- BabaNet
#baba#anya
Babanet - Vendég a Háznál  01.05.09
   Mûsorarchiv
   Mûsortörténelem
   Stáblista

Vendég a háznál
2001. május. 9.
Kossuth rádió, 13.05

 - Jó napot kívánok, én Budapestrõl telefonálok. Nekem van egy kislányom, már lassan kettõ éves lesz és szeretnénk egy testvért neki. Na most ugyanaz a férjem, tehát semmilyen változás nem történt, viszont már lassan egy éve próbálkozunk. Hogy ez egy pszichikai hatás, hogy nagyon szeretnénk a babát vagy esetleg szülés közben történhet ilyenkor valami, hogy megsérül bármilyen szervem, ami miatt nem esek teherbe vagy mit kell tennem érte.

Mv.: - Mert az elsõ az jött amikor úgy döntöttek, hogy jöjjön.

- Igen, igen, a három hónapon teljesen normálisan.

Dr. Ács Nándor szülész-nõgyógyász: - Hát ahogy szokták mondani számos oka lehet ennek. Tényleg elõfordulhat olyasmi, de szerencsére nagyon ritkán, hogy a szülés után például egy gyulladás vagy valami hasonló folyamat okoz a méhen belül vagy a petevezetõkön belül valami elzáródást, de hát azért ez meglehetõsen ritka. Ennek a fennállása ez kiszûrhetõ egy kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal, amit HSG néven szoktak emlegetni. A férfiaknál is nagyon sokszor történhet olyasmi, hogy a spermaszám leesik valamiért. Tehát hogyha egy éven belül nem sikerült most a következõ teherbeesés, akkor több irányba kell elindulni. Elõször is a férjének meg kéne nézetni a spermaképét, Önnél hormonális kivizsgálást kellene csinálni, megnézni, hogy milyen a peteérés. Hogyha ez mind a kettõ rendben van, akkor megcsinálni ezt az átjárhatósági vizsgálatot vagy ezt a kontrasztanyagos röntgent. Amit tetszett kérdezni egyébként ez a pszichés hatás is ismert, tehát akár mondjuk egy fokozott stressz miatt vagy azért, mert nagyon szeretne babát.

- Igen, sajnos ez bennem van.

Á.N.: - Így van, ez nagyon jó egyébként, de ez úgy hat ez pszichés hatás, hogy a peteérés rendellenességét váltja ki és ez viszont a megfelelõ hormonális kivizsgáláson kiszûrhetõ.

- Na most közben nekem volt már egy cisztám és lehetséges, hogy ez a ciszta is azért alakult ki, mert a peteérésbe ez a pszichikai stresszhatás?

Á.N.: - Nézze, a ciszták az olyan dolog, hogy nagyon sok nõnek van cisztája, legtöbbször ezek egy pici és ártalmatlan dolgok, csak most már ultrahanggal ugye mindent észreveszünk és akkor rettenetesen megijedünk. Ezek a maguktól elmúló ciszták ezek azért ilyen ártalmatlan dolgok, de hát hogy ha volt cisztája esetleg utalhat arra tényleg, hogy nincs teljesen rendben a peteérés, de ez ma már hormonvizsgálatokkal gyönyörûen diagnosztizálható.

- És ez a hormonvizsgálat az milyen, hogy történik, vérvizsgálat alapján?

Á.N.: - A ciklus megfelelõ napjain kell a vért levenni és akkor a megfelelõ hormonokat megnézik.

- Igen, és ez ilyen ultrahang, hogy peteérés vagy ilyesmi?

Á.N.: - Az ultrahang az mutatja, hogy peteérés van vagy nincsen, de hogy annak a petének milyen a hormontermelése arról semmit nem mond el, sokkal korrektebb a hormonkivizsgálás.

- És ez így már indokolt egy év után ez a kivizsgálás?

Á.N.: - Hát nézze, ha Önök nagyon szeretnék a teherbeesést, akkor én azt gondolom, hogy nem ártanak.

Mv.: - Egyébként itt utalt a doktor úr a férjére. Nagyon sokat dolgozik például a férje?

- Igen, sajnos sokkal többet mint az elsõ baba elõtt.

Á.N.: - És mit dolgozik õ?

- Ülõ munka, tehát számítógép programozó. És minimálisat mozog.

