Kedves Magányos!
Nagyon tetszett a pontokba szedett zûrzavar. Sajnos nekem is egyet kell értenem, ez nagyjából tükrözi a pillanatnyi szakmai álláspont lényegét. A magánvéleményem az, hogy aki otthonszülést vállal az fokozott kockázatot is vállal. Gondolom kb a 239. vagyok aki ezt írja. Ami ennél fontosabb: hogy valaki hogyan dönt az magánügy, ha a gyereke miatt a 24. hetet követõen nem az, akkor meg jogi ügy. Semmi esetre sem egészségügyi egészen addig, amíg egy orvos v. eü. személy a képbe nem kerül. És itt van a mi, és nevezetesen GÁ. felelõssége, mert neki igenis kötelessége a szakma jelenlegi ismeretei alapján a legkorrektebb és minden szempontból a legkimerítõbb információkkal ellátni a pacienseit akik EZEK UTÁN tudnak felelõs döntést hozni. És bizony a szakmai irányelvek GÁ.-re is kötelezõek (lennének) és mint orvosnak nincs joga mást állítani mint ami a szakma álláspontja mert ez egyszerû félretájékoztatás.
Természetesen (hálistennek) létezik az un. "gyógyítás szabadsága" de ennek a szakmai alapelvek megint csak határt szabnak. Csak egy példa: egy kétszeri császármetszésen átesett anyát az otthon szülésre bátorítani véleményem szerint SÚLYOS MÛHIBA (sajnos konkrét esetrõl beszélek) bár a "mûhiba" szót ki nem állhatom. Azt gondolom, hogy azok az anyák, akik a megfelelõ felvilágosítás után is ragaszkodnak az otthon szüléshez ám tegyék, ha van aki a szülésüket "kiséri", tegye ezt minél körültekintõbben. Ezért, amíg a törvény nem tiltja senkit sem lehet felelõsségre vonni, de ne akarjuk ezt valamiféle világmegváltásnak, zászlóra tûzütt harcos irányzatnak beállítani (és természetesen az ellenkezõjét sem).
A sárkányrepülés is gyönyörû és egyben nagyon veszélyes sport, a feltételei adottak, aki a szabályokat megszegi megbüntetik. A mi esetünkben is ez lenne a jó megoldás nem az, hogy egyes szakmai vezetõk úgy tesznek mintha ez az egész nem létezne, aztán ha valami szövõdmény adódik a megdöbbent felháborodás minden erejével támadnak. Mivel a víz lefelé folyik ez a dolog is mederbe fog terelõdni remélem minél elõbb mert egy folyamatosan jelentkezõ igényrõl van szó aminek a létjogosultságát akkor sem tudom megkérdõjelezni ha sem orvosként sem magánemberként nem értek vele egyet. Szerencsére nem vagyunk egyformák.
Bocs' a hosszú szónoklatért.
a.
Új privát üzeneted érkezett!
2002.03.07 15:35
Kedves Csákány M. György!
Ha ugyebár G.Á. mindíg orvosként van jelen, hiszen mindenhol kötelessége segíteni, a kismamának pedig joga van otthon szülni akár elõre tervezetten is, (és ugyebár alapértelmezésben a szülés nem betegség következménye), akkor ha a doki úgy ítéli, hogy segítenie kell és megteszi, akkor ugye nem követ el jogsértést? ÉS ha G.Á. tudja, hogy a kismama elõre tervezi az otthon szülést, miután nem jogszerûlten dologra (nem bûncselekményre) készül a kismama, nem tehet, nem kell, hogy tegyen "ellene" semmit G.Á. Más doki ilyen esetben lebeszélné, vagy "lehülyézné" a páciensét.
Tehát a jelenlegi magyar jogrend szerint G.Á. azért követett el jogszerûtlenséget, mert nem állt ellen a kismamák kérésének, hanem akik jogszerûen az otthonszülés mellett döntöttek, azoknak segített és nem pedig "ellene agitált", mint ahogy dr. Papp Z. megkövetelte volna (ha lett volna joga hozzá).
Csak azért, mert egy szakmai kollégium állást foglal, az még nem jogszabály érvényû, ugye jól tudom, hanem ÁLLÁSFOGLALÁS, azaz vélemény.
CADves
Ha ugyebár G.Á. mindíg orvosként van jelen, hiszen mindenhol kötelessége segíteni, a kismamának pedig joga van otthon szülni akár elõre tervezetten is, (és ugyebár alapértelmezésben a szülés nem betegség következménye), akkor ha a doki úgy ítéli, hogy segítenie kell és megteszi, akkor ugye nem követ el jogsértést? ÉS ha G.Á. tudja, hogy a kismama elõre tervezi az otthon szülést, miután nem jogszerûlten dologra (nem bûncselekményre) készül a kismama, nem tehet, nem kell, hogy tegyen "ellene" semmit G.Á. Más doki ilyen esetben lebeszélné, vagy "lehülyézné" a páciensét.
Tehát a jelenlegi magyar jogrend szerint G.Á. azért követett el jogszerûtlenséget, mert nem állt ellen a kismamák kérésének, hanem akik jogszerûen az otthonszülés mellett döntöttek, azoknak segített és nem pedig "ellene agitált", mint ahogy dr. Papp Z. megkövetelte volna (ha lett volna joga hozzá).
Csak azért, mert egy szakmai kollégium állást foglal, az még nem jogszabály érvényû, ugye jól tudom, hanem ÁLLÁSFOGLALÁS, azaz vélemény.
CADves
2002.03.07 19:56
Nos, valszeg nem GÁ a hibás csak abban, hogy nõk 40 meg több órát is vajúdnak, ez inkább annak az otthonszülés irodalomnak tudható be, amely azt sugallja- ne avatkozzunk be a szülés természetes menetébe, és ne kössük idõhöz a szülést. Persze GÁ-ék is hibásak, amennyiben ezt az elvet követik. Szerintem sem kellene idõhöz kötni, de ez a 40 óra, 2,5 nap azért már felfoghatatlanul hosszú. Bár hangsúlyozom, szakmailag teljesen laikus vagyok, nem tudom mi az optimális idõ, de ha vki nem tágul megfelelõen 40 órája, azért az már szakmailag megkérdõjelezhetõ. Nem? Persze a másik véglet sem jó, hiszen engem 13 órányi "állitólagos"- ez rosszindulat- nem megfelelõ tágulás miatt császároztak meg. Ez meg az intézményi véglet- pedig hiszem, vagy szeretném hinni azt, hogyha máshol, mással, más idõben történik mindez, akkor nem császároztak volna meg.
Névtelen hozzászólása- miszerint a barátnõje babája meghalt az otthonszülés következményeként-érdekes. Miért nem lehet errõl hallani? Gea állitása szerint nem veszitettek el babát. Akkor most mi az igazság? Ilyenkor pl. az anya nem indit pert GÁ ellen?
Letagadás: Ha GÁ szakmailag helytállt, tudása javát adta- akkor erre miért van szükség? Érdekes, de ilyenkor azt gondolnám nekem- mint anyának megrendülne a bizalmam GÁ-ban,az a bizalom amit belé vetettem és megijednék attól hogy rám akarja tenni az õ felelõsségét (felelõtlenségét), és bizony beijednék, hogy jó nagy baj lehet, ha már erre kér.Hangsúlyozom, itt nem arról a letagadásról beszélek, hogy otthonszültem komplikációmentesen GÁ-val, hanem arról amit névtelen emlit- ti. 2,5 napi vajúdást eltitkolását kérte az anyától GÁ. És érdekes hogy mégis megteszik neki. Persze ez a nagy illegalitásosdi hátulütõje, hazugságokra kényszeriti az otthonszült anyákat, az orvost, aki segit nekik tervük végrehajtásában.(Persze itt sem arra gondolok hogy 2,5 napi eltitkolt vajúdás, hanem arra, hogy komplikációmentesen lezajlott szülésnél el kell titkolni a tényt, hogy tervezett, hogy GÁ stb.stb.) Ez az, amiért azt gondolom, a tiltással sokkal többet ártanak, mint védenek. Ezt akarja az orvosi kamara? Hogy a nõk a terhesség kezdetétõl titkolózásra legyenek kényszeritve? Mi a jó ebben? Nem lenne egyszerûbb akkor már egy szigorú elveken alapuló szabályozott, de engedélyezett otthonszülés?
Persze ezt már többször is leirták, tuk, tam.
ZA
Névtelen hozzászólása- miszerint a barátnõje babája meghalt az otthonszülés következményeként-érdekes. Miért nem lehet errõl hallani? Gea állitása szerint nem veszitettek el babát. Akkor most mi az igazság? Ilyenkor pl. az anya nem indit pert GÁ ellen?
Letagadás: Ha GÁ szakmailag helytállt, tudása javát adta- akkor erre miért van szükség? Érdekes, de ilyenkor azt gondolnám nekem- mint anyának megrendülne a bizalmam GÁ-ban,az a bizalom amit belé vetettem és megijednék attól hogy rám akarja tenni az õ felelõsségét (felelõtlenségét), és bizony beijednék, hogy jó nagy baj lehet, ha már erre kér.Hangsúlyozom, itt nem arról a letagadásról beszélek, hogy otthonszültem komplikációmentesen GÁ-val, hanem arról amit névtelen emlit- ti. 2,5 napi vajúdást eltitkolását kérte az anyától GÁ. És érdekes hogy mégis megteszik neki. Persze ez a nagy illegalitásosdi hátulütõje, hazugságokra kényszeriti az otthonszült anyákat, az orvost, aki segit nekik tervük végrehajtásában.(Persze itt sem arra gondolok hogy 2,5 napi eltitkolt vajúdás, hanem arra, hogy komplikációmentesen lezajlott szülésnél el kell titkolni a tényt, hogy tervezett, hogy GÁ stb.stb.) Ez az, amiért azt gondolom, a tiltással sokkal többet ártanak, mint védenek. Ezt akarja az orvosi kamara? Hogy a nõk a terhesség kezdetétõl titkolózásra legyenek kényszeritve? Mi a jó ebben? Nem lenne egyszerûbb akkor már egy szigorú elveken alapuló szabályozott, de engedélyezett otthonszülés?
Persze ezt már többször is leirták, tuk, tam.
ZA
2002.03.07 20:59
Zorkanya, Jev,
írtam egy hosszabb választ, de kitöröltem. Ha mondanál, Jev, részleteket (év, hónap, [kereszt]nevek), én rákérdeznék személyesen. Persze nem biztos, hogy meg akarod ezeket adni. De jöhetne akár emailben is, theo@mail.datanet.hu
Az egyik vád, ami Ágiékat éri, hogy a statisztikájuk nem helyes, hiszen a kórházban végzõdött esetek végeredménye a kórházi adatokat rontja, nem az otthonszülését. Tehát, szerintem, GEA nem állított valótlant, OTTHON nem vesztettek el babát (gondolom a kórházba szállítás elõtt még élt). De ez valóban mellékes.
Az eltitkolásról írtam azt a nagyon sok mindent, de aztán úgy éreztem, hogy egyik féllel szemben sem lenne fair kommentálni egy ilyen súlyos vádat két sornyi információ alapján.
Magányos
írtam egy hosszabb választ, de kitöröltem. Ha mondanál, Jev, részleteket (év, hónap, [kereszt]nevek), én rákérdeznék személyesen. Persze nem biztos, hogy meg akarod ezeket adni. De jöhetne akár emailben is, theo@mail.datanet.hu
Az egyik vád, ami Ágiékat éri, hogy a statisztikájuk nem helyes, hiszen a kórházban végzõdött esetek végeredménye a kórházi adatokat rontja, nem az otthonszülését. Tehát, szerintem, GEA nem állított valótlant, OTTHON nem vesztettek el babát (gondolom a kórházba szállítás elõtt még élt). De ez valóban mellékes.
Az eltitkolásról írtam azt a nagyon sok mindent, de aztán úgy éreztem, hogy egyik féllel szemben sem lenne fair kommentálni egy ilyen súlyos vádat két sornyi információ alapján.
Magányos
2002.03.07 22:20
CADves:
"Tehát a jelenlegi magyar jogrend szerint G.Á. azért követett el jogszerûtlenséget, mert nem állt ellen a kismamák kérésének, hanem akik jogszerûen az otthonszülés mellett döntöttek, azoknak segített és nem pedig "ellene agitált", mint ahogy dr. Papp Z. megkövetelte volna (ha lett volna joga hozzá). "
"Csak azért, mert egy szakmai kollégium állást foglal, az még nem jogszabály érvényû, ugye jól tudom, hanem ÁLLÁSFOGLALÁS, azaz vélemény."
CsMGy: "két császármetszés után otthonszülésre biztatni, ha orvos teszi:
"Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés" melynek bütatést tétele (nem tudom, de van)
Ha valami baj lesz tovább nõ a mondat és a büntetési tétel"
tényleg ennyire nem lehet érteni? szakadjunk már le a szólamokról! senki semmire nem agitál senkit és (remélem) nem is hülyéz le senkit. a KORREKT FELVILÁGOSÍTÁS az ami kötelezõ. ha nekem az a véleményem egy gyógyszerrõl, hogy az elõírt (a szakmai kollégium állásfoglalása szerint ajánlott) adag tízszerese a hatásos és ezt a tanácsomra a beteg beveszi és belehal akkor engem (jogosan) elitélnek. ha a beteg velem beszéli meg a kezelését és közli, hogy õ a tízszeres dózist szeretné saját szabad akaratából szedni és erre én errõl nem próbálom meg lebeszélni, sõt "segítek neki" átélni az "eseményeket" akkor is (megint csak jogosan) elitélnek.
még egy dolog.... a szakmai kollégiumnak, mint legfõbb szakértõi testületnek fõ feladata a szakma irányelveinek kidolgozása azok terjesztése és betartásuknak az ellenõrzése, magyarul ha perre kerül a sor, a bíróság döntése az õ véleményükre alapul. azt hiszem, hogy ez valóban csak egy "vélemény" de azért s súlya nagyobb az átlagosnál.
bocs, hogy írtam, bár nem én voltam a megszólított, de néha az az érzésem, hogy süket fülekkel szándékosan nem veszünk tudomást a másik jó szándékáról és ott is ellenséget keresünk, ahol nincs. azt hiszem az ide írogató kollegák nevében is mondhatom, hogy azért írjuk le amit gondolunk, mert érezzük a párbeszéd szükségességét. beszélgetni viszont csak az indulatokat féken tartva érdemes....
