Sziasztok!
Pár napig nem voltam gép közelben, hát ti aztán adtatok nekem olvasnivalót rendesen!
Most hogy ti szüneteltek kicsit, én írom meg a litániám.
Minden újonnan csatlakozottat üdvözlök a körünkben. Ha regisztrálva vagytok wiw-en, a keresőben a becenévhez írjátok be, hogy babanet, és akkor megtaláljátok a fórum regisztrációját.
Andy, a rábapatyi cipőboltot én is ismerem, mi véletlenül bukkantunk rá, amikor a környéken töltöttünk egy hetet.
Katus, remélem a férjedet ügyesen műtik majd meg. Jobbulást neki! Az ilyen térdműtéteknél tényleg az a szokás, hogy másnap már mehet is haza.
Szobakérdés:
Nálunk sajnos a kényszer szülte a megoldást, hogy egy szobában van velünk, de én ha tehetném, megteremteném neki a saját kis kuckóját. Mondjuk szerencsés vagyok, mert nem kellett óránként kelnem hozzá soha. Az viszont igaz, hogy ha épp felületesen alszik, vagy az éjjeli ébredés utáni elalvásában sokszor megzavarja az, hogy az apja hangosan horkol, vagy épp az ágy nyikorog. Az sem elhanyagolható, hogy ilyenkor én is éber vagyok, és amíg mocorog, minden szusszanatára figyelek, pedig tudom, csak akkor kell hozzá menni, ha tényleg sír. Ezt kiküszöbölendő én bizony ilyenkor inkább átköltöztetem magam a nappali kanapéjára, mert nekem is kell az alvás. Esténként meg a mi felnőtt életünknek sem tesz igazán jót az, hogy ha ő már alszik akkor nem nagyon illdomos zajongani. Nálunk a 2 szoba egymásból nyílik, a konyha is amerikai, és a 2 szoba között egy nagytolóajtó van, ami üveges, és ami nem sokat fog le se a zajból, se a fényekből.
Alvási szokások:
Márknak nem volt igazán rossz időszaka, de azért néha én is kikészültem. 6 hetes korától átaludta az éjszakát, majd 5 hónaposan, amikor az étkezési zavarai kezdődtek, elkezdett éjszaka felébredni, és én örültem, hogy legalább valamennyit eszik. Amióta eszik szilárdat, akkor elkezdett hajnali 2-kor kelni, ami az én éjféli fekvésemhez nagyon gyilkos volt. Ráadásul sokszor az volt, hogy egy órán keresztül nem akart elaludni, dumált, meg hasonlók. Most úgy néz ki, kezd rendeződni a dolog, mert már 2 éjszakát átaludt. Remélem most már így marad.
Az elalvási szokásai is megváltoztak. Kicsiként az volt, hogy fürcsi elött mindenképp meg kellett etetni, akkor is, ha épp nem jött volna etetés, különben a fürcsi végén nagy hiszti volt, ráadásul az evésbe mindig belealudt, és volt, hogy alig evett. Aztán volt egy időszaka, amikor nem aludt bele, de nem igényelte a babusgatást, le kellett tenni, és álomba dumálta magát. Mostanra, némi kínlódás után arra jöttünk rá, hogy fél 7 után már nem szabad neki enni adni, hogy a lefekvés elötti étkezésre éhes legyen. Ha nem éhes, akkor nem kér enni, és ha nem eszik, akkor akármilyen fáradt is, bármit csinálok, nem tud elaludni. Most néha belealszik a vacsiba, néha nem, olyankor leteszem, és álltalában elaltatja magát. Volt persze olyan is, hogy semmi nem használt, nem akart elaludni, olyankor egy kis lámpát kellett neki gyújtani, és addig játszott a kiságyban, míg elaludt.
Nálunk a menü:
reggelire én vagy gyümit adok neki, vagy tejpépet,
tízórai nem mindig van, a reggeli időpontjától és Manó fáradtságától függ, ez vagy gyümi, vagy ha álmos akkor tej
ebéd az álltalában tej, mert akkorra már nagyon fáradt, és bele is alszik, ha nem olyan fáradt, akkor kap elötte egy kis főzeléket
uzsonna főzelék, aztán gyümi
a vacsora lefekvés elött pedig mindig tej
éjjel ha ébred, akkor is tej
Én úgy vagyok vele, hogy időnként adok neki kóstolót felnőtt eledelekből is, evett már almáspitét, túrórudit, joghurtot, tzatzikit de még brassói szaftot is. Szerencsére nagyon ügyes, amíg nem csócsált meg valamit, addig nem próbálja lenyelni, így nagyon ügyesen eszik darabosabbakat is. Múltkor pl az almából harapott le egy jó nagy darabot, de azt is szépen elcsócsálta.
