:
- Egyre több a balkezes gyerek. Nem mindegyik problémás,
de nagyon sok gyereknél problémát jelent a balkézzel való írás,
vágás és a balkézzel való tevékenységek.
Mv.: - Írást említett itt, de talán már korábban is, már
az óvodában is fel lehet fedezni a balkezes gyerekeket. Miután óvónõként
és tanítónõként egyaránt dolgozott, ezért vannak a
tapasztalatai a kicsikrõl is, a nagyokról is. Ha nem is látom
hogy a gyerek balkezes, akkor is fel tudom fedezni, hogy õ
valamiben más mint a többi?
Gné.B.J.: - Igen, ha például labdát rúg a gyerek.
Tulajdonképpen van balkezes-ballábas gyerek, van balkezes-
jobblábas gyerek, van balkezes- balszemes, ballábas,
balkezes- jobbszemes és így tudnám variálni. Tehát feltûnik
az, hogyha például egy gyerek ballábbal rúgja a labdát. Ha egymás
mellett ül a két gyerek és úgy ül, hogy például nem
szabad a õ balkeze, akkor összeütközik a másik gyereknek a jobb
kezével. Rajzolunk is, firkálunk is hároméves korban. Balkézbe
veszi a ceruzát, balkézzel nyúl a játékért, vagy kínálok
neki egy almát akkor balkézzel nyúl utána. Aki igazából
balkezes, az feltûnik már a kiscsoportban is. Na most mi már nem
szoktatjuk át nagyon régóta a gyerekeket a jobb kézre,
mert ez olyan lenne, mint hogyha nekünk kéne balkézzel megtanulni
mindent.
Mv.: - Mármint nekünk jobbkezeseknek.
Gné.B.J.: - Jobbkezeseknek, tehát ez egy természetes dolog, õ
balkezes, mi jobbkezesek vagyunk, tehát ez ma már nem nyomhatja rá
a gyerekre a bélyeget, hogy õ suta, ugye, balkezes, mert
nagyon ügyessé fejleszthetõ, vagy önmagától is nagyon ügyes
lesz.
Mv.: - A szülõk megijednek ma még ettõl, vagy természetesnek
fogadják el?
Gné.B.J.: - A mai fiatal szülõk már természetesnek veszik.
Igazából õk nem is. Jé balkezes a gyerekem, szóval
valahogy nem is nagyon tûnik fel, de õk ma már nem csinálnak ebbõl
olyan nagy problémát mint régen, mert ez szégyen volt.
Mv.: - Tudjuk, hogy van balkezesek boltja. Melyek azok az eszközök,
tulajdonképpen, amelyek fontosak lennének, hogy a balkezesekhez
igazodjanak?
Gné.B.J.: - A balkezes gyerekeknél az olló az,
ami nagyon fontos.
Mv.: - Nagyon nehéz a balkezes gyereknek a jobbkezes ollóval.
Gné.B.J.: - Nagyon nehéz, mert nem vág. Szóval nem tud vele
igazából vágni. Na most lehet kapni kétfajta balkezes ollót, de
az igazi, amit a balkezesek boltjában lehet kapni, mert annak az éle
is meg van fordítva. Akkor van balkezes bögre. Hát azt mondják,
hogy teljesen fölösleges, mert a fülét arra teszem amerre
akarom, de balkezes óra. Nagyon fontos a balkezes toll. Ugye mert
mi másfelé kanyarítjuk és õ is másfelé kanyarítja. Na most
neki akkor maszatos lesz és összehúzza a papírt, ahogy kerekíti.
Most én nem golyóstollra gondolok, hanem a patronosra, amit általában
elsõ osztályban szoktak kérni a tanítónénik. Én nagyon
rossznak tartom. Tele lesz tintával a keze, pacás lesz, igazából
nem tud avval szépen írni.
Mv.: - De ha kéri a tanító néni?
Gné.B.J.: - De ha kéri a tanító néni akkor a balkezesek
boltjában kell venni egy balkezes tollat és azzal semmi gond nem
lesz.
Mv.: - Azt hiszem a dolog lényege akkor az, hogy a szülõ, ha
maga mondjuk jobbkezes és mondjuk van egy balkezes gyereke, mert hát
ilyen is elõfordul, akkor egyszerûen figyelje, hogy mi az amiben
segítségre van szüksége?
