Kiemelt témák

Szia Bogi!
Akkor a kis drága Lili szeret oldalt feküdni. A Hanna amikor pici volt mindig a karomba aludt Aztán egy picit hagytuk sírni az ágyába egy idő után jobb lett. pedig nem vagyunk a "sírni hagyom a gyereket" c. szűlők az anyós nagy bánatára.
pedig lehet, hogy néha kell valóban. Nekünk mai napig ott kell lennünk, mikor a Hanna elalszik, így most én mindenféle trükköt találok ki, hogy egyedül aludjon el, ha nincs itt a férjem. Pl. a babkocsi sportülésébe alszik el, amit az ágyba teszek.

Sajnálom, hogy a házasságotok nem jó, próbáljátok megmenteni. Most egyébként nálunk sem rózsás a helyzet, de én betudom annak, hogy ki vagyunk fáradva. Jövő héten elutazunk Németországba, környezetváltozás talán segít.
Utazzatok Ti is el valahova a környékre.
Drukkolok Neked és kívánom, hogy legyetek megint nagyon boldogok!

Ines

SZiasztok!

Hű de sok minden megváltozott mióta nem voltam.

Gratula mindenkinek a babához!!!!

Gyors helyzetjelentés:
Köszi a segítségeket főleg Ineznek, és Rboginak
Bogi baba jól van, nagyon szeret cicizni, nemcsak enni, hanem játszadozni vele, ebből van a baj. Kb. 45 perc most már cicinként 2-3 óránként nappal, éjjel szerencse alszik, max 1x felkel és eszik. Nagyon sokat sétálunk, legalább lemegy néhány kiló, mivle csak így képes aludni. sajna.

Néhány hét múlva jövünk sűrűn

Mindenkinek boldog babázást!
Készülünk a keresztelőre

Puszi
Nikie és Bogi baba

Sziasztok!!

Bogi,
hát megbolondult az a jóember, hogy akinek ilyen felesége, gyönyörű gyermeke?
Elrontani nem ronthatod, aki atz mondja, az buta! Most csak gondold el, hogy az a kis csöppség, aki 9 hónapig 1 volt veled, tested, lelked, annak egyedül kell aludnia. Majd megérzed az egyensúlyt. Ha elalszol, maradjon, ha úgy érzed egy kicsit kényelmetlen vele, akkor visszateszed.
Úgyis a gyermek győz, mert hosszútávon ki bírja hallgatni a sírást?
Szerintem azt kell megérezni, hogy ő mit szeretne. Ha anyát akar, hozzábújni, cicizni, akkor az én fiam addig nem hagyja abba, míg meg nem kapja.
Az idegeskedéssel nagyon vigyázz, mert nekem volt 3 ilyen napom, a fiú végigüvöltötte, vígasztalhatatlan volt. Aztán rájöttem, hogy nekem ő a legfontosabb, mindenki le van sz.rva.

Ines,
irigyellek az utazás miatt. Az én uram most mindig csak dolgozik, alszik, nekünk sincs nagyon időnk, meg szólni sem akarok az apróságok miatt, hiába rá is tekintettel kell lennem.

Tényleg lányok, család lettünk, de azért nem könnyű, viszont ölöm, bódottág ( www.teccikerteni.hu matiz nagyapa, érdemes megnézni!!!)

Niki,
üdv, Bogi babának jó cicizéseket kívánok De éjjel legalább tudja, hogy nincs játék, csak kajcsi

manóka

Sziasztok!

Ines! Jó utazást, és remélem ki tudjátok pihenni magatokat.
Én is gondoltam rá, hogy egy kis környezetváltozás jót tenne, de egy 6 hetes babával nem könnyű utazni. Még rövidebb kirándulást sem tehetünk.

Manóka!
Kb. mikortól tehetem Lilit kenguruba? Hány hónapos korától?
Egyébként most éjjel visszapakoltam szopizás után a kiságyába, és minden oké volt.
Tegnap már nem volt nyűgös nap közben sem.

Talán a házasságom is rendbe fog jönni. Rajtam múlik, hogy túl tudok-e jutni azon, amit a férjem tett velem. Majd meglátjuk.

Puszi: Bogi

Bogi!
Adj még egy esélyt. Nem tudom, mit tett Veled, de biztos kemény lehet számodra,hogy ezt megbocsájtsd, vagy túl tegyél rajta.
Remélem sikerül. Szurkolok!

Ines

Ines!

Majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok. Sajnos ebben tanácsot nem lehet kérni, hogy most mit tegyek. Főleg, mert Lili megszületett. Úgy értem már nem olyan egyszerű a helyzetem, de talán ha hagyom a dolgokat a maguk útján menni, megoldódik.
Nem olyan, amin én változtatni tudnék, vagy tehetek valamit, ezt csak elviselni kell, és beletörődni, hogy megtörtént (sajnos nem is először, de hogy pont a terhességemalatt, és Lili születése előtt nem sokkal).

Na jó nem siránkozok többet. Azért jól vagyok.
Puszi: Bogi

Bogi,
azt hiszem, értelek Elég kemény dolog.
Én rövid időre már másfél hósan betettem a kendőbe úgy, ahogy a kenguruba kell. Sztem, ha tartja a fejecskéjét a kenguru, akkor nem hiszem, hogy baja lenne. De fokozatos szoktatás azért kell. Erről szerintem megoszlanak a vélemények, hogy nem szabad ültetni, míg ő nem tud, de állítólag a csípőnek pl. nagyon jót tesz, hogy szétterpesztett lábakkal ül.

Ines,
hogy tetsuik a pöttömök?

manóka

Bogi!
én is azt hizsem tudom, mi történhetet Veled.
Ha akarsz róla esetleg beszélni, akkor írjál nyugodtan a mail címemre. Néha jó egy idegennek kitálalni.

Manóka!
Hát eléggé pörög, alig lehet követni. az első babái topik egy kicsit bensőségesebb, barátibb.
Jobban oda tudunk figyelni egymásra.

Ines

Szia Drága Nikie!

Úgy örülök, hogy jelentkeztél. Jó, hogy megoldódni látszik a szopi-probléma.
Biztosan elég a tejcsi, ha éjszaka csak egyszer ébred. Az hogy állandóan cicizne, az meg egy pótcselekvés - nem az éhség jele. Csak bírja a mama.
Mekkora súlyú Bogi?

Szia itt is Manóka!

Bogi!
Kitartás! Nálunk is rengeteg családi probléma van. Azzal, hogy a férjem nem akar felnőni
(36éves) és kedves anyósom nem akarja "elengedni"
nem tudok mit kezdeni...
Pedig olyan szimpi volt a férjed, amikor tájékoztatott minket a kicsilány megszületéséről...(uye jól emlékszem?)
Hát jól meg tudják magukat játszani, az biztos.

