Sziasztok!
Látom a gyerekek száma volt a téma.
Hááát akkor én bevallom, hogy van egy kis bűntudatom, de én lehet, hogy egynél maradnék......
Nem tudom miért, de nem érzem, hogy kellene(már) második és néha úgy érzem talán nem is fogom úgy érezni, pedig Lívi egy angyalka, mint tudjátok.
2 hós kora óta átalussza az éjszakátkat, fogzást is kibírja szenvedés nélkül, ha beteg akkor sem sír(de nem is igen volt még beteg, lázsas csk 1x a 3 napos), szóval jöhetne a tesó+anyagiak sem akadály, de amit én érzek mostanában, az az, hogy én még nem dolgoztam nagyon sokat eddig és nem "értem el" még semmit(önerőből), csak segítséggel+párom által állunk ahol állunk és ez zavar kicsit.
Kicsit ellustiztam az éveket, tanulás terén......
Szóval úgy érzem szeretnék megint dolgozni, esetleg tanulni stb.
Lehet, hogy utána megint vágyni fogok egy kisbabára, de nekem annyira rossz volt az eleje, hogy csaszi lett, sokat sírt, nem jött össze a szoptatás , hogy úgy érzem nem szeretném ezt még egyszer végigcsinálni, mert olyan rossz érzés volt......
Ráadásul 3x vágnának fel megint és már az sem hiányzik......
De picit bűntudatom van, mert tudom jó lenne a tesó Lívinek
(bár nekem van bátyám, mégsem vagyunk túl jóban sajnos, bár nem miattam).
Sajnálom, hogy lehet, hogy nem lesz kistesója, meg vigyázni kell, hogy ne kapjon mindig mindent meg, és hogy ne legyen önző de talán elég szigorú mami vagyok
így ettől nem kell félnünk.....
Szigorú alatt értem: hogy azért nem kényeztetem agyon, és következestes is vagyok vele és nem is engedek minden tmeg neki)
Szóval csak ezt akartam leírni Nektek.
Én pl. magamról úgy gondolom, nem vagyok az az igazi ŐSANYA, és lehet hogy 1-nél megállunk(páromnak sincs ellenére, bár ő azért lazábbra veszi a dolgot és bevállalna másodikat, de azt mondta ezt nekem kell éreznem, mert ha nem szeretném, kár erőltetni)
Ugye most nem gondoljátok, hogy egy hibbant agyú vagyok??????????????????????????
Csak őszintén le akartam írni, mert ez az igazság, így érzek......