Játszótér:
Nálunk itt az utca végében van egy játszótér, bár nem épp az ilyen kicsiknek való. Múltkor szép idő volt, és valamiért nem akart Márk du. aludni, hát kimentünk. A keretes hintába beraktam, jól körbepárnáztam takaróval. Nagyon tetszett neki, 3/4 órán át lökdöstem. Az tetszett neki igazán, amikor a többi gyerek is ott hintázott körülötte. Egyszer majdnem bele is aludt, de aztán kipeckelte a szemét, nehogy lemaradjon valamiről
Utána ráültettem arra a rugós játékra, és segítség nélkül nagyon ügyesen berezgette, és egyensúlyozott rajta. Ha meg akartam fogni, reklamált, hogy hagyjam
tudományok:
tud kommandós módra kúszni, nagyon gyors így is
állandóan négykézlábra áll, már nem sok kell a rendes mászáshoz se
nagyon ügyesen ül, de a felülés még csak félig megy
ha azt mondom neki, kérem, akkor odaadja, ami nála van
a gyere ide-t is érti
a cumisüvegből egyedül iszik, a csőrössel most ismerkedünk, de azt még inkább csak rágókának használja
egyszer mondta az apjának, hogy apa, de azóta se, csak gagyog össze-vissza
feltérdelni, felállni még nem akar
Öltözködéskor nagyon aranyosan segít, a pulcsiknál nagyon aranyosan dugja a kezét, vetkőzéskor én húzom a ruha ujját, ő meg kihúza a kezét
minden érdekli, folyton valami újat kell neki mutatni
Fegyelmezés:
Nálam is a határozott nem, vagy nem szabad a stílus, de mindezt nem elég mondani, hanem el is kell venni tőle amit nem szabad, vagy el kell onnan vinni, mert csak így érti meg, mit is akarsz. Nálunk mondjuk nem nagyon van olyan, amit egyáltalán nem nézhet meg, mert ami tilos, az érdekes. Felügyelettel, kicsit megnézheti, és akkor már el lehet tőle venni. Hiszti a szó szoros értelmében nálunk nincs, de van hogy kiabál velem. Ha meg eléri amit akar akkor nagyon győzedelmes mosoly van rajta.
El kell hogy keserítselek néhányatokat, de a szó szerinti hisztinél nem mindig üdvözítő a magára hagyás, hagy ordítson. Sőt sokszor ez így órákig is eltarthat. Ilyenkor sokkal inkább valami meglepőt kell csinálni, amitől elfelejti a hisztit. Lehet, kicsit drasztikus, de a hideg zuhany, vagy a szolidabb változata a lefröcskölés hatásos szokott lenni. (
A hisztirohamot kapott felnőtteket is pofon szokták ilyenkor vágni)
Reni: amíg dolgoztam nekem 3/4 6-kor kellett kelnem. A mostani állapotban is én azt szerettem, amikor 6 körül kelt Márk, evett, visszaaludt, én meg le tudtam fejni, kicsit összepakolni a köv. ébredéséig, így jól indult a nap. Ha később kel, akkor már mindent egyszerre kellene csinálni: reggeli, öltözködés, fejés, pakolászás, és szinte a déli alvása alatt jutok sokmindenhez, így nehezebben indul a nap.
Marcy, Kitti, a mozi miatt irígy vagyok! Én is úgy mennék már valahova.
Az IKEÁS taliban én is szívesen benne vagyok, és Márk is imád jönni-menni.
Jelentem nekünk még mindig nincs egy fogunk se!
És most egy kicsit offtopic leszek. Beszélgettünk a kistesó projectről, és hát lassan bele kellene kezdeni. A mostani helyzetben azonban jól elbizonytalanodtam. A kórházi ágyakat jelentősen lecsökkentették. Itt már nem is arról van szó, hogy kórházat válasszon az ember, hanem arról, lesz-e egyáltalán ágy, vagy mi is a folyosón fogunk szülni, mint 30 évvel ezelött, amikor a mi korosztályunk született. És még panaszkodnak, hogy nem nő a népesség. Ejj, majd csak lesz valahogy. Bocsi a negatívoskodásért.
További kellemes hétvégét mindenkinek!
Andi