Új privát üzeneted érkezett!

Kedves Krisztina!
Nagyon ismeros, amit irtal, az en fiam is szajon szeret puszilkodni, en meg marhara zavarban vagyok tole, de allitolag ez termeszetes, csak minket zavar. per pillanat en is pucerkodok a fiam elott, de kesobb, amikor mar zavaro lehet( elsosorban nekem...) hogyan zarjam ki, mondjuk a furdoszobabol, hogy magyarazzam meg neki, hogy amit eddig lehetett, ezutan nem lehet??Es egyaltalan, melyik az a kor, amikortol mar "ciki" ez az egesz???
Udv
Eva
Eva
 


Kedves Krisztina!

A "sto gyélaty"-ra felrémlett régi pszicho-óráim emléke a kisgyermekkor érdekességeiről. Ha emlékezetem nem csal, akkor ez most kisfiadnál azt jelentheti, hogy eldöntötte és felvállalja magát, mint a férfiút, és annak rendje és módja szerint verseng az általa ismert legtökéletesebb női teremtés kegyeiért, aki történetesen az édesanyja. A rivális pedig az édesapja.
Nem akarlak elkeseríteni, de ezt a korszakot hamar kinövik...

Anta
Csutak Anita
 


Kezcsok es Öleles! A Vitonak meg Laudetur!

Kedves Vito!

A fiadnal emlitett agresszivitas szerintem csak arrol szol, hogy az erejet probalgatja. Hagyd öt majd rajön elöbb-utobb, hogy van nala is erösebb.
A verbalis megoldasokat tegyetek at majd felnöttebb korara. Arra csak egy felnött kepes, hogy ugymond civilizaltan megbeszelje a dolgokat,
miközben arra gondol mennyivel jobb volt az ukpajanak aki meg szo nelkul beverhette a haragosa fejet. A sracok elöbb utnek aztan kerdeznek es ez igy van rendjen az ö korukban. Kialakul az önbecsulesuk es a hierarchikus sorrend közöttuk. A fiugyerek dolga az, hogy rossz legyen es viragot lopjon anyaknapjara a szomszed kertjeböl. Ettöl meg lehet belöle barmi, viszont lesz egy par jo eve mielött felnö.
A meztelenkedes bennem is felvetett az elejen problemakat, aztan a Bimbi(Zofi) megoldotta a dolgot. Megpedig ugy, hogy egyaltalan nem erdekli egyelöre az ugy. Kiszurta ugyan, hogy en egy kicsit kulönbözöm töle, de nem törödik vele.
Egy darabig bejött a furdöszobaba velem es jokat dumaltunk miközben en furödtem, de mar van neki ennel jobb programja.(Nyitogatja ram az ajtot,nekem meg deresedik a hatam.) Nem pucerkodunk sem a nejem sem en feleslegesen, de ha muszaj akkor nincs bujkalas, mert minek. A tiltas, bujkalas csak erdekesse tehet egyszeru dolgokat is.

Krisztina!

A nejem kerdezi, hogy mikorra tervezitek a masodikat? Az ö ket terhessege alapjan csak tenyleg azt javasolhatjuk, hogy vagjatok bele.
En mivel egyke vagyok nem tudtam elkepzelni, milyen lesz ha ketten lesznek. Azt kell mondanom, hogy azt leszamitva, hogy a Zsofi is meg kicsi es neha hianyolja az anyjat, viszont imadja a hugat.
Sohasem mondtuk, mutattuk neki megis ölelgeti, puszilgatja a Fannyt. Jo latni amit egyutt muvelnek es neha egy tebolydahoz hasonlit a lakas.
Azt hiszem az ember azert csinal gyerekeket, hogy
megelhesse ezt az elmenyt is többekközt.

Kisztihand Totya
Totya
 

 
 

Kedves Éva!

Melyik az a kor, amikor már ciki? Hát, ezt nehéz megmondani, és tapasztalatom sincs róla, viszont bízom abban, hogy amikor eljön, akkor érezni fogom, és arra is ráérzek majd, hogy oldjam meg. Így van ez a legtöbb nevelési kérdéssel is, az ember tapasztalva jön rá, mit tegyen, amikor épp úgy adódik a helyzet, és rá van kényszerítve. Úgyhogy szerintem ne aggódjunk emiatt előre!

Kedves Anita!

Amit írtál, az inkább megnyugtató, mint elszomorító számomra. Egyébként meg "fejlődésközpontú" vagyok, szóval többnyire ujjongva fogadom a fiam feljlődésének, növekedésének újabb és újabb jeleit, lépcsőit.

Drága Totya!

Kedves vagy, hogy biztatsz, bele is vágtunk már keményen a bébi projektbe, és ha megérzésem nem csal, akkor tán máris útban van a következő kis pocok. Mostanság én is elmerengve bámulok már a vacsoraasztalnál a negyedik, üres székre, beleképzelve egy öcsköst vagy hugit, meg termékeny fantáziám soxor már azon filozofál, hogy fog majd több gyermek rohangálni körülöttem, miközben kedvenc férjem reménytelen tekintettel helyezi be a füldugóit...

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok!

Kriszta!

Osztom a nézeted a "fejlődésközpontúságról", én is teljesen beleélem magam a "képzeld, már megevett egy egész banánt" nyilatkozatokba. (Ez a bátyám kedvenc szövege, ha a gyerekek hőstetei szóba kerülnek.) Csak tudom, hogy sajnálni fogom ezt a tündéri, nyálas-puszis, bújós korszakot, mikor majd az oroszlánszagú, 46-os tornacipőjében bukdácsolok az előszobában.

Kedves E Lapon Jelenlévők!

Olvasgatván írásaitokat, ezzel-azzal fűszerezett filozófia hajlamot véltem felfedezni soraitok között. Új témát nyitni nem akarván, megkérlek Titeket, hogy egy szösszenetnyit foglalkozzunk már a gyerekek szülők által történő determinálásával.
A minap komoly vitám volt egy barátnőmmel arról, hogy én, mint szülő mennyire determinálom a gyerekemet. Egyáltalán, hol lehet a határ a nevelés és a determinálás között?
Ha nem engedem, hogy a porszívót nyalogassa, az még nevelés, ha azt úgy teszem, hogy más elfoglaltságot keresek neki, olyat, amit én szeretnék és nem neki jutott eszébe, az már nem?
Ha - a gyerkőc fiú lévén - kicsit elnézően kezelem a püfölős bumm-neki játékait, amiket az esetleges lányomnak nem, szóval ez félre-nevelés?
Nektek mi a véleményetek?
Determinálás-e, ha megpróbálom úgy alakítani (akár akarata ellenére) a magatartás-jegyeit a gyerekemnek, amit most a társadalom által elfogadottnak látok?
Ti mit csináltok, amikor a gyereknek abszolút igaza van az emberiséggel és a szokásokkal szemben?

Anta
Csutak Anita
 


Kedves Anta!

Én olyankor a gyereknek adok igazat, maximum hozzáteszem, hogy "mások ezt nem szeretik" vagy "tudod, ezt nem illik" attól függően, miről van szó. A determinálás szerintem egy erős kifejezés, nem is igazán hiszek az ilyen végérvényes kifejezésekben. Kicsit olyan számomra, mint a "soha" meg az "örökké", vagyis nem fér bele a változás-fejlődés alapú gondolkozásomba.

Persze, hogy nem könnyű eldönteni, hol szabjunk határt a gyermek akaratának, önállóságának, de tény, hogy muszáj őt terelgetni, példát mutatni neki, segíteni neki kialakítani magában egy használható "útmutatót", ami egész életében segítségére lehet, egy normarendszert, amire később a sajátját építheti.

Én úgy gondolom, hogy mutassunk meg neki mindent, fejezzük ki felé, hogy mi melyiket választanánk, és miért. Nem úgy, hogy tessék, ezt KELL csinálnod, hanem úgy, hogy nézd, ezt mind LEHET csinálni, de szerintem ezt meg ezt érdemes, ezért meg ezért. Én úgy érzem, ezzel nem ejtünk csorbát egyéniségén, önálló akaratán.

A megvalósítás persze minden életkorban másképp történik, történhet, persze egy kétévesnek másképp mutatom meg a dolgokat, és másképp terelgetem, mint egy hétévest...

De azért vallom, hogy ne becsüljük le a gyereket, már kétévesen is megérti a magyarázatot, ha számára érthetően közöljük vele, szóval abban nem értek egyet Totyával, hogy ilyen kicsi gyerekeknél még csak a tettek beszéljenek, a miértre meg ráérünk még!

