Sziasztok!
Húúúúú, de sokat írtatok tegnap óta!
Szia Viki!
Akkor jól vagytok, ezek szerint
! További jó babásodást! Te bizti nem fogsz elhízni a terhesség alatt, errõl Levi gondoskodik!
Szóval, akkor durumtésztát már ehet Ádám. (Csak maradna már nyugton 2 percig, mert állandóan utána rohanok, nem bírok elolvasni 2 mondatot, vagy leírni 5 összefüggõ szót. Megint elmászott... De ahogy meghallja, hogy megyek utána, egybõl elkezd röhögni, a kis büdös.) Gondoltam, megetetem rakott kellel is, ha pulykából csinálom. Tejfölt nem teszek bele, majd rak rá, aki kér, egyébként meg mindent ehet, ami kell bele (pulyka, rizs, só, hagyma, pici pirospaprika).
Ja, a tésztára mit tehetek? Egy kis túrót, mondjuk tejföl helyett joghurttal?
Szilcsike!
A fogakkal kapcsolatban minden lehetséges! Noéminek is 4 hónaposan kezdtek kibújni a fogai, egyévesen már 16(!) volt neki. Ádámnak már egy hónapja 7 van, nem jön a többi, bár ezerrel rágja az ujját. Olyan muris, hogy lent csak 3 foga van, mert már majdnem teljesen kint vannak
.
Csics!
Petike nagyon ügyes
!
Képzeljétek, Ádám eddig nem akarta megenni a nyers gyümölcsöket
, és semmit, ami nem volt teljesen pépes. Ha egy pici szilárd rész is volt a kajában, már öklendezett. Ma viszont ettem az almát, õ meg nagyon nézte, gondoltam, adok neki csak úgy simán. Hát, iszonyú képet vágott, mikor megnyalta, de nyitotta a száját a következõ "falatért". Ahogy közeledett hozzá az alma, már fintordott, de tátogott továbbra is, aztán, mikor sikerült leharapnia egy kis darabot belõle, nézett egy nagyot, fogalma sem volt, mit csináljon a szájában levõ almával
. Aztán addig forgatta, míg lenyelte, és már váta is a következõ harapást. Egész jól elszórakoztunk
, remélem, hamarosan csúszni fognak a nyers dolgok is, aztán, ha rájön, hogy kell harapni és rágni (már van mivel...), akkor lesz csak az igazán jó világ
!
Ahol én szültem, ott az a szokás, hogy császár után másnap reggel (hajnali 5-kor!!!) ébresztik az embert, és ki kell kászálódni az ágyból, aztán menni zuhanyozni. Én de. negyed 11-kor szültem, így elég sok idõm volt pihenni, de az egyik szobatársamat este 9-kor mûtötték, és neki is fel kellett kelnie 5-kor, és zuhanyozni menni. Ez csak 8 óra, hát, nem irigyeltem... Mondjuk, én eléggé könnyen mozogtam (csodálkoztam is
), csak féltem a fájdalomtól, és nagyon suta voltam, mert mindent olyan óvatosan akartam csinálni, nehogy fájjon
. Bezzes mellettem egy anyuka, akinek már a harmadik császárja volt, másnap már szinte ugrált, járkált a babájával, széken ülve szoptatta, én meg csak néztem, hogy jéééé, ilyen is van
. Na ja, neki már volt benne gyakorlata
.
További szép napot,
Panda, akinek szómenése van