Sziasztok!
Már napközben is egyszer ideültem, hogy leirjam a gondoltatimat, de aztán inkább ugy döntöttem, hogy megyek a gyerekeimmel játszani.
Most lehet, hogy egyedül maradok a véleményemmel, de:
Tudnunk kell különbséget tenni a gyerek szükséglete és a mi akaratunk között.
A gyereknek nem szükséglete pár hetesen, (ráadásul valamikor novembertöl) rendszeresen pár órára egy felnött közösségben babahordozóban görnyedni több órát. El tudjátok képzelni a helyzetet? Most vagy a hordozóban van, és akkor az neki iszonyú kényelmetlen vagy kiveszik, és akkor mindenki összevissza fogdossa (és adja neki a jó kis novemberi bacikat). Egy ekkor gyerek szinte egész nap alszik. A hordozóban? És az anyjával a zajos fitnessteremben vagy máshol, ahol nem az anyja vigyáz rá? Ti megtennétek a saját gyereketekkel???? (Én letakarva alig mertem eleinte elvinni egy bevásárlásra...)
Nem szükséglete 3-4 éves kora elött közösségbe járni, és ekkortól is csak fél nap kb. az igénye. Ezzel lehet vitatkozni, de a tény az tény. A bölcsöde/gyerekközösség szükségmegoldás, a gyereknek személyes kapcsolatra van szüksége, akihez kötödhet. Nem felétlenül kell az anyujának lenni. Lehet más is (férj, nagyszülö,), vagy akár bébiszitter is. De az anyukának tudnia kell, hogy akkor valószinü nem ö fog a gyereke életében rész venni, nem ö fogja látni, hallani az "elsö"-ket (megfordulás, felállás, szó...) Érdemes lemondani róla, ha nem szükséges? De még egyszer mondom, a gyereknek ekkor még nincs igénye a közösségre!
Persze mindkettöt meg lehet csinálni, de akkor ne mondja már senki, ne állitsa ugy be, hogy ez a gyereknek jó (hogy legyen gyerekközösségben...).
Nem tudom, miért jó, ha egyre több közszereplö ugy állitja a munkájáról lemondani nem tudást a gyerek érdekében, mint egy követendö példát. Nem hiszem, hogy attól, mert valaki fitnesszedzö, butaságok tömkelegét kell elhintenie mindenhol, ahol jár. És egyáltalán nem hiszem, hogy képben van!
Ismerek olyan fitnesszedzö anyukát (többszörös Európa bajnok, világkupagyöztes hölgyet), aki ugyanugy a Delelöben azt mondta, hogy a gyerek 3 hónapos koráig ne menjen a mama fitnesszterembe, mert ilyenkor nem az a legfontosabb. Nem tudom, hogy ö hogy csinálta, de nagyon remélem, hogy ugy, ahogy mondta...
Nem itélem el azokat az anyukákat (köztünk is van ilyen
), aki kényszerüségböl visszamegy dolgozni, és emiatt a gyerekének a legjobbat akarva bébiszitterhez/bölcsödébe adja.
De ugye RR nem ez a katergória, nem nagyon hiszem, hogy rászorulna. Ha az alakjáért aggódik: 1. tornázhat, edzhet otthon 2. edzhet nem otthon is. De személyi edzést nem kell vállania!!!
A gyerek nem a kirakatba való, hogy "na ez is megvolt, ezt is teljesitettük". Kicsit olyan érzésem van (és ezért nagyon megértem a "ma megjött"-eseket), hogy náluk még nem érkezett el a gyerekvállalás ideje. Hogy még nem igazán tudják értékelni a saját gyerek értékét. De lehet, hogy rosszul érzem, és bár ne lenne igazam!
Szoptatás: hát erre külön kiváncsi vagy...
Gumicukor, legyen neked igazad, legyen intelliges, képben lévö, tujda mit csináló, csak fittnek maradni akaró, egészségesen élö anyuka. De könyörgöm, ha igy van, akkor minek mond ilyeneket???? Reklámfogás? Ha az, akkor hogy nem tudja, hogy ennek mekkora véleményformáló ereje van. Nem az reklámfogás? Komolyan gondolja???
Az is eszembe jutott, hogy elfeledkezünk arról, hogy nem ugyanolyan életet élünk. Nekem a segitség nélküli háztartás, gyerekezés mellett elég nehéz lenne azon gondolkodnom, hogy ma 30 vagy 60 km-t futok le...
Rit! Azért jelentös különbség van a párszor elvisszük és a rendszeresség között.
Persze, lehet mondani, hogy irigységböl mondom (mondják mások is) a dolgokat, de belegondoltam, és nincs bennem irigység. Nem kellene az élete. Márcsak azért sem, mert én látom, hogy a gyermekeimbe fektetett minden perc megérte és a háztartásomat sem biznám másra. Kicsit rendetlen, de az enyém!
Más (kapcsolódik hozzá, de nem RR):
Rit, Gumicukor! nem tudom, miért gondoljátok, hogy azzal volt bajom, hogy szeretné, ha a gyereke sportolna. Az egészet idézetet csak azért tettem be, hogy ne félmondatokat ragadjak ki. Természeten én is szeretném, ha sportolna, bár én inkább csak ugy, hogy a maga kedvére tegye, és azt, amit szeretne. Meg emellett szeretném, ha zenét tanulna (ha van hozzá kedve). És minden mást, amit még szeretne.
Az idegennyelv anyanyelvi szinten tudását nem követelném meg ált. iskola végére, mert pszich. ismereteim szerint, ha a gyereknek nem idegennnyelvü szülei vannak, akkor az anyanyelve megszilárdulása elött (6-7 éves kor) nem szabad tanitani neki a nyelvet, viszont az anyanyelvi szint eléréséhez 8 év geyszerü tanitás valószinü kevés. De ez a rész már csak mellékes volt az idézetben.
Megyek is, mert már eleget irtam, kikapcsolódom
.
Beszti