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok!
Teljesen egyetértek Krisztinával, igenis mondjuk el a miérteket már egy kétévesnek is, meglepően sokat megértenek belőle, is mi magunk is megszokjuk a módját a dolognak, és ráadásul rengeteget tanulhat belőle. Egyébként sokszor egy hétéves nehezebb eset, mert bizony ő már határozottan elképzeli a dolgokat, és bizony néha kemény feladat meggyőzni arról, hogyha mi másképp szeretnénk valamit mint ő. Főleg, ha neki személy szerint a másik lenne a jobb, csak muszáj alkalmazkodnia hozzánk.
A cél pedig az lenne, hogy jó példával járjunk elől, azt lássa, az legyen neki a természetes. De hát mi sem vagyunk tökéletesek, pláne mikor fáradtak stb. vagyunk...
Ildi
Pethes Ildikó
 


Na Kezcsok Mindenkinek!
¨Mint az egyetlen kispapa a topicban engedtessek meg nekem is a hozzaszolas egy szösszenetnyi idöre.
Kedve Anita!
Gondolom sok-sok topicot vegigklikkelve jutottal el a Kispapa oldalig. A filozofalgatas,amit kifogasolsz egy olyan dolog tudod amit mi ferfiak
szivesen csinalunk neha, ha partner is akad hozza.
Ha azonban tenyleg olvastad az oldalt es nem csak a hozzaszolas vagya hajtott, akkor talan a felvetett temak( verekedik a Vito fia, meztelenseg,hola hatar, stb) meglehetösen a gyerekneveles körul forogtak. Mint ferfi nem valoszinu, hogy " A mellem mar nem a regi" rovatba fogok irkalni. Ugy gondolom,hogy a "bekakilt a gyerekem csereljek-e rajta pelenkat" szinvonalu kerdeseken tul kellene lepni.
Kedves Krisztina!
En is magyarazok a lanyomnak amikor szukseges. a Vitonak irt valaszomban annyit irtam, hogy ahhoz a fia meg kicsi, hogy a problemait szoban reagalja le. Evidens, hogy meg kell magyarazni a dolgokat az ö nivojukon, de neha eleg nehez nekunk felnötteknek megtalalni a helyes magyarazatot.
Apropo a ti ferjeitek, hogyan teszik tul magukat azon, hogy 8-17-ig nem latjak a kölyköket? En meglehetösen nehezen neha.
Kezcsok Totya
Ui: Anita figyeltel, semmi filozofia sem volt?
Totya
 


Helló, Totya!

Jaja, tény, hogy néha(?) nem könnyű megtalálni a közös hangot az ördögfiókákkal.

Az én uram és parancsolóm igazán nagyszerűen viseli a napközbeni távollétet fiunktól, legalábbis nem hallottam még panaszt tőle! Kicsit meg is lepett, hogy pont a vagány Totyától olvasok ilyet! Egyéniséged sokszínűsége kész pozitív hökkenet!

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Kedves Totya!

Bocs, hogy félreérthető voltam, de a filozofálgatást egyáltalán nem kifogásoltam, sőt!
Meggyőződésem, hogy ez nem csak a férfiak sajátja, és a női nem (és igen) nevében bátran kijelentem, hogy mi sem csak nyafizni és jajongani szoktunk, hogy "jajj, szőrszál nőtt a talpamon!"
Egyszerűen tényleg érdekel, hogy Ti hogyan neveltek (a szülői tényből adódó helyzettől függetlenül) felsőbbrendűség nélkül.

Egyébként a családban jelenleg én vagyok a kispapa. Pont egy éve, hogy dolgozni kezdtem és az akkor 14 hetes fiamat otthon hagytam az apukájával.
Így, egy év után kijelentem, hogy sokkal jobb volt kismamának, mint kispapának lenni! Egyáltalán nem tudom túltenni magam azon, hogy 7-17-ig nem látom a gyerekemet.
És az a baj, hogy ő sem. Amint hazaérek, bekapcsolja a tartalék-enrgiáit és rám-csoportosítja. Egy lépést sem tehetek nélküle és állandóan provokál: olyan konfliktushelyzeteket teremt, amelyekben kénytelen vagyok ellentmondani, rászólni. Persze rögtön eltörik a mécses és alig győzöm megvígasztalni. A kibékülés után meg kezdődik előlről az egész. Nem tudom, hogy mit kellene tennem. Munka után tényleg csak vele foglalkozom, mégis kevés neki. Hétvégén egyébként egy angyal. Ha rájön, hogy aznap nem megyek el, egész nap szófgadó, tündéri kis fickó.
Na, ha ezt a szitut valaki megoldja, felterjesztem a Nobel- békedíjra...

Ant
Csutak Anita
 


Kedves Ant!

Elég rémisztően hangzik! És mikor jut időd a férjedre? Merthogy az se elhanyagolandó kérdés...

Az is érdekes téma lenne, hogy a férjed hogy viseli az "anyaszerepet" meg azt, hogy hogyha hazajössz este, akkor te teljesen a kisfickóé vagy. Nem bántja az önérzetét?

Mondd, hogy bírod kezelni ezt a nem mindennapi helyzetet?

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok!

"A minap komoly vitám volt egy barátnőmmel arról, hogy én, mint szülő mennyire determinálom a gyerekemet. - mondá Anta.
Hát persze, hogy determinálod, Anta, hiszen a geyrekedet egy sor követelménynek megfelelően neveled, így eleve predesztinálod, hogy kb. azzal hasonló értékrendszere legyen, mint neked. Személyes véleményem - elég hülyén jönne ki, ha nem determinálnád. Addig örüljél, amig te determinálod a gyermekedet és nem másvalaki.
Megszabhatod a gyermeked intelligenciáját, érdeklődésének irányát, stb., de azért készüljél fel a meglepetésekre.

Ha komoly filoszra pályázol: a mémek (memória+gének - nevezzük kultur memóriának) egy sor olyan kulturális és szociális klissét örökítenek. Ezen mémek sajátosságát igazából a kulturkör szabja meg, így ezeknek köszönhetőek azok a kulturális, szociális, vallási eltéréseket a világban. Hogy nevesítsek - a klasszikus tabuk (10 parancsolat, incestus tabuk, stb.), illetve a köznyelvben előforduló "íratlan" szabályok. Azonban ezeket a mémeket a családtól tanulja meg a gyerek legjobban, hiszen a tanulás folyamata elsődlegesen utánzásból alakul ki . Nos, ha alapvetően nem akarunk determinálni egy gyereket, akkor nincs más teendőnk, mint steril, vagy esetleg szélsőséges körülmények között nevelni. Az áldozatot.

Na, eléggé filofoszikus voltam

vito
donvito
 


Sziasztok!

Hát, Krisztina, néha nagyon nehezen bírom, máskor meg már azt hiszem teljesen normális, hogy így élünk. Reggel, mikor elmegyek dolgozni, még alszik a család, este hazaérek, fél tízig a gyereké vagyok, utána még van időm a férjemre is. Magamra van kétszer húsz percem: útközben a munkahely és az otthon között. Ilyenkor rendszerezem a fejem, hogy használható legyen.
A férjem nagyon szuper. Alaptermészetre szelíd, kedves, precíz és lelkiismeretes, nem kötelességből szereti a családját. Sőt: büszke arra, hogy rábíztak egy pici babát és foglalkozhat vele. Persze, eleinte kicsit bele "kellett", hogy szóljak: ne bánjon olyan szűkmarkúan a puszikákkal, meg a ciróka-marókával. De nagyon jó "anya" lett belőle. Az a legjobb, hogy nem csak gondozza a gyerkőcöt, hanem tényleg foglalkozik vele: vannak közösen kitalált játékaik, olyan "pasis" összevigyorgásaik, stb. Most, hogy a Kisgombóc már elmúl egy éves, bizony jobban kell az apai hangszín, mert eléggé küzdő típus: az én konokságom és akaromságom örökölte.
Ez a sosem-vagyok-otthon-dolog azt hiszem hamarosan meg fog oldódni: ugyanis volt pofám felvételizni és fel is vettek a főiskolára. Ennek következtében hamarosan munkanélküli leszek: a főnököm nem tolerálja a kötelezően kiadandó vizsganapokat...

Don Vito!

Tényleg kell nevelni a gyereket, magától még egy mezei egér se nő nagyra, mémek ide vagy oda!
A problémám a módszer: annyira utálom magam, mikor kihasználom a fizikai és szellemi fölényemet a gyerekkel szemben, noha tudom, nincs más lehetőségem, mert nem mehetek vissza az ő egyéves szintjére, hogy egyenlően küzdjünk a magunk igazáért.

Egyébként meg köszönöm, hogy bővíted a természettudományos ismereteimet. Amennyiben ráérsz még egy kis korrepetálásra:
Akkor mi van, ha valaki teljesen más környezeti hatásoknak van kitéve, mint amit hordoz?
Létezik ilyen "eleve elrendelés"?
Itt arra gondolok, hogy mi van az ismeretlen háttérrel rendelkező gyerekekkel? Nem érdemes őket örökbe fogadni, mert ha gnetikusan másra vannak kódolva, akkor ezen nem lehet már változtatni?
Vagy egy olyan speciálisan "steril környezet" teljesen feledteti a genetikai adottságokat?
Vagy ez is egyéntől függ,. ki mennyire hagyja magát befolyásolni?

Bocs, ha letámadtalak a kérdéseimmel, remélem tudsz egy kis időt szakítani a válaszolásra.

Anta
Csutak
 


Kedves Anta!