Gné.B.J.: - Igen. Amire oda kéne figyelni az talán az lenne
az, hogy nem mindegy, hogy hogy tartja a füzetlapot vagy a füzetet.
Ugye mi egyenesen tartunk, úgy tudunk kényelmesen írni, de egy
balkezes gyereknek az kell, hogy a lapot egy picikét felfelé kell
fordítani vagy a füzetet. A testtõl bal fele, ellenkezõ irányba
kell tolni és akkor kényelmesen tud írni, mert hogyha így ír,
akkor a gerince, ha egyenesen ír mint a jobbkezesek, akkor a
gerince eldeformálódik mert el kell neki fordítani ahhoz, hogy õ
jól tudjon írni. Tehát hogyha egy kicsikét fölfele toljuk bal
fele a füzetet vagy a papírlapot, akkor õ látja is és a gerince
is egyenes marad és akkor így kényelmesen tud írni.
- Én egy olyan problémával szeretnék Önökhöz fordulni,
illetve tanácsot kérni, hogy a kisfiam balkezes. Most megy elsõ
osztályba és az óvodában a tanító néni bemutatkozó szülõi
értekezletén az egyik tanító néni azt mondta, hogy nincs
balkezes gyerek és át kell szoknia jobb kézre. Hát én egy
kissé megijedtem és azt mondta, hogy nagyon ritka az, hogyha egy
gyerek balkezes. Végül is egy ilyen lyukasztott papírral
indokolta, hogy ha ezt a vizsgálatot, úgynevezett vizsgálatot mi
elvégezzük a gyerekkel és a bal szeme elé emeli, akkor balkezes,
de még az sem isten bizony, és õ szeretné, ha már
átszoktatnánk ezeket a kis törpéket, hogy jobbkezesek legyenek,
mert sokkal egyszerûbb így foglalkozni velük meg írni is.
Mv.: - Én nem értem a tanító néni álláspontját és az
érveit is jó lenne tudni, hogy miért gondolja, hogy ezt meg kell
tenni.
- Azzal érvelt, hogy át kell szokni, valahol megértem, hogy
tényleg nehezebben ír, nem látja, eltakarja, elmaszatolja. De
például nálunk az apuka is balkezes és semmi problémája nem
volt ebbõl kifolyólag és a gyerek annyira balkezes, hogy
egyszerûen én megpróbáltam a jobb kezébe ceruzát adni, de úgy
fogta, mint akinek valami nem tudom milyen csodadolgot tettünk
volna és sehogy se állt az a ceruza a kezébe.
Mv.: - Igen, mert hát ez nem szokása a gyereknek, hanem ez az
agyból vezérelt tevékenysége, hogy õ a bal kezét használja
úgy, mint más a jobb kezét.
- Én végül is teljes erõbedobással tiltakoztam ellene és
nem vagyok hajlandó, de nem tudom, hogy ha õ, mert két tanító
néni az esélyes, választani nem lehet, õk osztják el a
gyerekeket, hogyha pont hozzá kerülünk. Én ettõl félek,
hogy a gyereknek, amúgy is egy lelkizõs, hamar sír, de
pillanatok alatt a lelke össze tud törni, hogyha ebbõl neki,
miután azért már beszéltünk vele, hogy tényleg balkezes a
gyerek, na jó, akkor lehet, hogy nem, de majd még
meglátjuk, hogy ha õ ezt kikényszeríti a gyerekbõl, hát
nem tudom hogy fogja megélni?
Mv.: - Ezt nem szokták mostanában kikényszeríteni, úgyhogy
nagyon kell védeni Önöknek az álláspontjukat.
- Biztosan, mert én a kisfiamon észrevettem, hogy nagyon
ügyes, tehát balkézzel olyan mozdulatokat meg tud csinálni,
kalapálni, apró mozdulatokat, mûszereket bütykölni, amit a két
idõsebb nõvér egyszerûen ahhoz béna szinte, hogy így mondjam.