A kenguruba én már hat hetesen cipeltem Kírát.
Vannak olyan kenguruk, amik újszülött kortól használhatók
Addig jó, amíg kicsi a súlya a gyerkőcnek, Nekem később már majnem leszakadt a hátam...

Ines!

Jó utat!
Gyerekeket is viszitek?

Anikó

Helló!

Ines,
egyetértek, itt bensőségesebb a hangulat.

Anikó,
szia,

az én pici fiacskám mostanában annyira nyálladzik, hogy előkét kellett ma már tennem, különben elázik a ruhájaLehetséges lenne, hogy már a fogacskái mozognának? Anyukám azt mondta, hogy nekem már 4 hósan kezdett nőni.
És, a ti babátok nem szokott alvás közben úgy harcolni magában? Össze vissza kalimpál a kezével, lábával, mint egy kis harcos

Jó éjszakát, szép álmokat

manóka

Sziasztok!

Anikó!
Rég ahllottunk felőled!Örülök, hogy jelentkeztél.
Gyerkőcök is jönnek, hiszen Olit be kell mutatni a családnak és a Hannát sem látták csak 7 hónaposan,mert a legutóbbi utazásnál a Hannát itt hagytuk anyósnál.

Nikie!
Téged hívlak telcsin, hogy mizus, mielőtt elutazunk!

Manóka!

Oli is nyáladzik pár napja, de ha jól emlékszem, a Hanna is nyáladzott két hónaposan, mindig mondtam, hogy jön a foga. 6 hónapos volt, mire kibújt. De Oli ökle is a szájába van. Szóval nem tudom. Nővérem fiának 3 hónaposan jött ki az első foga.

Mikor lesz már jó idő?

Ines

Sziasztok Lányok!

Igazából az a gáz, hogy szülés előtt pár nappal derült ki a dolog, egy véletlen folytán (sajnos nem az első eset, tisztában voltam azzal, hogy férjem ilyen, csakhát mégis terhes voltam, és rengeteget változott a terhesség alatt jó értelemben, és álmomban nem jutott eszembe, hogy képes lesz rá, ezért duplán szörnyű).
Szóval 9-én megegyeztünk, és töviről hegyire átbeszéltük, hogy elválunk, és az első lépést addig tesszük meg, amíg Lili a pocakomban van. Én akartam a válást, mert úgy éreztem ennyi mindennel már nem tudok megbírkózni, és pláne azzal, hogy "már megint". Elegem lett. Éjjel 1 órakor feküdtünk le aludni. 2:10-kor arra ébredtem, hogy elfolyt a magzatvíz, és véres volt. Tudtam, hogy az idegeskedés miatt volt, mert akkor már napok óta rengeteget keményedett a pocakom, nyugalmi állapotban is. Na akkor eldőlt a sorsunk, hogy együtt maradunk még.

A hatalmas probléma a részemről az, hogy a férjem nagyon nagy étvágyú (ugye tudjátok milyen értelemben ). Én pedig a terhesség alatt egyáltalán nem kívántam a dolgot, bár más módon azért mindig összebújtunk, megpróbáltam nem elhanyagolni őt, mert tudtam, hogy ez neki fontos. Úgy látszik túl fontos volt neki, és nem bírta ki. És most ezt a 6 hetet is alig bírta kivárni, de az én kedvem még mindig nem a régi. És hát amúgy sem tudom mit kezdjek a helyzettel, hiszen nem bízom benne, és folyton arra gondolok, hogy "az a másik..." Aki állítólag már nincs.

Na most aztán rébuszokban jól kipanaszkodtam magam

Lili is nyáladzik, és ő még csak 6 hetes. Állítólag nekem már 2 hónaposan volt fogam, amit ki is akartak húzni, hogy akadályoz a szopásban, a vicc csak az volt, hogy anyunak egyáltalán nem volt teje, és tápszeres voltam Szóval úgy látszik ez a nyáladzás nem egyedi dolog.

Puszi: Bogi

Ines! Nem írtál arról, hogyan éltétek túl a szurit?
Ha majd mentek, szopizni megálltok, vagy azt is menetközben?

Manóka! Nálunk Vera az öklét rágja, meg amit elér, véletlenül megragadja és azt tömi a szájába. A nyála még nem folyik. Most az előbb szopi után még nyammogott, odaadtam neki az államat játékból, és úgy megszívta, hogy nyoma is maradt. Orsinak különben 4 hónaposan jött ki az első foga.
Mostanában mit kreatívkodsz? Újrakezdted a szalvétázást?

FBogi! Elég kemény, amin most át kellett menned. Ha túl is tudsz rajta lépni, a párod részéről is megvan az elszánás? Különben mi is iszonyú sokat harcoltunk az elmúlt 9 év alatt, meg tudom érteni azokat, akik feladják, de mégis együtt maradtunk. Mindenesetre nem könnyű az együttélés. Bár tudom, hogy ez nem vígasztal...

Ja, azt még nem is írtam, hogy a szurikor le is mérték Verát, és 6140 g és 66 cm volt. Hatalmasakat beszél és magyaráz, ha jókedvű. Mi lesz velünk később, ha ő is megtanul beszélni, már most is alig jutunk szóhoz a nagyok mellett!

Ti tornáztok már valamit?

Ildikó

Bocs Bogi, most látom csak, hogy előttem írtál. És ha elmennétek valamilyen családterápiára?

Bogi!
Hát őszíntén nagyon sajnálom az esetet. Valóban a férjednek kell elszánnia magát. Ez biztos olyan dolog, amit az életben nem felejtesz el neki és a bizalmad felé mindig kétséges lesz.
legalábbis gondolom, mert ilyan szituba én még nem voltam, így nem tudom, hogyan lehet ezt feldolgozni.
Mindenképpen nagyon sok erőt kívánok Neked, és a dolgok forduljanak jó írányba.

A szexet most én sem kívánom annyira, de ez talán a szoptatás miatt van. Mondjuk van is egy kis feszültség mi közöttünk is.

Ildikó!
Szurit jól viselte oli, Hanna nézte az egészet, nem tett rá semmi hatást. Szerintem. Elmagyaráztam neki mindent, gondolom megértette.
Szoptatni meg fogunk állni, remélem jól fog kijönni a lépés, hogy nem akkor akar majd ennia z oli, amikor a Hanna alszik.
Tegnap beszéltük éppen, hogy délelött 9-10 körül indulunk, mert akkor a Hanna még ébren utazik kb. 2 órát és megállunk ebédelni, viszek valami kaját, közbe megszoptatom Olit és akkor tudnak aludni.Hanna ilyenkor kb 3 órát alszik, Oli is akkor szokott egy nagyot aludni. Éjszaka nem merünk utazni, nehogy elaludjunk, meg hát másnap is ébren kell lenni a gyerekkel.

Már voltam egy párszor futni, meg szombattól tornázni szeretnénk egy másik kismamával,de lehet, hogy tolódni fog 2 héttel, mert Olinak akarok egy új bébihordozót venni.