üdv. a.
"Tehát a jelenlegi magyar jogrend szerint G.Á. azért követett el jogszerûtlenséget, mert nem állt ellen a kismamák kérésének, hanem akik jogszerûen az otthonszülés mellett döntöttek, azoknak segített és nem pedig "ellene agitált", mint ahogy dr. Papp Z. megkövetelte volna (ha lett volna joga hozzá). "
"Csak azért, mert egy szakmai kollégium állást foglal, az még nem jogszabály érvényû, ugye jól tudom, hanem ÁLLÁSFOGLALÁS, azaz vélemény."
CsMGy: "két császármetszés után otthonszülésre biztatni, ha orvos teszi:
"Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés" melynek bütatést tétele (nem tudom, de van)
Ha valami baj lesz tovább nõ a mondat és a büntetési tétel"
tényleg ennyire nem lehet érteni? szakadjunk már le a szólamokról! senki semmire nem agitál senkit és (remélem) nem is hülyéz le senkit. a KORREKT FELVILÁGOSÍTÁS az ami kötelezõ. ha nekem az a véleményem egy gyógyszerrõl, hogy az elõírt (a szakmai kollégium állásfoglalása szerint ajánlott) adag tízszerese a hatásos és ezt a tanácsomra a beteg beveszi és belehal akkor engem (jogosan) elitélnek. ha a beteg velem beszéli meg a kezelését és közli, hogy õ a tízszeres dózist szeretné saját szabad akaratából szedni és erre én errõl nem próbálom meg lebeszélni, sõt "segítek neki" átélni az "eseményeket" akkor is (megint csak jogosan) elitélnek.
még egy dolog.... a szakmai kollégiumnak, mint legfõbb szakértõi testületnek fõ feladata a szakma irányelveinek kidolgozása azok terjesztése és betartásuknak az ellenõrzése, magyarul ha perre kerül a sor, a bíróság döntése az õ véleményükre alapul. azt hiszem, hogy ez valóban csak egy "vélemény" de azért s súlya nagyobb az átlagosnál.
bocs, hogy írtam, bár nem én voltam a megszólított, de néha az az érzésem, hogy süket fülekkel szándékosan nem veszünk tudomást a másik jó szándékáról és ott is ellenséget keresünk, ahol nincs. azt hiszem az ide írogató kollegák nevében is mondhatom, hogy azért írjuk le amit gondolunk, mert érezzük a párbeszéd szükségességét. beszélgetni viszont csak az indulatokat féken tartva érdemes....
üdv. a.
2002.03.08 13:25
a!
Gyanusan azonos véleményen vagyunk, de nem vagyunk azonosak! Ez a megfigyelõknek.
CADves!
A logika hamis. A hiba ott van, hogy orvos nem biztathat tervezett otthon szülésre, mert NINCS AKI JOGSZERÛEN segíthetne (mivel nem elsõsegély), azaz KÖTELESSÉGE felhívni a figyelmet erre (=lebeszélni, nem szakmai, hanem jogi érveléssel), ez nem agitáció, ez JOGKÖVETÕ magatartás, ellenkezõ tevékenység ugyanis jogtalan. A nem szakmai kérdés, ehhez a Szakmai Kollégium, egyébként jogos szakmai érvelésének semmi köze.
Ha a törvény lehetõvé teszi (szabályozza) az otthonszülésnél az orvosi segítséget is, akkor válik a dolog jogszerûvé, addig jogellenes.
Gyanusan azonos véleményen vagyunk, de nem vagyunk azonosak! Ez a megfigyelõknek.
CADves!
A logika hamis. A hiba ott van, hogy orvos nem biztathat tervezett otthon szülésre, mert NINCS AKI JOGSZERÛEN segíthetne (mivel nem elsõsegély), azaz KÖTELESSÉGE felhívni a figyelmet erre (=lebeszélni, nem szakmai, hanem jogi érveléssel), ez nem agitáció, ez JOGKÖVETÕ magatartás, ellenkezõ tevékenység ugyanis jogtalan. A nem szakmai kérdés, ehhez a Szakmai Kollégium, egyébként jogos szakmai érvelésének semmi köze.
Ha a törvény lehetõvé teszi (szabályozza) az otthonszülésnél az orvosi segítséget is, akkor válik a dolog jogszerûvé, addig jogellenes.
2002.03.08 14:41
Kedves a. és Csákány M. doktorok!
Az agitálással kapcsolatban idemásolom a szakmai kollégium állásfoglalás egyik mondatát:
„...az a szülész szakorvos, aki tervezett otthonszülést vállal, vagy bármilyen egészségügyi dolgozó (védõnõ, satöbbi), aki erre biztat, nem pedig ellene agitál, vét hivatásának esküje és a fennálló szakmai irányelvek és protokollok ellen."
Tehát már az sem lenne elég t.Papp Zoltánnak, hogy valaki ne bíztasson, hanem kifejezetten ellene kell szerinte agitálni.
Kötelessége tehát lebeszélni, ahelyett, hogy segíteni, segíteni viszont szintén kötelessége = kötelességéért jogsértéssel vádolják???
Hát ez óriási.
CADves
Az agitálással kapcsolatban idemásolom a szakmai kollégium állásfoglalás egyik mondatát:
„...az a szülész szakorvos, aki tervezett otthonszülést vállal, vagy bármilyen egészségügyi dolgozó (védõnõ, satöbbi), aki erre biztat, nem pedig ellene agitál, vét hivatásának esküje és a fennálló szakmai irányelvek és protokollok ellen."
Tehát már az sem lenne elég t.Papp Zoltánnak, hogy valaki ne bíztasson, hanem kifejezetten ellene kell szerinte agitálni.
Kötelessége tehát lebeszélni, ahelyett, hogy segíteni, segíteni viszont szintén kötelessége = kötelességéért jogsértéssel vádolják???
Hát ez óriási.
CADves
2002.03.08 19:58
Megpróbálom ujra, bár úgy látom nem fog menni.
Segíteni: ez a kifejezés a sürgõsségi ellátást jelenti, az elkerülhetetlen. Abban az összefüggésben amirõl ÉN irok a segítségnyujtási kötelezettség (jelenleg) a kórházba szállíttatást jelenti(=lebeszélés). Próbálja megérteni, hogy a jog nem a vágyainkat tükrözi, hanem ami le van írva!
Ismét az engedélyrõl: sokadszor. Minden tevékenység ENGEDÉLYHEZ kötött. Nem tudom mi a foglakozása, de orvosnak a gyógyítás. Enek formái szabályozottak: ENGEDLYHEZ kötöttek. Ez a TÖRVÉNY! Ha a törvény változik, más lesz a törvény. A törvény pedi jelenleg TILTJA az engedély nélküli orvosi (és sok más!) tevékenységet.
Segíteni: ez a kifejezés a sürgõsségi ellátást jelenti, az elkerülhetetlen. Abban az összefüggésben amirõl ÉN irok a segítségnyujtási kötelezettség (jelenleg) a kórházba szállíttatást jelenti(=lebeszélés). Próbálja megérteni, hogy a jog nem a vágyainkat tükrözi, hanem ami le van írva!
Ismét az engedélyrõl: sokadszor. Minden tevékenység ENGEDÉLYHEZ kötött. Nem tudom mi a foglakozása, de orvosnak a gyógyítás. Enek formái szabályozottak: ENGEDLYHEZ kötöttek. Ez a TÖRVÉNY! Ha a törvény változik, más lesz a törvény. A törvény pedi jelenleg TILTJA az engedély nélküli orvosi (és sok más!) tevékenységet.
2002.03.08 23:18
"Nem ellensúlyozza ez a tény azt, hogy az elsõszülõ még nem bizonyított, hogy át is fér a hüvelyén egy gyerek?"
Szándékosan nem írom, hogy ki mondta, mert csak a jelenség "ragadott meg"
.
Lehet ilyet komolyan gondolni? Bocs, de az élet nem ilyen! Nem úgy megy, hogy "balra kanyarodok", akkor az tuti 90 fok! Itt nem azokról a miliméterekrõl van szó, ebben biztos vagyok, hiszen 4 kilós gyereket is lehet szülni vágás, repedés nélkül, elsõre is...
(Jaj, bocs, de "ez fájt" )
"A biologia messze nem mindíg logikus. Az igazság az, hogy akár volt epis. az elsõ szülésnél, akár nem, a hüvely lényegesen tágabb lett (ezt aki átélte tapasztalhatta, és persze a szülészek látják) Ami esetleg nem lett tágabb az a hüvelybemenet (illetve "bentrõl nézve" kimenet), de a lényeg az, hoyg a többedik szülésnél már mind a két esetben kisebb a repedés veszélye. Ha az elsõ esetben volt epis. akkor a repedés esélye valamivel nagyobb..."logikus" nem logikus ez a tapasztalat. És az orvoslás lényegében tapasztalati szakma." ez Csákány doktor válasza.
(Nem vagyok orvos. Szakmai vitába velem nem lehet bocsátkozni, de ezzel nem tudok egyetérteni.)
A biológia logikus, de jóval összetettebb annál, amit ma látunk, használunk, értelmezünk belõle.
Gondoljunk csak arram hogy az elsõ éjszaka sem olyan jó sohasem, mint a sokadik, amikor a testünk megtanulja, hogyan is kell mûködnie abban a helyzetben. Szerintem ugyanez van a szülésnél is, ezért tágulhat gyorsabban az anya a többedik szülésnél. És fontosak a lelki tényezõk is, amire számtalan példa van: hogy valaki csak bizonyos szavak kimondása után, vagy egy telefonhívás után, vagy bármi más után egyszercsak "feloldódik", "el tudja engedni" (?) a babáját és a baba megszületik külsõ beavatkozások nélkül.
(Egyszóval a tapasztalaltot én más okokkal magyarázom.)
Örülök, hogy a szülészet tapasztalati szakma, de akkor hadd kérdezzem meg, hogy látott-e már a doktorúr olyan nõt (belülrõl úgy értem vizsgálat során), akinek (mindegy hány) háborítatlan szülése volt korábban? Aki látott már, az azt állítja, hogy igen-igen jelentõs a különbség. Nemcsak a hegesedés, stb. tekintetében, de ebbe nem nekem kell belemennem.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy nem gondolom, hogy nem létezhet olyan, hogy egy baba "nem fér ki", de ez szerintem nagyságrendekkel kevesebbszer fordul elõ, mint ahányszor a kórlapra kerül okként (császármetszésre). (késõbb rekonstruálhatatlan, nem?) A húgom az egyetlen eset, aki ugyan súlyra átlagos babát szült, de a feje akkora volt, hogy az tényleg nagyon ritka. A párja családjában ez öröklött adottság, de tudtommal UH-n mérnek fejkörfogatot is, úgyhogy ezt a dokinak elõre lehetett volna látnia - ha bárkinek eszébe jut. És megszülhetett volna így is, ha arra készül (õ nem arra készült, csak túl akart lenni rajta.)
Most én is bocs a hosszúért... kicsit nagyon összetett.
Ilon
Szándékosan nem írom, hogy ki mondta, mert csak a jelenség "ragadott meg"
. Lehet ilyet komolyan gondolni? Bocs, de az élet nem ilyen! Nem úgy megy, hogy "balra kanyarodok", akkor az tuti 90 fok! Itt nem azokról a miliméterekrõl van szó, ebben biztos vagyok, hiszen 4 kilós gyereket is lehet szülni vágás, repedés nélkül, elsõre is...
(Jaj, bocs, de "ez fájt"
) "A biologia messze nem mindíg logikus. Az igazság az, hogy akár volt epis. az elsõ szülésnél, akár nem, a hüvely lényegesen tágabb lett (ezt aki átélte tapasztalhatta, és persze a szülészek látják) Ami esetleg nem lett tágabb az a hüvelybemenet (illetve "bentrõl nézve" kimenet), de a lényeg az, hoyg a többedik szülésnél már mind a két esetben kisebb a repedés veszélye. Ha az elsõ esetben volt epis. akkor a repedés esélye valamivel nagyobb..."logikus" nem logikus ez a tapasztalat. És az orvoslás lényegében tapasztalati szakma." ez Csákány doktor válasza.
(Nem vagyok orvos. Szakmai vitába velem nem lehet bocsátkozni, de ezzel nem tudok egyetérteni.)
A biológia logikus, de jóval összetettebb annál, amit ma látunk, használunk, értelmezünk belõle.
Gondoljunk csak arram hogy az elsõ éjszaka sem olyan jó sohasem, mint a sokadik, amikor a testünk megtanulja, hogyan is kell mûködnie abban a helyzetben. Szerintem ugyanez van a szülésnél is, ezért tágulhat gyorsabban az anya a többedik szülésnél. És fontosak a lelki tényezõk is, amire számtalan példa van: hogy valaki csak bizonyos szavak kimondása után, vagy egy telefonhívás után, vagy bármi más után egyszercsak "feloldódik", "el tudja engedni" (?) a babáját és a baba megszületik külsõ beavatkozások nélkül.
(Egyszóval a tapasztalaltot én más okokkal magyarázom.)
Örülök, hogy a szülészet tapasztalati szakma, de akkor hadd kérdezzem meg, hogy látott-e már a doktorúr olyan nõt (belülrõl
úgy értem vizsgálat során), akinek (mindegy hány) háborítatlan szülése volt korábban? Aki látott már, az azt állítja, hogy igen-igen jelentõs a különbség. Nemcsak a hegesedés, stb. tekintetében, de ebbe nem nekem kell belemennem. Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy nem gondolom, hogy nem létezhet olyan, hogy egy baba "nem fér ki", de ez szerintem nagyságrendekkel kevesebbszer fordul elõ, mint ahányszor a kórlapra kerül okként (császármetszésre). (késõbb rekonstruálhatatlan, nem?) A húgom az egyetlen eset, aki ugyan súlyra átlagos babát szült, de a feje akkora volt, hogy az tényleg nagyon ritka. A párja családjában ez öröklött adottság, de tudtommal UH-n mérnek fejkörfogatot is, úgyhogy ezt a dokinak elõre lehetett volna látnia - ha bárkinek eszébe jut. És megszülhetett volna így is, ha arra készül (õ nem arra készült, csak túl akart lenni rajta.)