A kerdeseidre nem tudnek ugy kapasbol ilyen tudomanyos szintu valaszokat adni, de szerintem az eppen kezedbe vett es valamelyik iranyzatot kepviselö szakkönyv kielegitö valaszt adhat a kerdeseidre.
Szereny hozzaszösszenesem viszont lenne a dologhoz. Gondolom abban egyetertunk, hogy az ember a sajat gyereket nem feltetlenul kell abszolut tudomanyosan nevelje. Van egy olyan dolog, hogy anyai ösztön. Arra gondolnek,-es tarts erte maradinak- hogy az elöttunk jart generaciok kevesbe emancipalt anyai nem tepelödtek ill. tökölödtek ennyit a nevelesen, hanem ugy lazan csipöböl szultek es neveltek fel 8-10 gyereket, te pedig ezzel a tudomanyos alapokra helyezett maszlaggal probalod kompenzalni azt, hogy szerinted sem vagy eleget otthon. Minden tiszteletem a dolgozo anyake, de ahogy mar azt elöbb is irtam egyszerre ket dolog csak a zseniknek megy es nekik is ritkan. Szerintem a sok pszichologia helyett az erzeseidre kellene hallgatnod es nem a predesztinaciorol kellene ertekezned. A fiad lehet, hogy jobban igenyelne a szemelyedet, mint a melylelektant. Nem csak vizet predikalok, hanem en pontosan ezt tettem. Abbahagytam az addigi munkam ami nem 8-5-ig tartott es lettem kispapa ami elsösorban a gyerekeimnek jo. Lehet, hogy en egy macso allat vagyok, de ha mar gyereked van akkor legyel vele a többi meg szakkönyv nelkul is menni fog. Gyakorlat teszi a mestert.
Elnezest a kemenyebb hangvetelert, de en nem tudom magam ennel finomabbra fogni ebben a temaban.
Kisztihand Totya
Totya
 


Sziasztok,
Totya, abszolút egyetértek veled. Szerintem manapság túl sokat filozofálnak ezenm, ahelyett, hogy az "ösztöneikre" hallgatva (ami szertinem afféle genetikaliag belénk kódolt tudás) nevelnék a gyereket... Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne olvassunk pl. nevelésről könyveket és ne próbáljunk meg "magasabb síkon" gondolkodni a gyereknevelés felől, de túlkomplikálni nem kell(ene)
üdv
Zsóka
Zsóka
 


Kedves Totya!

Ne légy ily kemény Antához! Valószínűleg ő se jókedvében ment vissza dolgozni, vagyis vélhetően nyomós indokai voltak. Gyermekét pedig nem holmi bábára hagyta, hanem az apára, aki véleményem szerint egyenrangú társ a gyermeknevelésben (legalábbis tud az lenni, ha igazán akar, márpedig Anta férje ezt teljes szívből teszi).

Továbbá az, hogy az ember filozofál, vagy szeret filozofálni, még korántsem jelenti azt, hogy tétova a gyermeknevelésben. Sőt. Sokkal egyszerűbb "csípőből" megoldani a dolgokat, mint mérlegelni, és komoly megfontolások alapján dönteni. Régen más volt a helyzet, 8-10 gyerek mellett tényleg nem juthatott ideje az anyának ilyen megfontolásokat tenni. De attól, hogy régen így volt, még nem jelenti azt, hogy ez úgy volt tökéletes! Szóval ne ideologizáljunk.

Persze hogy van anyai ösztön, ámde nem árt, ha mellé azért gondolkodik is egy kicsit az ember lánya! Amellett pedig én igenis tiszteletre méltónak tartom, hogy ha nem is lehet gyermekével egész nap otthon Anta, de törődik azzal, hogy az adott körülmények között hogyan adhatná a legtöbbet kisfiának.

Végül pedig én úgy gondolom, hogy nem szabad ítélkeznünk mások felett (amivel mellesleg oktalanul és jogtalanul fájdalmat okozunk olyanoknak, akik minket nem is bántottak, ráadásul ezzel azt is tudatjuk, hogy bezzeg mi mennyivel jobbak vagyunk), főleg úgy, hogy nem ismerjük behatóan a körülményeket. Ne felejtsük el: nem vagyunk istenek.

Mély hódolattal: Krisztina
Krisztina
 


Sziasztok!

A helyzet az, hogy a "tudományos érdeklődésemnek" semmi köze a gyerekem neveléséhez. Az még nem a Kodály-módszer ha eléneklitek a Hinta-palintát (szó-mi szó-szó-mi)!

Kedves Totya!
Nagyon megtisztelő, hogy elszöszölgetsz velem és szívből örülök, hogy te megteheted, hogy otthon legyél kispapa.
Tudod, én sem akartam ilyen emancipált, karrierista és feminista és egyéb ~ista lenni. Sokkal szívesebben lennék otthon, mosnám a pelenkát, fejném a kecskét, köpülném a vajat - csípőből.
Csak nem úgy alakult az életem, ahogy elterveztem. Ilyenkor lehet feladni, sajnálkozni, nyavalyogni, önmarcangolni, stb. Szerencsére öt fiú között nőttem fel, ráadásul legkisebbként és lányként, ami akkor nem tűnt szerencsének. De megtanultam küzdeni, és nem hasraesni valaki előtt csak azért mert húsz centivel magasabb, meg harminc kilóval nehezebb, mint én.
Pillanatnyilag nem tehetem meg, hogy ne járjak el dolgozni ( képzeld, nem fitness- szalonba járok, meg nem jótékonysági bálokra és nem csevegni a barátnőimmel), mert senkit nem ismerek, aki önzetlenül és anyagilag szponzorálná a magánéletemet. Tényleg lelkiismeretfurdalásom van a gyerekem miatt, ( nem kézikönyvből foglalkozom vele, és mindent megteszek, hogy az a kevés idő élményekben gazdag, bensőséges legyen) de nincs választási lehetőségem . Azt sem tudom, mihez kezdünk, ha tényleg kirúgnak a fősuli miatt!
Úgyhogy én sokkal macsóbb és sokkal állatabb vagyok nálad: ha reggel össztalálkozom a kifiammal, belemosolygok a szemébe és azt hazudom: ne sírjál, rögtön jön anya.


Anta
Csutak
 


Kedves Anta!

Ad absurdum az egyed, az esetünkben egy gyerek, génekből, mémekből és az adott szűk környezet kölcsönhatásaiból áll. Hozzáfűzném, hogy végletekig leegyszerűsített medllről van szó. Azt feltételezem, hogy tudod mik azok a gének. A mémek pedig olyan memíria paraziták, amelyek szóbeli, írásbeli, audio-vizuális módon az egyik embertől a másikhoz terjednek. Néha tényleg paraziták, hiszen szélsőséges esetekben az egyed teljesen alárendeli a saját egzisztenciáját a mém létezésének (az úgy nevezett memmoidok – öngyilkos terroristák, kamikázék, öngyilkos szektahívők, stb.). Tehát a mémek olyan gondolatok, szokások, tapasztalatok, mesék, dalok, találmányok, stb., stb., amelyek embertől emberre a fent felsorolt módon terjednek. Többek szerint ennek köszönhetjük az emberek nagy agyát (a raktár), illetve a csupasz majom kurkászó-pótlékját, a beszédet (a replikátor - szoksorosító). Egy adott embercsoport adott mémeket hordoz, lényegében ezt a kultúrkör, vallási, szociálsi hovatartozás határozza meg. Tehát te, mint társadalmilag egy jól behatárolható egyed, az ahhoz a társadalmi csoportra jellemző mémeket hordozol, amelyeket, nagy valószínűséggel, a csemetéd is örököl.
Persze, rajtad kivől más emberek illetve embercsoportok mémjei is érik a gyereket, így ettől lesz ő egyedi. EGYEDI, és nem "átlag", amelyeket pölö a marketingesek akarnak csinálni a többségből (ha marketinges vagy, akkor bocs, de nem szeretlek).

Tehát a kérdéseidre válaszolva:
„Akkor mi van, ha valaki teljesen más környezeti hatásoknak van kitéve, mint amit hordoz?”.
Ha arra gondolsz, hogy eltérhet e egy ember, ha más környezeti hatásoknak lenne kitéve, akkor a válaszom az, hogy kulturális értelemben természetesen igen, élettani-pszichoszomatikus értelemben nem, lásd az ikerkutatások.
„Létezik ilyen "eleve elrendelés"?”
Nem, nincs ilyenről szó, hiszen a „gén” sok mindent tud, de nem omnipotens. A gének csak a ház tervét tartalmazzák, de nem azt, hogy ki lakjon benne és most nem a komoly genetikai difikről beszélek.




Totya!
Olvastad Vonneguttól a "Forster portfólió"-t. Ha olvastad akkor tudod, hogy kapcsolódik ide.

A tudományos alapon történő nevelést hívnám én a steril nevelésnek: a steril körülmények között tartott egyed meghal. Azonban engedjél meg egy példát:
Keresztlányom szereti Mozart-ot.
Én értem Mozart-ot (tudom, nagy az arcom), hiszen tanultam és ennek ellenére, vagy ezért is szeretem.
Apám érti is, még játszani is tudja, sőt tanítja. És ugyan úgy szereti, mint a keresztlányom vagy én, sőt talán jobban.
Tényleg egyszerű a világ.
Csocsesz a családnak.

üdv mindenkinek
vito
donvito
 


Kedves Mindenki!
Vito!
Woody Allen-t ideznem: " Aki nem tudja csinalni, az tanitja, aki pedig tanitani sem tud, az a tornatanar." Ennyit a pszichologusokrol.

Kedves Anta !
Nem palcat törni akartam feletted es biralni sem kivanom ahogy elsz. A szössz a tema ellen szolt.
A szulöi ösztön talan az egyetlen ami nem valtozott meg bennunk a farolvalo lejövetel ota. A mehlepenyt mar nem esszuk meg ugyan de ettöl meg minden maradt a regiben.
Elnezesr, de nem szeretem a muanyag dolgokat es a muanyag embereket.
Sok szeretettel, de tenyleg Totya
Ui: Krisztina,azert meg szeretsz?
Totya
 


Szia Vito!

