Na és akkor rólunk:
Réka túlélte sikeresen az apai nagyszüleivel a sátorozást. Mondjuk szobatisztaságban visszaesés volt, meg mikor elhoztam, aznap este 35 szúnyogcsípést számoltam rajta (nem tudom, hogy miért nem lehetett odafigyelni a bekenésre, külön szóltunk
), lassan elmúlnak a nyomok. Mikor elhoztam, másnap sokat tüsszögött, náthás lett, vagy még ott fázott meg, vagy aznap éjjel, mert akkor 2x bepisilt még annak ellenére, hogy szobatisztán hagytuk ott a gyereket... Még most kászálódik kifelés a náthából. Orsszívás is már csak párszor kell neki. A lényeg, hogy mindennek hatására olyan szinten anyás és hisztis let RÉka, hogy elég nehezen viselhető. Tök sokat nyafog, nyávog szinte mindenen, pedig előtte nem volt ilyen.
Többiek: Ti hogy kezelitek amúgy a hisztit? Nálunk ilyenkor folyamatosan "anya ölbe" kérése van, ha pedig mondok valamit, pl menjen a szobájába, vagy hagyja abba a hisztit, akkor "nem,nem akajom" a válasz. Kész vagyok tőle teljesen, férjem méginkább, az ő reagálása meg teljesen kiakaszt engem, szóval ördögi kör...
Nem túl rózsás a helyzet. Nagyon remélem, hogy a teljes gyógyulással alábbhagy ez az anya-mánia is.
Anyum jövő héten itt lesz, szerintem az is segít majd. Persze az anya-mánia pozitív oldala, hogy tök sokszor odabújik hozzám RÉka, megsimogatja az arcomat, puszit ad, átölel, szeretget, és mondja,hogy "szejetem aját"
. Ilyenkor olyan kis imádnivaló!
Ja, és teljesen szobatiszta lett, nem kell pelus éjszakára sem, szól ha pisilnie kell. Csak a bugyit-nacit nem tudja még letolni, ebben segíteni kell neki.
Én rendben vagyok, kezdek már hányingerezni, étvágyam közelít a nulla felé. Van, hogy kisebb adagot bírok csak megenni, mint RÉka. Remélem, hogy még 1-2 hét és túl leszek a rossz részén.
Valószínűleg szeptember elején megyek dokihoz megint, akkor mérni is fog, meg kapok papírt, amivel jelentkezhetek a védőnőhöz is.
Házépítésünk is folytatódik: Végre lehőszigetelték a tetőt, készül a kerítés (egyenlőre az alapja) is. Csak néha sok a hisztis kismanóm mellé még az emberekre is felügyelni, mert apának néha azért a saját ügyeit is vinni kell, ilyenkor én irányítom a melósokat. Tegnap pl. éppen ezért Réka egyszer bepisilt és egyszer bekakilt, mert én hátul voltam, és mire meghallottam hogy szól, meg visszaértem, addigra már nem bírta tartani... És ilyenkor sír a Drágám, hogy mit csinált. Én meg vigasztalom, hogy ez nem az ő hibája, hanem anyáé.
Na megyek aludni, mert ilyenkor este egyre inkább kerülget róka-koma, jobb lesz ha lefekszek!