Manóka!
Pár napja egy cserepet és is szalvétáztam. Kedvet kaptam rá megint.

Ines

Ildikó!

Szióka!
Azt hiszem inkább a férjem szorul terápiára
Van még más gondom is. Alig van itthon. Mindig szervez magának valami programot, és azt mondja, hogy neki szüksége van pihenésre. Eszébe nem jut, hogy én vagyok a gyerekkel éjjel-nappal, és nekem nagyobb szükségem lenne pihenésre.
Nálatok is voltak ilyen gondok?
És az meg duplán sz@r, hogy nem bízom benne, és állandóan kételkedek abban, hogy vajon ott van.e ahol mondta.
B.

Sziasztok!

Bogi!
Hát nem semmi, amit a férjed csinált. Nem csodálom, hogy nem bízol benne, sajnos jócskán rászolgált. Méghogy szüksége van pihenésre? És neked? Aki 24 órás ügyeletben vagy a gyerek mellett, ráadásul még a háztartást is vezetned kell! Egyszerűen nem térek magamhoz, hogy lehet ilyen egy férfi! A babához tudtommal 2 ember kell, de nem csak akkor, hanem később is! Brrrrrr... most jól felhúztam magamat... Én el sem tudnám képzelni a férjemről ezt a hozzáállást. Sőt! Ha hulla fáradt is és én este beájulok a fáradtságtól szó nélkül elintézi a lányokat: fürdés, alvás, pelenkázás!!! Az összebújással kapcsolatban már én vetettem fel neki, hogy szerintem más férfi már rég nem bírta volna ki és ezért minden elismerésem neki. Kérdésemre csak annyit válaszolt "természetes, hogy vár rám". Ez lenne a normális gondolkodás...Remélem a történtek ellenére is sikerül rendbehoznotok a házasságotokat, nagyon szorítok!

Nikie!
Végre jelentkeztél, annyira örülök! Örülök, hogy a szopi is rendeződött! Gyere gyakran, amikor csak tudsz!

Manóka!
Niki is szokott hadakozni álmában, bár mostanában sokszor felriad és csak nehezen lehet megvígasztalni.

Ines!
Jó utat nektek!

Ildikó!
Én kb. 2 hete tornázgatok(a netről szedtem le gyakorlatsorokat), de semmi megterhelő ugribugri. Előtte is tornázgattam rendszeresen itthon ilyen olyan kazira, de most sajna rossz a videónk, így be kell érnem ezzel.

Jelentem Niki is nyáladzik, kb. 1-2 hete, pedig a foga még sehol. Fogalmam sincs mitől lehet, de az öklét is állandóan tömködi a szájába, ha éhes ha nem. Viszont tegnap végre "szabályosan" sikerült bekapnia a hüvelykujját!

Pussz
Szilvi + Niki

Sziasztok!
Szilvi!
Kössz a jó utat,de még egy hét van hátra Már mennék....
Anyukám azt mondta, lehet, hogy nem így hívják magyarul, most csak lefordítom, hogy a fog "gyökerei" képződik most. De szerintem az már a terhesség során kialakult. Majd,ha valaki beszél a gyerekorvossal akkor kérdezze már meg.
Most már igazán kiváncsi vagyok, nem jöhet minden gyereknek egyszerre a foga.


Bogi!
Én sem igazán térek napirendre a férjed felett, hát akkor még Te szegény. Nagyon sokat gondolok Rátok, hogy én mit tennék a helyedben.

Az egyik unokatestvérem nagy sífutó volt(német) még az NDK időben. Rengeteg hormont kaptak, aminek az eredménye az lett, hogy a német sportolónők többsége meddő lett. Az unokatesómnak még soha nem jött meg!
A férjével nagyon szerettek volna gyereket, persze eredménytelenül és 7 éves próbálkozás után, mindenféle lombik stb. programmal 4 éve megszületett Paul. Születése után a papa teljesen megváltozott, ráébredt, hogy élni akar, nm bírta a megkötöttséget stb.Külön voltak már mikor a pici Paul még csak 4-5 hónapos volt. Emlékszem az esküvőnkön már egyedül voltak.
Több, mint 2 éve találta magának egy fiút, aki valami hihtetlenül, hogy hogyan szereti és neveli és foglalkozik a Paulal és nem utolsó sorban, hogy mennyire szereti Rike-t az unokatesómat. Most már papának szólítja,azóta, hogy eldöntötték, hogy építkezni fognak és együtt fognak lakni. Addig csak Onkel Thomas volt. De ahogy megtudta a Paul e jövőre vonatkozó terveket, azt mondta, akkor most már Te vagy a papám.
Most már több eset volt, hogy a Paul édesapja elfelejtette az ünnepeket stb. Múltkor elakarta vinni magával valahova, akkor a Paul azt mondta, hogy nincs kedvem, édesapa mondta, akkor majd legközelebb.Mire a Paul, akkor sem lesz kedvem.
Az édesapa küzd egyébként az öregedés ellen, megpróbál ifjú maradni. Egy rendes, ápolt férfiból, lett egy hosszú hajú(ami még nem baj, csak nem illik hozzá), szakadt ruhába járó, ápolatlan valaki. Az ő esetükben szerencsés volt, hogy nem maradtak együtt a gyerek miatt, amiért évekig harcoltak, hogy legyen.
De ezt nem lehet előre tudni. A Rike nagyon nagy szülői segítséggel a hátérben tudta ezt az időszakot átvészelni. De most egy nagyon boldog család lettek.

Elég hosszúra sikeredett, ne haragudjatok.

Ines

Ines!

Fogcsíra, ami terhesség alatt tényleg kialakul - legalábbis én így tudom.
Kíra is nagyon korán kezdett nyálazni, mindenünk mindig tiszta víz volt.
Mégis nyolc hónapos volt, mikorra kibújt az első foga.
Gondoljatok bele, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a fog kialakuljon. Ott végig feszíti belül az ínyt és nem csak akkor fáj, ha áttöri azt.

Sajna én apusom hasonlít Paul papájára, szörnyű rosszul vagyunk egymással. Az a legfájóbb, hogy ezeknek a ffiaknak nincs lelkük. Soha nem kel fel Kírához éjszaka, nem eteti, nem fürdeti, nem teszi tisztába, nem játszik vele - pedig a kicsilány úgy szereti. Ezért alakult az ki, hogy ha bármit is "szeretne" vele apuka foglalkozni Kíra elutasítja és egyértelműen a nyanyát (vagyis engem követel). Nekem egyenlőre nincs erőm válni és bátorságom sem - féltem a szüleimet is.
Bocs, hogy belekotyogok a topikba, miközben a cím alapján sok közöm nincs hozzá.
Bogi! Együttérzek Veled!-Nekem ugyanemiatt indult meg a szülésem, de a férjem még ott is hagyott a kórházban, mert indult a BB1.

