Sziasztok!
Végre tudok írni. Sok volt ma a meló, meg egész nap émelygés, fáradtság, gyengeség, és úgy általában munka- és mindenundor
Látom tegnap este óta zajlottak itt az események rendesen...
Én is megadnék adatokat:
26 éves vagyok, van egy 5 éves kislányom, aki az első házasságomból született - apu angolosan távozott - , de aztán megtaláltam életem párját, akivel már 4 éve együtt vagyunk, tavaly házasodtunk össze, és ebben a hónapban álltunk neki a baba-projektnek és íme, itt az eredmény
Tolmács és export ügyintézőként dolgozom Egyébként vidéken lakunk egy nyugis kisvárosban. Valószínűleg február 18-án fogok szülni, de ez csak egy kb. adat, Sopronban.
A főnök témához: az én főnököm egy tündér - főleg most jöttem rá - egy év munkaviszony után lettem terhes a lányommal, utána visszahívott dolgozni, most is puszival gratulált, nagyon örül a boldogságomnak, és már tervezi azt az időt, amikor majd megyek vissza. Szóval én imába foglalhatom a nevét.... Elég szomorú, hogy a munkáltatók többsége előtt "titkolni" kell egy baba érkezését.
Judy! Nagyon sajnálom, hogy ilyen szomorú híreket kellett hallani rólad, de bízzál benne, hogy minden rendben lesz. Én az 5 hetes UH óta végigcidriztem a napokat, már mindenfélét beképzeltem, az orvosom is nevetett tegnap, mikor mondtam neki, hogy most vizsgáztam kórtanból - mondta, hogy kár volt, és hogy ne parázzak folyton, mert akkor lesz a minden a legnagyobb rendben, ha nem stresszelek, és bízok magamban.
És amikor megláttam a szívét dobogni, majd leugrottam a székről
Majd én is felteszem az UH képet, bár túl sok mindent nem látni a bébiből, de azért olyan jó nézni!
További szép napot mindenkinek!
Üdv: Kata