Á.N.: - Hát ez az, például sofõrbetegség, a herék ugye, ahogy a láb közé be vannak szorítva ez egy fokozott hõhatás, és ugyanez egy ülõ munkánál. Például a sofõröknél szokott elõfordulni és ilyenkor nagyon le tud esni a spermaszám.

- És akkor itt az a teendõ mondjuk az õ részérõl, hogy sportoljon, mozogjon?

Á.N.: - Hát az bizony nem ártana.

- Mondjuk ez amúgyis, igen.

Mv.: - Hát szokott ez a férfiaknál gondot okozni, vajon szívesen vállalkozik egy ilyen vizsgálatra, mit gondol?

- Hú, hát az az igazság, hogy szerintem biztos szívesen vállalkozik, neki inkább... Hogy nála probléma az, hogy tudjuk mikor van a peteérés, tehát napra kiszámítva és akkor érzem rajta, hogy neki nehezére esik együtt lenni velem.

Á.N.: - Ha azt javasolhatom, ezt ne csinálják, hogy most van a peteérés és akkor most legyünk együtt, mert ebbõl nem lesz baba. Legyenek együtt, legyenek együtt, érezzék jól magukat és akkor lesz a baba, ne ilyen kiszámítottan, hogy percre, na most aztán összehozzuk a babát, mert az tényleg nem szokott célravezetõ lenni.

Mv.: - Ebbõl arra következtetek, hogy Ön méri a hajnali hõmérsékletét?

- Igen.

Mv.: - Mióta, egy éve?

- Nem, három éve.

Mv.: - Három éve?

- Igen, tehát még az elsõ baba elõtt is mértem már egy évet, hogy kirajzolódjon elõttem ez a ciklus.

Mv.: - Hát picit talán nagy az odafigyelés, ugye doktor úr?

Á.N.: - Ez kétélû dolog, mert tényleg nagyon jó, hogy ha valaki ennyire odafigyel már a terhesség elõtt és szeretnék ezt a babát. Általában ilyen családokban a legjobb, hogy ha érkezik egy kistestvér, csak egy picit talán azt javasolnám, hogy ne ez töltse ki a gondolatait és ön se úgy próbálja az együttlétet irányítani a férjével, hogy na most aztán sikerülni fog.

- Nem, én igyekszem nem mondani neki, csak gondolom érzi rajtam, hogy most nagyon szeretnénk.

Á.N.: - Nem tudom mit szólna most ahhoz, hogyha most azt javasolnám, egy kicsit hagyja ezt a hõmérsékletmérést, mert hogyha a vizsgálatok meg fognak történni, azok úgyis mindent megmutatnak. Szerintem hagyja ezt a hõmérõzést, de inkább csak pszichés alapon mondom és akkor inkább csináltassa meg ezeket a vizsgálatokat, hogyha szeretné. Szóval nem kell ennyire ekörül forogni.

- Hát igen, ezt így elméletileg tudom, csak egyszerûen...

Á.N.: - Azért mondom, hogyha abbahagyja a hõmérõzést akkor már ön sincs úgy, hogy na most ez pont jó, ez a nap és a férje meg megérzi, hogy miért kell pont akkor.

- Mondjuk én érzem is a peteérést, belsõleg is érzem. Hát köszönöm szépen a segítséget és megpróbálunk mindent.

- Jó napot kívánok. Elválasztással kapcsolatban szeretnék valakitõl tanácsot kérni. Az lenne kérésem, kérdésem, 9 hónapos a kislányom és anyatejjel tápláltam egészen a tegnapi napig amikor is õ azt mondta, hogy nem kér többet a szoptatásból, sírt nagyon és hát nem tudtam ezt mire vélni. Utána felvettük dajkáltuk, úgy nézett ki hogy semmi problémája nincsen, tehát semmije nem fáj, jó hangulata is volt egész nap, ennek ellenére szopni nem akart. Egyik pillanatról a másikra nem fogadja el az anyamellet. Mit lehetne tenni.?

Mv.: - És eddig mennyit szopott?

- Eddig kétszer szopott, reggel és esti elalvás elõtti idõpontban és nem sokat, én úgy gondolom, hogy pár kortyot tudott szopni. Tápszert nem adtam neki idáig egyetlen egyszer sem. Most este megpróbáltuk dajkálás után és egy olyan 10 mokkáskanálnyit elfogadott.