Anikó

Anikó!
Most megint megdöbbentem. az én férjem, pont az ellenkezője a Tiednek és mégis ki vagyok rá akadva, mert nem képes a mosogatógépből be és kipakolni. Mennyire eltörpül ez a Ti gondjaitok mellett. És ilyenkor döbben rá az ember, hogy tulajdonképpen egy rossz szava sem lehet.
Nagyon sajnálom.

Ines

Bogi! Nálunk inkább kommunikációs és tolerancia problémák voltak, vannak. Egyke, sose lakott közösségben (kolesz, katonaság), visz. későn nősült - egy ismerősünk szerint tipikus agglegény.
Ő itthon dolgozik, annak minden előnyével és hátrányával. Nem vagyok egyedül, de nem 8 órás a munkaideje, igen keveset van a gyerekekkel. Szóval más jellegűek a bajaink, de azt tudom hogy kellünk mind a ketten ahhoz, hogy jobb legyen. Szorítok nektek és gondolatban mellettetek vagyok. Föl a fejjel!
És a másik, ami miatt érdemes lenne minél hamarabb tisztázni a dolgaitokat, hogy Lili mindent érez, minden feszültséget, esetleges hangosabb szót és bizony árthat a kis lelkének.

Ildikó

Na, ehez a témához nekemis van mit mondanom.
Az a baj a férfiakkal, hogy azt hiszik, csak ők vannak a világon
Szülés után én igen jól voltam, nem volt semmi baj, fájdalom. Ezzel a férjem meg is nyugodott, sőt még büszke is volt a kis feleségére. Meg persze a fiára
De ezzel azt is gondolta, hogy minden marad a régiben. Én itthon mindent megcsinálok, plusz a gyerek
Párszor már vitáztunk ezen, de nem érti!!!! Szerinte, ha nekem sok a bajom, akkor neki 100x annyi van, és ő még dolgozik is
Persze, én is hibás vagyok, nem kellett volna ahoz szoktatni, hogy minden nap más, meleg kaja, munkában való étkezésről is gondoskodni. Ha a szoba közepén lenne a szemetes zacskó egy hétig, minden nap megkerülné, de nem emelné fel
Próbáltam neki mondani, hogy kiteregethetne, de azt mondta 33 évig nem csinált ilyet, mostmár nem tudja megtanulni
DE, nem lehet mindig vitázni, most mit csináljak vele?
Mert amúgy a város machójából egy rendes ember lett. Szeret mindig hazajönni, már a buli, haverok időszak elmúlt, mindkettőnket szeret, nagyon sok mindent rámhagy, nem bán semmit, csak neki ne legyen kényelmetlensége a mindennapokban.
Nem könnyű, de megfogadtam, hogy a fiunkat úgy fogom nevelni, hogy természetes legyen neki a segítség.

Bogi,
most jutott eszembe, hogy a férjem szerint én azért voltam a számára különleges( el is vett), mert én nem nagyon szóltam neki. Ha minden nap menni akart, én nem bántam, csináltam magamnak is programot, ezt már ő nem nagyon szerette pláne, ha a kollégáimmal ( fiatal nőgyógyászok) jártam el. Sokszor, amikor majd szétrobbantam a dühtől inkább nem szóltam semmit. És ő ezeket nem vette észre, de a lényeg, hogy először egyre többet vágyódott velem lenni, aztán szeretett hazajönni.
Tényleg,ha valami balhé van, ma is már keresi a kibúvót, hogy mehetne el, mert azt mondja, a feszültséget nem bírja itthon.
Nem mondom, hogy könnyű sokszor, de azért van kérpótlás is.
Óriási fejlődés, hogy el szokott velünk jönni GYALOG!!!!!sétálni Mert ő kocsi nélkül sehova

Na, jó hosszú lettem.

Fogtéma: igaz, hogy még nem jön ilyenkor ki, ge a ki kezdemények már mozgolódnak, és ez az ok

manóka

Sziasztok!
Hát akkor Nektek sem könnyű.
Anikó! Akkor én még szerencsésnek mondhatom magam. Egyébként úgy tűnik, hogy lassan lassan talán jobb lesz.

Néhány dolgot azért le kell írnom a férjemről, hogy tiszta legyen a dolog, és lássátok, hogy én is ludaskása vagyok.

Mikor több mint 5 éve megismerkedtünk, a férjem akkor vált (aznap) a feleségétől, akivel 5 évig élt együtt. A házasságuk inkább barátság volt, egyikük sem szerette úgy a másikat, lényegében a férjem kárpótlásul vette feleségül a lányt. A férjem még mindig az első szerelmébe volt fülig belezúgva. (A lány csecsemős nővér a kórházban ). Szóval mikor megismerkedtünk, én eleinte nem akartam komoly kapcsolatot, de ő nagyon szeretett volna velem lenni, aztán persze én is beleszerettem nagyon hamar. Kb. fél év múlva tudott külön költözni a volt feleségétől (vele azóta is jóban vagyunk, én is, és nagyon kedves lány, csak éppen nem illettek össze, meg kísértett állandóan a férjem első szerelme).
Újabb fél év múlva, én elvesztettem az állásom, és odaköltöztem hozzá ideiglenesen, de ott ragadtam. Később a férjemnek ez nagy probléma lett. Ott jöttem rá az első "harmadikra". Akkor megpróbált vele szakítani, de a lányka túl rámenős volt, még jó 2 évet kűzdöttünk vele. Azóta férjhez ment, de még mindig nem szállt le a férjemről. Aztán volt még egy, aki nem volt csak a lány akart rámászni, ott észnél volt a férjem, bár így is hajnali 4 órakor jött haza.
Aztán 1 éve és 3 hónapja összeházasodtunk, és pusztán azért, mert a férjem berezelt, hogy végleg elhagyom, ugyanis az első szerelme, aki ugye jó 8-9 évig kísértett újra jelentkezett, és közölte a férjemmel, hogy még mindig szereti, és próbálják meg újra, és szakítson velem, mert még megteheti. A férjem meg közölte vele, hogy így nem tud dönteni, csak ha a nő lefekszik vele, az álerkölcs ezt nem engedte (csak majdnem). (amúgy a nőnek van egy gyereke, és nem tudni kitől, csak később ment férjhez valaki máshoz, akitől most elvált és ezért kereste meg a férjemet.) Na aztán összeházasodtunk, az első szerelme már engem is bevont a dolgokba, és kénytelen voltam beszélgetni vele a férjemről, és kegyesen közölte, hogy mik történtek.
Na mindegy. Aztán tavaly januárban terhes lettem, februárban elvesztettem a babát. Júniusban lettem terhes a Lilivel, akkor még mentek a harcok. A férjem nehezen tolerálta, hogy veszélyeztett terhes vagyok, nálunk is az volt, hogy a terhesség nem betegség, mindent meg tudok csinálni, takarítás stb. ráadásul akkor költöztünk családi házba, rá 4 napjára kórház vérzés miatt, 1 hétig. Aztán hazajöttem, egyből a mindennapos veszekedések, hogy miért nem takarítok rendesen, miért nem KAPÁLOK!, stb.
Aztán egyszer nagyon kifakadtam, üvöltöttem, és javult a dolog. A férjem megváltozott, főleg, ahogy kezdett látszani a terhesség, ő látta Lilit az UH-n. Csak éppen nem lehettünk együtt, először a doki miatt, aztán meg már nem kívántam. És a végére úgy látszik elfogyott a türelem.
Most megint nagyon szép és jó minden, csak bennem állandóan az van, hogy meddig? Tudom, ez nem jó.
Amúgy nekem birka türelmem van, és mindenki azt mondja, hogy hülye vagyok, amiért ennyi mindent elviseltem a férjemtől, de biztos neki is sokmindent kellett elviselnie tőlem. Pl. nem akartam lefogyni, mozogni, nem takarítok úgy mint anyukája, stb. Ez neki fontos, és én mégsem tettem semmit (vagyis nem eleget).
Szóval "röviden" ennyi a történetünk.
Amúgy az első szerelme végig mellettem volt a kórházban a szülésnél, és utána is sokat segített (ő fejte le először kézzel a mellem. bizarr mi? )
Mostmár őrá sem haragszom, sőt, kicsit megkedveltem, mert ő is csak ember, nő, és sokmindenen ment keresztül, egyedül.
Na eldugulok.