Most én is bocs a hosszúért... kicsit nagyon összetett.
Ilon
2002.03.08 23:41
Kedves a.!
Teljesen egyetértek Veled mint magánemberrel: ha én is annyit tudnék az otthonszülésrõl, mint amennyit az ember általában, én is kockázatosabbnak gondolnám, mint a kórházi szülést.
És az, hogy orvos vagy, még nem jelenti azt, hogy ismered a "fogásokat", amik az otthonszüléseknél kellenek. Ne érts félre, de úgy tudom, eddig egyetlen orvos jutott el egy infoestig, évekkel ezelõtt.
Hollandiában tapasztaltam ezt a "férfi-logikát" , ahol úgy vettem ki a szavaikból, hogy a kórházi szülést biztonságosabbnak gondolják (a férfiak.) Persze, mert úgy okoskodnak, hogy kórház = minden, ami otthon + bizonság (=mûtõ ott). Tehát egy érvvel több, a kórház mellett, azaz az a jobb.
A statisztika szerint nincs jelentõs különbség az eredményeikben - ezt már korábban tisztáztuk.
De valamit vegyünk figyelembe: sajnos ma Mo-on nem mondhatnám ezt, mert nem igaz, hogy a kórházi szülést ugyanúgy vezetik, mint az otthonit. Ha szülésznõvel szülök Hollandiában, kórházban is õ vezeti, és csak ugyanazt teheti, mint otthon.
Nálunk ez nem így van. Ha kórházba megyek, rendkívül sok szabálynak kell alávetnem magam, fertõzéseknek vagyok kitéve, plusz a személyzet hangulatának (a megfizetetlenségrõl is volt már szó), nem beszélve a szokásokról, az esetlegesen elavult nézetekrõl, stb.
Mindezeket figyelembe véve számomra ma Mo-on biztonságosabb otthon szülni, mint intézetben. (ez is volt már többször)
Még két császár után is érthetõnek tartom, hogy valaki nagyon azt szeretné. És ilyen helyzetben az egyetlen orvos, aki ezzel foglalkozik, nem tehet mást, minthogy igyekszik segíteni (mindenkinek jobb, ha nem próbálkozik az elutasított család semmivel a saját szakállára, hanem bíznak legalább egyvalakiben, aki aztán a megfelelõ pillanatban esetleg el tudja fogadtatni velük, hogy megpróbálták, de az anyának is jobb, ha megnyugszik, és olyan helyen folytatja a szülést, ahol a lelke mélyén is biztonságban érzi magát. Ez csak tipp, nem tudom, a gyakorlatban hogy megy, én így csinálnám, mert tudom, hogy vannak, akik inkább bármit vállalnak, nehogy mégegyszer át kelljen esniük azokon a kellemetlenségeken, amiket már átéltek...)
Hogy szakmai szempontból hol kockázatosabb, azt azzal kéne megbeszélni, akinek többszáz esetrõl van saját tapasztalata...
Ilon
Teljesen egyetértek Veled mint magánemberrel: ha én is annyit tudnék az otthonszülésrõl, mint amennyit az ember általában, én is kockázatosabbnak gondolnám, mint a kórházi szülést.
És az, hogy orvos vagy, még nem jelenti azt, hogy ismered a "fogásokat", amik az otthonszüléseknél kellenek. Ne érts félre, de úgy tudom, eddig egyetlen orvos jutott el egy infoestig, évekkel ezelõtt.
Hollandiában tapasztaltam ezt a "férfi-logikát"
, ahol úgy vettem ki a szavaikból, hogy a kórházi szülést biztonságosabbnak gondolják (a férfiak.) Persze, mert úgy okoskodnak, hogy kórház = minden, ami otthon + bizonság (=mûtõ ott). Tehát egy érvvel több, a kórház mellett, azaz az a jobb. A statisztika szerint nincs jelentõs különbség az eredményeikben - ezt már korábban tisztáztuk.
De valamit vegyünk figyelembe: sajnos ma Mo-on nem mondhatnám ezt, mert nem igaz, hogy a kórházi szülést ugyanúgy vezetik, mint az otthonit. Ha szülésznõvel szülök Hollandiában, kórházban is õ vezeti, és csak ugyanazt teheti, mint otthon.
Nálunk ez nem így van. Ha kórházba megyek, rendkívül sok szabálynak kell alávetnem magam, fertõzéseknek vagyok kitéve, plusz a személyzet hangulatának (a megfizetetlenségrõl is volt már szó), nem beszélve a szokásokról, az esetlegesen elavult nézetekrõl, stb.
Mindezeket figyelembe véve számomra ma Mo-on biztonságosabb otthon szülni, mint intézetben. (ez is volt már többször
) Még két császár után is érthetõnek tartom, hogy valaki nagyon azt szeretné. És ilyen helyzetben az egyetlen orvos, aki ezzel foglalkozik, nem tehet mást, minthogy igyekszik segíteni (mindenkinek jobb, ha nem próbálkozik az elutasított család semmivel a saját szakállára, hanem bíznak legalább egyvalakiben, aki aztán a megfelelõ pillanatban esetleg el tudja fogadtatni velük, hogy megpróbálták, de az anyának is jobb, ha megnyugszik, és olyan helyen folytatja a szülést, ahol a lelke mélyén is biztonságban érzi magát. Ez csak tipp, nem tudom, a gyakorlatban hogy megy, én így csinálnám, mert tudom, hogy vannak, akik inkább bármit vállalnak, nehogy mégegyszer át kelljen esniük azokon a kellemetlenségeken, amiket már átéltek...)
Hogy szakmai szempontból hol kockázatosabb, azt azzal kéne megbeszélni, akinek többszáz esetrõl van saját tapasztalata...
Ilon
2002.03.08 23:52
Kedves jev!
Amit írtál, engen is érdekelne, nem ez lenne az elsõ újdonság, amrõl ezen a topikon szerzek tudomást. Mégis nagyon fura, mert a felkészítéskor elhangzik pár dolog, ami nem úgy sült el, ahogy várható lett volna, de tanulságos volt. Ilyesmi viszont eddig még nem került szóba. (Részletesen elmondják az összes (4?) baba esetét, aki otthonszületett és már nem él, mindegy, mikor és mi miatt halt meg. Az egyik ismerõsöm is közéjük tartozik, majdnem két éves! volt a baba.)
A lebeszélés részét még el tudom képzelni, de azért, mert már többször elhangzott, hogy a kórházba érve sokszor rosszabbul járt az anya, ha õszinte volt az orvosokkal, és megmondta, hogy honnan jött. (Sajnos.)
Ilon
Amit írtál, engen is érdekelne, nem ez lenne az elsõ újdonság, amrõl ezen a topikon szerzek tudomást. Mégis nagyon fura, mert a felkészítéskor elhangzik pár dolog, ami nem úgy sült el, ahogy várható lett volna, de tanulságos volt. Ilyesmi viszont eddig még nem került szóba. (Részletesen elmondják az összes (4?) baba esetét, aki otthonszületett és már nem él, mindegy, mikor és mi miatt halt meg. Az egyik ismerõsöm is közéjük tartozik, majdnem két éves! volt a baba.)
A lebeszélés részét még el tudom képzelni, de azért, mert már többször elhangzott, hogy a kórházba érve sokszor rosszabbul járt az anya, ha õszinte volt az orvosokkal, és megmondta, hogy honnan jött. (Sajnos.)
Ilon
2002.03.10 23:35
Most már én is hozzászólnék:
Dr. Csákány M. György írta:
"Ez a TÖRVÉNY! Ha a törvény változik, más lesz a törvény. A törvény pedi jelenleg TILTJA az engedély nélküli orvosi (és sok más!) tevékenységet."
Doktor Úr! Hogy lehet orvos létére ennyire földhözragadt?
Jobb lenne, ha levenné már azt a szemellenzõt, és nyitottabb szemmel nézné a világot! Egy orvosnak szerintem legalább elméletben a betegek, ill. terhesek mellé kellene állnia! (Mert a gyakorlatban oké, hogy megfelel az ember az elvárásoknak ha meg akar élni.)
Sajnos a feltételek Mo.-on nem teszik MÉG lehetõvé az otthonszülést, de legalább támogatni kellene. Valamilyen formában lépéseket tenni a technikai és egyéb feltételek megteremtéséhez. Elõbb utóbb - lássa be - ez úgyis ki fog alakulni, lehetõvé fog válni az otthonszülés, és akkor majd kedves doktor úr finoman szólva a konzervatívok közé fogják Önt (is) sorolni, vagy már most is oda sorolhatjuk.
Bocsánat, de a legutóbbi hozzászólását olvasva egy kissé felment bennem a pumpa. Méghogy a TÖRVÉNYEK... Azokat közös erõfeszítéssel meg lehet(ne) változtatni! Ha egyes konzervatívok nem áll(ná)nak útjába a törekvéseknek.
Elmondhatatlanul bosszant, amikor férfiember így vall olyan dologról, amit õ maga sohasem élt meg, és nem is fog megélni! Az rendben van, hogy a gyermek és az anya biztonságát szem elõtt tartja, de pontosan ekkor jön a képbe az otthonszülés! Hiszen a nyugodt környezet, az otthoni "szabadság" nagyon-nagyon fontos. Inkább eköré kellene építeni, és elérhetõvé tenni szükséghelyzet esetére a háttérkórházat, vagy valamiféle egyéb segítséget.
Csak lehetõség kellene, nem annak a propagálása, hogy mindenki szüljön otthon. Senkit nem értek az ellenzõk táborából!
Egy kórházban szült anyuka:
Edit
Dr. Csákány M. György írta:
"Ez a TÖRVÉNY! Ha a törvény változik, más lesz a törvény. A törvény pedi jelenleg TILTJA az engedély nélküli orvosi (és sok más!) tevékenységet."
Doktor Úr! Hogy lehet orvos létére ennyire földhözragadt?
Jobb lenne, ha levenné már azt a szemellenzõt, és nyitottabb szemmel nézné a világot! Egy orvosnak szerintem legalább elméletben a betegek, ill. terhesek mellé kellene állnia! (Mert a gyakorlatban oké, hogy megfelel az ember az elvárásoknak ha meg akar élni.)
Sajnos a feltételek Mo.-on nem teszik MÉG lehetõvé az otthonszülést, de legalább támogatni kellene. Valamilyen formában lépéseket tenni a technikai és egyéb feltételek megteremtéséhez. Elõbb utóbb - lássa be - ez úgyis ki fog alakulni, lehetõvé fog válni az otthonszülés, és akkor majd kedves doktor úr finoman szólva a konzervatívok közé fogják Önt (is) sorolni, vagy már most is oda sorolhatjuk.
Bocsánat, de a legutóbbi hozzászólását olvasva egy kissé felment bennem a pumpa. Méghogy a TÖRVÉNYEK... Azokat közös erõfeszítéssel meg lehet(ne) változtatni! Ha egyes konzervatívok nem áll(ná)nak útjába a törekvéseknek.
Elmondhatatlanul bosszant, amikor férfiember így vall olyan dologról, amit õ maga sohasem élt meg, és nem is fog megélni! Az rendben van, hogy a gyermek és az anya biztonságát szem elõtt tartja, de pontosan ekkor jön a képbe az otthonszülés! Hiszen a nyugodt környezet, az otthoni "szabadság" nagyon-nagyon fontos. Inkább eköré kellene építeni, és elérhetõvé tenni szükséghelyzet esetére a háttérkórházat, vagy valamiféle egyéb segítséget.
Csak lehetõség kellene, nem annak a propagálása, hogy mindenki szüljön otthon. Senkit nem értek az ellenzõk táborából!
Egy kórházban szült anyuka:
Edit
2002.03.11 07:56
Csákány dr.,
Nincs szüksége a védelmemre, de azért hátha jól esik: én értem, mit mond, egyetértek Önnel, és nem csodálom, ha olyanok, mint Edit, akik csak kiragadnak egy-egy hozzászólást, hirtelen ítélnek. Nem tudom, mi tartja ebben a topicban, bár talán nem teljesen felesleges, én mégiscsak szélmalomharcnak érzem. További sok sikert:
Virág
Nincs szüksége a védelmemre, de azért hátha jól esik: én értem, mit mond, egyetértek Önnel, és nem csodálom, ha olyanok, mint Edit, akik csak kiragadnak egy-egy hozzászólást, hirtelen ítélnek. Nem tudom, mi tartja ebben a topicban, bár talán nem teljesen felesleges, én mégiscsak szélmalomharcnak érzem. További sok sikert:
Virág
2002.03.11 08:11
Kedves Virág!
Edit nyilván nem olvasta a korábbi hozzászólásaimat, különben tudná az álláspontomat arról a kérdésrõl, amit épen õ szorgalmaz.....(ráadásul ezek csaknem azonosak). Sajnos az emberek nagy része alkalmatlan alkotó vitára, mert nem tiszteli az ellenfelet, sõt többnyire ellenséget lát benne, nem hajlandó meggondolni (átérezni:empátia hiánya) a másik gondolatmenetét. Ezzel szemben hamar minõsít: földhözragadt, konzervatív. Külön érdekes, hogy nem csak Edit, mások is hogyan viszonyulnak a törvények emlegetéséhez. Ez nagyon veszélyes, sajnos a napi gyakorlatból következõ nézet, és a jelenlegi politikai helyzet lovat is ad alájuk: a törvényeket áthágni nem baj. Kiváncsi lennel, ha õket éri törvénytelenségbõl eredõ hátrány, ahhoz hogyan viszonyúlnának?
Engem ebben a topicban az tart, hogy vannnak jónéhányan, aki gondolkodnak, és még ha nem is értenek egyet velem, lehet velük alkotó módon vitatkozni. Ennek egyik következménye volt az, hogy a miniszter nyilatkozata már nyitott kaput döngetett ....
Egyébként a védelem és egyetértés mindíg jól esik. Köszönöm.
