Sziasztok!
Rég nem jártam erre felé.
A játszóterekkel kapcsolatban nekem nincsenek tapasztalataim. Esetleg csak annyi hogy nálunk Ócsárdon pl. gyakran be van zárva a játszótér kapuja, így a gyerekek nem tudnak bemenni.
A sérült emberekkel kapcsolatban nekem is az a véleményem, hogy a toleranciára a szülőknek kell "megtanítani" a gyereket. Biztos ehhez is kell valamilyen szociális érzék, de az biztos hogy a példa nagyon sokat számít. Valahogy úgy érzem hogy ez kicsit olyan, minthogy valaki állatbarátnak neveli-e a gyerekét vagy sem.
Egy csomó minden történt velünk az elmúlt napokban. Volt jó is, rossz is.
Jó pl. hogy Kriszta babája végre elkezdett szopizni és én ennek legalább annyira örülök mintha az én bébim kezdett volna el enni.
Aztán az is jó, amit a hő táblázatom mutatott ma reggel!
A hőgörbém szerint volt peteérésem és ennek én naggyon de naggyon örülök!
Persze ez nem azt jelenti hogy biztos lesz is babánk, de ez már jó jel!
Aztán ki tudja, lehet hogy mégis lesz...
Rossz viszont, hogy tegnap megjött a terheléses inzulin eredményem és nagyon rossz lett.
Sokkal-sokkal a normál érték felett vannak az eredményeim a terhelés alatt.
Ez nem tom konkrétan mit jelent, mert holnap megyek vissza az orvoshoz és ő majd mondja hogy akkor mi is legyen. Annyi biztos hogy ez miatt szédülök masszívan és kitartóan. Eddig azt hittem hogy a kimerültségtől meg a megfázástól, de inkább valószínű hogy ettől. Olyan mintha egy vödör víz lenne a fejemben és amerre éppen dől a fejem, arra megyek én is.
Voltunk Timivel a hétvégén a bababörzén, uh. babáztam egy kicsit legálisan.
Erről jut eszembe, van egy bordó eladó babakocsink (de ezt biztosan említettem már), nem a legszuperebb meg a legszebb, de jó masszívnak tűnik és nem is kérnék érte sokat ha ismertek valakit akit érdekel!
Egyetlen kis rugira csábultam el, no meg Timitől is kaptam egyet, uh. bővült a ruhatár...
Tegnap sajna Norbi leesett a létráról és bár nem magasról, de olyan szerencsétlenül sikerült neki földet érni, hogy felnyílt a karján alul a puhább részen a bőr. Uh. a tegnap esténket a Traumatológián töltöttük.
Szerencsére nincs nagy baj, csak nagyon csúnya neki a seb, meg fáj a keze.
Tudom hogy morbidul hangzik, de ha a padon ülő öreglányok tudnák hogy milyen izgi hely a baleseti sebészet, akkor ott töltenék az idejük nagy részét. Mindig történik valami. Hol egy törött ujj, láb, kéz, hol egy lefejelt kádszél, uh. lehetne csámcsogni, meg tunkolni a vért.
Mi minden esetre jól elvoltunk, csak kár hogy nem hobbiból mentünk.
Erzsó!
Hajrá-hajrá!
Sajnálom az aranyeret!
Remélem találsz valamit ami segít!
Szép napot Nektek!
Én most megyek és megnézem a "lányom" ahogy táncizik a Széchenyi téren, persze ha odaérek, mert baromira szédülök most is.
Monee
!
38 hetes pocak 
Szerintetek kié nagyobb??? 
)
Alíz 
A rég ígért szoba 
