B.: - Hallgatói kérdésekre válaszok.

- Jó napot kívánok én a csípõszûréssel szeretnék feltenni egy kérdést. Van egy öt hónapos kislányom, és most jutottam el oda, hogy végül is kértem beutalót a gyerekorvostól de úgy kaptam a kórházban idõpontot, hogy már majdnem 6 hónapos lesz, és úgy gondolom, hogy ez egy kicsit késõi idõpont, és úgy tudom, hogy másfél hónapos kor körül szokták ezt a vizsgálatot elvégezni. Viszont nem tudom, hogy ez mennyire rutinszerû vizsgálat, mert itt Pesten úgy látom, hogy nem igazán foglalkoznak vele.
R.:- Mibõl látja ezt?
- Abból, hogy kérdeztem én annak idején, amikor kicsi volt és mondták, hogy nem fontos elvégezni, meg hogyha valamilyen olyan indokot látnak, ami miatt el kell küldeni akkor elküldik, de végül is külön kérdésre adtak beutalót is. Halottam, hogy ez a vizsgálat nagyon alapos, és tényleg csak ultrahangos készülékkel tudják meglátni azokat a kis eltérések, amik gondot okozhatnak, hogy egy orvos ezt meg tudja látásról állapítani, hogy most tényleg fontos elvégezni ezt a vizsgálatot vagy nem? Kicsit megijedtem amikor hallottam, hogy ez milyen részletes és alapos vizsgálat, és hogy neki erre nincs szüksége. Szóval, hogy biztos-e az, hogy nincs szüksége rá?
R.: - Nem szerepelt itt az édesanya a testvérétõl aki egy vidéki városban él, tudja, hogy ez vizsgálat ilyen módon zajlok. Abban a vidéki városban minden gyereket másfél hónapos korban elküldenek és egy ilyen nagyon részletes ultrahangos vizsgálatot végeznek. Itt azon volt meglepve, hogy Budapesten küzdenie kellett azért, hogy egyáltalában elmessen. Kell nem kell, maga elküldi-e a gyerekeket, mi a helyzet?
- dr. Szamosfalvi Imre gyermekorvos: Tapasztalatom az, illetve hát az ortopédiának a gyakorlata az, hogy egy valódi csípõficamot gondos vizsgálattal, és itt nem ultrahangos vizsgálatot értek alatta, hanem kézzel a legegyszerûbb módon kivitelezhetõ vizsgálattal, akár már két hetes, négy hetes, hat hetes korban föl lehet deríteni. Ehhez még ortopéd szakorvosi képesítés nem kell. Ezek olyan egyértelmû jelek, - hadd ne soroljam most föl õket, tehát föl lehet fedezni, és a gyerekgyógyászati vizsgálatba is tulajdonképpen minden egyes alkalommal beletartozik, amikor egészséges csecsemõ kerül az ember szeme elé, hogy a csípõjét lehetõség szerint vizsgálja meg, hogy fölvethetõ-e a csípõficamnak a gyanúja vagy pedig nem. Az én gyakorlatomról tudok beszélni. Hát én idáig úgy tudtam, hogy ez országos gyakorlat is, hogy kb. egy hónapos korban, annak ellenére, hogy én valahányszor a gyerek a kezembe kerül mindig megnézem azt, kb. 6-8 hónapos korig, hogy a csípõje vajon rendben van-e, de egy hónapos kor körül, ki négy hetes korban, ki hat hetes korban elküldi ortopédiai szakvizsgálatra is a gyereket, de ez még mindig nem ultrahangos vizsgálatot jelent, hanem ez másik orvos tulajdonképpen ugyan azokat a vizsgálatokat, csak nagyobb szakértelemmel, nagyobb gyakorlattal hajtja végre a gyereken. Na most hogyha ez teljesen negatívnak mutatkozik, akkor nem szoktunk ragaszkodni ahhoz, hogy ultrahangos vizsgálat történjen, nincs is rá igazándiból szükség. Na most a három hónapos kor, négy hónapos kor körül régebben röntgen vizsgálatokat csináltak. Mostanában, hogy az ultrahang egyre jobban terjed, inkább ultrahanggal szokták véglegesen lekontrollálni azt, hogy most akkor a gyereknek rendben van-e a csípõje vagy pedig nem. Annak a közbevetésével mondom, hogy közben valahányszor a gyerekorvosnak a szeme elé kerül, vagy a kezébe kerül az egészséges tanácsadáson a gyerek, azért jó na megnézi újra meg újra a csípõjét a gyereknek. Tehát 3-4 hónapos kor körül újra ortopéd szakorvos elé kerül a gyerek, megnézi megint kézzel történõ, úgynevezett fizikális vizsgálattal, és ha szükségét látja akkor ultrahangozza, illetve itt csaknem mindig meg szokott történni vagy röntgen vagy ultrahang vizsgálat, hogy vajon minden rendben van-e a csípõ körül. Most ehhez a vizsgálatsor tulajdonképpen elegendõ mértékben biztosíték arra vonatkozóan, hogy a gyerekek nem fognak nyakra-fõre elhanyagolt csípõficamokkal szaladozni az országban.
