a betûkbõl, hanem a fõzelékfélékre gondoljunk. A gyerekeknek semmiféle fõzelék nem ártalmas, ha az friss, fiatal, zsenge. Mondjuk egy éves kor fölött, mert azért jobban odafigyelünk egy éves ........

Mv.: - Tehát karfioltól, karalábén át, káposztákon át, kelkáposztáig mindet lehet egy éves kor után ...

Gálné Labáth Katalin dietetikus: - Mindent, csak szépen fokozatosan beépítve. Egyszerre csak egyet, oda figyelve, hogy hogy reagál rá. Ha a gyermeknek egészséges az emésztõ rendszere, akkor nem fog puffadni, viszont nagyon jót tesz a bélmûködésének ez a sok rostos fõzelék. Most az idõsebbeknél ott már azért megkérdõjelezhetnénk, pláne, hogyha valamilyen problémájuk van az epéjükkel, gyomrukkal. Még egy idõsebb korosztályban általában szokott gondot jelenteni, tehát nem véletlenül mondják ezt, hogy én nem bírom a káposztát, nem bírom a karfiolt, nem ez, nem bírom azt. Személye válogatja, mert elõfordulhat ez nagyon egyedi dolog, nem is a rost, hanem az ezeknek az illóolaj tartalmuk az, ami gondot jelenthet.

Mv.: - Tehát ne szedjük le?

Gálné Labáth Katalin dietetikus: - Ne szedjük le, vagy van egy ilyen módszer, hogy idõnként a fedõt vegyük le és öblítsük le, mert a gõzbe lecsapódik az illóolaj tartalom. Mindenkinek ki kell tapasztalnia mit bír, vagy mit nem és hogy egy bizonyos kor után mennyi az a puffadás esetleg, amit õ el tud viselni azért, mert viszont más szempontból jók ezek a zöldségfélék.

Mv.: - Tehát a felnõttekre más vonatkozik, a gyerekeknél ne különítsük el a K betûs zöldségféléket.

Gálné Labáth Katalin dietetikus: - Nem, nem, nem kell, de az nagyon fontos, hogy a gyerekeknél odafigyeljünk, hogy fiatal és zsenge termések legyenek, mert azért egy szálkás zöldbab, vagy egy öreg káposzta, a torzsa, tehát gyerekeknél érdemes kivágni, vagy a kelkáposztának is inkább a belsõ leveleit, szóval ilyesmire figyeljünk oda a kisgyerekeknél.

Mv.: - Nagyon-nagyon gyakori kérdés az, hogy vajon lehet-e terhesen szoptatni, és meg mondom azt is, nõgyógyászok bizony igen keményen szoktak szólni ellene, mondván, hogy az anyai szervezetnek a terhesség idején már szüksége van arra a fajta védelemre, az erõknek egy olyan összpontosítására, ami ellene mond annak, hogy szoptathassanak. Ugyanakkor azt hallom mamáktól, hogy amikor betartották, akkor bizony nagy meglepetések érték õket, igen nagy megrázkódtatás volt a nagyobb gyereknek, aki adott esetbe hét-nyolc hónapos, vagy másfél éves, az hogy hirtelen megtörtént az elválasztása. Mi ezzel kapcsolatban az álláspontod?

Szõdy Judit pszichológus, szoptatási tanácsadó: - Hát nekem az, hogy a terhesség alatti szoptatás hirtelen abbahagyása az csak kizárólag nagyon komoly orvosi indok mellett javasolt, ugyanis azt elmondtad, hogy a nagy gyereket is megviseli, de az anyát is lelkileg is testileg is ugyan így. Komoly lelkiismeretfurdalása is lesz, és akár még a kicsi magzata ellen is fordulhat valamennyire legbelül emiatt. Én azt tudom sok ismerõsöm tapasztalatai alapján, hogyha az anya kiegyensúlyozott, ha lehetõsége van, hogy jól táplálkozzon, hogyha lelkileg is rendben van, akkor a további szoptatás nem veszélyezteti a magzatot, tehát kisbabát, s hát fõleg, ugye általában ez akkor szokott elõfordulni, amikor már az újabb terhesség, amikor már a nagyobb gyerek azért nagyocska, tehát nem csak kizárólag anyatejen él. Viszont a napi rutinjához meg a lelki békéjéhez az hozzátartozik, hogy szopjon valamennyit, mert hogyha nem kizárólagos a szoptatás, akkor az anya és a magzat egészségét az biztos, hogy nem veszélyezteti.

