UTÓNÉVKERESŐ

Balázs

Férfi név.

Eredet: latin, magyar

Jelentése: A Balázs az ismeretlen eredetű latin Blasio családnévből származó férfinév.

Gyakoriság:
A Balázs gyakori név volt a 16-17. században, az első tíz
legnépszerűbb név között volt. A következő században a kedveltsége
csökkent, a 19. században és a 20. század elején csak 1-2 ezrelékben
fordul elő. 1967-ben is csak 218-an kapták ezt a nevet, de a 80-as
években újra népszerű lett, és a 11. leggyakoribb férfinévvé vált. Az 1990-es években igen gyakori név volt, a 2000-es években a 3-8. leggyakoribb férfinév.

Névnap:
február 3.
Névnapi szokások
Magyarországon
Külföldön
Szent Balázs a legenda
szerint egy özvegyasszony halszálkától fuldokló fiát mentette meg a
fulladástól egy tömlöcben, ahová őt is vetették. Az asszony hálából
ételt és egy szál gyertyát vitt neki. Ebből a történetből alakult ki
később a balázsolás néven ismertté vált szertartás, melynek keretében Szent Balázs emléknapján, február 3-án a pap két gyertyát keresztbe téve a gyermek vagy felnőtt álla alatt kéri a szent segítségét és oltalmát a torokgyík, illetve egyéb torokbajok ellen.
A 16. századtól kezdve az alma megáldását is ezen a napon végzeték, mert a néphit szerint az alma orvosság a torokfájásra.
Az iskolások ünnepe volt a Balázs-járás. Ezen a napon az
diákok házról házra járnak és élelmet, alamizsnát gyűjtöttek maguknak és
a tanítónak, valamint hívták a még otthon lévő gyerekeket az iskolába,
ezért is nevezték őket Balázs vitézeinek.
Nyitra megyében az adománygyűjtés közben verset mondtak, majd ezt
követte a Balázs-tánc, és ezután egy gyerek egy versike kíséretében
előadta, mekkora adományra gondoltak. Más vidékeken a gyerekek az
adomány fejében azt kérték, hogy a torokfájás és a torokgyík ne bántsa a
gyerekeket.
A Balázs-naphoz disznótor is kapcsolódott, ilyenkor került asztalra a
Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett
megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is. Az ezen a napon
szentelt vizet, az aqua Sancti Blasii-t használták betegség és állatvész
idején.
A szőlősgazdák ennek a napnak a hajnalán szőlőjük négy sarkán
lemetszettek egy-egy vesszőt és bejárták vele a birtokukat, hogy
távoltartsák a madarakat.
Angliában ez a nap a szövés és fonás határnapja. Balázs napjára a
szövést be kellett fejezni és a fonást csak másnap lehetett elkezdeni.
Ha valaki megszegte ezt a szokást, akkor Szent Balázs megköti a böjti
szeleket.
A franciák szerint az ezen a napon uralkodó szélirány lesz egész évben a jellemző.

Anyakönyvezhető