Edit nyilván nem olvasta a korábbi hozzászólásaimat, különben tudná az álláspontomat arról a kérdésrõl, amit épen õ szorgalmaz.....(ráadásul ezek csaknem azonosak). Sajnos az emberek nagy része alkalmatlan alkotó vitára, mert nem tiszteli az ellenfelet, sõt többnyire ellenséget lát benne, nem hajlandó meggondolni (átérezni:empátia hiánya) a másik gondolatmenetét. Ezzel szemben hamar minõsít: földhözragadt, konzervatív. Külön érdekes, hogy nem csak Edit, mások is hogyan viszonyulnak a törvények emlegetéséhez. Ez nagyon veszélyes, sajnos a napi gyakorlatból következõ nézet, és a jelenlegi politikai helyzet lovat is ad alájuk: a törvényeket áthágni nem baj. Kiváncsi lennel, ha õket éri törvénytelenségbõl eredõ hátrány, ahhoz hogyan viszonyúlnának?
Engem ebben a topicban az tart, hogy vannnak jónéhányan, aki gondolkodnak, és még ha nem is értenek egyet velem, lehet velük alkotó módon vitatkozni. Ennek egyik következménye volt az, hogy a miniszter nyilatkozata már nyitott kaput döngetett ....
Egyébként a védelem és egyetértés mindíg jól esik. Köszönöm.
2002.03.11 11:14
Kedves Edit,
mibõl gondolod, hogy azok az orvosok, akik nem támogatják az otthonszülést, nem állnak a terhesek mellett?
Egyébként azt tanácsolnám, hogy olvasd végig a topikot, bár ez elég nagy feladat, tudom, mert nagyon sok érvet fogsz olvasni mindkét oldalon. Én pl. megpróbáltam a jogi részét összefoglalni néhány héttel ezelõtt, ott olvashatsz arról, hogy miért is kellenek és mirõl szólnak ezek a törvények, vagy inkább jogszabályok (mert nem mind tv).
Mielõtt ledorongolsz itt embereket, ismerd meg, hogy mi mindent állítanak. Talán közelebb leszel az igazsághoz (ha egyáltalán létezik ilyen)
Lola
mibõl gondolod, hogy azok az orvosok, akik nem támogatják az otthonszülést, nem állnak a terhesek mellett?
Egyébként azt tanácsolnám, hogy olvasd végig a topikot, bár ez elég nagy feladat, tudom, mert nagyon sok érvet fogsz olvasni mindkét oldalon. Én pl. megpróbáltam a jogi részét összefoglalni néhány héttel ezelõtt, ott olvashatsz arról, hogy miért is kellenek és mirõl szólnak ezek a törvények, vagy inkább jogszabályok (mert nem mind tv).
Mielõtt ledorongolsz itt embereket, ismerd meg, hogy mi mindent állítanak. Talán közelebb leszel az igazsághoz (ha egyáltalán létezik ilyen)
Lola
2002.03.11 13:17
Egyszerüen nem akarom elhinni, hogy elmeorvost hívtak ahhoz az nyíregyházi anyához, aki nem akarta odaadni a gyerekét az újszülöttosztálynak! Ti mit gondoltok errõl? Én nem tudtam aludni egész éjjel, egyre csak az járt a fejemben, hogy ez lehetetlen.
Úgy látszik mégis lehetséges.
És ezek után nem a nyíregyházi fõorvost, hanem a Geréb Ágit tiltották el?
Teljesen bele vagyok betegedve.
Mia
Úgy látszik mégis lehetséges.
És ezek után nem a nyíregyházi fõorvost, hanem a Geréb Ágit tiltották el?
Teljesen bele vagyok betegedve.
Mia
2002.03.11 13:58
Kedves Csákány M. doktor!
Még mindíg elméleti megközelítésben...
Szóval abban megállapodhatunk, hogy jogunk van otthon szülni, alias nem követünk el jogtalanságot.
Egy orvos azonban nem támogathatja (G.Á.) ezen jogunk teljesülését??? Sõt, alkotmányos jogunkról kell, hogy lebeszéljen= beszéljen rá a kórházra annak ellenére, ha a szülés normál mederben folyik??? Ez nagyon rossz vicc.
Csak azért, mert dr.Pap Zoltán ezt szeretné?
Szívesen venném egy jogász véleményét arról, hogy abban az esetben, ha valaki(k) alkotmányos jogunk lemondására késztet(nek), akkor milyen jogsértést követ(nek) el? Ugyanis az tuti, hogy ezt követi(k) el.
Érdekes lenne, amint a hóhért (dr.P.Z.) akasztják. Habár azt hiszem kimagyaráznák magukat, (még akár mûhibát elkövetõ orvos is folytathatja a tevékenységét, hát még aki "csak" jogsértést követ el.)
+ a társadalom elõtt is úgy állítanák be magukat, mint szentek, akik csakis kizárólag a gyerek érdekeit (és nemis a saját pénztárcájukat) nézik.
Ha egy normál menetû szülés folyik, akkor nincs is szükség orvosi beavatkozásra (nem vezetni kell, hanem max. "figyelemmel"kísérni, tehát a kismamát az orvos hagyja békén szülni és ne kezdjen el neki AGITÁLNI mindenféle kórházba menetelrõl, HA pedig az orvos azt látja, hogy segítségre van szükség, AKKOR az igenis ELSÕSEGÉLYNYÚJTÁS, amit kutya kötelessége megtenni, és nem pedig jogsértés.
A probléma abból adódik, hogy t.MOK és kollégium minden egyes szülést kezelendõ és beavatkozást igénylõ kórtörténetnek lát. Fújjj.
Elnézést a rosszmájúságért, de ekkora fejetlenség esetén nehéz megállni.
CADves
Még mindíg elméleti megközelítésben...
Szóval abban megállapodhatunk, hogy jogunk van otthon szülni, alias nem követünk el jogtalanságot.
Egy orvos azonban nem támogathatja (G.Á.) ezen jogunk teljesülését??? Sõt, alkotmányos jogunkról kell, hogy lebeszéljen= beszéljen rá a kórházra annak ellenére, ha a szülés normál mederben folyik??? Ez nagyon rossz vicc.
Csak azért, mert dr.Pap Zoltán ezt szeretné?
Szívesen venném egy jogász véleményét arról, hogy abban az esetben, ha valaki(k) alkotmányos jogunk lemondására késztet(nek), akkor milyen jogsértést követ(nek) el? Ugyanis az tuti, hogy ezt követi(k) el.
Érdekes lenne, amint a hóhért (dr.P.Z.) akasztják. Habár azt hiszem kimagyaráznák magukat, (még akár mûhibát elkövetõ orvos is folytathatja a tevékenységét, hát még aki "csak" jogsértést követ el.)
+ a társadalom elõtt is úgy állítanák be magukat, mint szentek, akik csakis kizárólag a gyerek érdekeit (és nemis a saját pénztárcájukat) nézik.
Ha egy normál menetû szülés folyik, akkor nincs is szükség orvosi beavatkozásra (nem vezetni kell, hanem max. "figyelemmel"kísérni, tehát a kismamát az orvos hagyja békén szülni és ne kezdjen el neki AGITÁLNI mindenféle kórházba menetelrõl, HA pedig az orvos azt látja, hogy segítségre van szükség, AKKOR az igenis ELSÕSEGÉLYNYÚJTÁS, amit kutya kötelessége megtenni, és nem pedig jogsértés.
A probléma abból adódik, hogy t.MOK és kollégium minden egyes szülést kezelendõ és beavatkozást igénylõ kórtörténetnek lát. Fújjj.
Elnézést a rosszmájúságért, de ekkora fejetlenség esetén nehéz megállni.
CADves
2002.03.11 14:20
Kedves Mia!
Ne gondolj rá! Tényleg szörnyû, de az eset évekkel ezelõtt történt (a www.szules.hu -n utána nézhetsz), ma már biztos nem fordulna elõ ilyesmi, mert többet hallottak az emberek az otthonszülésrõl és a "korai kötõdés" témáról. A rumi is egyre elfogadottabb, stb.
(Ne is gondolj rá, van elég más sokkoló dolog az életben.)
Ilon
Ne gondolj rá! Tényleg szörnyû, de az eset évekkel ezelõtt történt (a www.szules.hu -n utána nézhetsz), ma már biztos nem fordulna elõ ilyesmi, mert többet hallottak az emberek az otthonszülésrõl és a "korai kötõdés" témáról. A rumi is egyre elfogadottabb, stb.
(Ne is gondolj rá, van elég más sokkoló dolog az életben.)
Ilon
2002.03.11 14:42
Ilon,
Kösz a bátorítást, de egyáltalán nem biztos, hogy ma nem fordulhatna elõ ilyesmi. Gondolod, hogy az a doki, aki anno ezt tette, mára már megváltozott? Semmit nem változott.
Még mindig ugyanott dolgozik, ugyanúgy éli a hétköznapjait, mint eddig, és fel sem merült benne, hogy esetleg helytelenül cselekedett.
Az ilyen ember az én szememben... Nem is találok szavakat.
Ha egy ilyen eset következmények nélkül maradhat, miért ne történhetne meg holnap velem vagy veled?
Mia
Kösz a bátorítást, de egyáltalán nem biztos, hogy ma nem fordulhatna elõ ilyesmi. Gondolod, hogy az a doki, aki anno ezt tette, mára már megváltozott? Semmit nem változott.
Még mindig ugyanott dolgozik, ugyanúgy éli a hétköznapjait, mint eddig, és fel sem merült benne, hogy esetleg helytelenül cselekedett.
Az ilyen ember az én szememben... Nem is találok szavakat.
Ha egy ilyen eset következmények nélkül maradhat, miért ne történhetne meg holnap velem vagy veled?
Mia
2002.03.11 17:55
Kedves Mindenki!
Nem szeretném a nevemet vállalni, és a topicba sem szeretnék belefolyni, mert "kicsinek" érzem magam ehhez, csak annyi infót szeretnék hozzátenni az otthoni 40 órás vajúdásokhoz, hogy én KÓRHÁZBAN szültem potom 48 órás vajúdással! Ha ez ott megengedhetõ, akkor otthon is!
És 42 órán keresztül nem voltam folyamatosan monitorozva! Nem voltam hajlandó a kórteremben vajúdni, és inkább hazamentem, bár föl voltam véve az osztályra. A szölõszobára nem engedtek be, mondván a CTG nem jelez elég erõs méhösszehúzódásokat, hiába jelentkezik 3 percenként a fájás. A fájások órákon keresztül 3-5 percesek voltak, majd mikor beértünk a kórházba, hogy akkor most szülünk, leálltak. És ez így lezajlott kétszer. Otthon is hol felerõsödött, hol lelanyhult, de soha nem szûnt meg. NEM jóslófájások voltak, mert elõtte 1 hétig azok voltak, tudom a különbséget, illetve tágultam ugyan, csak baromi lassan: 2 nap alatt 2,5 ujjnyit. A 48 óra utolsó 6 óráját töltöttem a szülõszobán, ahol CTG volt már rajtam az oxytocin miatt, valamint kézzel tágítottak és nyomták a hasam. Mindezt fájdalomcsillapítás nélkül. Így sikerült megszülnöm. Borzalmas volt.
A jelenség neve: relatív fájásgyengeség, vagy ineffektív fájások. Iszonyúan fáj, de nem halad a tágulás. SEMMIT nem tudnak vele csinálni, otthon sem, kórházban sem. Kinek kinek vérmérséklet kérdése, mikor avatkozik bele császárral, kézzel tágítással, oxytocinnal, stb. Viszont az oxytocint állítólag csak 3 ujjnál lehet bekötni, elõtte csak méhszájpuhító zselével együtt.
A dokim MINDENKÉPPEN el akarta kerülni a császárt, így 2 nap után valahogy kierõltették belõlem a gyereket a fenti beavatkozásokkal. Otthonszülésnél nem avatkoznak be, viszont nem is tudják a gyorsító eljárásokat alkalmazni, ehhez be kell menni a kórházba. De ez önmagában szerintem nem szakmai vétség GÁ részérõl, hogy valaki 2 napig vajúdik otthon majd beviszik. Én ugyanezt éltem át úgy, hogy kórházban szültem. Iszonyat volt. A kórteremben, ahová be kellett volna feküdnöm, volt egy anya aki 3 napja volt már benn, 3 ujj volt, de mindig kizavarták a szülõszobáról, azzal, hogy még nem szülhet, várjon még erõsebb fájásokra.
Úgyhogy szerintem ezek az esetek nem otthonszülés-specifikusak és nem bizonyítják GÁ felelõtlenségét.
N.
Nem szeretném a nevemet vállalni, és a topicba sem szeretnék belefolyni, mert "kicsinek" érzem magam ehhez, csak annyi infót szeretnék hozzátenni az otthoni 40 órás vajúdásokhoz, hogy én KÓRHÁZBAN szültem potom 48 órás vajúdással! Ha ez ott megengedhetõ, akkor otthon is!
És 42 órán keresztül nem voltam folyamatosan monitorozva! Nem voltam hajlandó a kórteremben vajúdni, és inkább hazamentem, bár föl voltam véve az osztályra. A szölõszobára nem engedtek be, mondván a CTG nem jelez elég erõs méhösszehúzódásokat, hiába jelentkezik 3 percenként a fájás. A fájások órákon keresztül 3-5 percesek voltak, majd mikor beértünk a kórházba, hogy akkor most szülünk, leálltak. És ez így lezajlott kétszer. Otthon is hol felerõsödött, hol lelanyhult, de soha nem szûnt meg. NEM jóslófájások voltak, mert elõtte 1 hétig azok voltak, tudom a különbséget, illetve tágultam ugyan, csak baromi lassan: 2 nap alatt 2,5 ujjnyit. A 48 óra utolsó 6 óráját töltöttem a szülõszobán, ahol CTG volt már rajtam az oxytocin miatt, valamint kézzel tágítottak és nyomták a hasam. Mindezt fájdalomcsillapítás nélkül. Így sikerült megszülnöm. Borzalmas volt.
A jelenség neve: relatív fájásgyengeség, vagy ineffektív fájások. Iszonyúan fáj, de nem halad a tágulás. SEMMIT nem tudnak vele csinálni, otthon sem, kórházban sem. Kinek kinek vérmérséklet kérdése, mikor avatkozik bele császárral, kézzel tágítással, oxytocinnal, stb. Viszont az oxytocint állítólag csak 3 ujjnál lehet bekötni, elõtte csak méhszájpuhító zselével együtt.