Puszi: Bogi

ui.: Lilinek kötőhártya gyulladása van. Remélem hamar meggyógyul.

Sziasztok!
Nem voltam egy jó darabig, mert mostanában főzőcskézni szoktam esténként, valamikor meg bealszom a gyerekkel együtt.
Pasiügyekhez csak annyit: múlt héten én is megkaptam az első "itthonülszegyésznapés nemcsinálszsemmit" szöveget, pedig eddig példaértékű volt férjecském hozzáállása. Persze bocsánatot kért és igyekszem én is megérteni őt. Bogi, nehéz döntés előtt állsz, de tényleg igaz, hogy a gyerekek mindent megéreznek, még azt is, ha egy veszekedés után feszülten nyúlsz hozzá.
Nyálzás: nálunk is már pár hete. (13 hetesek vagyunk)
Kötőhártya: nem a könnycsatornával van baja Lilinek? Dorkámnak a 16-án kitisztították mindkét könnycsatornáját, szörnyű volt hallgatni, hogy sírt. 3 napig véres váladák jött fel. Vittem vissza kontrolra múlt héten, és megint meg akarták csinálni. Csak az egyik könnyezett, de mk-t ki akarták tisztítani a "biztonság kedvéért"??? . Mondtam, hogy nem engedem, döbbent csönd, én vagyok a gondatlan anya, ráírták a papírra, mater nem engedélyezi. Bőgtem, mikor vezettem hazafelé, de aztán, amiért leírtam ezt az egészet, egész éjszaka masszíroztam neki az orra mellett a könnycsatornánál, és reggelre megnyílt! Egy szem könny nem jött ki péntek óta a szeméből! Mindez Heim Pál szemészet, dokinéni azzal dicsekedett, hogy egy napos csecsemőnek is nyitotta már meg! Brrrrr!
Ti hogy vagytok a nagyikkal? Mi pont most hétvégén kaptunk két gyönyörű, de használhatatlan rugit (hátul végig patentos, nyűgös, ha benne van, nyomja), anyósomtól is kapott már vagy 5-6 nagyon csúnya rugit (fehér alapon rózsaszín rószák és társai). Mondtam, hogy ne hozzanak, meg hogy ne ilyet, de nem számít. Ha meg nem adom rá, megsértődnek.

Szilvi!
Nagyik: Nálunk ilyesmi még nem fordult elő. Szép rugikat hoznak, csak nem éppen praktikusak. A legtöbb nem nyílik a lába között, így nehéz a pelenkázás, de azért megoldjuk.
Teszek fel Liliről egy képet ízelítőnek, mert a többit a profilomban találjátok!
Pasi téma: ha rajtam múlik rendeződnek a dolgok, mert én olyan természet vagyok. Majd alakul.
Puszi

http://babanet.hu/album/main.php?own=1&album=1533

Szissztok!
Rég jártam erre, mert eléggé leköt a kis Benedek. Ha alszik és a háztartással is végeztem, akkor meg tanulok és tanulok. Főiskolára járok és olyan a tananyag, hogy folyamatosna vannak vizsgák és nincs vizsgaidőszak. Nekem ez igy könnyü, mert minden hónapban egy tantárgyra koncentrálok. Most Matek valószinüség számitás van soron.

Visszaolvastam a pasis sztorikat. Mindenkivel együtt érzek, de igazán tanácsot ugysem lehet adni.
Én több pofára esés után , inkább olyan pasit válaszottam, akire mindig számithatok.
Egyébként is türelmetlen vagyok és a rossz helyzetből hamar kimenekülnék. Most már 11 éve vagyunk együtt s fokozatosan erősödik a kapcsolat. Valószinüleg azért mert öregszünk.

Kisérések mindig is vannak. Nekem azért mindig többen udvaroltak, mint neki. Játszottam a menő "üzletasszonyt" és férfiak sokszor azért jópofiztak velem, hogy "leszivják az agyamat". Sok férfi kolléga vagy üzleti partner jutott miattam jó pizicióba, vagy profitált a kreativitásomból. Nem bánom, mert én is fejlődtem általa. Ez nálam sok üzleti vacsorával járt és néha italozgatással is. Sokszor megtehettem volna, de rájöttem, hogy nem éri meg. Sőt azok a férfiak akik anno pofára ejtettek (nekem akkor mindegyik "biglove" volt) most már csurgatják a nyálukat.
"Egyetlen kisértés sem ér meg annyit, hogy a párunk szeméből eltünjön a csillogás"
Érdekes, hogy amig én dolgoztam. Sosem voltam féltékeny a páromra. Persze tudtam olyanról is, hogy nyiltan felajánlkozott neki egy csaj, de csak mosolyogtam rajta. Megtiltani nem lehet, mert ilyenkor a páromon áll a döntés. Megbiztam benne és nem élt vele vissza.
Most, hogy itthon vagyok, valami szörnyű érzés látni, hogy más nőktől kap sms-t vagy e-mailt. Pedig hát nem tilthatom meg neki, hogy a csoporttársaival vagy üzleti partnereivel kommunikáljon. Sőt féltékeny vagyok arra is, hogy edzésre jár. Pedig szegény nagyon sokat segit nekem.
A háztartás nagy részét most már ő viszi. Hozza-viszi a nagyobbik gyerköcöt a suliba. Bevásárol és amikor hazajön akkor főz nekünk kaját. (vagy vigyáz a gyerekre és akkor én főzök) A főzésen egyébként mindig összeveszünk, mert mindenki a saját elképzelését akarja ráeröltetni a másikra.
Ha látja, hogy mire hazaér nincs elmosogatva, akkor gondolja, hogy nem értem rá, és megcsinálja (azért néha viccesen beszol). Megfőzi a kutyakaját és elmossa a lábosukat. Berakja a mosást és felmossa a konyhát , ha megkérem. A kertet teljes egészében ő ápolja.
Ezek mellett még délután van ideje egy kicsit aludni és számitógépen játszani is. Ő szokott napközben aludni én meg nem tudok. Ezért ha kipihente magát, akkor még este megfürdeti a gyerköcöt, hogy én relaxálhassak a TV előtt. Vagy vigyáz a kicsire amig én a naggyal átnézem a házi feladatokat.