Ezer kösz a leckét, érthető volt és precíz. Kicsit elcsócsálgatok rajta.
Tetszik a megközelítésed. Én csak érZem Mozartot, de szeressük együtt!
"Le a marketinggel!"

Drága Krisztina!

Aranyos vagy, hogy a védelmemre kelsz!
De attól, hogy virtuális valónkban kicsit összemorogtunk Totyával, még nem folyik vér. Szerintem sem ő, sem én nem hívjuk fel a telefonos lelkisegély-szolgálatot a legázolt lelkivilágunk miatt.
És feltétlenül szeresd őt tovább!

"De Tényleg" Totya!

Az az igazság, hogy teljesen igazad van a természetességről és az anyai ösztönökről (tudnék mesélni!), és a mi családunkban is csak a homokozólapát a műanyag. ( A gyerekemhez egyetlen szakkönyvet kaptam ajándékba. Gyengén kezdő szülők részére készült. Szép, színes fotókon ábrázolták pl. az öltöztetést.
Babafotó, hozzá egy nyíl: ez a gyerek. Mellette a rugdalózó, hozzá egy nyíl: ez a rugdalózó. Szakszöveg: az öltöztetést alulról kezdjük, nyíl a gyerek lábához, stb... Hiába kerestem rajta Woody Allan-t, nem szerepelt a stáb-listában, sem mint szerző, sem mint tanácsadó. Lehet, hogy komolyan gondolták?!)
Mivel a (fent ismertett) körülményeim nem teszik lehetővé, hogy a biológiailag nekem rendelt szerepet betöltsem és ez a nehezen tűrhető biztonság is bizonytalanná vált, hát be kell vallanom, hogy az undok-korszakomat élem, ilyenkor nem bírom elviselni a nagy, erős és okos embereket, akik tudják, hogy hogyan kell élni és meg is tehetik.
Egyébként kedves, aranyos és családszerető vagyok. Amint tapasztaltad olyannyira,hogy nem rajtuk töltöm ki a tehetetlenségemből fakadó indulataimat...
Ezúton és "de tényleg" kösz, hogy tartottad a hátad, nagyon jólesett, remélem nem fájt.
Ha megint rámjön az undokoskodás, ugye azért még összeveszel velem?


Anta
Csutak
 


Kedves Totya!

Hát lehet egy ilyen kárprázatosan eredeti, lebilincselően célratörő gondolkodású, százvalahányas mellmérettel megáldott izomkrampuszt nem szeretni (még ha lógnak is azok a cicik:-))?

Kedves Anta!

Biztosíthatlak, hogy Totya iránti szerelmem feltétel nélküli! Azért köszi az aggódást!

Csókok mindenhová: Krisztina
Krisztina
 


Krisztina!
Egyik este gyere fel a chat-re ott "szemelyesen "is beszelhetunk, 20h utan.
Anta!
Szivesen csörtezek veled maskor is ha neked ez jo.
Mara ennyi, holnap nehez napom lesz.
Kisztihand Totya
Totya
 


Legkedvesebb Totyánk!

Sajna nem tudom kivitelezni az esti chatet, lévén hogy munkahelyről nyomatom a témát, a túlórát meg zokon venné a család (otthon meg internyet). Csak 9-16 között tudnék intercsacsogni. Nálad mi a helyzet ezzel az időponttal?

Csókacsalád: Krisztina
Krisztina
 


Kedves Krisztina!
Nalam 8-17-ig a fogaszate a föszerep az internet az ejszakai elfoglatsagom. Sajna ez nem fog menni. '
Kezcsok es jo hetveget mindenkinek!
Totya
Totya
 


Kedves Totya!

A fogászaté? Tán csak nem fogdoktor vagy (esetleg nővérke?)? Akkor legnagyobb bánatomra csak az üzengetős módszer marad! Ja, megfogadtam a tanácsod, és máris útban a következő kiskrampusz! Na, jókislány vagyok?

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Kedves Krisztina!
Gratulalok a "kis bohochoz a dobozban" !
Nem doktor es nem is növer, hanem fogtechnikus is vagyok. Remelem ez meg beleillik a kepbe amit rolam alkottal. Jo kislany voltal meg egyszer gratula. Most megyek rendet tenni a csaladomban.
Sok csok Totya
Totya
 


Drága Totya!

Köszönöm, köszönöm! Fogtechnikus? Erre nem is gondoltam! Ez megfelelően árnyalja (színesíti) a képet!

Csóközön: Krisztina
Krisztina
 


Kedves Irók-Olvasók!

Sajna akadályoztatva voltam eleddig internetezési szándékaimba. Az ok egyszerű, ismét be kellett állanom a dolgozó nők csatasorába.
Innen nézne legmélyebb tiszetelet Antáé, én már tudom milyen nehéz döntést hozott. Aki a dolgozni kényszerülő anyákról rosszat szól innentől számoljon az én "ökleimmel" is.
A helyzet nálunk annyival kellemetlenebb, hogy apa is dolgozó, így maradt a bölcsi, ami korábbi rémlátomássaimmal ellentétben egyáltalán nem halálos.

Üdv:Garam
Garam
 


No.
Most, hogy vége az Olimpiának felmerült bennem a kérdés - hogyan szoktassam le a fiamat a "ba... " kezdetű mondatokról . Különösen a magyar-görög vizipoló címen súgárzott iszpbirkózás, illetve a magyar-osztrák kézilabda növelte fiam szótárának eme részét, de sajna nem tudok ilyenkor mit csinálni magammal. Tudom - úgy is elfelejti egy idő után, hiszen volt az foci EB során is egy ilyen csúcs, de hát éppen mostanság menne a gyerek óvodába (ha ezek után beveszik) és nem szeretném ha a fiam lenne az origója minden erkülcstelennek.

Kedves férfitársaim a gyereknevelésben!
Lányos Papák Klubjának Tiszteletreméltó Tagjai!
Hogy telnek napjaitok?

Őszinte tisztelette és szűnni nem bíró fáradsággal ,

vito
donvito
 


Ezer apró medvét Mindenkinek!
Az állandó rohanásom és némi tér-háborgás következtében átsiklottam egy másik dimenzióba, de már minden rendben.

Kedves Garam!

Hidd el, hogy ezt is meg lehet szokni!
Csak néha rossz, igaz akkor nagyon!!!

Drága Vito!

Az én fiam egyáltalán nem mond csúnya szavakat, mert még nem beszél. Viszont feleselni remekül tud így is! :)
Az a sejtésem támadt, hogy teljesen feleslegesen akarod pont most leszoktatni a csemetét! Hidd el, hogy olyan válogatott cifraságokat fog hazahozni az oviból, aminek még te is csak sejted az értelmét!
Ha nem hallja (máshol sem!), majd nem mondja: a sógornőm, lévén ének-zene pedagógus, felindultságában és gyerektársaságban basz...szuskulcs-ra szokott módosítani, ami akár szakmai ártalomnak is tűnhetne...
Ja, van egy kis története Lázár Ervinnek a Berzsián és Dideki-ben. Berzsián minden rossz kívnsága (lábtörés, hidegrázás, stb. ) teljesül. A barátai rábeszélik, hogy mondjon helyette mást.
Hamarosan hatalmas sivítás, füttyögés tölti be a környéket: a fűzfák mind megteltek fütyülő rézangyalokkal...


Anta
Csutak
 


Sziasztok!
Hehe, jut eszembe, amikor az egyik fiugyermek egyszercsak hallom, azt mondja " a durva eletbe" .
Mert ugye hallotta, es K betuvel nem volt ertelmes a szo, igy atalakitotta, ahogy neki kifejezo volt :))) Jot derultem a gyermek gondolkodasmodon.

Donvito: Koszonjuk a napok jol telnek, csak ritkan es roviden latom az utodaimat. De akkor suritve jar nekik a szigorusag, irgum-burgum, a miert nem figylesz az anyadra kezdetu mondatok.
Es hogy s mint vagy a lanyokkal? Mi is ez a lanyos papak klubja? Neked mennyi db van?

Anta: Hat igen, jobb lenne, ha zengenenek a kornyezo fak, mintha azt hallgatnak otthon, ha el-elszolom magam... Amugy hihetetlen koran felvilagosodtak a tarsaiktol, mikozben egyeb dolgokban artatlan naivok maradtak.

udv
Zsolt
Zsolt
 


Sziasztok!

A basszuskulcs már az én fiam szótárának is oszlopos tagja. Az én fiam (3 éves) ha csúnya szót mond, elmagyarázom neki, hogy ez csúnya szó, ilyet nem szabad mondani, ilyet csak a buta gyerekek mondanak, az igazi okos nagyfiúk nem (kicsit sántít azért, mert ugye akkor az apa most micsoda, merthogy azért néha az ő száján is kicsúszik ilyesmi). Ja, és a lényeg, hogy nem kezdek el nagyot nevetni, vagy szórakozni rajta, ne érezze a fiam, hogy ezzel a figyelem középpontjába tud kerülni. Nagy feneket se szabad keríteni viszont a dolognak, mert ugye amit nagyon tiltanak, az sokkal vonzóbb...