Mv.: - Persze azt is hallottam én már, hogy mondta el édesanya, onnan tudtam meg, hogy újra terhes vagyok, hogy a nagyobbik leállt a szoptatással. De hát ezt végül is tudni, megváltozik ilyenkor a tejnek az íze. Igaz ez?

Szõdy Judit: - Elképzelhetõ, hogy hormonális hatásra megváltozik, vagy az íze, vagy az illata, tehát én is ezt többször hallottam már, hogy abbahagyja a nagyobb gyerek a szopást ilyenkor, vagy az újabb terhesség elsõ harmadában, vagy pedig azt nagyon sokszor hallottam, hogy szülés elõtt, amikor a kolosztrum újra elkezd termelõdni és akkor az már nem ízlik a nagyobb gyereknek, úgy hogy akkor hagyja abba még azt a pici szopást is, amit eddig megtartott. De nagyon sokszor hallom, hogy mostanában is, ez elég meglepõ, mert itt Magyarországon nem volt divat, hogy már megszületik a kisbaba és mellette szoptatja a másikat is anya néha, tehát összebújnak és szopnak. És erre az egyik ismerõsöm azt mondta, hogy igazából most õ ezt úgy fogja fel, hogy nem tejtestvérük van, mert hogy az elsõ gyereknél sokat fejt és volt egy tejtestvérük, hanem a nagyobbik gyerek minden szoptatás után egy kicsit segít kiüríteni neki a mellét, tehát ez végül is szemlélet kérdése, hogy hogy fogja föl a dolgot az ember.

Mv.: - Leküzdte a féltékenységét adott esetben, ugye?

Szõdy Judit:- Igen, talán ez is segíthet, hogy végül is nincs kizárva ebbõl az intim közegbõl, de ez is egy olyan dolog, hogy nem kell kikiáltani gonosz anyának, aki elválasztja az új kisbaba miatt a nagyobbik gyereket, csak arra nagyon kell figyelni viszont, hogy ez nagyon fokozatos legyen és szeretetteljes, tehát hogy próbáljunk neki mást adni ...

Mv.: - És talán ne mondjuk azt, hogy azért kerül erre sor, mert tudod jön a kistestvéred és most te már nem szophatsz többet, szóval azt gondolom, hogy ezek a mondatok nem hangozhatnak el.

Szõdy Judit: - De különben ez az egész gyereknevelésre nagyon általánosan igaz, hogyha rövid határozott mondatokban magyarázunk el dolgokat, akkor az sokkal többet segít, mint hogyha Ádámtól Évától kezdjük, tehát egyszerûen meg lehet beszélni egy két évessel is ilyesmit.

Mv.: - Amikor már úgy nagyobbacska gyerek voltál, akkor is születtek ugye testvéreid? Akkor ezt hogyan fogadtad? Melyik kistestvéred születésére emlékszel?

- A Hajnal és a Cecília........

Mv.: - Akkor mennyi idõs voltál?

- 9 és 10. Hajnal éppen akkor született meg, mikor az apa bent volt és várta a Hajnát, én meg itt ...... aki itt vigyázott ránk, a telefon szólt, hogy megszületett az ötödik kistestvérem. Mindenki nagy örömmel cigánykereket hányva, örömmel kiabálta, hogy megszületett a Hajnal.

Mv.: - Készültél erre? Hogyan készültél magadban, hogy most akkor egy újabb kistestvéred lesz?

- Tervezgettem mit lehetne csinálni vele.