Szoval igy mennek a napjaink mostanában.
Most viszont mennem kell, met felkelt a pöttöm orditógépem.

Sziasztok!
Fiona!
Remek férjed van, hogy ennyit segít. Én sem panaszkodhatom, mert szeret főzni, szokott is, mondjuk a konyha utána borzasztó állapotba van, mert a mosogatógépbe elfeejt bepakolni.
A milyenk egy munkahelyi kapcsolatnak indult.
Volt egy kolléga nő szerelme, aki egyben az egyik barátnőm volt. Állítólag nem is volt igazán belé szerelmes,amit én nem igazán hiszek el. A barátnőmnek közbe volt egy jkomoly barátja, de azért úgymond szívatta a férjemet, adta mindig a lapot, ahogy ezt talán szokták mondani. De nem lett belőle semmi. Szerencsémre. A barátnőm mindig nekem is elküldte az összes e-mailt, amit a férjem írt neki, a versek, virágok stb. Szóval gyönyörűen udvarolt neki.
A férjem közbe nekem is elkezdett írni, hogy akkor most mi van a barátnőmmel, milyen érzései vannak stb. Közbe én teljesen belehabarodtam a férjembe, össze is jöttünk, miután látta, hogy a másikból nem lesz semmi. Én elhagytam,az akkori barátomat, aminek nagyon örülök mert ő engem teljesen kisajátított, eltíltott a barátaimtól, nem engesdett elutazni a nővéremhez, mivel ők nem az én családom, hanem ő maga. Beteg egy ember volt.
3 hét után összekököltöztünk a férjemmel, 2 és 1/2 hónap múlva megkérte a kezemet és mikor majdem egy éve voltunk egy pár, akkor volt az esküvőnk.
A problémám az, meg ami engem hihetetlenül bánt, hogy nekem nem udvarolt, nekem nem írt verseket stb. Nem kellett volna rögtön összeköltözni, mert ezáltal nem volt meg a randis, unódvarlós időszakunk, ami szerintem hiányzik a kapcsolatból. Van egy idézet: " Nem elég valakit megszerezni, de meg is kell tudni tartani"
Komolyan néha azt érzem, hogy egyszerűen nem tud már a nőkkel bánni. Hogy már nem látja értelmét. Mindig én vagyok az, aki egy kis színt hoz. Én gondolok ki mindig minden meglepit és ez elég egyoldalú. Ha mondok valamit, hogy ezt szeretnék mondjuk karira, az be a fülbe és onnan ki.
Mostanság, ha elmegyünk valahova é tényleg adok rá, hogy tök ól nézzek ki, egy szót se szól, hogy de csinos vagy. Szóval engem ezek nagyon bántanak. És most már talán látja, hogy valami nem stimmel, mindig kérdezi, hogy mi van, de ezt látnia kell, hogy nem vagyok olyan boldog mint lehetnék.

Ines

Nagyszülő témához elfeljettem szólni.
Anyósom nem egy ajándékozós, vásárlós nagymama, hamen inkább minden felesleges, minek, hagyjuk sírni a gyereket típus. Az én szüleim, meg mindent a gyerekeknek típusú nagyszülők. A szüleim nagyon sok mindent megvesznek a gyerekeknek, amiért nagyon hálás vagyok. És nem csak nekik, hanem nekünk is.

Ines,
a nagyszülős témával teljesen azonosultam. Az anyósom szerint minek annyi minden, nem is vett semmit a fiúnak, a nagyobb unokája kinőtt cuccaiból hozott. Szerinte játék is felesleges, mert van ott náluk elég. DE még egy darabot nem adott ide, én meg bizti nem fogom kérni. Meg amúgyis,.
Az anyukám, na, az mindig hoz vmit a gyereknek. Bolondja.
Ja, az anyósom két házzal lakik arréb, hetente 1x jön, vasárnap is hozott egy kis krumplisrásztát.
Anyukám a város másik végén, kétnaponta. vasárnap 3 félét főzött, hogy legyen mit válogatni
De engem nem is érdekel, reméllem az anyósom is ennyit fog tőlünk elvárni.

A másik téma, hát igen, az a baj, hogy a mindennapok rutinjában vmit elfelejtenek, de lehet, hogy mi nők is.
az én férjecském nekem hozott tegnap nárciszt, aztén egy kicsit összebújtunk, de elkezdett a fiú sírni abba az egész.
a férjem elaludt, este felkelt, akkor meg megsértődött azon, hogy én miért mással foglalkozom szóval, ennyipedig lehetett volna más vége is az estének.
Dehát őszíntén, nekem most nem nagyon van lelkierőm csábítő nőcskét játszani, amikor végre elaludt a gyerek, én meg kezdem a mosogatást

manóka

Manóka!
Látom, egyikünknek sem könnyű.
Úgy látszik, ez a sértődés dolog is álatlános a férfiaknál

Nagyszülők. Szerencsére nekem ebben kijutott a jóból. Mindkét nagyszülő Győrben lakik. A férjem szülei sajnos nem tudnak kimozdulni, így mi megyünk hozzájuk gyakran. Sajnos az én szüleimet emiatt hanyagoljuk, de ők azért tudnak jönni.
Anyósom azért különleges, mert Lili a 3. unokája, de a másik 2 unoka (férjem nővérének a gyerekei) már 24 és 23 évesek! Így most Lili megbolondította őket, pláne, hogy az édes fiacskájuk gyereke. (férjem 36 én 27)
Ajándékot jócskán kaptunk mindegyiktől, általában jó, és praktikus dolgokat, és mindig kikérték a véleményem, vagy együtt vettük meg. Anyósom még a szomszéd kislány cuccait is lenyúlta a pincéből, amiket kidobtak a szülők, hogy nem kell, és mindegyik vadi új!
Persze csak ilyesmit, hogy kis rózsaszín szandálka, ami egyszer sem volt a kislány lábán, meg játékok.

Édes nem?

Na puszi mindenkinek: Bogi

Sziszatok!
Bogi!
Akkor Neked aranyos anyósod van. Tulajdonképpen az enyém sem rossz, de borzasztó hangulatember.
És nagyon hisztis. Na ez van, el kell fogadni.
De viszont 99%-ban lehet rá számítani.