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Fiúk!

Hová tűnt a mi drága Totyánk????
Krisztina
 


Kedves Zsolt!

Itt-ott lapzgatva összeszedtem némi informárcó-morzsát a családodról. Ezúton is gratulálok a jól megérdemelt leánygyermekhez.
Hát, nem lehet semmi, mire az összes gyerkőc ágyba kerül. Fel is merült néhány gyakorlati kérdés : Hány perc, mire mindenki megfürdik?
Kedves feleséged még ezután mosogat, vasal, stb?
A gyerekek mind egy szobában alszanak?
Egyáltalán, hány négyzetméteren éltek ennyien?
Vagy mennyin szeretnétek?

(Egyszer - egy buli alkalmával - nálunk is volt hat gyerkőc az 54 négyzetméteres lakásban. A feelingje igen elkapott minket, de a gyakorlati oldalát egyelőre nem tudnám elképzelni, vagy szerinted kiforrja magát?)

Üdv: Anta
Csutak
 


Szia Anta!

Na, ez jo, ez tetszik. :)) Szoval morzsazgatsz....
Amugy en is, tetszett a "megfejnem a kecsket, csipobol"... :))

A kerdeseidre: A nagyok mar maguktol furdenek regota. Neha persze nehezen hagyjak abba a gombfocibajnoksagokat. Furdenek ezek egyesevel kettesevel, negynek mar kicsi a kad egyszerre. Regebben ezek jo bulik voltak.
A legnagyobb 12 eves, most kezdett kajakozni jarni. Ha koran reggel elmegy edzesre, ugy tanul, furdik, lefekszik, mint a kisangyal! Nagyon fontos neki.

Agi, a felesegem mindent csinal, s nem egyszeru neki, minden uszik.... Nem este, hanem nappal, allandoan csinalja. Kolykoket is igyekszem egyre jobban befogni. Ha megjelenik az apai szigor es nyomatek, meglepoen sok dolgot el tudnak mar vegezni a hazimunka teren! Amikor a 4. szuletett, lett pl. csaladi osszefogassal mosogatogep, ezzel mar ket gyerek teljesen jol elbanik, es teregetni is tokeletesen tudnak.

A gyerekek jelenleg ket szobaban (10,5 es 12 m2) alszanak, ket emeletes agyon. A pici lany (uramfia, mar 1 honapos!!!!) meg a labunk melett van kis bolcsoje, de jobban es nyugodtabban alszik az agyunkban (meg melegebb is neki).
Lakasunk 80 m2, panel. Mar felsejlik, hogy biztos kicsi lesz.
Mennyin szeretnenk? Haha, ez jo kerdes.

Hat nezd, a feeling jo, amit mondasz, de van baratom, akik 7 db gyerekkel laknak 45 m2 alberletben. Ez mar nem egeszseges, mert allando a kupleraj, nincs egy nyugodt zug tanulni, es ahogy nonek a gyerekek, ez visszahat a tanulmanyi eredmenyekre, es nem erdemlik. Egyszeruen az emberi elet tereket igenyel, es ha ezek nincsenek biztositva, az visszahat az ott elok egyenisegere. Vannak erre erdekes tapasztalataim, lattam sokfelet. Na, a nyomor oldalara gondolok.
Ezenkivul, ha serul az emberek intim-tere, az visszahat a viselkedesre. Ingerlekenyebbek lesznek, es nehezebben viselik el egymast. Ez latens, es gyilkos dolog szerintem, mert nem tudsz rola, es megis tonkretesz. Hosszu tavon.
Na, nem ezert vannak bajok az emberi kapcsolatokkal, de ez is meghuzodik a hatterben.

Hogy mennyit szerenenk? Bp-en elunk, sokaig almodoztam csaladi hazrol, de nem realis. Sok ismerosunk koltozott ki a kornyezo "zoldbe", es kuzdott valami oreg haz lakhatova tetelevel. Viszont latni, hogy egy oreg varosi nagyobb lakas a realitas. A gyerekek nonek, egyre tobb a kulon program, kulonora, zeneiskola, edzes, elokeszito, stb, es vissza kell menniuk du, sokszor. Ez messzebbrol, pl. Paty, Pomaz, Budajeno, stb. egyre nehezebben mukodne.
Szerintem nem forrja ki magat, kardinalis kerdes, es eleg fontos. Es nem konnyu megoldani.
Es ti hanyan, s mekkoran eltek?

Orultem soraidnak.

udv
zsolt
Zsolt
 


Szia Krisztina!
Hat igen, ezek a buta papak... :)))

udv
zsolt
Zsolt
 


Kezcsokom Mindenkinek!

Krisztina draga nem tuntem el csak nem volt kivel es miröl levelezni, illetve a chat interaktivitasa
sokkal vonzobb mint az irott szöveg.
Köszönöm a kerdest megvagyunk es varlak teged is estenkent a chaten.
A karomkodos levelekhez annyit, hogy Zsofiam arcan angyali mosollyal tudja közölni a legutobb hallottakat, amit mivel nem szolunk ra hamar el is felejt. Mostanaban nalunk a hulye p.. helyett, a csuda neni kifejezes divik. Csak odafigyeles kerdese. Az iskolaban , ovodaban majd megtanuljak ugyis egymastol, ez elkerulhetetlen. En az uszodabol 6,5 evesen hoztam haza olyan kifejezeseket, hogy ösz apam megkerdezte tölem mire is gondoltam. Ez is a nyelv egy resze bar nem a legfontosabb, de a maga helyen es idejen nem baj ha ezt is tudja az ember. Alszent az aki azt allitja magarol,hogy eleteben nem karomkodott, ha maskor nem mergeben. Nem jo az ha egy kisgyerek ocsmanyul beszel,de ha nagy feneket keritenek neki annal rosszabb lesz, mert azt fogja hinni, hogy jopofa amit csinal.
Kezcsokom mindenkinek Totya
Totya
 


Kedves Vito!
Elveszett az e-mail cimem?

Udv Totya
Totya
 


Kedves Zsolt!

Amit az intim térről írtál, tökéletesen igaz! Csakhát az ideális teret (25-30 nm/fő, ha jól emlékszem) biztosítani ugye nem könnyű, főleg a mostani ingatlanárak mellett! Mi egyelőre 3-an lakunk 41 nm-en, ami így még kellemesnek mondható, de jövőre már 4-en leszünk, amitől egy picikét tartok már (csak egy külön szoba van, ami egyben a nappali is)...(azért gondolom még az se lesz vészes) Viszont meg kell vallanom, hogy még így se cserélném el egy falusi 120 nm-esre!

Drága Csetes Totyánk!

Roppant csüggedten hallom, hogy átpártoltál a magasabb interaktivitáshoz, némiképp megértelek, de legnagyobb bánatomra én este nem jutok nethez, lévén hogy munkahelyről csepülöm a billentyűzetet... Azért számítok rá, hogy néha itt is felbukkansz, kedves színfoltokkal tarkítva a kispapa rovatot! (ma költői hangulatban vagyok...)

Csók mindenkinek: Krisztina
Krisztina
 


Szia Zsolt!

Kösz a részletes választ! Lehet, hogy nem szép dolog a kíváncsiskodás, de érdekes...
Be is vallom, hogy egy kicsit irigykedek is, mert mi is nagyon szeretnénk nagy családot, de egy kicsit gyávák vagyunk egyelőre...
Mi Jászberény mellett lakunk, - kocsival (Isten óvja az öreg VW Transportereket!) 5 perc, bringával 20 - egy gerendás parasztházban. Ez - kis jóindulattal és a régi borházzal összenyitva - kb 54 négyzetméter (egy háló, egy gyerekszoba, középen meg a nappali-ebédlő-konyha egyben). A telek egyébként kb 3000 négyzetméter, de kerítések és két bal oldali szomszéd hiányában gyakorlatilag triplázódik: amerre a szem ellát...
Na, nem a földművelés a fő profilunk: max. kis konyhakert, lévén mindketten városi gyerekek (én egri vagyok) , a többit Giza, a bio-fűnyíró lerendezi. (Tényeg van kecskénk!)
Jelenleg hármasban éldegélünk, ha igaz, júniustól négyesben. Máté fiunk, 17 hónapos, ő a "gazda". Reggeltől estig kint "dolgozik": locsol, pancsol, tesz-vesz, eteti az állatokat, stb.
Hát igen, egy kertes házzal nagyon sok baj, munka van, de nem cserélném el belvárosi panelre...
Jó, bőlére engedve ennyit magunkról.

A világért sem szeretném megkurtítani azt az időt, amit a családdal töltesz, de örülnék, ha mesélnél még magatokról! Például, hogy reggel ki viszi a fiúkat suliba, oviba?
Enyém-tiéd veszekedések vannak? Ilyenkor közbe léptek, vagy elintézik maguk között?
Hétvégén szoktatok szervezni programokat?

