hűű, dodi lassan indulhat a megatáncban
óranézés- nálunk pl.úszáson ott lehetünk, de az uszodatéren kívül nézelődhetünk egy abalakon át, ami tök párás, így alig látni valamit, de a gyerkőcök nem látnak minket, jobban szeretik az oktatók, ha nincs ott a szülő, mert akkor a gyerek a szülőre figyel, nem arra, amit csinálni kell.
korin, az elvonulásra mivel nincs külön terem (Pólus koripálya), ezért körben a kajáldáknál lehet ülni, nézni, ott még el is oszlik a tömeg. viszont pont hétfőn ült mellettem egy anyuka, aki folyton diktált a gyereknek, mit csináljon... , lógott be a hálón belül a palánkon, a gyereke meg bőgött, ha nem sikerült vmi, mert üvöltött vele, hogy álljon fel, stb... rémes volt. nem is tudom, az oktató miért nem szólt rá...
dani már a a 2. nagy csoportba került át koriórán, szlalomoztak a bólyák között, guggolva siklottak, tanulták a hátramenetet. na azt még gyakorolni kell, de ahogy látom szereti, így karira megkapja az első koriját
következő órán kipróbáljuk, milyen, amikor hokikori van a lábán, mert eddig recés orrút béreltünk.
a városlizsében mennyi most a koribeugró? nekem is kellene egy kori, mert a régi már nem jó a lábamra, és úgy kedvet kaptam, ahogy a Daniék koriznak.
tegnap délben hívtak az oviból, hogy azonnal menjünk, mert nagyon rosszul van Dani, fáj a hasa... Na, mondom, király... Elmentem lóhalálában, és aludt bent az ágyon, illetve csak feküdt, várt, hogy érte megyek. Semmi rosszullétet nem láttam rajta, csak mondták, hogy nem nagyon evett ebédet. Elment még velem ott az oviban WC-re, kicsit fájt a hasa és egy nagyon termelt. hazavittem, onnantól kutya baja nem volt, nyüzsgött, ugrabugrált ezerrel, és mindent evett jóízűen. éjjel is aludt, reggel is rendesen kakilt. úgyhogy vittem oviba, de az óvónő mondta, hogy inkább vigyem haza, mert mi van, ha megint rosszul lesz. mondtam neki, hogy kutya baja neki, csak max kicsit fájt a hasa kaki előtt, tudom, milyen, amikor tényleg nagyon odavan. láttam, hogy nem tetszett neki... , de a semmiért nem fogom otthon tartani. nehogy már egy kis hasfájást ne tudjanak lekezelni az oviban, még hogyha ment volna a hasa vagy valami, de semmi. azóta nem telefonáltak, valszeg nincs is semmi gond...
én ammondó vagyok, mindenki csomizzon valami kis apróságot, amit szeretne a gyerekének, aminek tudja, hogy örül, és azt osztja ki a miki. mindenki cetlizze rá a gyerek nevét, jól olvasható, nagy betűkkel.