Az én védőnőm is nagyon jó fej, mostanában már nem jár, jó ideje, de az elején jókat beszélgettünk és tényleg, ő is csak bólogatott
, mert én is teljesen önjáró vagyok. Csak erre a fejésre akart rávenni, de tényleg nagyon finoman.
Igaz, ő már a második védőnőm, az első kicsit átvert, mert megbeszéltük az időpontot és ő arrafelé sem jött, egy jeges-szeles novemberi napon, nem tudhatta, hogy kocsival megyek, ráadásul hazudott, hogy miért nem volt ott, de ez már a második alkalom volt, csak ugye júniusban nem zavart, hogy egy órát várnom kell rá. ( a két időpont között nem is találkoztunk)
Akkor egy előadáson találkoztam a vezető védőnővel és mondtam a gondomat, erre ő, hogy körzetesítve van, nem választható a védőnő. Na akkor viszont nem fogom beengedni a gyerekemhez, mondtam én, nagyon dúlt bennem az indulat.
Erre áttett máshoz, aki nagyon kedves, szimpatikus
Soha semmit nem akart rámerőltetni, semmin nem csodálkozott, elfogadta, hogy mi így csináljuk (pl. hogy nincs kiságy és hasonlók). Az igény szerinti szoptatást pedig kifejezetten támogatta. Mérleget is kaptam az első két hónapra, de én pl. soha nem mértem, hogy mennyit kajált Ancsi, tehát én nem is tudtam, hogy 100-at eszik-e vagy többet vagy kevesebbet.
Gerivel anno egyszer mértem és megijedtem, annyira kevés volt, 80-at evett a két mellemből, míg az egyik barátnőm kislánya csak az egyikből 110-et. Mondtam is kétségbeesve a doktornőnek, hogy akkor most mi van. Erre azt tanácsolta, hogy ne méregessem, mert csak stresszelem magam és rosszabb lesz.
Szánjak rá egy napot, mérjem le minden evését és adjam össze a nap végén, és higgyem el, ki fog jönni az a mennyiség, amire neki szüksége van.
És ha a heti gyarapodása rendben van, akkor ne foglalkozzak az egyszeri mennyiségekkel.
Meg vagyok győződve róla, hogy ha én mindig mérek és szembesülök azzal, hogy nekem egyszerre milyen kevés tejem van, hamarosan még kevesebb lett volna. Vagy ha csak bizonyos időközönként szoptathattam volna, ahogy régebben volt divat.
Azért kérték az elején gyakrabban, mert hamar megéheztek.
De ez aztán kb. három hónapos korukra rendeződött.
W.U.R. cikkeit én csak akkor olvastam, amikor kaptam ingyenes újságokat a védőnőtől vagy a Klinikán is voltak kitéve és akkor elolvastam. Nekem nem nyílt ki a bicska a zsebemben az írásaira