Anta
Csutak
 


Szia Krisztina!
Igen, en is a cca 25 m2rol tudok, es nagyjabol ezek is jonnek ki, ha csaladrol van szo. Biztositani nagyon is nem konnyu, tudjuk mi is :((
Es talan egyre nehezebb, ha csak nem laksz bank mellett (mert ha osszedol, akkor van eselyed, hogy rad-dol a bank)

Latom, lassankent Ti is kezdtek majd szorulni, de majd meglesztek. Vannak also hatarok, de nem minden merheto szamokkal. Falusi, igen, ez eletmod, allas, mesterseg, hivatas, szuletes stb, kerdese is. Csutak pl. ugy latom, koltoien tuja magat erezni, mint amilyen a Te hangulatod :)))
Hogy 4-en lesztek, ahhoz gratulalok, es a leheto legjobbakat kivanom! Ugyes legyel, es vigyazz magatokra!


Szia Anta!
Csak nyugodtam kivancsiskodjal. Nincs mit irigykedned. En sem szulettem 5 gyerekes apanak, sot, soha nem is kepzeltem, hogy az leszek, nem is vagytam ra. Gyavasag az lett volna, ha elhajtjuk oket, szepen sorban.... Tudod, neha elnezem oket (ha hazajutok), es meg kell allapitsam, jol tettuk, hogy nem oltuk meg oket. Mindegyikkel gazdagabak lettunk.
A tul sok gyerek se jo, ez szulotol is fugg. Van ahol a szulok mar nem is ernek ra nevelni a gyerekeket, hanem a nagyobbak latjak el azt a szerepkort.... Meg a szulok is emberek....

VW Transporter? Ah! Kocka? Milyen oreg? cm3, fogyasztas? (eppen busz keresoben vagyunk, es minden tapasztalat erdekel)

Szoval Te irtad a teli romancot a jegcsapokrol? Nagyon szep volt!
Ez a kecske, tudod, innen Bp-rol elsore bizarr szofordulatnak hatott, de bocsi.
Akkor Nalatok is nagy idok lesznek a jovo nyari honapok! Elore is gratulalok, osztan Te is legyel ugyes, es szep kis teso legyen! Es kutya bajotok se legyen! A 17 honap az egy szep kor egy fiatalurnak!

Panel, hat ez van, ez sikeredett. De lakunk, es ennek ugyebar vannak tagadhatatlan elonyei... errefele is.
S Te mit dolgozol? Jászberényben? A ferjed a "mama", GYED-GYES-en van?
Ha jol emlekszem, nem sokkal fölötte huzódik a Csörsz-árka. Ismered? Több faluban van némi nyoma.

Mese-mese matka, se fule se farka, ahol a kurta farku malacka tur...
Gyerekeket valtva visszuk, egy masik csaladdal, relative messzi iskolaba jarunk. Hol en, hol a masik papa (ott egy 18 eves VW gombolyu busz van, azt mar vezetni is alig birom, olyan ven), de nemsokara elkoltoznek, sajna. Felesgem a kozeli oviba (ha a ifilur hajlando.... miota kishuga van, nem eroltetjuk, otthon legyeskedik egesz nap)
Az iskolabol valo elhozatalok az kesz remdrama. Ott mindket csalad mamaja, nagymama stb. be van vetve, mert ez a ket csaladban jelenleg 6 gyerek, es a zome maskor vegez, es mas kulonorakon marad ott, at se latom a helyzetet.

Veszekedesek? Ezt a gyerekek kozott erted? Tobb gyereknel tobb a vegul is kozos tulajdon, mint az enyem tied. Ha en vagyok otthon, akkor kevesebb a veszekedes.... tudod, az atyai szigor.
Ezt hatalmi szoval kell amugy eldonteni: ha elfajul a helyzet, akkor az azonnali elkobzas lep eletbe. Volt nincs, nem turom, hogy ezen tovabb veszekedjetek. Igazsagot tenni ugyse lehet.

Sokminden meg tenyleg elinteznek maguk kozott. Ha tobben vannak, mindig masik "csapat" all ossze, es akkor a tulero dont. Eleg mozgekony tarsasag. Szoval nem az egyke esetek, akik ulnek a sok barbi kozott, es fesulgetik a muhajat....

Hetvegi programok: munka nekem (ha nem, akkor ajult alvas masfel napig), es rimankodas a csalad reszerol, hoyg mikor csinalunk mar vegre valamit. Ja, es vad almodozasok, hogy majd egyszer csinalunk nagyszeru dolgokat....
Meg egyeb kerdes? :)))
Mirol hallanal szivesen?

Ja igen, a haznak megvan egy hallatlan elonye a panellal szemben: altalaban lehet bovitgetni, ahogy szuksegli az elet. Plane akkora telken.

udv
Zsolt
Zsolt
 


Szia Zsolt!

Igen, VW busz ("buc"), kocka. '82-s, de nem rozsdás. Nyolc személyes, sport ülésekkel (így vettük: minden ülés fejtámlás, egyenként állítható, kényelmes). 1,6-os Boxer motor, pöfög-pufog, durozsol. A fogyasztását nem tudom megmondani (kb. 12) mert a mérőműszer minden bukkanóban mást mutat. A kilométerszámláló meg egyáltalán nem mozog.
Hát igen... Rendkívül drága az éves kötelező biztosítás - kb. 54.000 Ft/év, a kocsi meg nem ér többet 400E-nél...
Mi csak hetente egyszer-kétszer használjuk, a bevásárláshoz, meg amikor hazalátogatunk a szülőkhöz, nagyszülőkhöz Egerbe és környékére. Olyankor maximálisan ki tudjuk használni: útban a dédihez beül az egész család, a bátyámék fia, Ádám, rekedtre énekli magát a hátsó sorban, a Dédi becsomagol néhány kg. házi száraztésztát, 5-6 bontott csirkét, több oldal szalonnát, hurka-kolbászt, tálca tojást, meg Ádám elkunyerál egy húszkilós marhatötköt Hallowen-re, stb...mint egy vándorcirkusz, de nagyon élvezzük...
Imádom vezetni a buszt, lehet kicsit megalomániás vagyok, de jó érzés, hogy ötven-egynéhány kilósan ura vagyok egy majdnem másfél tonnás gépnek...
Na, ennyit a VW busz dicshimnuszából, ne hallgass rám, nagyon elfogult vagyok!

Jászberényben majdnem mindenki a Hűtőgépgyárban dolgozik,vagy egy beszállítójának. Én az utóbbinál vagyok. Extrudált műanyag alkatrészeket gyártunk és szállítunk, külföldre is. Hivatalosan koordinátor vagyok, de a bel- és külföldi levelezéshez, számlákhoz, raktárhoz stb. is bele kell néha nyúlnom.
Igen, a férjem van GYES -en, több mint egy éve (hamarosan cserélünk! :-)))) ) De egyre inkább az a meglátásom, hogy a gyerkőcöt nem zavarja a látszólagos szerepcsere: az apa az apa, az anya meg anya: az egyiknek szót kell fogadni, a másikat meg két puszival le lehet venni a lábáról...A férjem szerint botrányosan engedékeny vagyok, de azt hiszem ez így van rendjén.

Igen a telek nagy, de nem szeretném bővíteni a házat. Szeretnék visszakerüni Eger környékére, nem bírom megszokni az Alföldet. (Bocsáss meg, Petőfi Sándor!)
Egy olyan telken szeretnék építkezni, amely kicsit meredek és a hátsó kertben erdő van...

Írtad, nem szándékoztál nagycsaládos lenni. A nagyszülők nem rémüldöztek egy-egy újabb unoka jöttén? Az Állambácsi támogat Titeket valamennyire? Tagjai vagytok a NOE-nek?
El tudtok menni nyaralni így, együtt, vagy csak a gyerkőcök táboroznak a sulival?
Ági mindennap főz, kondérnyi ebédeket? Nem nehéz mindenkinek a kedvére tenni kaja ügyben?
Lehet, hogy figyelmetlen vagyok, de még nem találkoztam a névsorral, megírnád?

Köszi

Anta

Ui. : A kecske egy tök normális állat. Kb olyan, mint egy kutya: hallgat a nevére, szereti ha simogatják, megtámadja az idegeneket, stb. Van azonban néhány tévhit: a kecske, bár hivatalosan a kiskérődzőkhöz tartozik, igazából mindenevő: a zöldek mellett megeszi a vesszőkosarat, háncs-szatyrot, megrágja a papucsot, fűzöld melegítőfölsőt, gyakorlatilag bármit.
Néha lefejeli az esőcsatornát, megmetszi a szivafát és vigyázni kell, ne tudjon felmenni a háztetőre. Egyszóval semmi gond nincs a tartásával...
Csutak
 


Kedves Zsolt!

Köszi a jókívánságokat, ígérem, vigyázok mindannyiunkra!

A lakásméret miatt egyelőre nem aggódom, érdekes, hogy amíg egyáltalán nem volt gyerek, addig mennyivel jobban izgatott és aggasztott ez a téma, a hogyan fogunk itt elférni című (mondjuk 24nm-en kezdtünk, de szerencsénk volt, és megvehettük a mellettünk lévő lakatlan szükséglakást, így bővültünk végül a mostani 41 nm-re). Ha nagyon kicsi lesz a hely, akkor majd jön a második galéria, és máris van egy újabb gyerekszoba (mondjuk a nagyobbnak). A saját, külön hálószoba gondolata már szinte luxusnak tűnik számomra, de végülis nem is olyan fontos, amíg a gyerekek elég kicsik... Szóval fő a pozitív hozzáállás!

Üdv: Krisztina
Krisztina
 


Szia Krisztina!

