Vendég a háznál
2001. május. 23.
Kossuth rádió, 13.05
- Jó napot kívánok. Egy nagymama vagyok és szeretnék azzal a
bõrgyógyász doktor nénivel beszélni aki errõl a guruló szemölcsrõl,
amit az uszodába összeszednek a gyerekek. Arról
beszélni, hogy mit lehet ezzel kezdeni, mert az unokámnak, 11 éves
kislány, egy éve kötelezõ úszni járni neki az izületei miatt
és egyre több van a popsiján, a bevágásnál tele van ilyen szemölcsökkel.
Hol nagyobbak, hol kisebbek és már amikor fürdik néha megsérül
és bevérzik és ilyen vérre hulló fecskefüvet ajánlottak a bio
boltban, azzal is kenegetjük és nemhogy múlna, hanem még egyre több
lesz.
Mv.: - Orvos látta õt?
- Még nem mentünk bõrgyógyászhoz, mert azt mondták, hogy ez
hatásos. Ezzel két-három hétig napjában többször be lehet
kenni, de hát semmit nem segít és én azt tudom csak, hogy ezt leégetik,
ami hát azon a ponton bizony elég fájdalmas dolog és azért
szerettem volna bõrgyógyász doktor nénit megkérdezni, hogy
van-e valami más megoldás, mert ha volna kenõcs vagy valami olyan
ami leszárítja ezeket nagyon szívesen inkább azt választanám.
- Jó napot kívánok, B. Jné vagyok. Lenne egy bõrgyógyászati
probléma. Szeretnék többet tudni a vírusos szemölcs vagy
uszodabetegség.
Mv.: - Uszodaszemölcsnek szokták a szülõk hívni.
- Igen. Mind a két unokám elkapta.
Mv.: - Bizony ez nem ritka.
- És semmit nem tudunk róla. Járunk bõrgyógyászati kezelésre
és van, és van, és egyre több és mindig máshol.
Mv.: - És mit csinálnak vele?
- Hát kaptunk egy ilyen rázókeveréket, ezzel kenegetjük és
mikor megyünk vissza kontrollra akkor volt úgy, hogy - nem tudom jól
mondom - leégették. És hát most megint kellene visszamenni, de
nincs javulás. Hogy mit rontunk el.
Mv.: - Gyerekbõrgyógyászaton jártak?
- Gyerekbõrgyógyászatra járunk, igen.
Dr. Nagy Éva bõrgyógyász: - Az uszodaszemölcsök a
muluscum contagiosum, ez a latin neve, gördülõszemölcsnek is
szokták hívni, a világ legegyszerûbb dolga.
Mv.: - De megkapni is.
N.É.: - Természetesen, hiszem mostanában úgy is van, hogy a
gyerekeknek a testnevelési órájuknak egy része uszodában
zajlik és ott megszerzik a gyerekek. Akinek hajlama van rá.
Kis úszópalánták vagy vizipólósok, hát azoknak szinte hemzseg
a testük valóban a muluscumoktól. Na most amikor megjelenik az
elsõ vagy második, olyankor nem szoktak elmenni a szülõk a bõrgyógyászhoz,
mert arra gondolnak, hogy elmúlik magától vagy esetleg lehet
kenni ezzel a bizonyos vérre hulló fecskefûvel. Na most felhívom
a figyelmet, hogy ez nagyon jó, ez vérre hulló fecskefû, de nem
erre. Ez az úgynevezett laposszemölcsökre jó, a peruca plánákra.
De ezt biztos, hogy nem fogja elmulasztani, hanem ezt nem égetni
szoktuk, hanem két perc alatt le lehet szedni, azért is hívjuk gördülõnek
mert ki lehet gördíteni a bõrbõl. Tehát egy folmann kanál, az
egy speciális, egy kicsit ilyen élesebb, öblös kanálka, amivel
pillanatok alatt végigszaladunk a testen és ahol látunk szemölcsöket
azokat szépen rányomva gyönyörûen kifordítjuk a helyébõl.
50-et is lehet, semmi probléma. Tulretillel szoktuk fagyasztani,
tehát, hogy egy kicsit elzsibbasszuk a bõrét a gyereknek.
Mv.: - Nem hagy nyomot?
N.É.: - Semmi nyomot nem hagy.
Mv.: - Csak azért, mert hogy ha 10-20-at le kell szedni és két
hónap múlva újra összeszedi a gyerek.