A dokim MINDENKÉPPEN el akarta kerülni a császárt, így 2 nap után valahogy kierõltették belõlem a gyereket a fenti beavatkozásokkal. Otthonszülésnél nem avatkoznak be, viszont nem is tudják a gyorsító eljárásokat alkalmazni, ehhez be kell menni a kórházba. De ez önmagában szerintem nem szakmai vétség GÁ részérõl, hogy valaki 2 napig vajúdik otthon majd beviszik. Én ugyanezt éltem át úgy, hogy kórházban szültem. Iszonyat volt. A kórteremben, ahová be kellett volna feküdnöm, volt egy anya aki 3 napja volt már benn, 3 ujj volt, de mindig kizavarták a szülõszobáról, azzal, hogy még nem szülhet, várjon még erõsebb fájásokra.
Úgyhogy szerintem ezek az esetek nem otthonszülés-specifikusak és nem bizonyítják GÁ felelõtlenségét.
N.
2002.03.11 19:33
Tenyleg sokkolo volt, hogy elmeorvost hivtak az egeszseges kisbabajat a kezebol kiadni nem akaro anyahoz! Hiszen nem a gyerek miatt mentek be! Az egesz tortenet annyira remes.
Csakany dr, lenne egy kerdesem. Ha a HIETEN jelentkezik Onnel egy frissen otthonszult kismama, hogy a baba veret ellenorizni kellene anyai RH negativ vercsoport miatt illetve a baba pozitivitasa eseten ellenanyagot kerne, On elintezne a vercsoport ellenorzest illetve adna neki ellenanyagot?
Valasza nem elmeleti szinten erdekel hanem nagyon aktualis, kerem irjon. Koszonom
idike
Csakany dr, lenne egy kerdesem. Ha a HIETEN jelentkezik Onnel egy frissen otthonszult kismama, hogy a baba veret ellenorizni kellene anyai RH negativ vercsoport miatt illetve a baba pozitivitasa eseten ellenanyagot kerne, On elintezne a vercsoport ellenorzest illetve adna neki ellenanyagot?
Valasza nem elmeleti szinten erdekel hanem nagyon aktualis, kerem irjon. Koszonom
idike
2002.03.11 20:20
Üdv mindenkinek...
Megnéztem ma a tegnapi atkás adást.
Mia, én úgy látom, itt nemcsak az volt a probléma, hogy az anya nem engedte elvinni a gyerekét, hanem az is, hogy nem engedélyezte (GÁ javaslatára) a vérátömlesztést. Persze szerintem is megengedhetetlen, hogy elmeszakértõt hívtak, de itt megint eljutunk a már megfogalmazott "fanatizmus" vádhoz. Az orvosok azt állitják életmentõ volt a beavatkozás V. Éván. Ha ez valóban igy van- akkor a szabályok szerint nem kellett volna engedélyt kérni az anyától. Ugye? Ergo a beavatkozás nem volt életmentõ- bár lehet hogy szükségszerû. Én azt nem értem, ha a nõ kórházba kerül, akkor ezzel egyidejûleg GÁ a szakmai segitségadást átadja a kórházi orvosoknak. Akkor pedig hogy is van az hogy õ megmondja, javasol a szülõ nõnek a szülõszobán az ott folyó munkával kapcsolatosan? Ha pedig feleslegesnek itéli meg - mint szakember- a beavatkozást- akkor miért is kellett kórházba menni? Évában benn maradt a méhlepény db-ja. Tehát a kórházba szállitás indokolt volt.
Edit: ha Csákány doki konzervativ akkor Pap Z. mi???
N: hosszú vajúdás: azt hiszem te kuriózum vagy a kórházi szülések történetében a hosszú vajúdásoddal. Meg szerencsés is egy kicsit. Máshol már rég megcsászároztak volna. Engem pl. 13 óra vajúdás után.
Pocok: megkérdõjelezném, hogy a császármetszés mihamarabbi elvégzése egyenlõ lenne a tapasztaltsággal. Én a Budai Honvédkórházban szültem. Ok: misztikus (sk. jelzõ) fájásgyengeség, misztikus (sk. jelzõ ismét) téraránytalanság. Ebben a kórházban jelenleg 30% a császármetszések aránya. Csákány doki már elmondta, hogy ekkoea aránnyal csak a pathologiás eseteket ellátó klinikák "büszkélkedhetnek". Ez az arány- bár ez magánvélemény, inkább a tapasztalatlanságot, a komplikációtól való félelmet, komplikált esetek kezelésében való járatlanságot jelent(het). Csákány doki szakmai okok miatt nem próbált meg magyarázatot adni nekem a miértre, de ez lényegtelen. A lényeges az, hogy vajon az ilyen "eredményeket" produkáló kórházakat miért nem ellenõrzi senki? Ez az adat, és a mögötte megbúvó okok miért nem érdekelnek senkit? Ja, mert a szülés mindegy milyen, lényeg hogy ott a gyerek a végén? Ne szüljünk otthon? Akkor meg tegyünk arról hogy ilyen ne fordulhasson elõ egyetlen hazai szülészeten sem!!!
Persze én sokat lovaglok ezen a témán, hiszen 2 gyereket szültem császárral. De soha senik nem fogja kitörölni belõlem azt a rossz érzést amit az okoz hogy a lelkem mélyén úgy gondolom- ha máshol, másssal, más idõben....akkor nem kell igy történnie mindennek, és 15 hónappal a második szülés után is nem filóznék ezen órák hosszat éjszakánként. A negativ élményeimrõl nem is beszélve...Persze ez lehet szubjektiv is, talán az is, hiszen éppen most szült itt egy lány, és õ nagyon elégedett volt mindennel...
ZA
Megnéztem ma a tegnapi atkás adást.
Mia, én úgy látom, itt nemcsak az volt a probléma, hogy az anya nem engedte elvinni a gyerekét, hanem az is, hogy nem engedélyezte (GÁ javaslatára) a vérátömlesztést. Persze szerintem is megengedhetetlen, hogy elmeszakértõt hívtak, de itt megint eljutunk a már megfogalmazott "fanatizmus" vádhoz. Az orvosok azt állitják életmentõ volt a beavatkozás V. Éván. Ha ez valóban igy van- akkor a szabályok szerint nem kellett volna engedélyt kérni az anyától. Ugye? Ergo a beavatkozás nem volt életmentõ- bár lehet hogy szükségszerû. Én azt nem értem, ha a nõ kórházba kerül, akkor ezzel egyidejûleg GÁ a szakmai segitségadást átadja a kórházi orvosoknak. Akkor pedig hogy is van az hogy õ megmondja, javasol a szülõ nõnek a szülõszobán az ott folyó munkával kapcsolatosan? Ha pedig feleslegesnek itéli meg - mint szakember- a beavatkozást- akkor miért is kellett kórházba menni? Évában benn maradt a méhlepény db-ja. Tehát a kórházba szállitás indokolt volt.
Edit: ha Csákány doki konzervativ akkor Pap Z. mi???
N: hosszú vajúdás: azt hiszem te kuriózum vagy a kórházi szülések történetében a hosszú vajúdásoddal. Meg szerencsés is egy kicsit. Máshol már rég megcsászároztak volna. Engem pl. 13 óra vajúdás után.
Pocok: megkérdõjelezném, hogy a császármetszés mihamarabbi elvégzése egyenlõ lenne a tapasztaltsággal. Én a Budai Honvédkórházban szültem. Ok: misztikus (sk. jelzõ) fájásgyengeség, misztikus (sk. jelzõ ismét) téraránytalanság. Ebben a kórházban jelenleg 30% a császármetszések aránya. Csákány doki már elmondta, hogy ekkoea aránnyal csak a pathologiás eseteket ellátó klinikák "büszkélkedhetnek". Ez az arány- bár ez magánvélemény, inkább a tapasztalatlanságot, a komplikációtól való félelmet, komplikált esetek kezelésében való járatlanságot jelent(het). Csákány doki szakmai okok miatt nem próbált meg magyarázatot adni nekem a miértre, de ez lényegtelen. A lényeges az, hogy vajon az ilyen "eredményeket" produkáló kórházakat miért nem ellenõrzi senki? Ez az adat, és a mögötte megbúvó okok miért nem érdekelnek senkit? Ja, mert a szülés mindegy milyen, lényeg hogy ott a gyerek a végén? Ne szüljünk otthon? Akkor meg tegyünk arról hogy ilyen ne fordulhasson elõ egyetlen hazai szülészeten sem!!!
Persze én sokat lovaglok ezen a témán, hiszen 2 gyereket szültem császárral. De soha senik nem fogja kitörölni belõlem azt a rossz érzést amit az okoz hogy a lelkem mélyén úgy gondolom- ha máshol, másssal, más idõben....akkor nem kell igy történnie mindennek, és 15 hónappal a második szülés után is nem filóznék ezen órák hosszat éjszakánként. A negativ élményeimrõl nem is beszélve...Persze ez lehet szubjektiv is, talán az is, hiszen éppen most szült itt egy lány, és õ nagyon elégedett volt mindennel...
ZA
2002.03.11 20:23
Visszatérve Versényi Évához, ha jól értelmezem, akkor itt arról volt szó, hogy nemhogy nem adta ki a gyereket a kezébõl, hanem hogy nem engedett (az õ jelenlétében sem) elvégezni semmilyen vizsgálatot a gyereken- és ez volt a kiváltó oka az elmeszakértõ vizsgálatának. Az otthonszült anyákra azért ez nem jellemzõ nem?
ZA
ZA
2002.03.11 21:45
Ildike!
1. A vércsoport vizsgálatokat ambulanter is el szabad(lehet) ennek tehát semmi akadálya.
2. Anti D (mint ezt már sokszor írtam, és szerintem olvasta is (ha közben a szabály nem változott, amirõl nem tudok) csak fekvõbetegnek adható. Viszont korábban olvastam (itt), hogy az ÁNTSZ adhat engedélyt patikának az AntiD kiszolgálásra. Tehát: megkeresném a topõicban ezt az információt ujra, és telefonon megtudnám mi az igaz és eszerint járnék el.
3. Ha az információ nem igaz, és így antiD nem adható ki kénytelen lennék az asszonyt, legalább 48 órára hospitalizálni, beadni az AntiDt és megfigyelni a további idõben..... ugyanis ellenkezõ esetben a kórház ráfizet. Mivel a beteggel nem áll jogomba megfizettetni a szert. Remélem az illetõ megértené szempontjaimat és együttmûködne velem, és a kórházzal.
4. (Van ennek a szövegnek egy titkos folytatása is ......, aki akarja megérti)
Magamról: Igen is a szakmámban konzervatív vagyok, ami alatt azt értem, hogy csak bizonyított tények alapján vagyok hajlandó tevékenykedni.Sajnos azt hiszem Edit nem ezt érti konzervativizmus alatt ...
A nyiregyházi ügy sok éve volt. Azóta ott uj fõorvos van... Aki szakmai szemmel elolvassa G.Á. leírását errõl az esetrõl az láthatja, hogy a kórházba szállítás jogos volt, mert valószínüleg erõsebb vérzés volt, mint a szokásos. A szakmai ellátás a kórházban nyilván megfelelõ volt, mert a paciens (és G.Á.) ezt nem is kifogásolta. A körülmények pedig magukért beszélnek. Véleményem szerint ebben mindkét fél hibáztatható. Végül is V.É. kapott transfuziót? Ki tudja?
1. A vércsoport vizsgálatokat ambulanter is el szabad(lehet) ennek tehát semmi akadálya.
2. Anti D (mint ezt már sokszor írtam, és szerintem olvasta is (ha közben a szabály nem változott, amirõl nem tudok) csak fekvõbetegnek adható. Viszont korábban olvastam (itt), hogy az ÁNTSZ adhat engedélyt patikának az AntiD kiszolgálásra. Tehát: megkeresném a topõicban ezt az információt ujra, és telefonon megtudnám mi az igaz és eszerint járnék el.
3. Ha az információ nem igaz, és így antiD nem adható ki kénytelen lennék az asszonyt, legalább 48 órára hospitalizálni, beadni az AntiDt és megfigyelni a további idõben..... ugyanis ellenkezõ esetben a kórház ráfizet. Mivel a beteggel nem áll jogomba megfizettetni a szert. Remélem az illetõ megértené szempontjaimat és együttmûködne velem, és a kórházzal.
4. (Van ennek a szövegnek egy titkos folytatása is ......, aki akarja megérti)
Magamról: Igen is a szakmámban konzervatív vagyok, ami alatt azt értem, hogy csak bizonyított tények alapján vagyok hajlandó tevékenykedni.Sajnos azt hiszem Edit nem ezt érti konzervativizmus alatt ...
A nyiregyházi ügy sok éve volt. Azóta ott uj fõorvos van... Aki szakmai szemmel elolvassa G.Á. leírását errõl az esetrõl az láthatja, hogy a kórházba szállítás jogos volt, mert valószínüleg erõsebb vérzés volt, mint a szokásos. A szakmai ellátás a kórházban nyilván megfelelõ volt, mert a paciens (és G.Á.) ezt nem is kifogásolta. A körülmények pedig magukért beszélnek. Véleményem szerint ebben mindkét fél hibáztatható. Végül is V.É. kapott transfuziót? Ki tudja?
2002.03.11 22:24
Mi is ennek az eégsz vitának a célja????
Komolyan el kellene gondolkodni rajta...
Van célja? Mármint egyenként a beírók részérõl? Vagy "csak" annyi, hogy a véleményünket jól megmondjuk! Mert az is fontos, ki kell néha engedni a fáradt gõzt...
Ha esetleg az is cél, hogy az otthonszülés (háborítatlan vagy természetes szülés vagy ki hogy nevezi) ügyét elõbbrevigyük, ez irányba kéne munkálkodni, nem????
Nekem úgy tûnik, néhol öncélúvá vált a vita, elég fura hangnemmel idõnként... (Csapjatok le, ha utáljátok a moderátorszerepemet!)
Most valami készülõben van, Mikola nyilatkozata óta ez már nem titok...
Valakik mostanában írnak egy tanulmányt (OSZNI- tehát szülészorvosok!), esetleg kidolgozzák a szakmai alapelveket, mittudoménmit, nem értek hozzá.
De a jelek szerint ez zajlik most valahol a háttérben.
Csak arra gondoltam, ha egy olyan orvos beleolvas ebbe a topikba, akinek köze van/lesz ahhoz a bizonyos bizottsághoz, vajon lesz-e kedve bárhogyan is elõmozdítani ezt az ügyet....
