Sziasztok!
Szomorúan olvasom a rossz híreket
.Annyira rossz amikor a gyerekünk beteg és nem tudsz rajta hatékonyan segíteni.Vagy amikor este ugy fekszel le,hogy holnap már tuti jobb lesz-és nem változik semmit a helyzet
.Én mindig is a fülbetegségektől rettegek a legjobban-hála az égnek még soha nem volt,de a barátnőm a 2 fiánal évekig minden télen többször ,szörnyű
-igaz,egy hasmenés,egy hányás,láz sem jó,de a fülfájásnál szerinem nincs fájdalmasabb betegség.
Márti,azt irtad,hogy taknyosak is a gyerekek.Folyik is az orruk?Ha folyik mennyire?Mert ez nagyon fontos momentum.Ha nem folyik ki /vagy csak keveset/a váladék,akkor a fül felé megy és azért fáj még mindig nekik.
Kitartást és sok erőt a mai napi orvosi látogatáshoz.
Edith,második-harmadik nézésre
,most már azt mondom aranyos lett Kriszta,de elsőre engem egy picit megdöbbentett.Ugye mi láttuk szép fürtösen is csak is ezért irtam ,hogy számomra nagyon furcsa.De tudom,hogy neked a legnehezebb,hisz a te kislányod-te látod őt egész nap.És azt is tudom,hogy muszáj levágni neki,csak igy erősődik meg a haja rendesen.És igazad van inkább most-mikor még nem tud nagyon hangot adni nemtetszésének
-mint 1-2 év múlva.
Iza,köszi érdeklődésedet a lánykámmal kapcsolatban-néha jobb,néha rosszabb.Vannak napok mikor szivem szerint megcsapdosnám
annyira pimasz,azt van ugy,hogy 2-3 napig meg olyan mint a kisangyal.Ugy érzem,hogy nála ez most a testvérféltékenység.Amíg nem volt meg a Gergő nem igényelte,hogy állandóan puszilgassam,szeretgessem-most állandóan kérdezi,hogy szeretjük-e,vagy csak egyszerűen közli,hogy őt tuti utáljuk, mert nem foglalkozunk vele is annyit mint a kicsivel.A kicsit is rendszeres szekálja,persze ez oda-vissza megy.
Mostanában sokszor beszélgetünk erről a férjemmel,hogy hol rontottuk el az Enikő nevelését,hogy ugyanezt a Gergővel ne kövessük el.De mindig ugyanoda lyukadunk ki-olyan nagy baj az ,hogy kicsi kora óta mindig is szeretgettük és mindent megadtunk neki???Én otthon a szüleimtől ezt SOHA nem kaptam meg,nálunk soha nem volt olyan anya-lánya/barátnős/ beszélgetés.Mindig csak a tiltás.Remélem,hogy nálunk más lesz a helyzet,hogy a lányom majd el meri mondani a bánatát és hogy nem menekül el otthonról-mint ahogy én tettem.