Szia Ildikó!
Lassan kezd tisztázódni az agyamban ez a dolog!
Tudom, hogy szerencsés vagyok abból a szempontbó, hogy Csepregi Andráshoz járunk, mert merem állítani, hogy egy hihetetlenül profi ember! Már a megjelenése és nyugalmat sugároz és Geri azonnal elfogadta, játszott vele! Nagyon nyugodt ember, csendes, szóval 100%-ban meg vagyok elégedve vele, annak ellenére, hogy csak 2x találkoztam vele.
Az is tisztul, hogy sokkal nagyobb bajt csináltam magamban, mint amekkora valójában. Gond ez, nem is erről van szó, de sokan megnyugattak, hogy semmi baj nem lesz vele nagykorban. Általában középiskolás korra a tünetek zöme megszünik és ő maga is kezelni, kontrolálni tudja majd a megmaradó tüneteket!
Csak ugye egy anya mit érez, amikor azt mondják és maga is látja, hogy a gyermeke nem úgy fejlődik, ahogy a társai és tudja hogy gond van, majd szembesül a ténnyel! Először sokk és pánik, majd csend....önsajnálkozás, majd felfogás és elfogadás. Ez mind idő volt nekem.
Mostmár van segítség. Ugye ott a bölcsi, már 3 hete járunk. Igaz nem nagyon szereti, de azért nem olyan vészes. Sírás van, de az van egy egészséges gyereknél is.
És van helyünk az egyik oviban is!
Német szakos csoportba vették fel Gergőt és mindenki imádja az oviban. Sokat vagyunk ott, mivel anyum ott dolgozik és a vezető azt mondta, hogy oda vigyem majd Gerőt, mert nem egy autisztikus gyerek járt már oda, tudják kezelni és mivel anyum ott dolgozik, így az egy biztonságot ad majd neki. Arról nem is beszélve, hogy ez egy ismert hely neki, amit szeret.
A suli még messze van, arra nem is gondolok. Egyenlőre nagyon rövid távú céljaim vannak.
Szóval mostmár ki merem állítani, hogy jól vagyunk és sinen vagyunk!
Na jó bő lére ersztettem magam, de jó volt ezt elmondani!
Piacon ha hiszed ha nem akkor voltunk utoljára, amikor találkoztunk!!! De karácsony előtt jó lenne elmenni egy kicsit valahova szétnézni, bár karácsonyra lassan senkinek sem veszünk ajándékot! Csak pár gyerkőcnek kell venni és kész.
Sajnos már oda jutottunk ezzel az ajándékozással, hogy folyamatosan nőtt azok tábora, akiknek venni kellett valamit és nagyon sokba volt már. Így mindenkivel megbeszéltük, hogy nem az ajándék a fontos, hanem hogy együtt legyünk és sokat nevessünk, beszélgessünk! Na sütit azt mindenkinek szoktam sütni!
na tényleg abbahagyom, mert ez már egy regény!
na de ilyen vagyok, ha jó a kedvem!
Mindenkinek puszi!
Anikó
de most alszik!vééégre! 
Mi már nem járunk egy jó ideje! 