Mv.: - És most tulajdonképpen mi a maga problémája?

- Hát az a problémám, hogy egyik pillanatról a másikra állt le a szoptatásról, hogy tulajdonképpen saját magammal is mi a teendõm, tehát most van tejem még, egyre inkább feszül. Azt mondta a védõnõ, hogy ne fejjem ki mert akkor még több termelõdik, tehát valami módon akkor ezt el kellene apasztani? Csapkod felém, oda se fordul és mintha mondaná, hogy nem, nem, nem. Akkor valószínûleg folyadékot is fog fogyasztani egyéb folyadékot, mert idáig szinte kínszenvedés volt egy pár kanál bármilyen folyadékot neki adni. Megkínáltuk, de mindig kiköpte. Gargalizált vele és utána kiköpte egy az egyben.

Mv.: - Próbáljuk meg kitalálni, hogy mi történhetett. Tehát 9 hónaposan egyik napról a másikra azt mondta, hogy köszönöm nem.

Szõdy Judit pszichológus, a Babanet szoptatási tanácsadója: - Hogyha egyéves kor elõtt tapasztaljuk azt, hogy hirtelen abbahagyja a kisbaba a szopást akkor ezt úgy szoktuk nevezni, hogy szoptatási sztrájk. Most ebben benne van, hogy ez nem biztos, hogy õ teljes mértékben és véglegesen abba akarta hagyni a szopást. Úgyhogy itt az is a kérdés, hogy az anyuka szeretné-e folytatni vagy nem. Hogyha nem, akkor semmi, igazából nincs semmi teendõ, az a lényeg, hogy az õ melle nem feszüljön, tehát azt, hogy egyáltalán ne fejjen, ezt én nem ajánlanám, hanem azt, hogy csak annyit, hogy egy picikét megkönnyebbüljön és akkor lehet hidegborogatással még csökkenteni a tej mennyiségét. Tehát igaza van a védõnõnek, hogyha feji, akkor tényleg szaporodni fog a tej, de hogyha mindig csak egy picit, hogy azért kényelmesen érezze magát akkor könnyebb lesz az átmenet.

Mv.: - Végül is kétszer szoptatott õ most.

Sz.J.: - Igen, tehát olyan rettenetes sok teje nem lehet, tehát ez minden nõnél különbözõ, hogy mennyire érzi teltnek a mellét, esetleg fáj-e vagy nem. Most ha nagyon fáj, akkor például nem is azt mondom, hogy hidegborogatás, hanem egy zacskó fagyasztott krumplit becsomagol egy pelenkába és azt, de ez nagyon hideg, ez tulajdonképpen majdnem jég. Tehát ha annyira fáj, akkor ezt is rá lehet tenni. Hogyha meg nem nagyon kényelmetlen neki, tehát ha elviseli, akkor egyszerûen el fog apadni a teje egy-két héten belül. Ha viszont õ azt szeretné, hogy tovább is szopjon a kisbabája akkor nagyon türelmesnek kell lenni, egyrészt tehát erõltetni, beletuszkolni a szájába semmiképpen nem szabad, viszont elõ szokott fordulni, hogy amikor már félálomban van a baba és akkor teszi mellre az anyuka, akkor elfogadja. Tehát így vissza lehet édesgetni.

Mv.: - Mindennap próbálja meg esetleg ezt a visszaédesgetést?

Sz.J.: - Igen, de amint a gyerek jelzi, hogy õ nagyon nem akarja, akkor hagyni kell. Amit hozzátennék, hogy az ilyen nagyon hirtelen abbahagyásnak lehet oka a például, hogy fogzik a gyerek. Én úgy láttam a saját gyerekeimen, hogy talán az egész állkapcsuk is valahogy... Tehát érezni lehetett, hogy ez a mozgás, maga ez a szopó mozgás, az nagyon kellemetlen.

Mv.: - Mondjuk az az eset következik be, hogy az kislány karakteres, és nagyon következetesen elutasítja a szopást. Egy új helyzet állt tehát elõ, azt mondja a mama, hogy eddig például semmiféle italt mást nem volt hajlandó elfogadni, tehát akkor el kell kezdeni valamire átállítani. Mi legyen itt?

