Sziasztok!
Megint annyit írtatok, hogy esélyem sincs visszaolvasni ennyi "szabadidővel" , amim van
. Olvasgattam azért nagyjából, csak írni nem maradt időm. Tegnap az uram itthon dolgozott, tehát egész nap gépmentesen telt számomra. De muszáj volt, mert el kellett intézzek valamit. Remélem utoljára mentem
.
Nos, ömlesztve néhány dolog:
Ovi: hát igen, nálunk is így ment nagyon sokáig. Egy hét ovi, két hét betegség. Legszivesebben én is hagytam volna a fenébe, mert volt, hogy csak két-három napot bírt ki, és újra beteg lett, aztán persze Kevin is, és úgy éreztem nem ér ennyit az egész. De reménykedtem(ek), hogy az ovi hasznára van. Igaz, amint kiderült nem annyira élvezi, mint azt én gondoltam
. Na, de ez megint hosszú volna. Szal kitartást anyukák!
Fogak: fogzó babák anyukáinak szintén kitartás! Még emlékszem milyen kínszenvedés az egész családnak. De egyszer csak vége lesz.. Bár könnyen beszélek, mi az eddigi 16fogon 10hónapos korára túlestünk
. Viszont aludni mi sem alszunk már egy ideje, talán valami front is lehet, vagy valami hasonló. És hát az óraátállítást is meg kell szoknia a szervezetnek. Azóta nekem mindkettő totál kómás nappal, Kevin éjszaka rosszul alszik (a szokásos 4 helyett duplaennyit ébred). De a remény hal meg utoljára..
Testalkat: na, senki ne szóljon semmit. Nekem mostanában mindenki azt mondja, "hű, de vékony vagy" meg 'fogytál'? Erre felbátorodtam, és rámerészkedtem a mérlegre. Ne mondjam, hogy a sírógörcs kerülgetett, mikor alig akart megállni a 73-nál.. szal úgy látom az embereknek optikai csalódást okozok
. De nem nyavajgok, akár tehetnék is vmit ellene. Nincs akaraterőm, no, nem keresek kifogásokat. Képtelen vaok diétázni. Úgyhogy csak titkon sárgulok az irigységtől, ha egy tipp-topp fitt anyukát látok, és igyekszem a föld alá süllyedni szégyenemben, hogy milyen igénytelen vaok hozzá képest.
Testalkat2: Tegnap voltunk tanácsadáson Kevinnel. Szerencsére nem kapott oltást, megúsztuk a másfél éveseknek járót, mert a 15hósban benne volt minden. Amin kiakadtam, vagy inkább meglepődtem, azok a paraméterei voltak: 14kg, 90cm. Épp írni akartam múltkor (asszem Anáék beszéltek erről), hogy annak ellenére, hogy Kevin is nagy súllyal született (4400gr), és sokáig nagyobb volt az átlagnál, most mégsem az. Bár nem tudom más gyerek mekkora másfél évesen, de Mendi még mindig nincs 14kg, az tuti
. Pedig mostanában állandóan a kajával küzdünk, alig eszik egész nap. Persze tudom, a totyogóknál van egy ilyen időszak, mikor kevesebbet esznek, és válogatnak is, vagy egyoldalúan táplálkoznak. De akkor is fura, ahhoz képest, hogy eddig bármit, bármikor megevett, most semmi sem jó, és ami jó, abból is nagyon keveset eszik. (irigylem
)
No, mindegy, szerintem a nagy babák is megállnak egyszer a növekedésben (persze, ha a szülők/nagyszülők nem tesznek rá egy lapáttal), és akkor kisebb társaik simán behozzák őket. A családomban is volt erre több példa pro és kontra.
Idő: hát én ezt nem értem . MÁr kezdtem örülni, hogy végre teregethetek az erkélyre is (annak ellenére, hogy mindig kirakatban érzem magam ott), erre a tegnapi idő.. hát szörnyű volt. Ma reggel szintén szétfagytunk, most meg százágra süt a nap. (kis túlzással). Majd elválik már hogy mi lesz.. marad a tél, vagy jön a tavasz?
Mindenesetre Mendivel reggel végigvizslattuk az összes rügyező fát, bokrot, kibújó füvet stb.. nagyon tetszett neki a dolog. Úgy látom megértette mi az az örökzöld, és mi az a rügy
.
No, megyek, a fiam kidőlt a mesén, úgyhogy gyorsan bedobok néhány adagot a mosógépbe, meg összerámolok.
Betti