R.: - Akkor most végül is mit mond, ha azt mondja a gyerekorvos a mamának, hogy nem szükséges, akkor a mama körömszakadtáig ragaszkodjon, hogy õt elküldjék az ortopédushoz, vagy törõdjön bele?
dr. Szamosfalvi Imre: - Na most hogyha a gyerekorvos gondosan és minden egyes alkalommal megnézi, hogy van-e csípõficamra utaló tünete a gyereknek, tehát megalapozottan õ neki azt mondja, hogy kérem szépen semmiféle csípõficamos tünetre utaló jelet nem látok, akkor nem kell föltétlenül hát egyéb vizsgálatokat végeztetni.

- Én ahol élek ez egy kis város és itt szintén óriási gondok vannak az AFP vizsgálattal, ami azt jelenti, hogy 100 vizsgálatból 50 eltérõ értéket mutat. Ez azt jelenti, hogy 50 nõt hurcolnak meg, tartanak rettegésben azzal, hogy beteg gyereke születik, és ezt konkrétan azért mondom - nemcsak az én példámon, mert végül is ismerõsöm van a családba aki ennek utánajárt, hogy ez miért van így. Egyrészt ez is csak egy szûrõvizsgálat, de viszont a terhesség elõtt is fennáll annak a lehetõsége, hogy az embernek 1 százalék eséllyel beteg gyereke születik, és talán ezt is el kellene mondani minden terhes nõnek, hogy akár van AFP akár nincs, ez a lehetõség fennáll. És utána jön az alfa következõ vérvizsgálat. Az is szintén nem mond biztonságos eredményt, és ezután esetlegesen az amniocentézis van, ami szintén nem 100 százalékos biztonságot ad. Gondolja el, hogy megkapok egy levelet a genetikai laborból, hogy menjek be - ennyi ilyen mondattal, és az ember egyszerûen idegileg kikészül, hogy most mi van, beteg a gyerek, mert azért már annyit olvasott, hogy esetleg nyitott gerinccel születik, vagy ugye Down-kóros lesz.
R.:- Igen.
- Az én esetemben tized százalékkal tért el az érték az alsó határtól. De hát persze az ember nem meri megkockáztatni azt, hogy nem járja végig ezt a borzalmat ami ezzel jár. És amint kiderült a mi városunkban az automata gépsor nincs is beállítva arra, hogy az AFP értéket terhes anyákra szûrje.
R.: - Hanem?
- Hanem van valami magzati daganatos dolog, amit szûr a gép és ezt vetítik át kismamákra. Tehát eleve nem adhat korrekt eredményt az az érték ami egyébként sem biztos.
R.: - Igen na most tudja, mit mondjak erre, hogy akkor mit csináljunk, akkor töröljük el az összes szûrõvizsgálatot?
- Most én hallottam arról, hogy van ennél jobb vizsgálat ami mondjuk költségesebb, de azért ugye van egy vizsgálat, utána egy vérvizsgálat, utána három ultrahang, esetleges amniocentézis. Ezek azért azt hiszem sokkal többe kerülnek mint egy átlagvizsgálat? És a másik pedig az, hogy talán az lenne jó, mert amint utólag kiderült az is, hogy ezt a határértéket az alsót és a felsõt itt ebben a városban egy nõgyógyász állapította meg. Akinek úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy olyan kémiai ismeretei vannak - én tisztelem az orvosokat, de talán nem biztos, hogy õ talán ezt meg tudná mondani, hogy mi az alsó vagy felsõ határ, ami az. Amikor én elmentem egy másik városba, miután elküldtek máshová, és kérdeztem akkor, hogy mondjanak már valamit, hogy mennyi az határ amivel eltérhet alulra, felülre 10-30-20-as értékekkel, mi az. Semmit nem tudtak mondani, hanem csak annyit mondtak, hogy ez a labor olyan értékekkel dolgozik, amivel õk nem. Hát akkor nincs Magyarországon egységes mérési eredmény. Talán valahol ezen is kellene gondolkodni, hogy kiadjunk egy átlagot Magyarországra vonatkoztatva, hogy mi ezt vesszük figyelembe. Ezt nem tudom elhinni, hogy ilyen nincs.