N.É.: - Picikét vérzik, és akkor utána tetránporral behintjük,
leragasztjuk és akkor már este mama leszedheti a ragasztást. A
nagyobbakat, amiket tényleg elhanyagoltak és hosszabb idõn
keresztül ottmaradt, azokat esetleg több napon keresztül kell
ragasztgatni, ápolgatni, de a picik azok egy pillanat alatt eltûnnek.
Nos a gyerekek már tudják. Hogy ha egyszer ezen végigmentek,
akkor õk tudják, hogy ha legközelebb ilyet találnak magukon,
akkor rögtön szólnak a papának vagy a mamának és akkor már jönnek
is el. Eggyel még nem is, hanem kettõt, hármat összegyûjtenek,
tudják, hogy ez nem fáj, ez egy rutindolog és ha nem szedjük le
egyre több lesz és akkor tényleg kellemetlen, mert mondjuk a
farpofák között vagy a lágyékban ez valóban nehezebb leszedni
és nem akarom elkeseríteni a szülõket, de az arcra és a szem köré
is mehet és olyankor viszont sajnos már általában a gyereksebészhez
szoktuk elküldeni a gyerekeket, mert hát muszáj egy
ilyen felületes altatást csinálni, mert nem lehet leszedni, tehát
azt nem viseli el a gyerek, ez természetes.
Mv.: - De hát akkor ez sokéves program is lehet bizonyos családoknál.
N.É.: - De csak érdekes módon, például testvérpárból is
az egyiknek van, a másiknak nincs, tehát kell egy bizonyos egyéni
fogóképessége a vírussal szemben a szervezetnek. Esetleg az
ellenállása nem olyan jó neki, mint a testvérének. És õ
megkapja. Na most ha egyszer megkapta épp ezért van, hogy amit már
leszedtem az nem jön vissza, de új jöhet.
Mv.: - Akár ugyanott?
N.É.: - Vagy mellette vagy máshol. Tehát oda kell rá
figyelni, hogy ezeket a kis csillogó bõrbõl kiemelkedõ kis félgömb
szerû képzõdményeket, akármilyen picike vegyük le, tehát nem
szabad otthagyni. Pláne például edzésre járnak. Rengeteg gyerek
van, aki aztán vizipólós lesz vagy versenyúszó lesz és ezt
õk tudják, hogy ha ilyen van, akkor jönnek leszedem, egy napot
kihagynak az edzésbõl és utána már mennek el.
Mv.: - És ez akár tizenéves, huszonéves korban is ugyanígy
reagál a szervezet vagy elmúlik, tehát egyszerûen immunis lesz
egy idõ után?
N.É.: - Elmúlik. Persze. Csak érdekességképpen mondom el,
hogy volt nekem olyan család, ahol a papa is megkapta, azért mert
egy kádban fürdött a gyerekével.
Mv.: - Akkor reménykedhetnek abban, hogy néhány év múlva
lehet, hogy elmúlik.
N.É.: - Biztos, hogy elmúlik, persze.
  
- Az ekcémával kapcsolatos kérdésem lenne. 8 hónapos a
kisfiam, négy hónapja van ekcémája, a bõrgyógyász szerint ez
veleszületett ekcéma. Két krémet is kaptunk, ezek cortison
tartalmú krémek azt tudom, de azt hallottam, hogy az asztmát
okozhat, igaz ez?
Dr. Török Éva bõrgyógyász: - Nem, szó sincs róla, úgy
hogy ez valami téves információ. Azt lehet mondani ez még
asztmaellenes is, ha fölszívódik, de szerencsére nagyon kevés
szívódik fel. Úgy gondolta aki ezt magának mondta, hogy az
asztma és az ekcéma, a régiek azt mondták, hogy ellentétes,
hogy az ekcéma javul, akkor az asztma kiújul, de errõl szó
sincs, nyugodtan használja ha kell. Ezek olyan krémek, amit
kisbaba is kaphat.
- Köszönöm szépen. A másik dolog ami még érdekelne, a
napsugár az milyen hatással van az ekcémára?
T.É.: - Hát általában jó hatással, de hát egy ilyen kisbabát
csak nem akar kitenni a napra.
- Nem, nem, csak azzal biztattak, hogy azért nyáron majd
teljesen elmúlik.
