Játsszunk útközben!
Utazni gyerekkel mindig embert próbáló feladat, hiszen akár tömegközlekedéssel, akár kocsival induljunk útnak, a kicsik nem szeretnek egy helyben ülni. Egyszerű ötletekkel azonban kellemessé, akár tartalmassá és emlékezetessé is tehető az utazás ideje. Így pedig nem idegesen kezdődik a nyaralás, hanem lazán, mindenkinek.
Talán még emlékszik rá minden mostani szülő, hogy bizony a mi gyerekkorunkban nem nagyon volt rádió-magnó és egyéb audió felszerelés az autókban. Volt viszont család, remek torokkal megáldva, ment is a danolászás végestelen végig, tapssal kísérve, míg csak meg nem érkeztünk. Részemről ezek az emlékek a legkellemesebbek közé tartoznak, és kötve hiszem, hogy ezzel egyedül lennék. A családi hagyományokat kár megszakítani, énekeljünk útközben akár szép, szomorú dalokat, akár vidámakat, csacsogósakat, lehet mellé körítésként még egy kicsit játszani a hangokkal is, remek mulatság. Nemcsak a gyerekeknek, de meglepő módon a felnőtteknek is.
Ha úgy érezzük, hangunk inkább elvenne az élvezeti értékből, nem pedig hozzáadna, még mindig begyűjthetünk otthon néhány zenei vagy mese CD-t, persze figyelembe véve, hogy senki se kapjon tőle idegbajt abban az aprócska zárt térben. Érdemes ezért egyeztetni nemcsak a család kiskorú, de nagykorú tagjaival is, lehet, hogy van olyan, aki remegő gyomorral bírja csak végig hallgatni a gyerek aktuális kedvencét.
Kisebb és nagyobb gyerekek is sikeresen leköthetők mesével. A nagyobbak már maguknak is olvashatják, a kisebbeknek valamelyik felnőtt – természetesen ne a sofőr – vagy nagyobb testvér olvashatja fel. Ha sikerül egy szép, hosszú, de érdekfeszítő mesét találni, akár órákig is csend honol majd a hátsó ülésen.
Mondókázni, verselni is itt a lehetőség. A már jól ismertek mellett a család egy hosszabb úton számtalan saját, családi költemény is születhet, melyeken igencsak jókat lehet hahotázni. Külön előnye a dolognak, hogy még a legkisebbek is szívesen gondolkodnak egy-egy versikén, és bár eleinte nyilván egészen furcsa rímpárok születhetnek, a beszédkészségét, a szókincsét, a mondatalkotását és a ritmusérzéket remekül fejleszti a játék. Nálunk egyébként a szemtelenkedésre vezettük be ezt a játékot: szabad szemtelenkedni, de csakis rímekbe szedve. Remekül szórakozunk rajta.
Az üzletekben már kaphatók olyan készletek, melyekkel az autóban is rajzolhat, festegethet a gyerek. Hogy ezek mennyire praktikusak és jól használhatók, arról sajnos még tapasztalati úton nem győződtem meg, de a gyerekek biztosan szívesen elfoglalják vele magukat, és maximum a végeredmény némileg modern, kubista vagy dadaista kép lesz.
A jól ismert kő-papír-olló, csip-csip csóka, elment vadászni játékok is remekül alkalmazhatók utazás közben, felnőtt viszont itt is csak akkor szálljon be a mókába, ha a kezére nincs szükség a kormánynál.
Ha hármasban – két felnőtt, egy gyerek felállásban – utazunk, előrelátó megoldás lehet, ha az egyik felnőtt a gyerek mellé ül. Így egyrészt folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, mit csinál a kicsi, és gyorsan el tudja hárítani az esetleges vészhelyzeteket, például, ha kibújik az övből.
Ne feledjük, hogy maximum 2 óránként érdemes megszakítani egy rövid pihenőre a hosszabb utazást, ha gyerek is van a kocsiban, egyen-igyon, pisiljen, és ha nagyobb, nyújtóztassa ki magát, rohangáljon egyet, mielőtt újra elindulunk.
