Sziasztok!
Sajnos nekünk ez az év sem kezdődött sokkal jobban, mint a tavalyi. Paff az egész család. Férjemnek még mindig problémái vannak a lábával, bőrgyógyászatilag, megint járkálhat orvoshoz.
Nekem már szilveszter előtt elkezdett fájni a fogam, vártam, tűrtem, aztán már nem bírtam tovább, elmentem a fogdokimhoz, aki egy szép nagy cisztát talált a gyökerén, így könnyes búcsút vettem tőle (még terhesen gyökérkezelték egyébként). Na, persze ettől a fájdalom még nem szűnt meg egycsapásra.
De ami a legrosszabb, hogy Tamara is beteg. Nagyon takonyos, nem óránként, hanem szinte 10-20 percenként szívjuk tegnap óta az orrát, éjszaka is és hát nagyon-nagyon megviseli szegényt, hogy nem kap levegőt, így nem tud cumizni sem és sokat sír, nagyon sajnálom szegényt. Ma elvittem orvoshoz, kenünk, ecsetelünk, szívunk, fújunk és bízunk... benne, hogy nem lesz semmi szövődmény.
Azért meg kell, hogy dícsérjem, mert épp mára volt időpontunk a kardiológiára is kontrollra és a körülményekhez képest nagyon jól (vagyis tök jól) viselte, csak az orrszívásoknál (vittünk egy pumpás szívót oda) sírt. Hál' Istennek úgy néz ki nem kell többet mennünk. Az ekg, véroxigén, szívultrahang nagyon jó lett. Nyugalmi állapotban minden a legnagyobb rendben, de ha valami nem tetszik, pillanatok alatt felpörgeti magát, azért ez nem jó, de hát még mindig jobb, mintha alapban is valami rendellenessége lenne.
Annak ellenére, hogy nincs zima nekem már az összes tö.öm tele van a téllel. Annyira bénán alakulnak mostanában mindenféle dolgok körülöttünk, hogy már nagyon várom, hogy az első tavaszi napsugár elűzze a felhőket a fejünk felől. Tami most épp azt az időszakát éli, hogy totál nem találja fel magát bent. Persze forog, kúszik, el is van egy ideig, de ha ellépek mellőle, rögtön észreveszi és visít (nem csak most, hogy beteg, már egy ideje). De a babakocsiban azért minden oké, ott végre alszik (az ágyban mesélhetek órákig, nagyon ritkán), és ezért nagyon rossz, hogy nem lehet lent lógni az utcán, esetleg beszélgetni másokkal. Csak 1-1 órára viszem le most már, mert az elmúlt napokban volt, hogy még sötétedés után is sétált vele a párom és szerintem valamikor akkor fázhatott meg.
Netty!
Gratulálok, hogy Máté már igyekszik éjszaka is a kedvetekre tenni!
Rambóka!
Kitartás, most megértem, milyen lehet.
Andi!
Nekünk azt mondta az ortopédián a dokinő, hogy ráérünk visszamenni, ha véget ér a nagy hó.
De mivel el sem kezdődött, azt hiszem holnap én is kérek már időpontot. Csípővel már remélem nem lesz gond, a nyakára vagyok kíváncsi, hogy mit mond.
Viki!
Ha nehezen is, de túl vagytok az oltáson és remélem nem lesz semmi baj. Annál rosszabb nincs is, mint mikor az ember csemetéje szenved-most már én is tudom. Szerintem nem aggódod túl, persze, hogy szorongsz, de ahogy Petikét ismerem, szerintem jelezni fogja, ha valami nem jól van körülötte.
Jevi!
Örülök, hogy a szilveszter jól sikerült és a képek is klasszak. Ő a párod?
Erzsó!
Ti is szépek vagytok!
És nekem meg te vagy ismerős.
Sziasztok: Timi