T.É.: - Így van, de csak szûrt napon lehet ugye, mert a
visszavert sugarak is elegendõek az ekcémának, úgy hogy nehogy
kitegye õt napozni.
- Nem, semmiképpen.
T.É.: - De javít rajta.
  
Jó napok kívánok. T. R. vagyok. Én az ügyben keresem Önöket,
hogy esetleg tudnának segíteni abban, hogy én most várnám a második
babát, de nem nagyon akar megfoganni és van-e valami olyan
vitaminkészítmény vagy ilyesmi esetleg elõsegítené, tehát nem
hormonra gondolok, hanem valami más jellegû készítményre.
Dr. Ács Nándor nõgyógyász: - Hadd kérdezzem meg, hogy
mióta szeretne teherbe esni és nem sikerül.
- Hát én egy olyan féléve szeretném.
Á.N.: - Ez még olyan nagy bajt nem jelent. A WHO, az Egészségügyi
Világszervezetnek a meghatározása szerint egy teljesen egészséges
párnál, ahol a férj és a feleség is abszolút rendben van, két
éven belül várható teherbeesés rendszeres házasélet mellett,
tehát az abszolút nem ritka, hogy akár egy évig is nem esik
teherbe és ez semmi bajt nem jelent. Magyarországon az általában
elfogadott álláspontunk az , hogy egy év után már el szoktunk végezni
bizonyos vizsgálatokat, illetve, hogy ha szükséges kezeljük is
ezt a kérdést. Én félév után olyan nagy aggodalomra nem látok
okot.
- Igen, csak nekem van egy másféléves kislányom és õ is úgy
fogant végül, hogy kiderült, hogy nem mindig van peteérésem.
Á.N.: - Hát ha ez akkor így volt, ez most is elõfordulhat,
akkor viszont meg kell csinálni a megfelelõ hormonvizsgálatokat.
- Tehát akkor újra inkább ilyen.
Á.N.: - Tehát én nem azt mondom, hogy hormonkezelést:
hormonvizsgálatokat kell végezni, akkor pontosan látjuk milyen a
peteérés, illetve adott esetben az érõ petének vagy a sárgatestnek
milyen a hormontermelése, ami nagyon fontos a teherbeeséshez vagy
aztán a megtermékenyült petesejtnek a beágyazódásához. És
hogy ha tényleg fönnáll ilyen rendellenesség hát akkor azt
rendezni kell és akkor fog sikerülni nagy valószínûség szerint
a teherbeesés. Egyébként általában olyan vitaminkészítmény,
ami a meddõség kezelésében használatos, külön nem ismert,
annyit mondhatok, hogy ha esetleg valami olyasmi miatt fordulna elõ
a teherbeesésnek ez a nehézsége, hogy az anyai szervezet
valamilyen szempontból kimerült, vagy valamilyen tartalékai kiürültek
akkor ezek a komplex vitamin és ásványi anyag készítmények szóba
jöhetnek, de ez inkább csak egy ilyen úgynevezett rásegítés.
De ez önmagában nem fogja megoldani a kérdést.
- Igen, hát én mondjuk azért reménykedem ebben, mert
olyasmit olvastam, hogy az elsõ terhesség után normalizálódhat
adott esetben a peteérés folyamata.
Á.N.: - Igen, ez sokszor így van, hogy megváltozik és utána
rendszeres peteérés fordul elõ, de nagyon sokszor nem változik
semmi. Tehát hogy ha most kifejezetten szeretne ismét teherbe
esni, akkor én azt javasolnám, hogy keresse meg az elõzõ kezelõ
kollegát és csinálják meg ezt a hormonális kivizsgálást.
- Jó. Köszönöm szépen.
  
Kezit csókolom. N. L. vagyok, egy olyan kérdést szeretnék föltenni
amire nem tudom, hogy tudnak-e válaszolni így hirtelen. Van egy
4,5 éves kisfiam és januárban epilepsziás lett, úgy hogy egyik
percrõl a másikra. Idáig nem volt vele semmi probléma. Hát
akkor orvoshoz kerültünk, azóta gyógyszeres kezelése van, hogy
az ilyen pici gyerekeknél ha így fordul elõ, akkor az elkövetkezendõ
életében ez elõfordulhat-e még?
Mv.: - Rendszeresen visszajárnak ugye?