Sz.J.: - Hogy a húsféléket vagy halat eszik már, vagy tojásfehérjét vagy akármi mást állati vagy teljes értékû fehérje, én azt nagyon jól el tudom képzelni, hogyha õ eszik más jellegû állati fehérjét akkor gyümölcsleveket vagy akár vizet is kaphat és pohárból kiválóan iszik már egy 9 hónapos gyerek.

Mv.: - Sima vízre gondolsz vagy forraltra.

Sz.J.: - Hát 9 hónapos korában én nem forralnám fel. Egy 9 hónapos amikor négykézláb mászkál a lakásba és rágja a papucsát, akkor nem hiszem, hogy pont a forralatlan víztõl lesz bármilyen baja.

- Jó napot kivánok nagyon örülök, hogy végre sikerült Önöket elérni, egy kismama vagyok és van egy 16 hónapos kislányom, többször volt náthás fertõzéses, sok antibiotikumot kapott és ez hatalmas hasmenést idézett nála elõ és hát az a problémám, hogy nem tudom, hol lehetne utánajárni annak, hogy a gyerek mire allergiás. Kiütései is voltak és azt állította az orvos, hogy ó hát anyuka ez egy allergia, diétáztassa.

Mv.: - A gyerekorvos nem javasolja, hogy ilyen allargiapróbának vessék alá a gyereket?

- Hát azt mondta, hogy szerinte még kicsi és hogy van egy antibiotikum, amire ez nem olyan erõsen jelentkezik, tehát kicsit gyorsítja fel az emésztését. De hát én azért aggódom, mert két vagy három antibiotikumra is ilyen rosszul reagált.

Nem tudom, hogy ilyen esetben mit lehet tenni, mert most is megint náthás volt, most adták neki az az antibiotikumot.

Mv.: - De változatlanul hasmenés társul hozzá?

- Igen, de enyhébb.

Mv.: - Doktor úr itt ingatta a fejét, mert hogy antibiotikumokra való allergia az nem létezik vagy miért?

Dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: - De létezik antibiotikumokra való allergia, csak itt borzasztó leegyszerûsítõnek érzem a választ. Kapott antibiotikumot, hasmenése támadt, akkor ez biztos allergia. Azt sem tudjuk, hogyha nem kapott volna semmiféle gyógyszert a gyerek, hogy akkor esetleg a betegségnek a második vagy a harmadik napján nem következett volna be a kórokozó következtében hasmenése. A második az az, hogy az antibiotikumoknak egy nagyon jelentõs részénél nem kívánatos mellékhatásként elõfordulhat, hogy a bélnek az egyébként normálisan meglévõ baktériumflóráját is elpusztítja.

Mv.: - Tehát ez akkor nem allergia az antibiotikumra, hanem az antibiotikumnak egyfajta mellékhatása.

Sz.I.: - Nem kívánatos mellékhatása.

Mv.: - De nem mindegyik antibiotikum váltja ki esetleg ezt a mellékhatást.

Sz.I.: - Egyrészt nem mindegyik antibiotikum váltja ki, másrészt pedig gyerekenként is változó a reakció. Na most van egy harmadik tényezõ is, ami még szintén nem nevezhetõ allergiának, hogy vannak olyan antibiotikumok, amiknek a hatására önmagában megnövekszik a bélnek azt úgynevezett motivitása, tehát a mozgékonysága. De minthogyha meggyorsítanám a bélmûködését a gyereknek. Ugye azt is tisztázni kellene, hogy a fertõzésnek a következtében nem alakult-e ki egy úgynevezett másodlagos tejérzékenység. Na most ez megint el fogja rémiszteni az anyukát meg anyukákat, de létezik egy olyan, hogy egy fertõzés következtében a gyerek beleiben a tejet bontó enzimek károsodást szenvednek és akkor megint csak a tejnek az adásától egyszerûen létrejön a hasmenés. Na most ettõl nem kell megijedni, mert aztán amikor meggyógyul a gyerek akkor szép fokozatosan, nagyon lassan vissza lehet szoktatni a gyereket a tejhez és ez még mindig nem allergia.

Mv.: - Nem tartja indokoltnak, hogy itt az allergiapróbáknak nekiálljunk?

Sz.I.: - Hát amikor mindezt, amit én most itt elmondtam kizártuk, végigvizsgáltuk és megtettük az ellenintézkedéseket és azok eredménytelenek voltak, akkor jön az, hogy hát akkor lehet, hogy mégiscsak allergiáról van szó.


 

Szakértõink
  e-mail

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?