Mv.: - És mire gondoltál?

- Ha sír, akkor el lehetne dajkálni. Kezembe kell fogni, hogy ringassam. Elképzeltem, hogy mit lehetne neki megmutatni, tanítani. Én örülök, hogyha születik kistestvér, legalább....... lehet csinálni így közösen. Több programba együtt járunk, akkor ugyanazt a játékot játszhatjuk együtt, és mindig olyan aranyos, a legkisebbek a legaranyosabbak, azért is, mert olyan aranyosak ahogy beszélnek, meg ahogy eljátszanak, meg ahogy el akarják magyarázni nekem, hogy mit akarnak.

Mv.: - És valamikor okozott számodra az gondot, hogy több kistestvéred van, akik azért a te nagyfiús dolgaidba majd belezavarnak, hozzá nyúlnak a te játékaidhoz, komolyabb dolgaidhoz?

- Nem, nem, hát talán ......... mivel én már itt vagyok nagyobbik és amikor kicsi voltam akkor ez is volt, akkor még igaz féltem.

Mv.: - Féltél? Mitõl?

- Hát az, hogy az Ábel nem hagy engem békén, vagy a kisebbik testvérem, aki mindig elveszi a játékaimat, de most már megszoktam. A Mercinek oda adom a játékaimat, hogy játsszon nyugodtan, engem nem zavar, hogy mi történik most vele.

Mv.: - Ha olyan dolgokhoz akarnak nyúlni, amihez te nem szeretnéd, akkor tudod, hogy hogy kell nekik úgy mondani, hogy ne legyen belõle purparlé?

- Igen, igen. Megmondom, hogy nem szabad, nem jó dolog, hogy neked ez veszélyes is lehet, ilyeneket mondogatok nekik. Sok dolgot tudunk együtt csinálni és hogyha valamelyikünknek segítség kell, vagy valamit kell segíteni rajta, akkor többen is tudunk segíteni, illetve nem csak egy ember. Ha csak ketten vannak testvérek, akkor lehet hogy nem ér rá az az egyik ember, vagy hogyha egy gyerek van, ......... hogyha többen vagyunk az a jobb, hogy együtt tudunk dolgozni.

Mv.: - Te szoktál abban segíteni, hogy a kicsikre vigyázol, vagy nekik segítesz, hogyha valamit nem tudnak megcsinálni, vagy valami játékot nem tudnak összerakni?

- Igen, játékot azt nem annyira, mert a Kinga az, aki nagyon sokszor ......... segít a Hajnalnak meg a ........., de többször van az, hogy figyelni kell a kicsikre, az igen.

Mv: - Nincs olyan, hogy azt gondolod, hogy jaj most akkor nekem kell rájuk figyelni, most éppen olyan szívesen olvasnék egy könyvet, vagy bármi más csinálnék, és most megint a kicsikre kell vigyázni.

- Van, amikor éppen tanulok, és éppen ............. pont félbe szakítanak a tanulásban, hogy figyeljem a kicsiket, de nagyrészt szeretem is, mivel akkor egy picit ki is lehet kapcsolódni így.

Mv.: - Másban is szoktál segíteni? Megvan, hogy kinek mi a feladata?

- Idõnként be van osztva, de van nagynénikém, akinek szoktam besegíteni a tolókocsiba, meg kisegíteni, mert az egyedül nem tudja ezt, és ezt is szoktam, meg szoktam elmenni bevásárolni, meg akkor levágni a füvet.

Mv.: - Nincs ennek egy rendje? Egy napirend, vagy házirend, hogy kinek mi a dolga?

- Nincs, nincs. Mindenki amikor kell csinálni, akkor szólnak, hogy ezt csinálja meg, azt csinálja, elkezdi a füvet vágni, jaj most nem akarok füvet vágni, mert olyan hosszú idõ és akkor azt két óra alatt levágom a füvet, észre se veszem, hogy levágtam ilyen gyorsan a füvet.

 


 

Szakértõink
  e-mail

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?