Megyek pakolni,holnap utazunk. legyetek jók, ha addig nem jelentkezem.
puszi
Ines

Ines! Jó utat!

Ildikó

Ines,
jó utat, vigyázzatok magatokra!!!!!

manóka

Sziasztok!

Bocsánat, hogy már régen nem írtam, de mindig olvasgattalak Benneteket. Én szerencsére nem tudok beszámolni ilyen jellegű problémákról, mert értünk aztán tényleg mindent, vagy legalábbis a Tőle telhető maximumot megtesz a férjem, s ezt nap mint nap igazolja (virág, apró ajándékok, vacsi).

Igazán nem vagyok egy nyávogós fajta, de tegnap (biztosan a frontok is besegítettek) valahogy kicsit rosszabb napom volt, s azon akadtam ki, hogy én egész nap beszélek, énekelek, táncolok, de nem beszél vissza senki. Jó, jó, a Kismanóm visszagügyög, s én elsírom magam a gyönyörűségtől, úgy örülök ennek, de én, aki aztán tényleg cserfes típus, most nem tudok annyit dumcsizni, mint régen. Ez eddig nem zavart, csak tegnap. Mert amúgy egészen jól lefoglalom magam, sosem unatkozom.
Este mondtam ezt a férjemnek, meg kicsit panaszkodtam, hogy egy kis "külső- belső renoválást" kellene végezni rajtam, s akkor jobban érezném magam utána, s Ő mondta, hogy akkor vasárnap elmegyünk egy nagyot sétálni közösen (ezt mindig megtesszük, ha együtt vagyunk), aztán elmegyünk venni nekem ruhát, s utána közösen beülünk egy étterembe. Ha szerencsénk van, akkor Kismanó sem fog sírdogálni az étteremben. Jövő hétre pedig bejelentkezem fodrászhoz, kozmetikushoz stb...
Meg azt is mondta, hogy szóljak, s bármelyik napot kiveszi szabinak, s menjek nyugodtan barátnőzni, ide- oda.
Mielőtt bárki félreértene, nem dicsekvésként írtam le ezeket, hanem szerintem tök jó lenne, ha ezek a gesztusok minden pasitól természetesek lennének.

Mindenkinek nagy- nagy erőt és kitartást kívánok, s hogy ne adjátok fel, hiszen valamiért összeházasodtatok a párotokkal, valamiért örök hűséget fogadtatok egymásnak!!! Szóval kis türelemmel, női trükkökkel, s néhány kiadós beszélgetéssel próbáljatok mindent megtenni, hogy mínuszból visszaugorjon először 15- ra, majd 100 %- ra a kapcsolatotok! Ha mindkét fél akarja, akkor biztosan sikerül!

Bogi,
Neked külön kívánom, hogy minden rendbejöjjön! Szerintem Te is menj el pl. fodrászhoz, manikűröshöz, meglátod, hogy utána már Te is jobban fogod érezni magad, kicsit kivirulsz, s azt egészen biztosan a férjed is észre fogja venni.

Egy jó kirándulás valahol a hegyekben, aztán egy meghitt vacsi valahol (Kismanót szerintem elvállalná vmelyik nagyi 1 napra, nem?!); vásárlás; egy nagy séta közösen, szexis fehérneműk, fincsi és pikáns vacsi stb...

Mi még nem adtuk le egyik nagyinak sem Kismanónkat, de egészen biztos, hogy lassacskán meg tudjuk kérni bármelyiket, hogy jöjjön át pár órára, vagy el is tudjuk vinni Hozzájuk pár órácskára.

Úgyhogy fel a fejjel, drukkolok Nektek!

Puszi,

Vic

Sziasztok, örülök, hogy akkor a mi nagymamijaink olyan jó "közepesek". Nagyon rossz ízlésük van, de aki közelebb lakik, az nagyon segítőkész, aki meg messzebb, az meg jobb, hogy nem jön gyakrabban.
KÉPZELJÉTEK! Első babás anyuka lévén el kell dicsekednem mindenkinek, hogy ma először mentünk úszni Dorinával! (nagymamik majd szörnyethaltak az ötletre) Szerintem nagyon élvezte, kb. fél órát voltunk a vízben, egyáltalán nem sírt, teljesen nyugodt volt, néha még vigyorgott is, és teljesen le volt nyűgözve, hogy mennyi új dolgot lehetett megnézni pancsizás közben. Hason "úszkáltunk" körbe-körbe, locsoltuk a fejét, és már majdnem a merülést próbáltuk, amikor éreztem, hogy elfáradt, és nem akartam, hogy elrontsuk a jókedvét. Voltak tejtesóék is, meg egy másik nagyon pici baba, ő megijedt egy kicsit, tejtesóék meg merültek is.
Féltem picit a dologtól, de majdnem testmeleg votl a víz, a klórtartalmat meg leveszik ilyenkor, hogy a babák bőrét ne kezdje ki. Annyira, hogy féltem, nyűgös lesz utána, így nem zuhanyoztunk, de nem lett klórszaga egyikünk bőrének sem, pedig ez elő szokott fordulni uszoda után.
Hát ez volt a nagy kaland, utána nagyon jót aludt meg evett. 2 nap múlva 3 hónaposak vagyunk, és 6050 g!

Bogi,
sikerült az együttfürcsi?

manóka

Sziasztok!

Manóka!
Igen, minden szuper jó volt. Egyszer velem fürdött, egyszer az apjával. Az sikerült jobban.

Most viszont sajnos nagy gondban vagyok, mert kezd elapadni a tejem. Vagyis kevés van, és nem is elég Lilinek. Literszám iszom a laktoherb teát, meg ma kezdtem homeopátiás szert szedni, nagyon bízom benne, hogy segít. Szegény Lili nem is hízott egy hét alatt szinte semmit, pár dekát, talán 4-et. Meg meg is van fázva, be van rekedve. Olyan édes, ahogy rekedten sírdogál. Tisztára lehet hallani rajta. Szombaton lesz 2 hónapos, én meg péneken 27 éves

Puszi: Bogi

Bogi,

Előre is Boldog Szülinapot kívánok Nektek!


A tejci pedig akár az idegeskedéstől is apadhat. Vigyázz nagyon magadra, gondolj Lilire! Menjetek jó nagyokat sétálni a friss levegőre és egyél rendesen!

Puszi:

Vic

Szia Vic!

Én úgy érzem nem idegeskedek, de lehet, hogy egy nem érzett feszültség van bennem. Bár mondom, én nem tudok róla.
Most sem estem kétségbe attól, hogy nem elég a tejem, hanem megpróbálok minden tőlem telhetőt, hogy legyen.