Õ jobbkezes. Én teljesen normálisnak tartottam, hogy ez a gyerek
balkezes, azt használja, azzal eszik, mindent azzal csinál és nem
láttam hátrányát korábban sem, hogy esetlenebb lenne a
balkezessége miatt és én ezen most teljesen meglepõdtem és
nagyon sok anyuka, aki ezért Veszprémbe hurcolja a gyerekét, mert
azt mondta nem meri vállalni.
Csabai Katalin logopédus, a Beszédvizsgáló Országos Szakértõi
bizottság vezetõje: - Rendkívül megdöbbent az a szakmai
dilettantizmus, amirõl itt a pedagógus árulkodik. Valószínû
valamit hallott vagy valamilyen továbbképzésen résztvett, amit
pedagógusoknak szerveztek, de ennek csak a felét hallotta meg.
Azért gondolom, mert hogy ezt mondta, hogy kilyukasztott papírba
nézzen bele a gyerek és ha balszemes akkor balkezes, ha
jobbszemes, jobbszemes. Óriási tévedés. Ugyanis a szemesség és
a kezesség nem mindig egy oldalon van.
Mv.: - A szemesség azt jelenti...
Cs.K.: - Ez azt jelenti, hogy minden embernek az egyik szeme a
domináns szeme. Na most hogyha például elõrenézünk vagy pedig
eltakarjuk az egyik szemünket, akkor észrevehetjük, hogy térben
vagy akár síkban a betûk, a formák vagy balra, vagy jobbra egy
picit eltolódnak. Tehát nem ugyanolyan szögben, nem ugyanolyan
dimenzióban látjuk, ha szétválasztjuk a két szemnek a
mozgását, tekintetét, mint ahogy egyszerre látjuk a két
szemmel. Na most hogyha a gyerek például balkezes,
elõfordul, hogy és nagyon gyakran elõfordul, hogy szemes ami
egyáltalán nem jelent problémát de szoktatjuk például arra a
gyereket, hogy a bal kezén a mutatóujjával képeket
olvasson, te mutasd, mondd. Balról jobbra ugye, ahogy az
összeolvasási irány is majd történik mutatja, mondja a
kisképeknek a nevét. Nagyon sok ilyen gyakorlatot találunk
például kifejezetten ilyen készségfejlesztõ gyakorlatokat az
olvasás elõkészítéséhez. Valóban a riporternõ jól
fogalmazta meg, amikor azt mondta, hogy az agy vezérli. Na most az
idegrendszer, az agy vezérlésébe beleszólni nem lehet. A
mamának szabad iskolaválasztási joga van. Na most nyilvánvaló
ez vidéken borzasztó nehéz. Itt én azt hiszem, hogy ezt
mindenesetre jelezni kéne az iskolaigazgatónak és azt hiszem,
hogy itt a szülõknek és a testületnek, a pedagógustestületnek
össze kell fognia a gyerekek érdekében.
- Jó napot kívánok, F. Iné vagyok, hallgatom a mûsorukat.
62. életévemben vagyok. Az édesanyám azt mondta, hogy nem
tudták a jobb kezembe adni a csörgõt, mert nem fogtam meg. Mai
napig sem tudok egy kanál levest jobb kézzel a számhoz vinni. Nem
tudom, hogy hogy lehet megtanítani egy gyereket arra, hogyha
a fejlõdése éppen ellentétes. Írok balkézzel, aztán 15 éves
koromban kényszerbõl megtanítottak jobb kézzel írni, de semmit
nem ér, egyszerûen nem érzem az ujjam hegyibe a tût és a kést
nem tudom jobb kézzel fogni. A bal kezemmel tudok csak enni, a bal
kezemmel tudok csak varrni, kést fogni és hogyha bármihez
nyúlok, az biztos egy detektív a kesztyûlevételnél már
észrevenné, hogy balkezes vagyok. Nekem az étkezés a mai napig
nem élmény. Nekem annyit kötötték hátra a székhez a kezemet,
hogy a szép kezemmel egyek, hogy egyszerûen a stanicliból
szívesebben eszem, mint a tányérból, mert ott nem voltam
korlátozva.
Mv.: - Ezek szerint a gyerekkori tiltás az még ma is Önben
van.
- Bennem van.
Mv.: - Rossz élményként.
- Bennem van az, hogy hátra volt kötve és inkább nem ettem
és nem is nyújt élvezetet nekem az evés a mai napig.