Nézzétek meg még egyszer Csákány doktor márc. 06. 15h 46-os hozzászólását!
a.a.!
Létezik Ön egyáltalán? És az emilcíme? Nagyon eltûnt, emilre nem válaszolt.
Edit!
Olvasd át mégegyszer a fenti hozzászólást. Konzervatív, de nem annyira...
Ilon!
Mit is írjak? Korai volt a múltkori megjegyzésem Kár.
azért, mert valaki szült 4 gyereket (én), elolvasott sok könyvet, átélte az eseményeket, még nem lesz szülész szakember. Mert belülrõl élte át, de nemcsak ezért.
Azért, mert valaki szült otthon 2x, hallott és olvasott róla sok mindent, átélte belülrõl, még nem lesz szülész szakember...
És persze azért mert valaki szülész szakember és sok éven át tanulta a szakmát, még nem szükségszerûen tud mindent a háborítatlan szülésrõl...Még mondhat újat a téma, ha akar tanulni...Kedves doktorok...
Most ennyi, gyorsan elküldöm, mielõtt elszállna az egész
Edóka
Komolyan el kellene gondolkodni rajta...
Van célja? Mármint egyenként a beírók részérõl? Vagy "csak" annyi, hogy a véleményünket jól megmondjuk! Mert az is fontos, ki kell néha engedni a fáradt gõzt...
Ha esetleg az is cél, hogy az otthonszülés (háborítatlan vagy természetes szülés vagy ki hogy nevezi) ügyét elõbbrevigyük, ez irányba kéne munkálkodni, nem????
Nekem úgy tûnik, néhol öncélúvá vált a vita, elég fura hangnemmel idõnként... (Csapjatok le, ha utáljátok a moderátorszerepemet!
) Most valami készülõben van, Mikola nyilatkozata óta ez már nem titok...
Valakik mostanában írnak egy tanulmányt (OSZNI- tehát szülészorvosok!), esetleg kidolgozzák a szakmai alapelveket, mittudoménmit, nem értek hozzá.
De a jelek szerint ez zajlik most valahol a háttérben.
Csak arra gondoltam, ha egy olyan orvos beleolvas ebbe a topikba, akinek köze van/lesz ahhoz a bizonyos bizottsághoz, vajon lesz-e kedve bárhogyan is elõmozdítani ezt az ügyet....
Nézzétek meg még egyszer Csákány doktor márc. 06. 15h 46-os hozzászólását!
a.a.!
Létezik Ön egyáltalán? És az emilcíme? Nagyon eltûnt, emilre nem válaszolt.
Edit!
Olvasd át mégegyszer a fenti hozzászólást. Konzervatív, de nem annyira...
Ilon!
Mit is írjak? Korai volt a múltkori megjegyzésem
Kár. azért, mert valaki szült 4 gyereket (én), elolvasott sok könyvet, átélte az eseményeket, még nem lesz szülész szakember. Mert belülrõl élte át, de nemcsak ezért.
Azért, mert valaki szült otthon 2x, hallott és olvasott róla sok mindent, átélte belülrõl, még nem lesz szülész szakember...
És persze azért mert valaki szülész szakember és sok éven át tanulta a szakmát, még nem szükségszerûen tud mindent a háborítatlan szülésrõl...Még mondhat újat a téma, ha akar tanulni...Kedves doktorok...
Most ennyi, gyorsan elküldöm, mielõtt elszállna az egész
Edóka
2002.03.11 22:32
Kedves Ilon!
Nagyon örülök, hogy annak ellenére hogy sok mindenben nem egyezik a véleményünk nem tekintesz ellenségnek. A bajok fõ forrása egyébként szerintem az, hogy nehezen fogadjuk el, ha valakinek más elképzelései vannak a világról. Reagálnék pár dologra.
„És az, hogy orvos vagy, még nem jelenti azt, hogy ismered a "fogásokat", amik az otthonszüléseknél kellenek. „
Ez kétségtelen, sok olyan fogást, trükköt nem ismerek, amiket a „paramedicinális” területen használnak. Sajnos meggyõzõdéses materialista vagyok, szeretem, ha a dolgok között van ok-okozati összefüggés. Pld. elhiszem, hogy a természetgyógyászok sok olyan fogást ismernek, ahol a gyógyuláshoz vezetõ út legalább egy része a lelki egyensúly helyreállításán keresztül vezet. Vannak azonban határok. Pld. a korábban leírt (azt hiszem ebben a topicban olvastam) kisujjfüstölés a magzat fejrefordításának érdekében nehezen illeszthetõ be bármilyen logikus rendszerbe. Mondjuk egy méhdeformitás, egy nyakra tekeredett köldökzsinór esetében nehéz elképzelni a hatásmechanizmust…. Persze erre lehet azt mondani, hogy kétszáz éve meg a gammasugarakat nem tudtam volna elképzelni..….
A másik:
„Még két császár után is érthetõnek tartom, hogy valaki nagyon azt szeretné. És ilyen helyzetben az egyetlen orvos, aki ezzel foglalkozik, nem tehet mást, minthogy igyekszik segíteni (mindenkinek jobb, ha nem próbálkozik az elutasított család semmivel a saját szakállára, hanem bíznak legalább egyvalakiben, aki aztán a megfelelõ pillanatban esetleg el tudja fogadtatni velük, hogy megpróbálták, de az anyának is jobb, ha megnyugszik, és olyan helyen folytatja a szülést, ahol a lelke mélyén is biztonságban érzi magát.”
Pont az egyetlen orvoson van a hangsúly! Mivel csak neki hisznek, sokszoros a felelõsség és persze adott esetben a mulasztás is! Nem elutasítani kell, hanem megmagyarázni, türelemmel, ha kell többször. Ha repülni akarnának, méghozzá nagyon, akkor is csak egy út lenne a tisztességes, megmondani, hogy a sikernek nagyon kicsi az esélye, a veszély viszont annál nagyobb. Ezt annak a néhány asszonynak a nevében is mondom, akik hasonló helyzetben hozzánk kerültek és utólag végiggondolták az eseményeket. Azért nem hiszem, hogy sok olyan anya van, aki, ha kellõképpen felvilágosítják, a saját és a magzata kárára dönt. És itt, hidd el, nincs helye az egyénieskedésnek! Persze, szerencsével mindent meg lehet úszni, de erre számítani finoman szólva is felelõtlenség!
Ne felejtsd el, hogy azokban az országokban, ahol szervezetten zajlik az otthonszülés nagyon komoly szakmai mérlegelést követõen választódik ki az a bizonyos csoport, ahol aztán tényleg nem nagyobb a kockázat. Pontosan ezt a mérlegelést hiányolom.
És az utolsó:
„Ha kórházba megyek, rendkívül sok szabálynak kell alávetnem magam, fertõzéseknek vagyok kitéve, plusz a személyzet hangulatának (a megfizetetlenségrõl is volt már szó), nem beszélve a szokásokról, az esetlegesen elavult nézetekrõl, stb. „
Ez sajnos teljesen igaz. Ezen igyekszünk (remélem) mind többen változtatni. Innen jött egyébként az a logikus gondolat is, hogy nem születésházakat kell létesíteni, hanem a kórházakban kell olyan hangulatot teremteni, amilyeneket a születésházakban szeretnénk, persze közben láthatatlanul az egész kórház kapacitása a háttérben áll. Hidd el, nem utópia! A magunk tapasztalatait alapul véve többet változtunk az elmúlt néhány évben mint az elõzõ harmincban és nemcsak mi, több más osztályon is ez a helyzet. És ezek a változások csak részben függenek konkrét személyektõl, inkább az általános elvárások határozzák meg õket. Persze mint minden átalakuláshoz ehhez is idõ kell, de ha nem állnánk ellenségként a barikád két oldalán talán gyorsabban menne.
a.
Nagyon örülök, hogy annak ellenére hogy sok mindenben nem egyezik a véleményünk nem tekintesz ellenségnek. A bajok fõ forrása egyébként szerintem az, hogy nehezen fogadjuk el, ha valakinek más elképzelései vannak a világról. Reagálnék pár dologra.
„És az, hogy orvos vagy, még nem jelenti azt, hogy ismered a "fogásokat", amik az otthonszüléseknél kellenek. „
Ez kétségtelen, sok olyan fogást, trükköt nem ismerek, amiket a „paramedicinális” területen használnak. Sajnos meggyõzõdéses materialista vagyok, szeretem, ha a dolgok között van ok-okozati összefüggés. Pld. elhiszem, hogy a természetgyógyászok sok olyan fogást ismernek, ahol a gyógyuláshoz vezetõ út legalább egy része a lelki egyensúly helyreállításán keresztül vezet. Vannak azonban határok. Pld. a korábban leírt (azt hiszem ebben a topicban olvastam) kisujjfüstölés a magzat fejrefordításának érdekében nehezen illeszthetõ be bármilyen logikus rendszerbe. Mondjuk egy méhdeformitás, egy nyakra tekeredett köldökzsinór esetében nehéz elképzelni a hatásmechanizmust…. Persze erre lehet azt mondani, hogy kétszáz éve meg a gammasugarakat nem tudtam volna elképzelni..….
A másik:
„Még két császár után is érthetõnek tartom, hogy valaki nagyon azt szeretné. És ilyen helyzetben az egyetlen orvos, aki ezzel foglalkozik, nem tehet mást, minthogy igyekszik segíteni (mindenkinek jobb, ha nem próbálkozik az elutasított család semmivel a saját szakállára, hanem bíznak legalább egyvalakiben, aki aztán a megfelelõ pillanatban esetleg el tudja fogadtatni velük, hogy megpróbálták, de az anyának is jobb, ha megnyugszik, és olyan helyen folytatja a szülést, ahol a lelke mélyén is biztonságban érzi magát.”
Pont az egyetlen orvoson van a hangsúly! Mivel csak neki hisznek, sokszoros a felelõsség és persze adott esetben a mulasztás is! Nem elutasítani kell, hanem megmagyarázni, türelemmel, ha kell többször. Ha repülni akarnának, méghozzá nagyon, akkor is csak egy út lenne a tisztességes, megmondani, hogy a sikernek nagyon kicsi az esélye, a veszély viszont annál nagyobb. Ezt annak a néhány asszonynak a nevében is mondom, akik hasonló helyzetben hozzánk kerültek és utólag végiggondolták az eseményeket. Azért nem hiszem, hogy sok olyan anya van, aki, ha kellõképpen felvilágosítják, a saját és a magzata kárára dönt. És itt, hidd el, nincs helye az egyénieskedésnek! Persze, szerencsével mindent meg lehet úszni, de erre számítani finoman szólva is felelõtlenség!
Ne felejtsd el, hogy azokban az országokban, ahol szervezetten zajlik az otthonszülés nagyon komoly szakmai mérlegelést követõen választódik ki az a bizonyos csoport, ahol aztán tényleg nem nagyobb a kockázat. Pontosan ezt a mérlegelést hiányolom.
És az utolsó:
„Ha kórházba megyek, rendkívül sok szabálynak kell alávetnem magam, fertõzéseknek vagyok kitéve, plusz a személyzet hangulatának (a megfizetetlenségrõl is volt már szó), nem beszélve a szokásokról, az esetlegesen elavult nézetekrõl, stb. „
Ez sajnos teljesen igaz. Ezen igyekszünk (remélem) mind többen változtatni. Innen jött egyébként az a logikus gondolat is, hogy nem születésházakat kell létesíteni, hanem a kórházakban kell olyan hangulatot teremteni, amilyeneket a születésházakban szeretnénk, persze közben láthatatlanul az egész kórház kapacitása a háttérben áll. Hidd el, nem utópia! A magunk tapasztalatait alapul véve többet változtunk az elmúlt néhány évben mint az elõzõ harmincban és nemcsak mi, több más osztályon is ez a helyzet. És ezek a változások csak részben függenek konkrét személyektõl, inkább az általános elvárások határozzák meg õket. Persze mint minden átalakuláshoz ehhez is idõ kell, de ha nem állnánk ellenségként a barikád két oldalán talán gyorsabban menne.
a.
2002.03.12 12:15
Kedves Lányok és Fiúk!
Egy élményemet szeretném elmesélni. Pár napja egy beszélgetésen vettem részt: anyukák, apukák gyerekek szoktak összejönni havonta egy délelõtt, egy havilap által meghirdetett "klubra". Mindig van egy téma (szobatisztaság, a gyerek fejlõdése, szoptatás, alvás stb.). Most a szülésrõl beszélgettünk. Azért írtam ezt a hosszú bevezetõt, hogy tudjátok: nem válogatott kórházellenes, hippifilozófiájú ezoterikus társaság volt, hanem átlagos családok. Kb 40-en voltunk, és KÉT pozitív szülés élményt sikerült produkálnunk. Többen elmondták: a szülésszel való elõzetes megbeszélés során, vagy a felkészítõ tanfolyamon a kórházban fût - fát igértek, alternatív vajúdást, ülve szülést, amit akarsz . És a szülésnél ebbõl nem lett semmi. Amiért ezt most úgy érzem, nektek meg kellett írnom, a következõ: egy anyuka elég ingerülten ezt mondta "Hát most mi legyen? Szüljek inkább otthon, mert ott biztosan nem kötik ki a lábamat? De én nem akarok otthon szülni. Én csak normálisan akarok szülni!"
És még egy. Egy másik mama elmesélte: kórházban akart szülni, de mivel az orvosából nem tudott az utolsó hónapokig semmiféle konkrétumot kicsikarni, csak egy: "majd megbeszéljük, de ne aggódjon anyuka, minden rendben lesz. Jól megcsináljuk." típusú vállveregetést, végül az otthonszülést választotta. És nem õ az egyetlen, aki a kórházi hozzáállás miatt választotta az otthonszülést az utolsó pillanatban.
Tudom, hogy megindult a változás, szépen, lassan halad, minden rendben lesz néhány évtized múlva. Csakhogy mi most vagyunk "reproduktív korban". Nehéz elfogadnunk, hogy a mi életünk normális szülés nélkül fog elmúlni, annak ellenére, hogy a körülmények adottak hozzá, "csak" a fejekben kéne rendet csinálni.