Köszi a jókívánságot

Puszi: Bogi

Bogi,

Én azt gondoltam, hogy esetleg most (a leírtak miatt) idegesebb vagy a kelleténél, de akkor rosszul gondoltam, és örülök, hogy nem vagy ideges.
Remélem, hogy mihamarabb ugyanannyi lesz a tejcimennyiséged.
Amúgy nekem is a Laktoherb tea jött be, és az, hogy rendesen ettem. Mert én nagy fogyókúrázó vagyok, és én butus megpróbáltam a szülést követő 1 1/2 hónapban azonnal drasztikusan fogyózni. Persze 2 napon belül leapadt a tejem, úgyhogy vissza kellett térni a normál kerékvágásba, és most rendesen eszem, bármennyire is nem szeretnék. Fogyi helyett most inkább kétszer annyit sétálok és tornázom.

Puszi,

Vic

Sziasztok!

Vic!
Tévedtem. Tegnap óta ideges vagyok
Sajnos megint a férjemmel kapcsolatban, de most tényleg úgy érzem, hogy végleg vége, és nincs tovább. Igazából már tudatosan nem idegesítem magam rajt, mert beletörődtem, csakhát mégis azon kell gondolkodnom, hogy hogyan tovább kettesben.

A férjem szerint nem érdemes beszélnünk a kettőnk dolgáról, mert: NEM VAGYOK BESZÁMÍTHATÓ!
Na ehhez mit szóltok?
Azt közli velem, hogy nem szeret, de nem hajlandó beszélni a továbbiakról, sőt, szerinte a gyerek is nála marad, mert én nem tudom eltartani.
Azért kíváncsi lennék, van-e még egy ilyen pasi a világon.
Már megfogadtam, hogy impotens pasihoz megyek legközelebb, és nem olyan férfihoz, aki 2!!! napig nem bírja szex nélkül, és máris válni akar.
De jó ez így a szülinapom előtt 3 nappal.
És még pénteken vacsorázni akart vinni, és vasárnap még annyira szeretett.

Na jó, nem panaszkodom, mert tényleg ideges leszek.

Puszi: Bogi

Bogi,
Igazán sajnálom, ami mostanában történik Veled!
Mi lenne, ha vmelyik nagyszülőt megkérnéd, hogy vigyázzon Lilikére pár órát, s addig Ti elmennétek valahova kettesben ebédelni! Hátha a megváltozott körülmények mellett jobban és kevésbé idegesen tudtok egymással beszélgetni!
Ez csak egy kósza ötlet, de hátha bejön.
Sok sikert!

Vic

Ui.: Mire alapozza a férjed, hogy nem vagy beszámítható?

Hát én is kérdeztem tőle, de nem mondta meg. Szerintem ő sem tudja, csak mondott valamit, hogy megbántson.
Pénteken ünnepeltük volna a szülinapomat egy étteremben, de így nem sok értelmét látom jópofizni, mikor ő nem szeret. Itt már csak egy megoldás van. Csak azt nem tudom, hogy hogyan tálaljam anyukámnak.
Bogi

Bogi,

Szerintem ne adjátok fel ilyen könnyen! Habár én nem ismerem a körülményeket, így nem tudok okos lenni ebben a kérdésben, sajnos

De én drukkolok Nektek!

Vic

Bogi,

Nem lehet, hogy a férjed nem beszámítható?
Sztem tipikus férfiviselkedés
De ne lásd azért ilyen sötéten a dolgokat, egyik nap szert, másik nap meg nem? Ilyen te is tudod, hogy nincs.
A vacsit meg te le ne mond!!!!! Ha vinni akar, akkor menj!!!!
Majd megoldódnal a dolgok, azt a gyerek dolgot meg biztosan nem gondolta komolyan, hisz mit csinálna ő vele nélküled. Vagyis, hárman együtt kell maradnotok!!! Majd megjön az esze

manóka

Manóka!
Drága vagy, hogy bíztatsz, de sajnos már végleges a helyzet.
Soha nem is szeretett szerelemmel, és ezt tudtam is. Mostmeg már tényleg más szemmel néz rám. Szerinte amióta Lili megszületett teljesen megváltoztam, csak a gyerek létezik. Tudom, hogy Ti ezt megértitek, de ő nem. Azt hiszi, hogy én a szexre élezem ki a helyzetet, pedig nem igaz. Ő az, aki azt írta nekem az imént, hogy ha ez nem működik köztünk, akkor ő nem is akarja folytatni, de azért ne gondoljam, hogy ez a fő probléma. Szóval válunk. Hogy mikor és hogyan lesz, arról sejtelmem sincs, de már én is úgy gondolom, hogy nincs értelme mentegetni a házasságot, mert már nem tudok rá úgy nézni.

Ennyi volt nekünk megírva és kész.

Puszi

Bogi,

Hát a hideg futkos a hátamon, amit írtál.
Üzenetben írta meg a férjed, hogy mi a helyzet? Ez igazán nem szép Tőle.
Én nagyon naív vagyok, de nekem ez nagyon magas, és nem tartom túl egyenes lépésnek, hogy így beszélget Veled.

Az idő megold mindent, én mindig ezt mondom, és azt, hogy az ember próbáljon meg minden helyzetből méltósággal kijönni, szóval nem megalázkodva.
Én azért még mindig drukkolok a kapcsolatotoknak!!!

Vic

Bocs, hogy beleszólok.Bogi!Ha te nem vagy már szerelmes a férjedbe, szerintem válj el gyorsan.Szerintem te sokkal értékesebb ember vagy, és biztos találsz majd olyan férfit, aki szeret és tisztel is.Azért szóltam bele, mert én is megbocsátottam egyszer, de többet biztos nem tenném.A kislányod pedig gyönyörű és biztos kárpótolni fog téged az első nehéz időszakban, amikor egyedül leszel.
Ne haragudj, hogy beleszóltam, de nem bírtam megállni!
A hugom regisztrációját használom (F Kata)
F Bea

Sziasztok!

Kedves, hogy aggódtok értem. Bea! Én szeretem a férjem. Egyébként a férfiak nagyon egyszerűen működnek. Tényleg. Erről tegnap bizonyosságot szereztem. Valóban csak egyvalami hiányzott neki, és már minden rendben van a fejében. Nem hittem, de így van. Azért mostmár óvatosabb leszek.
Ja és tegnap miután hazajött a munkából, az egész délutánt Lilivel töltötte, és marha büszke volt rá, hogy meg tudta nyugtatni.

Liliről.
Tegnap egész nap alig evett, és egyáltalán nem kakilt. Nem akarta elfogadni a cicit. Aztán este felhívtam a gyerekorvosomat. Azt mondta főzzek kamillateát, tegyek bele cukrot, és itassam meg vele. Megtörtént. Rá 5 percére tele volt a pelus, kicseréltem, kellett a cici, közben még egyszer tele rakta a pelust, és éjjel is.
Tejci gond megoldódni látszik. Eszek rendesen, és szedem a homeobogyót, meg iszom a teát (azt eddig is).
Lili is sokkal nyugodtabbnak tűnik most, mint tegnap volt.

Puszi mindenkinek: Bogi