hefe: és hogy választottad el Dorót? Okosító torna: mi a FitWorld-szervezésűn (Kazinczy u.) voltunk, ezen:
http://www.fitworld.hu/bolcsisokosito.pdf Nem tudom, hogy a Százszorszépben ugyanaz tartja –e.
Matteo-Kriszta: és mivel jönnétek, hol laktok majd?
Mivel többen is kérdeztétek, ide írom a kritikáimat az
okosító tornáról.
Szóval, megérkeztünk, kapásból furán néztek rám, amiért megkérdeztem, hova tehetem a babakocsit. Merthogy annak nincs hely, azt javasolták, hagyjam kint az utcán.
Csak azért tudtam bevinni, mert összecsuktam, és más nem volt kocsival, tehát babakocsival senki se menjen, mert erre nincsenek felkészülve, ami azért fura, 1-3 éveseknek meghirdetett rendszeres programról lévén szó. (Off: érdekes, hogy Olaszo.-ban és Ausztriában a sífelvonótól a városnéző kisvonatig mindenhol gondolnak a babakocsikra, és ne mondjam, elsőbbségük is van…) Na, tehát elkezdtem levonszolni a babakocsit a lépcsőn, kezemben Dórival, mert ő megilletődött, amikor bementünk, és keservesen sírni kezdett, tehát nem tettem le. Szétszedtem, összecsuktam (sáros volt, nem volt egyszerű azon a kicsi helyen, közben D üvöltött…), mindezt végignézte bambán 3 helyi pimpilla, segíteni, azt nem.
(Még egyszer, babás programra érkeztem, nem a sarki bárba, vagy bandzsidzsampingolni. Ja, és jött kintről egy hapsi, hurcolta a step-padokat, gondolom a másik termükből a babatornához, nem volt szabad keze, ő is küzdött az ajtóval, na ezt is csak bámulták, én segítettem neki bejönni, mert nekem épp volt 1 szabad kezem.) Öltöztetni a gyerekeket az ajtóban kell, ahol kicsi a hely, és állandóan rádnyitogatják az ajtót, bár lehet, hogy bent is lehetne, ha a cipőt már levettük kint. Nem nagyon szólt hozzánk senki, és sokáig az se derült ki nekem, hogy ki vezeti a foglalkozást. Az illető hölgy egyébként szimpatikus, aranyos, és igyekezett, de nem állt a helyzet magaslatán, szétfolyt az egész foglalkozás valahogy. Pl. a közepén összerakott egy pályát alagútból meg mindenféléből, de ez eltartott egy ideig, és erre az időre nem adott feladatot a szülőknek, hanem az volt az utasítás, hogy addig mindenki várjon, képzelhetitek... Dóri meg, látszott rajta, hogy nagyon figyel (ahogy bementünk a terembe, abbahagyat a sírást szerencsére), és számomra is meglepő módon csinálta, amiket mondott a hölgy, de akárhogy bohóckodtam, el se mosolyintotta magát, pedig előtte és utána is jókedvű volt. Nem maradtunk végig, mert egyszer elkezdte hajtogatni, hogy kocsiba-kocsiba, a végén volt zenés farsangi mulatság, kaptak jelmezeket, az jópofa volt, de azt már öltözőfélben néztük kintről. A sütit meg a banánt azért benyomta Dorka, semmit az ellenségnek!
Ha megszokná, hogy járunk, biztos lazábban viselkedne, de azt hiszem, nekünk ez egy egyszeri alkalom marad.
A fejlesztés részéről meg annyit, hogy ha akármelyik játszóházban (akár az ODU-beli ingyenesben, ennyi játék ott is van) jössz-mész és foglalkozol vele félórát, végig mozgatva és beszélve hozzá, na az többet ér szerintem. Az utánzós feladatok pl. inkább 2 éves kor felettieknek valók.
Ha valaki talál olyan foglalkozást, ahol nem ilyen a helyzet, szóljon, mert szívesen mennénk!
Tudom, neki ez jó, mármint egészségileg és szükség van rá. Próbálok erős lenni, de nagyon nem megy, sokat sírok. 
Tegnap Enikő gyerekei tartották bennem a lelket, jó volt velük lenni. 
Azért remélem az agyhártyagyulladás ellenivel nem ez a helyzet!!!! 
). és igazad van az elfolyósítással meg, hogy egyszerre nem , de indokolt esetben (ezért írtam, hogy a doki mondhatta volna) szokták úgy alkalmazni, mint ahogy Kármen írta.
Dávid
Doró és a testvérkéje
Együtt az unokatestvérükkel