R.: - Én egyre többet tapasztalom a hallgatókkal beszélgetve, hogy ebben az országban nagyon sok ország van, és a gyakorlat rendkívüli mértékben eltérõ. Hogy van, ahány vizsgálati módszer, annyi érték az egyik városban ennyi, a másikban annyi, nincsenek itt sztenderdek?
dr. Rákóczi István szülész-nõgyógyász- Kicsit elszomorító, ez az AFP kapcsolatos hercehurca, úgyhogy lépésrõl lépésre el szeretném mondani teljesen egyetértve a telefonálóval, mert az a hely ahol 50 százalékban kóros, ott valamit kell csinálni, meg kell nézni ez nonszensz. Szóval kóros értékek a szûrõvizsgálatból 5 százalék körül vagy az alatt vannak. Tehát 50 százalékban ez elfogadhatatlan. Kezdjük talán az elején fölvetett kérdéssel. Elõször is a fejlõdési rendellenességek. Valójában kisebb és nagyobb fejlõdési rendellenességeket ha összevetjük, 97 esetben normális egészséges gyermek születik, 3 százalékban pedig valami kisebb vagy nagyobb fejlõdési rendellenességgel. A szûrõvizsgálatokról. A szûrõvizsgálat alapvetõen azt jelenti, hogy valamely módszerrel egy populációt szûrök, jelen esetben terheseket válogatás nélkül. A szûrõvizsgálat nem diagnózis, az csak fölveti azt, hogy valami gyanú van, akkor tovább kell lépni. Jelen esetben meg kell csinálni az ultrahangot, vagy vannak speciális vizsgálatok a magzatvízbõl, de a világon mindenhol anyai vérbõl AFP szûrés végeznek. És itt válaszolok arra a kérdésre is, hogy van-e országos sztenderd. Laboratóriumként bizonyos eltérések lehetnek az abszolút számban. Ezért vezették be az úgynevezett MOM - ezt már gyakorlatilag azt hiszem az országban mindenhol bevezették, de legalább is Budapesten bevezették annak a kiküszöbölésére, nehogy az abszolút értékeket nézzük, össze lehessen hasonlítani, mert az alsó érték valójában eltérhet egy adott laboratóriumnak a saját sztenderdéhez viszonyítva - és mondjuk ebben nincs rossz. De MOM az tulajdonképpen annyit jelent, egyszerûen próbálom lefordítani, hogy az átlagot kétszer megszorozzák, és az életkor figyelembevételével kijön egy érték. Ez az érték akármilyen az abszolút szám, ez az érték a 0,5-2,5 között akkor ez teljesen normális.
R.: - Tehát a mamának azt kell néznie a papíron, hogy ez a MOM ez mennyi?
dr. Rákóczi István: - Ez mennyi. Tehát a MOM. Az 0,5-2,5 fék között van az normális. És ez ha rendesen csinálják akkor ez az érték alá vagy fölé emelkedés nagyon ritkán fordul elõ. Szóval nem 50 százalékban. Mi van ha alatta van, 0,5 alatt. Ha 0,5 alatt van, akkor a mai tudásunk szerint fölvetõdik a mongol gyereknek az esetleges méhen belüli jelenléte. Ekkor szokták javasolni vagy magzatvízbõl, a kromoszóma vizsgálatot. De mondom ritkán fordul elõ. Ha 2,5 fölött van, akkor jön az a betegség szóba, de még mondom csak szóba - mondom csak szûrõvizsgálat. A gerincvelõ nyitottság, és ekkor elõször meg szokták nézni ultrahanggal pontosan a gerincet végig lehet követni, és nem kell az esetek nagy részében amniocentézist végezni, ha gyanú van rá ultrahanggal ezt pontosan nem lehet követni a gerinc épségét akkor szoktak amniocentézist végezni magzatvíz mintát, és abból lehet meghatározni egyrészt az AFP-t, pontosabban egyéb más módszereket. Most olyant is fölvetett a kedves telefonáló, hogy vannak AFP meghatározásra jobb módszerek. Az anyai vérbõl nincs, tehát az anyai vérbõl a világon mindenhol ezt a szûrvizsgálatot használják.
R.: -És nyilván a legegyszerûbb
dr. Rákóczi István: - Tehát még egyszer az AFP ha rendesen csinálják, megfelelõen értékelik, akkor nagyon jó szûrõmódszer, és visszatérünk megint egy olyan problémára, amely állandóan visszatér amikor itt beszélgetünk, hogy igen is le kell ülni a beteggel. El kell mondani, hogy ez az érték ezt jelenti, nem megrémíteni kell, hanem a minimálisra csökkenteni azt, hogy a terhesség alatt valamiféle félelem bújjon el benne, és egész terhesség végéig, míg meg nem szül benne legyen az, hogy esetleg nem egészségesen születik. Tehát a beteg orvos kapcsolat, azt hiszem a legpregnánsabban itt jelentkezik most megint elõttünk, hogy le kell ülni, és hát ha nem magyarázzuk el azt, hogy ez az érték ezt jelenti, azt jelenti, akkor teljes zûrzavar lesz. Ha elmagyarázzuk a páciens megérti, mert én azt hiszem, hogy e szûrõvizsgálatnak a létjogosultságát semmi sem kérdõjelezi meg, hanem az egész interpretálást az eredményeknek az összevisszaságát, és meg kell mondanom, hogy ebben a szakma is hibás.