Sziasztok, kedves Anyukák!
Végre itthon!!!!! Na szép kis éjszakával kezdtünk, kisangyal babánk a hazajövetel után egész nap aludt, mosolygottt, csak az etetésekre kelt fel 4 óránként, teljesen el voltunk ragadtatva. Aztán éjszaka 0.30-tól 4-ig kisebb szünetekkel folyamatos ordítás volt... Semmi nem használt. Szerintem nem evett jól az utolsó két szoptatásnál, az is baj volt, meghát főképp a trauma. 3szor öltöztettük, mert összepisilte magát. Kisfiúknál kell elvileg várni pár másodpercet, hogy pisiljen, mikor kibontjuk a pellusból, hát mi vártunk, de a tisztábatétel végére jutottt eszébe
És 3szor kakált másfél óra alatt... Gyönyörű... Egyébként állítólag azért csinálja, mert nézegettük. No most már csak az etetéseknél tesszük tisztába. Egyébként tündéri babóca, és ugyanúgy mosolyog, mint Hana
Olyan furcsa, hogy így előrehaladt mindenki a terhességgel, meg babákkal!
Az Aventtel én is maximálisan meg vagyok elégedve, pedig az elején ugye nem szoptathattam, és 3 óránként fejnem kellett.
Péter tegnap akart nektek írni, de mondtam, hogy ne a lányokkal, hanem velem foglalkozzon
Teljesen beépült, őrület
Olyan drága, most elfutottt hősugárzót, meg pellust venni, mert fürdetésnél hideg van.
Én jól vagyok, a gátsebem nagyon fájt, 12 nap alatt jött rendbe, épp mire hazajöttünk, úgyhogy ülhetek a szoptatós székben, ami fantasztikus )KIKA-s), Péter lepett meg vele minket. Hangulati ingadozásaim nincsenek, TÖK ÖRÜLÖK!! Mondjuk ebben benne van, hogy Péter nagyon sokat segít, és hogy a kórházban talán túlestem a hormonugrándozásokon, bár még mindig izzadok nagyon éjszaka, de nem annyira, mint eleinte. És azért aggódtunk ott pár napot, így nem lehetett tudni, mi mitől van. Mindenesetre mondhatom, hogy egyelőre bírjuk türelemmel, és igyekszünk nevetni a dolgokon
4 óra alvásért irtó hálás az ember!!! Még fél óráért is.
Most még nincsenek nagy tapasztalataim, majd kiismergetjük egymást, de úgy tűnik, a délután a nyugodt időszak, mintha az lenne az éjszaka.Hm... Remélem, majd átszokunk...
A szülésnél fontos: levegő, nagyon jó volt, hogy Péter segített számolni. Egy idő után már beszélni se tudtam, nem eröltettett semmire, csak fogott, hogy bírjak állni, meg masszírozott, ha mutogattam neki.
Amíg fönt volt a CTG, egy kínszenvedés volt, nagyon rossz fekve a tágulási szakasz. A kitolás viszont nekem jó volt fekve, sőt, egyszer kellett visszatartanom a nyomást, borzasztó volt. Kétszer kellett. Mindegy, nem volt jó, és a vajúdó széken ugye nem szabad nyomni.
Nagyon jó volt aludni a fájások között, jót tett a szőlőcukor, a víz kortyonként.
A doki a nyomásnál mondta, hogy lefele nyomjak, és emeljem a fejem, ezek nagyon segítenek, a fejet mondjuk tudtam, de elfelejtettem.
Most már, és pár nappal utána is, csak az jutott mindig eszembe, hogy kibújt Levente, és tudtuk, hogy egymáshoz tartozunk
Nem a fájdalom.
Tena bugyiból kettő bőven elég, és kell is, fantasztikusan jó! És nekem a gátfájdalmat az Algopirin ampulla enyhítette csak, nyugodtan kérjetek, nem megy át a tejbe. Mielőtt felszívódik elég rossz, de hirtelen eltűnik, ez tartsa bennetek a reményt
Levegőzni még nem mehetünk 4 hétig, akkor kell kontrollra mennünk.
Szoptatás és fejés után én elkenem a tejet a bimbón, és így meggyógyult a kezdeti érzékenység. Levente ügyesen is szopik mondjuk, nem cumizgat, eszik, ha kész, kiköpi. Jó gyerek, pedig az elején ugye cumiból kaphatott csak az inkubátorban, mégse okozott neki gondot az átállás. Büszke vagyok ám rá! És szerintem hihetetlen türelme van.
Puszi nektek, megpróbálok visszaolvasgatni is, meg bekapcsolódni újra
Élvezzétek a végét a terhességnek, mert tényleg nem lesz utána nyugalom
Ez nem baj, csak ha tudj az ember, hogy kiélvezett minden pillanatot, akkor jobb. És nagyon sok örömet és kárpótlást adnak ezek a picik
Most nyekergünk, szerintem csak álmában... Remélem...
Puszi, puszi, és kitartás mindenkinek!!!!
Noémi és Levente, aki ma 2 hetes pont most, 17. 20-kor!