- Igen. És hát most be lett állítva egy gyógyszeradag és
azóta nem volt rohama, csak hát családon belül gondolkodunk,
hogy mi lesz, hogy ha nagyobb lesz, például pályaválasztás,
egyebek. Ha az elkövetkezendõ idõben a gyógyszeres kezelés
mellett nem lesz neki rohama, akkor a gyógyszert azt el lehet-e
hagyni, mert az EEG vizsgálatok alkalmával van olyan vizsgálat,
amikor nem látnak semmi eltérést a normálistól, van olyan vizsgálat
amikor meg látják, hogy a jobboldalon, hát itt jön amit mi nem
értünk, hogy ott van valami.
Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - Az epilepsiának a földerítése
és a kezelése az utóbbi évtizedekben óriási fejlõdésen ment
keresztül. Amit mi így köznyelvi szinten epilepsiának nevezünk
az ma már 8-10, de még nagyobb számú kórképre bontható szét,
tehát nagyon sokféle formája létezik, létezhet az epilepsiának.
A rendkívül enyhe formától kezdve a szinte befolyásolhatatlan görcsökig.
Na most itt, ahogy az apuka elmeséli, itt nem a legsúlyosabb formákban
kell gondolkodnunk, hanem valamelyik, de azért még mindig egyértelmûen
görcsökkel és hát föltûnõ görcsökkel járó formáról
lehet szó. Na most a gyereknek az életkorát figyelembe véve
nem tartom megalapozatlannak azt az optimizmust, ami sugárzik azokból
a mondataiból, ami ezután következnek, hogy ezeknek a problémáknak
a legnagyobb része néhány esztendeig tartó szoros kontroll és
folyamatos, hangsúlyozottan folyamatos gyógyszeres kezelés következtében
8-10 vagy még idõsebb korra elmúlhatnak. Tehát most még õneki
a pályaválasztás vonatkozásában nem kell gondolkodnia, csinálják
nagyon precízen és nagyon pontosan azokat az elõírásokat amiket
az orvosuk és a kontrolloknál mondanak és akkor lehet abban reménykedni,
hogy valamikor 10-12, 14 esztendõs korban egy rossz emlékként el
lehet felejteni ezt az egészet, Most ez természetesen nagyon sok föltételt
és föltételes módot tartalmaz, amit elmondok, de ez az átlagos,
ez az általános, erre lehet számítani.
Mv.: - Lehet valami különleges bánásmódra gondolni egy ilyen
gyereknél, szóval máshogy kell vele bánni mint a többivel vagy
nem?
Sz.I.: - Egyre inkább úgy gondoljuk, hogy nem. Tehát hogy nem
kell különleges rendszabályokat. Na most hát mondjuk a légtornászságot
azt nem javaslom, szóval magasabb fákra azért ne másszon, mert
hogy ha ott lesz rosszul, akkor az kellemetlen következményekkel járhat,
bár ugye a gyógyszert azért szedi, hogy görcsmentes, tünetmentes
legyen, tehát, hogy ne következhessen ez be, de régen óvtuk
ezeket a gyerekeket a sporttól. Na most azoktól a sportoktól
ahol nincs jelentõsége, tehát egy futásnál azért van annyi
ideje, hogy leálljon a futásból, de még az úszásnál is, ha
van ott körülötte valaki és nem egyedül akarja a Balatont átúszni,
akkor még azt is megteheti tehát. Nem szabad korlátozni az életét
nagymértékben, csak kifejezetten azoktól a sportoktól és mozgásoktól.
Hegyet ne másszon, tehát sziklát ne másszon ahol csak magára
van utalva és ha valahol a sziklamászás közepén rosszul van
akkor nincs aki segítsen rajta vagy nehéz rajta segíteni, de egyébként
a sportolástól sem szoktuk eltiltani ma már ezeket a gyerekeket.
Mv.: - Más vonatkozásban ugyanúgy fejlõdik, mint a többi
ugye?
Sz.I.: - Igen, és hogy ha jó a gyógyszerelés, mert azért meg
kell találni egy határt, hogy ne legyen túlzottan benyugtatózva,
tehát az ne rontsa a szellemi teljesítõképességét, de azért
biztosan görcsmentes legyen. Tehát hogy ha ebben a sávban tudjuk
tartani a gyereket, akkor az iskolai teljesítményei is csak
nagyon-nagyon ritka esetben szenvedik meg azt, hogy õneki ez a
betegsége van.
|