Hát,üdv: Neko, a macska
Egy élményemet szeretném elmesélni. Pár napja egy beszélgetésen vettem részt: anyukák, apukák gyerekek szoktak összejönni havonta egy délelõtt, egy havilap által meghirdetett "klubra". Mindig van egy téma (szobatisztaság, a gyerek fejlõdése, szoptatás, alvás stb.). Most a szülésrõl beszélgettünk. Azért írtam ezt a hosszú bevezetõt, hogy tudjátok: nem válogatott kórházellenes, hippifilozófiájú ezoterikus társaság volt, hanem átlagos családok. Kb 40-en voltunk, és KÉT pozitív szülés élményt sikerült produkálnunk. Többen elmondták: a szülésszel való elõzetes megbeszélés során, vagy a felkészítõ tanfolyamon a kórházban fût - fát igértek, alternatív vajúdást, ülve szülést, amit akarsz . És a szülésnél ebbõl nem lett semmi. Amiért ezt most úgy érzem, nektek meg kellett írnom, a következõ: egy anyuka elég ingerülten ezt mondta "Hát most mi legyen? Szüljek inkább otthon, mert ott biztosan nem kötik ki a lábamat? De én nem akarok otthon szülni. Én csak normálisan akarok szülni!"
És még egy. Egy másik mama elmesélte: kórházban akart szülni, de mivel az orvosából nem tudott az utolsó hónapokig semmiféle konkrétumot kicsikarni, csak egy: "majd megbeszéljük, de ne aggódjon anyuka, minden rendben lesz. Jól megcsináljuk." típusú vállveregetést, végül az otthonszülést választotta. És nem õ az egyetlen, aki a kórházi hozzáállás miatt választotta az otthonszülést az utolsó pillanatban.
Tudom, hogy megindult a változás, szépen, lassan halad, minden rendben lesz néhány évtized múlva. Csakhogy mi most vagyunk "reproduktív korban". Nehéz elfogadnunk, hogy a mi életünk normális szülés nélkül fog elmúlni, annak ellenére, hogy a körülmények adottak hozzá, "csak" a fejekben kéne rendet csinálni.
Hát,üdv: Neko, a macska
2002.03.12 12:48
Zorkanya,
Még ha fanatikus is, az még nem jelenti, hogy elmebeteg! Ha valaki pl. vallási okokból nem engedi, hogy megmûtsék (pl. jehovák stb.) akkor elmeorvost kell hozzá hívni? Szomorú lenne.
A kórházba szállítás biztosan indokolt volt, de nem a baba volt veszélyben. Miért kellett volna vizsgálatokat végezni rajta?
Mindegy. Már jobban vagyok. Szerencse, hogy már nem az a doki a fõorvos.
Csákányi dr,
Miért kell AntiD után 48 órás megfigyelés?
Én is kaptam, de nem figyelt meg senki, sõt nem is említettek ilyet.
Ha otthon szül valaki és minden rendben zajlik, miért menne be az AntiD miatt a kórházba 48 órára. Agyrém. Valószínû azért szült otthon, mert a családjával szeretne lenni.
Én inkább kifizetném az AntiD-t.
A kórháznak megéri valakit két napig gondozni, az kevesebbe kerül, mint az AntiD ára?
a,
Jó lenne egy gyors szemléletváltás a kórházakban, de mit tehet, aki ma szül? Mire minden átalakul, felnõnek a gyerekei.
Tudom, tíz éve még papásan is alig lehetett. Azóta sokat változott minden, de még nem eleget. Sajnos a legtöbb orvos még mindig semmibe veszi a nõket. Pácienseket lát bennük, akik nem tudnak szülni, mert nincs hozzá képesítésük.
Mia
Mia
Még ha fanatikus is, az még nem jelenti, hogy elmebeteg! Ha valaki pl. vallási okokból nem engedi, hogy megmûtsék (pl. jehovák stb.) akkor elmeorvost kell hozzá hívni? Szomorú lenne.
A kórházba szállítás biztosan indokolt volt, de nem a baba volt veszélyben. Miért kellett volna vizsgálatokat végezni rajta?
Mindegy. Már jobban vagyok. Szerencse, hogy már nem az a doki a fõorvos.
Csákányi dr,
Miért kell AntiD után 48 órás megfigyelés?
Én is kaptam, de nem figyelt meg senki, sõt nem is említettek ilyet.
Ha otthon szül valaki és minden rendben zajlik, miért menne be az AntiD miatt a kórházba 48 órára. Agyrém. Valószínû azért szült otthon, mert a családjával szeretne lenni.
Én inkább kifizetném az AntiD-t.
A kórháznak megéri valakit két napig gondozni, az kevesebbe kerül, mint az AntiD ára?
a,
Jó lenne egy gyors szemléletváltás a kórházakban, de mit tehet, aki ma szül? Mire minden átalakul, felnõnek a gyerekei.
Tudom, tíz éve még papásan is alig lehetett. Azóta sokat változott minden, de még nem eleget. Sajnos a legtöbb orvos még mindig semmibe veszi a nõket. Pácienseket lát bennük, akik nem tudnak szülni, mert nincs hozzá képesítésük.
Mia
Mia
2002.03.12 12:55
Neko,
Jó, én is ott voltam.
Nagyon kiábrándító volt. Azt gondoltam, több pozitív élményt hallok majd. A legrosszabb az volt, hogy akik a beszélgetést vezették (szülész-nõgyógyász, pszichológus) sem tudtak semmi biztatót mondani. Mikor az otthonszülés alternatíva elhangzott, akkor is csak bólogattak, hogy hát, bizony, nincs más megoldás.
Mia
Jó, én is ott voltam.
Nagyon kiábrándító volt. Azt gondoltam, több pozitív élményt hallok majd. A legrosszabb az volt, hogy akik a beszélgetést vezették (szülész-nõgyógyász, pszichológus) sem tudtak semmi biztatót mondani. Mikor az otthonszülés alternatíva elhangzott, akkor is csak bólogattak, hogy hát, bizony, nincs más megoldás.
Mia
2002.03.12 15:28
OFF: Idike!
Igen én vagyok. :-)) Ma 33 hetes pocaklakóval.
Csákány M. doktor!
"Nem KELL 48 óra az ANTI-D-hez. Az az OEP-nek kell."
Hát ez siralmas. Végülis ki van kiért??? Az OEP a páciensekért, vagy fordítva? Úgy látszik még mindíg a nyúl viszi a puskát. Szomorú és igazságtalan.
CADves
Igen én vagyok. :-)) Ma 33 hetes pocaklakóval.
Csákány M. doktor!
"Nem KELL 48 óra az ANTI-D-hez. Az az OEP-nek kell."
Hát ez siralmas. Végülis ki van kiért??? Az OEP a páciensekért, vagy fordítva? Úgy látszik még mindíg a nyúl viszi a puskát. Szomorú és igazságtalan.
CADves
2002.03.12 16:23
Edóka,
elnézést a rossz emilért a beírt címem valóban nem mûködik, sajna a hotmaillel elég sok bajom volt. Kérem, ha lehet a korábbi levelet a toma3322@egon.gyaloglo.hu címre. Igérem válaszolok. Ja, és létezem! :-)))
Más… hogy miért írok? Talán azért, mert makacsul az az érzésem, hogy az eü. legnagyobb baja a kommunikáció hiánya, ill. ahol kommunikálunk ott meg nem jól csináljuk. Azért is nem írtam be a nevemet nyilvánosan mert szerintem nem az a lényeg, hanem maga a vélemény. Persze ezen lehet vitázni, de szerintem nem érdemes, mindenesetre privátban bárkinek bemutatkozom. Szóval a kommunikáció… Nem hiszem, hogy a magyar orvosok elvetemültebbek, vagy a magyar betegek értetlenebbek lennének az átlagnál. Valahogy ez az egész rendszer alakult ilyenné. Évtizedekig “kinyilatkoztató” szakma voltunk, ezt a pacienseink (szerencsétlen szó, ha valaki jobbat tud kérem segítsen ki) is megszokták, sõt elvárták, hiszen ki ne találkozott volna azzal a véleménnyel, hogy a föltett kérdésre, hogy mit csináljunk, a válasz az volt “maga az orvos, maga tudja”. Szerencsére ez változóban van, de az új helyzetben való viselkedést mindkét “félnek” meg kell tanulnia. Ez sajnos, hiába siettetnénk, nem megy gyorsan, hogy az egész rendszert eredményesen konzerváló anyagi és hatalmi-szervezeti hatásokról ne is beszéljek. Amikor ezt a topicot megtaláltam, az volt az érzésem, hogy elég nagy számú és sokféle vélemény találkozik itt ahhoz, hogy értelme legyen a gépelést gyakorolni. Egyrészt a magam korlátai között elég nyitottnak szeretném tartani magamat ahhoz, hogy meghallgassam és ha lehet elfogadjam az enyémtõl eltérõ véleményeket, másrészt nagyon sokat tanulok abból, ahogy a hozzánk forduló pacienseink (ld. mint fent) látják a munkánkat, a megnyilvánulásainkat. Számunkra az orvosi munka rutin, napi feladat, akiket kezelünk azoknak viszont sokszor egyedi, sorsdöntõ, megismételhetetlen esemény. Ezek tények, mindenki jobban teszi ha tudomásul veszi. Azt gondolom, hogy ha mindkét oldalon nõ az elfogadókészség, ha sikerül kevesebbet általánosítanunk, prejudikálnunk, talán kevesebben futnak ki a mai szereplõk közül a “reproduktív korból” mire tûrhetõ formára gyúrjuk az egészségügyet. Nem gondolom, hogy bárki önös érdekbõl írogatna ide, úgyhogy ebbõl a szempontból a platform közös. Ha indulatmentesen tudunk beszélgetni ezekrõl a sokszor nagyon kényes dolgokról akkor olyasmiket tudhatunk meg egymásról amik biztosan a hasznunkra válnak. Azt hiszem a netes “arctalanság” legnagyobb elõnye, hogy az ember könnyebben õszinte.
Mia,
“…nem tudnak szülni, mert nincs hozzá képesítésük. „ Ez aranyos volt, de remélem több benne az irónia mint a komolyság :-))
Nem hiszem, hogy a nõket csak úgy semmibe lehet venni, legalábbis ma már nem. Vagy optimista vagyok?
CADves,
sajnos ez így igaz.....
a.
elnézést a rossz emilért a beírt címem valóban nem mûködik, sajna a hotmaillel elég sok bajom volt. Kérem, ha lehet a korábbi levelet a toma3322@egon.gyaloglo.hu címre. Igérem válaszolok. Ja, és létezem! :-)))
Más… hogy miért írok? Talán azért, mert makacsul az az érzésem, hogy az eü. legnagyobb baja a kommunikáció hiánya, ill. ahol kommunikálunk ott meg nem jól csináljuk. Azért is nem írtam be a nevemet nyilvánosan mert szerintem nem az a lényeg, hanem maga a vélemény. Persze ezen lehet vitázni, de szerintem nem érdemes, mindenesetre privátban bárkinek bemutatkozom. Szóval a kommunikáció… Nem hiszem, hogy a magyar orvosok elvetemültebbek, vagy a magyar betegek értetlenebbek lennének az átlagnál. Valahogy ez az egész rendszer alakult ilyenné. Évtizedekig “kinyilatkoztató” szakma voltunk, ezt a pacienseink (szerencsétlen szó, ha valaki jobbat tud kérem segítsen ki) is megszokták, sõt elvárták, hiszen ki ne találkozott volna azzal a véleménnyel, hogy a föltett kérdésre, hogy mit csináljunk, a válasz az volt “maga az orvos, maga tudja”. Szerencsére ez változóban van, de az új helyzetben való viselkedést mindkét “félnek” meg kell tanulnia. Ez sajnos, hiába siettetnénk, nem megy gyorsan, hogy az egész rendszert eredményesen konzerváló anyagi és hatalmi-szervezeti hatásokról ne is beszéljek. Amikor ezt a topicot megtaláltam, az volt az érzésem, hogy elég nagy számú és sokféle vélemény találkozik itt ahhoz, hogy értelme legyen a gépelést gyakorolni. Egyrészt a magam korlátai között elég nyitottnak szeretném tartani magamat ahhoz, hogy meghallgassam és ha lehet elfogadjam az enyémtõl eltérõ véleményeket, másrészt nagyon sokat tanulok abból, ahogy a hozzánk forduló pacienseink (ld. mint fent) látják a munkánkat, a megnyilvánulásainkat. Számunkra az orvosi munka rutin, napi feladat, akiket kezelünk azoknak viszont sokszor egyedi, sorsdöntõ, megismételhetetlen esemény. Ezek tények, mindenki jobban teszi ha tudomásul veszi. Azt gondolom, hogy ha mindkét oldalon nõ az elfogadókészség, ha sikerül kevesebbet általánosítanunk, prejudikálnunk, talán kevesebben futnak ki a mai szereplõk közül a “reproduktív korból” mire tûrhetõ formára gyúrjuk az egészségügyet. Nem gondolom, hogy bárki önös érdekbõl írogatna ide, úgyhogy ebbõl a szempontból a platform közös. Ha indulatmentesen tudunk beszélgetni ezekrõl a sokszor nagyon kényes dolgokról akkor olyasmiket tudhatunk meg egymásról amik biztosan a hasznunkra válnak. Azt hiszem a netes “arctalanság” legnagyobb elõnye, hogy az ember könnyebben õszinte.
Mia,
“…nem tudnak szülni, mert nincs hozzá képesítésük. „ Ez aranyos volt, de remélem több benne az irónia mint a komolyság :-))
Nem hiszem, hogy a nõket csak úgy semmibe lehet venni, legalábbis ma már nem. Vagy optimista vagyok?
CADves,
sajnos ez így igaz.....
a.