Igen, ez jo, amit mondasz. Valoban nem lehet allando aggodalomban elni, mert megkukulunk.
Kesobb valoban jo egy kulon halo, akarmilyen kicsi is (a mienk 6,5 m2, de be lehet csukni az ajtajat. Van, amikor jol jon, az edzesek utan.. ld.masutt)

Lehet lepegetni, de majd ha nagyok lesznek! Tanittatni, iskola, cipok, minden. Belathatatlan. Hamar kinonek abbol a korbol, amikor meg teljesen jo cipoket lehet lejmolni, a keringo ruhakeszletekbol. Aztan meg mire onalloak akarnak majd lenni, lakni hogy fognak, stb. Szoval lesznek meg erdekes korok. Nem ijesztgetni akarlak, de hosszu a palya. Es ha kutya bajuk van, az mar nyert ugy!
Na, akkor valoban vigyazzal, szep kis emberket! Igereteket szamonkerek! :))

Ja igen. Es soha ne add fol!!

udvozlettel Zsolt
Zsolt
 


Szia Anta!

Koszonom hosszu leveled.
Buc. Van ismerosomnek is 1,6-os, itt bp-en gyengenek tartja. De van masnak 2 l-es, a dupla porlasztos, sehol nem tudjak beallitani rendesen, es 14 alatt nem fogyaszt soha. A rozsda az igazi baj, ha van (lenne). Orulok, hogy jol elfertek. Nekunk egyszer volt kolcson egy csaladi utra egy tranzit, es minosegileg mas. Lehet benne bulizni, nem a fulembe visitanak es uvoltenek egybol... Es elfer minden cucc. Kotelezo, az draga, sajna ez disznosag! Akkorrol szarmazik, amikor bejottek a nyugati autok, es sok barom vett 2-3 literes eros autot, es szaguldoztak mint eszementek (emlekszem, trabink volt, es sokszor nyomtak le majdnem arokba. Csinaltak jo nagy karokat, es a biztositok megsarcoltak. Akkor akinek nagy motorja volt, rengeteg nagy kart okozott. De ez igy maradt, mert jo a biztositoknak. Ha veszek egy 2,5 diesel lomha allatot, "buc"-t, akkor nem azonos egy 2,5 turbo benzines SAAB teljesitmenyevel, es akrobatikai mutatvanyaval. meg amugy is ott vannak az utodaim mogottem... De megis lerabolnak mindent, merhetetlen disznosag.
A legzsornyubb az volt, amikor a Bokros pajtas elmagyarazta, hogy innetol kezdve a gyerek-tartas olyan,mint a kecske: maganpasszio.
De jo, ha nektek meg él a Déditek!
Aha, mi is keresgetunk buc-t, fele olyan idoset gondolom, mint a tietek, de sokaig kitartson! Tranzitozni nagyon jo volt, nyugodt dolog is, atlatsz az izgágák feje mogott, latod, nincs hova sietni, a sor elejen is megy valaki... Gombolu VW-t vezettem mutkor, de nagyon rosszul esett. Rossz tervezes, nem all kezre-labra. Vezettem oreg nagy Merci buszt, az jo volt. Meg egy ven gombolyu bedfordot, az is jo.
A buszokrol csak dicshimnuszt lehet zengeni, ebben egyetertek! Az egy haziallat.

Hutogepgyar. Csak megmaradjon. ismerek valkit Bekesi kis falubol, tejgyar volt ott. Mindenki szinten ott dolgozott, az egesz kornyekrol. Rablo kaland-toke megvette, s lerohasztott mindent. Szomorú dolgok ezek. Van ahol müködnek dolgok, de vannak sok disznoságok. Na.

Alföld, szivemből szóltál. Van, hogy hiányzott már, hogy valami sík legyen, de de.
A bővítés meg elvi lehetőség, nekünk pl furán nézne ki, ha a földszinten a panel mellé egy szobát biggyesztenénk :))
Máris jó telket választottál! Hátul az erdőben meg boszi, és manók, királylányok, ugye?

Nagyszülők. Nem mind élnek már, sajnos. Dehogynem rémüldöztek, gondolom kissé tapasztaltabbak. De rendesek voltak, amikor már biztos volt a következő unoka, akkor minden erejükből már támogattak... Ez jó.
Állambácsit kérdezted. Támogat, hogyne támogatna. Azon, hogy mindent kunyerbálni, kérvényezni kell, ezer papirral, környezettanulmánnyal, már régen túl vagyunk. Mármint nem zavar. Ami ját ebben a hazában, az jár, és punktum. Nem is nekem, hanem a gyerekeknek jár. Akármilyen kicsi, fel kell venni, és kész. Pl. nemrég megkatuk ujabb egy évre a lakásfenntartsási támogatást, a héten jött a levél. Olvasd, 3000 Ft havonta. Ehhez husz papir kellett, és végül is a hajamra kenhetem. De jár, hát csak adják! Hogy miket fizetünk a gyerekek okán, azt (Ti NOE tagok vagytok??? Ja, 2 gyerektől már rendes támogató tagnak beirnak, ha jól tudom, úgyhogy csak kirtartás!), azt a Benkő Ágota es co. irásaiban olvashatod.
NOE-nak tagjai vagyunk, nem kifejezett csoportban, csak úgy. Ezt a "másságot" is kell végül is valami társadalmi szervezetnek is nyomni, nem? Véleményed?

Nyaralás. Hát, sajnos a mnka meg szokta enni. Van egy családi faház a dunakanyarban, az nagy áldás. Ott gyerekek biciklizhetnek, egész nap szabadon (látod, ahol nincs kert,,..), van viz, hegy, és megse Alföld.... (hát ez az).
Szeretnék még kölykökkel sokat menni, mielőtt teljesen elmennek az iskolai táborokba, és nem tudok rendes kapcsolataba kerülni velük többé. Valami nyomot hagyni bennük.... De a rohadék munka mindíg betesz. Tavalyelőtt pl. végígbóklásztuk és rajzoltuk a felső tiszavidéket, sátorral, autoval. Előtte meg le végig a tisza mentén. Szállás a kukoricasban, fürdő a viz, stb. Csak úgy bele. Erre iyg egyre jobb lenne a "buc".

Kaja. Vegyes, sok főzés, de erről majd inkább ő, nem is tudom, mi van otthon :(( Van iskolai ebéd, nagymamai ebéd, otthoni ebéd, vegyesen. Ezt már lassan logosztikának hivják manapság.
Névsor, valóban nem vagy figyelmetlen. Sőt! Nagyon is figyelmes.
Időrendben: Árpád (88), Bálint (91), Márton (94?), Mátyás(96), Zsófia (2000). (A többiek közben elosztva.) Egyelőre itt tartunk....
Na, tessék, kielégítve?

Ja igen. Köszi a kecskéről való leírást! Olyan jó volt, hogyha legközelebb ismeretlen állatot látok, talán felismerem!
Ajaj, ez hosszú volt, és sokakat talán kevésbé izgat. Ezt már lassan magánba kellene, nem?

Kérdés: az Anta, az tulajdonképen igy név, vagy becenév?

szia csutak!
zsolt
Zsolt
 


Szia, Zsolt!

A reményt nem adom fel, csak távolibb jövőbe helyezem, és nem hisztizek, ha egyre távolabb kerül. Az idő múlását, gyerkőcök növekedését inkább örömmel várom, olyan jó látni, ahogy nőnek, okosodnak, és szerintem minden életkornak megvan a maga öröme-boldogsága csakúgy mint gondja-problémája. Lehet, hogy nehezebb lesz később, de biztos sokat számít a hozzáállás, és én igyekszem opitimista lenni. Egy okos könyvben olvastam, hogy az élet nehéz, de azáltal, hogy ezt belátjuk, és elfogadjuk, máris könnyebbé válik. (sokakat ismerek, akik minden problémán méltatlankodnak, panaszkodnak, mintha csak őket súlytaná így a sors...) Mondjuk bár ezt vallom, be kell ismernem hogy azért nem érzek teljesen így, én szeretem és élvezem az életet, és nem találom annyira nehéznek, bár lehet, hogy csak nagyon szerencsés vagyok...

Az ígéreteimről csak annyit: mindent megteszek az ügy érdekében, a pocakpicúrnak is nap mint nap mondogatom, hogy nőjön csak szép nagyra, egészségesre, én meg majd vigyázok rá. (Megérti! Tudtad, hogy már 5-6. hetes embrionális kortól van mérhető agyműködése a babának? Én eddig csak sejtettem, de most már tapasztalom is, képes érzeteket közvetíteni felém! De ez már más téma, bocs a kitérőért, csak akkora csoda ez nekem, így a második babánál...)

Olvastam a névsorotokat, ezekszerint a legnagyobb, Árpád épp most áll a kamaszkor előtt. Azt hallottam, akkor a legnehezebb, főleg a fiú gyermekekkel (ezt én se fogom megúszni), kíváncsi vagyok, van-e már jele a változásnak? Hogy fogod kezelni a mindent elutasító kamaszt? És még egy kérdés: hogy fogadta a nagyfiad azt, hogy ilyen idős korában kistesója született? Azért is érdekel, mert úgy tervezem, hogy még szeretnék szülni 35-40 éves korom között is, és addigra a nagyfiam már 10-15 éves lesz. Kíváncsian várom a válaszodat!

Üdv: Krisztina

UI: Irígylem Zsófiát a népes báty-seregért! Én hogy örültem volna, ha csak egy bátyám is lett volna (igaz, van helyette nővérem)!
Krisztina
 


Szia Zsolt!

