Sziasztok Lányok!
Azt hiszem én vagyok az, aki legrégebben hallatott magáról.
Az eltűnésemnek több oka is volt.
Persze alapból sincs sok időm a két gézengúzom mellett, este 10-kor meg már fáradt vagyok írni.
Most önző módon csak magunkról egyelőre, ha lesz még időm reagálok Nektek is. Egyébként minden kisgyermek nagyon szép és rengeteget nőtt mindenki porontya!!!
Velünk minden rendben, gyerekek megnőttek. Okosak, szépek, kell ennél több? Kislányom már elkezdett beszélni. Kisfiam szerintem pedig nemsokára, mert kezdek felfedezni néhány szókezdeményt a kis mondandójában.
Voltunk nyaralni, nagyon élvezték a strandolást. Majd teszek képeket.
Van nekem is egy meglepetésem, amit már régóta magamban tartok, de nem akarom tovább titkolni.
Terhes vagyok, már a 17. hetet is betöltöttem.
Spontán sikerült, de azért nem volt ilyen felhőtlen és egyszerű a terhességem eleje. Leírom a történetet.
Március végén felkerestem a nőgyógyászom egy újabb esedékes rákszűrő miatt. Levette a mintát, közben volt egy kis bibi, azt mondja lát egy méhpolipust, ami ha nem ürül ki, akkor ki kell kaparni.
Ha a következő menstruációm elmúlt, menjek el újból megnézi és akkor majd megbeszéljük a teendőket.
Én csak vártam, hogy nagyon megjöjjön, hogy kiürüljön, de csak nagyon kevés barnázásom volt pár napig. Ekkor gyanút fogtam és csináltam egy tesztet, ami rögtön pozitív lett. Nagyon örültünk!
Felhívtam a dokit, hogy mi történt és akkor Ő azt mondta, hogy amit a múltkor látott, lehetett akár a kezdődő terhességem is. Viszont sajnos a rákszűrőm rossz lett.
Közben már a 6. hét környékén lehettem mikor visszahívott, a szívhang miatt rendelt vissza akkorra.
Meg kell ismételni a terhességem tudatában a rákszűrőt és a levett minta mellé oda kell írni, hogy terhes vagyok. Lehet, hogy így másképp értékelik az onkológusok az eredményt.
Ez meg is történt. Közben szívhang helyett egy üres petezsákot talált.
Következő hétre megbeszéltünk egy kaparást. Már bent voltam a kórházban a cuccaimmal és felvették az adataimat, mikor mondtam neki, hogy erős terhességi tüneteim vannak és már a hányás sem kerül el.
Erre a dokim, hogy akkor a biztonság kedvéért nézzünk be mégegyszer uh-val.
És akkor jött a döbbenet, amire már nem számítottam, él a terhesség, van szívhang. Teljesen normális méretek a terhességi hetek szerint.
Rögtön behívtuk Norbit is, aki a cuccaimmal együtt kint várt az ajtó előtt és közöltük vele a jóhírt, miszerint tényleg nagycsaládosok leszünk. Nagyon boldogok voltunk!
De üröm az örömben, még mindig az aggasztó rákszűrőm. A legutóbbi eredménye is ua. lett. Emiatt következő héten, mégis kórház lett a vége, majd egy conisatioval, eltávolították a "csúnya" részt a méhnyakból és mindezt 8 hetes terhesen. Ezt meg kellett csinálni, muszáj volt.
Igaz azóta még nem csinált újbóli rákszűrőt, de reméljük, hogy minden rendben lesz.
Emiatt ismét veszélyeztetett terhes vagyok.
Amúgy a terhességemmel minden rendben Baba szépen fejlődik és nagyon szerencsésnek tartom magunkat, hogy spontán sikerült. A rákszűrő probléma szerencsére ideje korán kiderült és tudtuk lépni.
Viszont minden évben rendszeresen jártam a szűrésre, úgyhogy ez egy elég agresszívnak tűnő elváltozás volt. Ne hanyagoljátok Lányok ti sem!
Remélem, akik spontánkodnak és tesót akarnak (esetleg a BMC segítségével), hamarosan követik a példánkat, persze a "kálvária" nélkül.
Mindenkinek nagyon drukkolok és sok sikert kívánok a továbbiakhoz!!!!!
Nem tudom ígérni, hogy sűrűbben fogok jönni, de ha tudok, úgyis jövök.
pussz Mindenkinek