Sziasztok!
Edina, én nem gépben sütöm a kenyeret, hanem a sütőben, és egyszerre 2 kiló lisztből. Ill. 2x1 kilóból, és abszolút érzésből és kedvem szerint variálom. Ill. mérem, persze, hogy összesen 1 kiló lisztnél ne legyen több egyszerre, de nem egyforma, amiket sütök. Szoktam variálni graham, rozs, teljes kiőrlésű lisztekből és adok hozzá magvakat is (szezám, len, napraforgó, tökmag) megpirítva és egy késhegynyi aszkorbinsavat is. Ja, és én szárított élesztővel dolgozom. Nekem bevált.
De találtam egy linket neked, hátha hasznát veszed. Sok sikert a kenyérsütéshez. Majd mondd el, hogy sikerült.
http://recept.noivonal.hu/2008/11/09/ke ... to-gephez/
Én sem csinálok nagy dolgot az Ancsi karácsony+szülinapjából. Persze, van Geri is, ezért lesz komolyabb a dolog, de mi ajándékok terén nem szoktunk mindent a nagy napokra tartogatni. Ha tetszik valami, megkapja különösebb alkalom nélkül is.
Lili már tényleg igazi nagylány a képeken, nagyon tündéri, ahogy egyedül áll és megy.
Ancsit én sem tudom, kire hagyni. Amikor Geri kicsi volt, még éltek az apai nagyszülők és ők vigyáztak is rá gyakran. 3 éves kora óta szüleimnél is eltölt 1-2 hetet nélkülünk, de ez inkább a szünetekre korlátozódik, sajnos nem tud a mindennapok része lenni.
Aranyos lehetett Kolos a tömegben, a képek is nagyon tetszenek, látszik, milyen segítőkész fiad van
Ancsi is imád szennyest válogatni, de a mosógépből is nagyon szívesen kiszedi
amit én beraktam. Sőt, már oda jutottunk, hogy ha megy a mosógép, ki van tiltva a fürdőből, mert elcsavarja a gombokat.
Szófogadás tekintetében azt tudom mondani, hogy is-is. Vannak dolgok, amivel próbálkoztam, de annyira nagy kihívás volt számára, hogy mégis megcsinálta, pl. a rádió hangerő-szabályozó gombjának a csavargatása. Végül is ő hozta a megoldást is, mert egyszer levette a gombot (én nem is tudtam, hogy olyan könnyen lejár). Azóta nem tettük vissza, így nem csavargatja. Amit lehet elpakoltunk, hogy ne kelljen mindig rászólni.
Pár napja a teregetésnél is "segédkezett", leszedte a ruhákat, amiket én kiterítettem a fregolira. Rászóltam, hogy nem szabad, erre nézett rám mosolyogva. Visszamosolyogtam és ezzel mindent elrontottam, mert ugyanúgy folytatta, mintha semmit sem mondtam volna. A következő rászólásnál már nem mosolyogtam, csak szigorúan a szemébe néztem. És láss csodát, abbahagyta. Azóta is, ha próbálkozik is vele, elég, ha szólok.
De a fiókok kipakolása rendszeres. Legalább elvan vele egy darabig.