Hát, lehet, hogy igazad van és átmentünk "magánba", de hátha Zsókán kívül mást is szórakoztat? :-)))

Buc: VW-ben a 10 év alatti = 1M fölöttivel...Hiába, a márkanév kötelez. Hát sok sikert a vadászathoz. Nekem meggyőződésem, hogy egy használt autónak két év kell, mire rendberakja az ember. Tuti, hogy előjön minden nyavajája a kezed alatt, de minimum elromlik a zár, defektet kapsz, kiég az index, megeszi a magnókazettát, stb.

Miből faragták kedves nejedet, hogy képes e népes családdal még vadkempingezni is?
Vagy ennyi férfiú már kötelez?
Mi is gyűrtük a Tisza-parti vadkempingeket, de már kezdek ellustulni: egy kis örökséget befektettünk egy Tisza melletti, falusi házba. (Rögtön utána leciánozták az egészet - ennyit az üzleti érzékemről) Pillanatnyilag vadkemping-komfortos, de talán egyszer lesz benne melegvíz és gázrezsó is.

Gyönyörű a névsor - mint a csattanó - a végén az ifjú hölggyel.
Titokban remélem, néhány év múlva én is hasonló hosszan sorolhatom a neveket!
Már csak egy jó állást kell találni a férjemnek...tényleg, te mivel foglalkozol?

Ja: a vezetéknevem: Csutak (úgy mint a Mándy Iván könyvei, de komoly.) Ez a férjezett nevem, vagy hogy mondják ezt. A keresztnevem Anita, csak pocsék látványú kézírásom miatt az " i " mindig elmarad, a név ilyen formája meg rámragadt. (Gépelni sem tudok jobban, bocs)

Ja: ha Tündér, Egyetlen Leánygyermeked, úgy 4-5 évesen nem hajlandó a piros lakk-szandált fehér térdziknival és hajban masnival hordani, hanem valamelyik bátyjának stoplis cipőjében, hóna alatt focilabdával megy a térre játszani, hát legyetek elnézőek.
Én is kinőttem 15 éves koromra...

És Krisztina kérdése jó: mi a helyzet a kiskamasszal?

Anta

Ui.: visszavonom a kecskéről tett állításomat. A kecske egy buta, kiállhatatlan, problémás állat!!!
Ma reggelre leköszörülte a ház sarkáról a vakolatot....
Csutak
 


Szia Krisztina!


Távolibb jövő. Igen, annak kell örülni, ami van. A jövő úgyis hihetetlen hamar eljön, és a kölykök pillanatok alatt a fejünkre nőnek. De annak is megvan a maga szépsége. Ősz hajszálak?
Ha szerencsésnek érzed magad, az szép dolog.

Pocakpicur. Ez a más téma roppantul érdekel. Én is év elején olvastam a Raffai könyvét. Nem kitérő, sőt mesélj erről többet!

Névsor. Igen, magam is meglepődök a hosszán. Kamaszkor. Vannak jelek, hogyne.Egyelőre a lázadás, és a duzzogás, és a mindent elöntő lezserségnél tartunk. Lesznek még meredekebb gondok is, sejtem. Nem is csinálom jól, azt is tudom. Néha sikerül utat találni hozzá, meglepően igényli is tulajdonképpen. Csak másként, nagyosan, mint egy barát valahogy úgy kell közelíteni. Érdekes, hogy a lázongással együtt növekszik benne a felelősség is. Ennek ellenére sokszor csak ledurungolom, ami nem túl jó. Néha sikerül bevonni a munkába, az mindig jót tett, látja, hogy mit csinál naphosszat az apja.
Változás? Hát amikor duzzog, elmegy itthonról (11,5 éves), felül a játszótéren egy fára, és 1 óra múlva jön elő. A múltkor meg nem jött. Sehol a környéken. Később kiderült, hogy bérlet, minden nélkül este 8kor felült a buszra (végállomás), és mente a köröket a városban.... Jó kis változás. most kajakozni kezdett, és ez feldobja, és irtó komolyan veszi.

A kistesót jól veszik a nagyok. Árpád úgy veszi kézbe, mitha próbálgatná az apa-szerepet. De itt többen vannak, és úgy tűnik, sose az egyikra hárul a pesztrálgatás: ha megunja, átadja a testvérének, és kész. Majd meglátjuk, a vak is azt mondta...
Csak bátorítalak, ha később akarsz még kistestvért! Egyébként olyan jó, hogy újra megédesíti az életünket, nagyon sok örömünk van benne. Újra közelebb hoz feleségemmel egymáshoz, és olyan mint 10 éve voltak a dolgok.

Zsófit én is irigylem a bátyjaiért! Mondom is neki, hogy milyen jó dolga lesz nálunk. Irtó jó lesz neki, és nem lesz egyszerű udvarolni neki!

Még kiváncsi?

üdv
Zsolt
Zsolt
 


Szia Anta!

Itten figyelnek minket .. :)) Na jó.

Buc: igazad van, csak utána még több hibák jönnek, mire azt hiszed, a végére értél.
Egyszer azt mondta a szerelőnk, hogy te jó ég, ez gyorsabban romlik, mint ahogy javítjuk.... :))

Kedves nejem. Nőből faragták, kedves Anta, nőből. De sokfelé voltunk korábban is így, ez nem volt újság.

Az a tisza part nem is rossz. Cián csökken, vagy csak mondják? Ellustulás meg nagyon kellemes :))
Lesz még jó Nketek, ne sajnáld az üzleti érzéket! Szerintem érzék az, csak nem üzleti, és ez nem is baj!

Névsor. Ezt szépen mondtad! Az ifjú högy, hát igen. Máris teljesen levesz a lábamról, most 3 nap babázás volt. Egyre okosabban figyel. És miyen szivettépően tud panaszkodni, meg vigasztalódni!
Titkos reményed... Férjed mit szoól ezekhez a reményekhez? Én örülök, de hát neki is van benne elhordandó teher...
Kérdezed, mivel foglalkozok. Építész vagyok, mindenféle házakat találok ki. Eddig két munkahely ment csődbe alattam (az utolső nem szép történet, tartoztak nekem is, másoknak is pénzzel, ügyvédek, felszámolás. csődegyezségek, hazugsághalmazok, s mindíg eltűnt a pénz N.országba, ez egy német tulajdonú cég volt, de ők se szentek). Állásból elég volt, belevágtam. Úgyhogy másfél éve magam vagyok, és igyekszem nem csődbe menni. Ezt már nem engedhetem meg magamnak. Majd meglátjuk. Nem egyszerű.
Férjednek jó állás.... ezek jó dolgok, de változékonyak. Nem baj, csak tudni kell róluk, és így fogadni.

Csutak Anita. (férjezett néven). Nem hangzik rosszul :)) Sok betűt én is elütök, előre is bocs.

Tündér kiválóan fog focizni, kinő majd a bajusza, és pontosan fogja, hogy kell a lakótelepi játszótéren tökönrugdalni a nagyfiúkat, 4 bátyj jelenlétében! (egyik baraátom egyszer megjegyezte, hogy milyen jó, mert alkalomadtán rablóbandát is alakíthatok - neki 2 lánya van:((

Ilyen történetek máris vannak, s jót szórakozunk rajta. 4 gyerek beállít egy vadidegen focilabdával. Kié?? Egy nagyfiúé. Miért nem a tietetek hoztátok? Mert azt ő eldobta egy mésik kertbe. Szó szót követett, s kiderült , a konfliktus ugy jezdődött, hogy biza a 4 éves aranyom tökönrúgta, s az azt követő tetlegességben a 3 nagyobbom disznót győzött...
A kicsi meg élvezte, hogy védve vagyon :))
Tehát a Tündér leánygyermekkel kapcsolatban elég fiús reményeket táplálok. :)

És ezeket Te véglegesen kinőtted? Testvéreid csupa fiúk? Miéééért nőtted ki? (hehe, hiszen párodat is GYESre küldted....)

Kiskamasz kérdésre ld. a Krsiztinának írt előbbi válaszomat. Nem tudok okos lenni, sok hibával próbálkozunk... Van jó könyv, amit ha végígolvasok, majd én is okosabb leszek. De nem egyszerű ez. Nem látom még, mi lesz.

üdv Antának:
Zsolt

ui. Ez a kecske... tudod, az általad említett tulajdonságok KÍSÉRTETIESEN hasonlitanak az asszonyállatra.... (bocsi, ez magas labda volt, nem hagyhattam ki)
Zsolt
 


Sziasztok,
rövid leszek, mert sír a leánykám.
Férjurammal itt itpródunk, hogy új Opel astra kombi-e vagy használt VW Transporter. Érvek-ellenérvek mindkettő mellett vannak. Leginkább egy új Transportert vennénk, csak hát a pénz...
Sokgyerekesek, mit gondoltok? Mi is szeretnénk még lurkót, meg hát szeretnénk bebarangolni Európát kocsival (->Transporter) ellenben egy új kocsi mégioscsak új (-> Opel).
Zsolt, kíváncsi vagyok a te véleményedre is!
előre is köszi
Zsóka
Zsóka (Zsóka)
 

Vissza: Anyaságról

Jegyzetfüzet:

 

X
EZT MÁR OLVASTAD?