Sziasztok!
Juca!
Üdvözöllek köztünk, remélem hamarosan megismersz minket és aktívan bekapcsolódsz a beszélgetésekbe.
Én január óta járok ide, bár korábban is olvastam a topikot. Két hete született meg az első gyermekem, egy kislány Tamara, 27 éves vagyok. Hát ennyit rólam, aztán majd később még...
Monee!
Nagyon jól tetted, hogy pihentél és örülök, hogy alakul a házikó.
Látom új felhasználóként jelentkeztél. Mi az oka?
Na de lássuk azt az elkeseredést!! Hogy érted (azaz Norbi hogy érti, hogy min. 8 év?????) Mire várnátok addig? Mi a probléma a jelen helyzettel, hiszen egy ideje már jól megvagytok, közös otthonotok lesz, meg minden. A házasságnak pl. szerintem nincs semmi akadálya, de ezt ti biztos jobban tudjátok.
Azt viszont nagyon-nagyon remélem, hogy gyerek-kérdésben nem mi voltunk rátok rossz hatással péntek este.
Ugye nem most elevenedett fel Norbiban, hogy milyen nyűgös is az első pár hét, hónap egy babával és azért utasítja el?? Van egy ismerősöm, ő is elvált, már sok éve együtt él egy nála fiatalabb csajjal, aki lassan férjhez menne közel a 30-hoz, de Robi nem akar mégegyszer nősülni, gyerket meg pláne nem (már van egy). Én mindig arra bíztatom, hogy ezt akkor őszintén (de tényleg) mondja el a lánynak, ne csak nekem, meg mindenki másnak, hogy ha a csaj úgy gondolja, akkor kereshessen magának egy igazi társat a családalapításhoz, mert őt is meg lehet érteni. (meg nagyon nagy jóindulattal a srácot is, csúnyán átvágta az asszonyka, azóta se heverte ki ezek szerint.)
Nálatok ez eddig hogy volt? Szóba került egyáltalán a baba-kérdés, vagy ez inkább Neked fontos egyenlőre? Én nem akarom, hogy szomorú legyél, meg elkeseredett, de biztos is vagyok benne, hogy max. pár nap és kivirul újra a világ.
Amúgy két pár ismerősünk is van, velünk egykorúak teljesen (27éves lány, 31 éves fiú), mindeketten évek óta együtt vannak, házasok, lakás is van, de a gyerekvállalást olyan szinten halogatják, hogy még az 5 éves tervben sincs benne. Mindkettőnél az anyagi javak kerültek az első helyre, ami valahol érthető is, egy 1 szobás albérletbe biztos nem szerencsés lebabázni kettőt, de annyira rettegnek a munkanélküliségtől, meg a hogyan lesz a jövőben-től, hogy az már szerintem nem egészséges. Mondjuk én is már most azon töprengek, hogy mikor, hogyan térek viszza dolgozni és legfőképp hova, hogy mindhármónkank jó legyen, de ennél a két párnál sajnos már az látszik, hogy kezd üres lenni az életük. Na nem mintha egy gyerek megoldás lenne egy rossz kapcsolatra, de mi pl. már úgy éreztük 7 év után, hogy eleget odáztuk a dolgot az anyagiak miatt, most sincs pl. még kocsink, ami hiányzik, de az tuti, hogy pár hete iszonyúan szeretjük egymást és nem türelmetlenkedünk a másikkal, mint előtte párszor előfordult, hanem alig várjuk, hogy a baba mellett kicsit egymást is ölelhessük.
Néha hiányzik, hogy 8 órát aludjunk, megnézzünk egy filmet, de mégsem érzem úgy, hogy "elszúrtam/tuk" az életünk, mert lett egy (tervezett) babánk.
Nagyon remélem, hogy meg tudjátok majd ezeket beszélni Norbival.
Da Vinci kód: Én szívesen kölcsönadom a könyvet, illetve ha meg tudnátok írni a filmet, mi vevők vagyunk rá, ezt még meg akartuk nézni moziban a szülés előtt, csak ugye előbb kellett bevonulnom. Nem sürgős a dolog, majd megbeszéljük, hogy dvd-t vegyünk-e vagy az árát, mert asszem nincs itthon épp lemez, de mondom, nem sürgős, csak akkor nem vesszük ki a tékából.
Nekem egyébként másik kedvenc filmem a Halálsoron, ami Stephen King regényéből készült, utána olvastam a könyvet, de úgy is tetszett. Meg a Hatodik érzék a másik favorit, de túl félős vagyok, már régen néztem meg, pedig annak idején megvettük a filmet és vettünk hozzá egy videót
, pedig moziban is láttuk.
Én is észrevettem a drágaságot, nálunk is ugyanez, 1 bevásárlás kb. 3000 Ft, csakhogy ez minden nap, illetve néha egy Interspar, Tesco, ahol 10000 fölött fizetek ezen kívül. Aztán vegyiáruk a dm-ből 4-5000-ért, meg egy csomó sürgős dolog a nin-stopból arany áron. Hát így megy el a pénz, ami eleve nem sok.
Na, szövegeltem, de hát most elaludt a bébike!
Sziasztok: Timi