2002.03.12 20:11
Ma harcos hangulatban vagyok. Tökéletesen igaza van annak aki már megpenditette a témát, hogy vajon mi kórházban szülõk/szültek miért nem csinálunk mozgalmat, peticiót, követelve a jelenlegi rendszer javitását, megváltoztatását? Nekem, meg meg sok nõnek miért kell belenyugodni abba hogy olyan volt a szülés amilyen, és legyek elégedett hiszen egészséges, szép gyerekeim vannak? Az atkás mûsorban is azt mondja Dr. Schleffner Ödön (Schöpf-Merei) "hányszor szül egy nõ átlagosan? kétszer. átlagosan. mondjuk ezt a kettes számot- akkor vegye azt a fáradtságot, jöjjön be ha csak 1 %-kal jobb".......(itt jön az érvelés hogy biztonságosabb a kh), ami szerintem tipikusan tükrözi a mai szemléletet, a nõ fáradjon be, átlag 2x kibirja a szülést, a rossz körülményeket, a technikai elavultságot, a lehetõségek hiányát, a konzervativ szemléletet, etc.etc. Miért nem növünk már fel oda hogy fel/beismerjük, hogy ez egy fontos állomás, esemény a nõ/családok életében? Persze tudom elméletben primkó kis vélemények vannak, de a gyakorlatban meg tesznek az egészre.
Komolyan mondom, ha az elsõ gyermekemet várnám most, lehet hogy otthonszülném én is. Bár az én környezetem ezt mereven elutasitja, a párom meg kézenfogva sétálhatna a Pap dr úrral. Engem pl. nagyon érdekel hogy ilyen esetben mi történt az otthonszülést választó anyákkal? Gondolom többüknek meg kellett küzdeni a környezet - hozzáállásával- sikerült ez? Persze inkább a férjek érdekelnének.
Amikor januárban voltam egy infós esten, akkor 2 dolog volt rám nagy hatással. Az egyik, mikor egy anyuka elmesélte, hogy otthon szeretné megszülni a gyermekét, de a párja, családja negativ hozzállása miatt kórházban fogja megszülni, de ide szeretne felkészitésre járni. A másik Edóka volt (:-)), aki elmondta, hogy szeretné megköszönni Áginak, hogy részt vehetett annak idején egy ilyen esten, mert õt Ági döbentette rá, hogy neki kórházban kell szülnie.
Kiváncsi vagyok mi lesz. Azt hiszem vmit lépni fognak- igaza van Edónak. Ki késziti ezt a tanulmány, és kinek a felkérésére, és mi módon? Csákány dr tud errõl vmit?
ZA
Komolyan mondom, ha az elsõ gyermekemet várnám most, lehet hogy otthonszülném én is. Bár az én környezetem ezt mereven elutasitja, a párom meg kézenfogva sétálhatna a Pap dr úrral. Engem pl. nagyon érdekel hogy ilyen esetben mi történt az otthonszülést választó anyákkal? Gondolom többüknek meg kellett küzdeni a környezet - hozzáállásával- sikerült ez? Persze inkább a férjek érdekelnének.
Amikor januárban voltam egy infós esten, akkor 2 dolog volt rám nagy hatással. Az egyik, mikor egy anyuka elmesélte, hogy otthon szeretné megszülni a gyermekét, de a párja, családja negativ hozzállása miatt kórházban fogja megszülni, de ide szeretne felkészitésre járni. A másik Edóka volt (:-)), aki elmondta, hogy szeretné megköszönni Áginak, hogy részt vehetett annak idején egy ilyen esten, mert õt Ági döbentette rá, hogy neki kórházban kell szülnie.
Kiváncsi vagyok mi lesz. Azt hiszem vmit lépni fognak- igaza van Edónak. Ki késziti ezt a tanulmány, és kinek a felkérésére, és mi módon? Csákány dr tud errõl vmit?
ZA
2002.03.12 20:16
Off levelek:
Szõdy Judit- a szopis? Ha igen- igen szerintem, akkor örök hála neked a szopiügyekben adott tanácsaidért, meg a megadott magántelszámodért- amit végül nem kellett igénybe vennem- de nagyon jólesett
Csákány doki- valahol itt a neten egy dr azt irta 2 császár után már csak császárral lehet szülni. Te nem ezt mondtad, akkor mi az igazság?
Domjánné Kati csinál császárosoknak szülésfeldolgozó csoportokat. Ki tud errõl vmit?
ZA
Szõdy Judit- a szopis? Ha igen- igen szerintem, akkor örök hála neked a szopiügyekben adott tanácsaidért, meg a megadott magántelszámodért- amit végül nem kellett igénybe vennem- de nagyon jólesett
Csákány doki- valahol itt a neten egy dr azt irta 2 császár után már csak császárral lehet szülni. Te nem ezt mondtad, akkor mi az igazság?
Domjánné Kati csinál császárosoknak szülésfeldolgozó csoportokat. Ki tud errõl vmit?
ZA
2002.03.12 20:33
CADves, oriasi gratula, a babahoz is meg a valszeg altala tortent modosulasokhaz :-)))) nagyon es szivbol.
Olaszorszagban majdnem 30% a csaszar aranya. A huvelyi szulesekert fizetett penz tobb mint duplajat kapja a korhaz erte..... Nem csak a magyar korhazak dolgoznak igy! Es van olyan korhaz ahol majdnem minden kismama be kell fekudjon egy hetre valami komplikacioval!
idi
Olaszorszagban majdnem 30% a csaszar aranya. A huvelyi szulesekert fizetett penz tobb mint duplajat kapja a korhaz erte..... Nem csak a magyar korhazak dolgoznak igy! Es van olyan korhaz ahol majdnem minden kismama be kell fekudjon egy hetre valami komplikacioval!
idi
2002.03.12 21:34
ZA!
Köszi Miket elárulsz rólam Nem baj persze.
A Domján Kati féle dolognak a www.napejhaz.hu-n próbálj utánajárni, ott van telszám is. Ez a Születésház tulképp, csak mostantól ezen a néven lesz ismertebb. Nem tudom, van-e ott infó, konkrétan ilyet nem keresgéltem, de sok mindenrõl írnak.
a.!
Rendben, megpróbálom az új emilcímet. Ha itt se válaszol, sose hiszem el, hogy létezik
Netes arctalanság: igen, az ember könnyebben õszinte, viszont nincs metakommunikáció, nem tudjuk, ki az, aki szól hozzánk, milyen hangsúllyal mondja stb. Volt egyszer egy topiktalálkozó, én örülök, hogy néhány embert arcról, hangról, gesztusokról stb. ismerhetek innen, és néhányat máshonnan. Mert az õ hozzászólásaikat máshogyan olvasom. Van mögötte ember. Ez persze lehet hátrány is, most inkább elõnyeit érzem.
Velük megértõbb vagyok azóta pl., még ha néha nem is érzik.
Edóka
Köszi
Miket elárulsz rólam Nem baj persze. A Domján Kati féle dolognak a www.napejhaz.hu-n próbálj utánajárni, ott van telszám is. Ez a Születésház tulképp, csak mostantól ezen a néven lesz ismertebb. Nem tudom, van-e ott infó, konkrétan ilyet nem keresgéltem, de sok mindenrõl írnak.
a.!
Rendben, megpróbálom az új emilcímet. Ha itt se válaszol, sose hiszem el, hogy létezik
Netes arctalanság: igen, az ember könnyebben õszinte, viszont nincs metakommunikáció, nem tudjuk, ki az, aki szól hozzánk, milyen hangsúllyal mondja stb. Volt egyszer egy topiktalálkozó, én örülök, hogy néhány embert arcról, hangról, gesztusokról stb. ismerhetek innen, és néhányat máshonnan. Mert az õ hozzászólásaikat máshogyan olvasom. Van mögötte ember. Ez persze lehet hátrány is, most inkább elõnyeit érzem.
Velük megértõbb vagyok azóta pl., még ha néha nem is érzik.
Edóka
2002.03.12 22:44
Kedves a.!
Én is nagyon örülök. "annak ellenére hogy sok mindenben nem egyezik a véleményünk nem tekintesz ellenségnek". Nem, miért is tenném? ((Jó, hogy végre van valaki, aki akkor sem tart rosszindulatúnak, ha nem használok minden vesszõ helyett smile-t = metakommunikáció ))
A "fogások" alatt persze nem hókusz-pókuszokra gondoltam, sõt konkrétan semmire sem gondoltam, hiszen én csak a saját 2 esetemet láttam. Azt viszont tudom, hogy a férfi orvosok még azt sem tudják, milyen érzés ha... de ebbe ne menjünk bele.
Mégis leírok egy "fogást": hogy én a másodikkal való vajúdás során magamnak csináltam burokrepesztést. Egy újjal sem kellett odanyúlni, csak épp egy picit elõre hajoltam, amikor jött a fájás és vissatartottam a levegõt. Addig minden alkalommal hátrafeszítettem magam a WC-n ülve, mert úgy fájt kevésbé. Csak egy loccsanás volt, semmi több.
(Amellett, hogy nem meggyõzõdéses materialista vagyok, én is szeretem ismerni az ok-okozati összefüggéseket! )
Kedves hangú válaszodban egy mondaton "akadtam ki" (no de ne legyek olyan telhetetlen ):
"Nem elutasítani kell, hanem megmagyarázni, türelemmel, ha kell többször."
Amióta ez a Petíció dolog van, nagyon sokat fejlõdtem emberileg. (Hála a topik általi "gyúrásnak" is.) El tudom fogadni, ha valakinek más a véleménye, mint az enyém. Akkor is, ha nem értem.
Ez a türelemmel elmagyarázás azt az emlékemet idézi, amikor a húgom kedves fiatal dokija azt mondogatta (szelíden és türelmesen), hogy "most már nem javasoljuk, hogy a kismama járkáljon" - 3 ujjnyi méhszájnál, mert rá akarták tenni a CTG-t. Ott álltam, és azon töprengtem, hogy mit lehet erre mondani? Õ már ezer szülést látott, biztos igaza van, én (akkor még) egyet sem: most mit csináljak?
(az ilyen dolgok sora után számomra hiteltelenné váltak az orvosok.)
Egyszóval van olyan elmagyarázás, ami elutasítás, csak burkoltan.
Ez a legnehezebb: elfogadni, hogy a másik felelõs döntést hoz(!!!), még akkor is, ha én azt sem megérteni, sem elfogadni nem tudom.
(És gyorsan ideírom, hogy ne kelljen másnak: tudom, hogy a dolog itt meg van bonyolítva a gyermek jogaival is, errõl már sok szó esett. ((Számomra ez pl. nem logikus, ha az abortusz nem tilos.. de ebbe sem kell belemennünk.)))
Ilon
Én is nagyon örülök. "annak ellenére hogy sok mindenben nem egyezik a véleményünk nem tekintesz ellenségnek". Nem, miért is tenném? ((Jó, hogy végre van valaki, aki akkor sem tart rosszindulatúnak, ha nem használok minden vesszõ helyett smile-t = metakommunikáció
)) A "fogások" alatt persze nem hókusz-pókuszokra gondoltam, sõt konkrétan semmire sem gondoltam, hiszen én csak a saját 2 esetemet láttam. Azt viszont tudom, hogy a férfi orvosok még azt sem tudják, milyen érzés ha... de ebbe ne menjünk bele.
Mégis leírok egy "fogást": hogy én a másodikkal való vajúdás során magamnak csináltam burokrepesztést. Egy újjal sem kellett odanyúlni, csak épp egy picit elõre hajoltam, amikor jött a fájás és vissatartottam a levegõt. Addig minden alkalommal hátrafeszítettem magam a WC-n ülve, mert úgy fájt kevésbé. Csak egy loccsanás volt, semmi több.
(Amellett, hogy nem meggyõzõdéses materialista
vagyok, én is szeretem ismerni az ok-okozati összefüggéseket! ) Kedves hangú válaszodban egy mondaton "akadtam ki" (no de ne legyek olyan telhetetlen
): "Nem elutasítani kell, hanem megmagyarázni, türelemmel, ha kell többször."
Amióta ez a Petíció dolog van, nagyon sokat fejlõdtem emberileg. (Hála a topik általi "gyúrásnak" is.) El tudom fogadni, ha valakinek más a véleménye, mint az enyém. Akkor is, ha nem értem.
Ez a türelemmel elmagyarázás azt az emlékemet idézi, amikor a húgom kedves fiatal dokija azt mondogatta (szelíden és türelmesen), hogy "most már nem javasoljuk, hogy a kismama járkáljon" - 3 ujjnyi méhszájnál, mert rá akarták tenni a CTG-t. Ott álltam, és azon töprengtem, hogy mit lehet erre mondani? Õ már ezer szülést látott, biztos igaza van, én (akkor még) egyet sem: most mit csináljak?
(az ilyen dolgok sora után számomra hiteltelenné váltak az orvosok.)
Egyszóval van olyan elmagyarázás, ami elutasítás, csak burkoltan.
Ez a legnehezebb: elfogadni, hogy a másik felelõs döntést hoz(!!!), még akkor is, ha én azt sem megérteni, sem elfogadni nem tudom.
(És gyorsan ideírom, hogy ne kelljen másnak: tudom, hogy a dolog itt meg van bonyolítva a gyermek jogaival is, errõl már sok szó esett. ((Számomra ez pl. nem logikus, ha az abortusz nem tilos.. de ebbe sem kell belemennünk.)))
Ilon
2002.03.12 23:17
((Kedves Edóka!
Jó ötlet, hogy hátha elõmozdítjuk az otthonszülés szabályozásának ügyét, de én kicsit szkeptikus vagyok.
Mi van, ha csak egyetlen olyan eszközt tesznek pl. kötelezõvé, amit "csak falbontással" lehet bevinni egy normál lakásba?
(Csak vicc volt, és szeretem a "moderátorszerepedet", bár legtöbbször az az érzésem, hogy kevés volt az a 3 óra a talin ahhoz, hogy "megszokjad a humorom".) " "
Ilon ))
Jó ötlet, hogy hátha elõmozdítjuk az otthonszülés szabályozásának ügyét, de én kicsit szkeptikus vagyok.
Mi van, ha csak egyetlen olyan eszközt tesznek pl. kötelezõvé, amit "csak falbontással" lehet bevinni egy normál lakásba?
(Csak vicc volt, és szeretem a "moderátorszerepedet", bár legtöbbször az az érzésem, hogy kevés volt az a 3 óra a talin ahhoz, hogy "megszokjad a humorom".) "
" Ilon ))
2002.03.12 23:21
Kedves Pocok!
Én is több, mint egy napig vajúdtam az elsõvel, nekem "bejött".
Szerintem az 5 kilónak és az egy hétnek nincs közvetlen köze egymáshoz (hamarabb is meglehetett volna.)
Az utolsó gondolattal teljesen egyetértek, csak kicsit nehéz ezt távolról, utólag, stb. felmérni...
Ilon
Én is több, mint egy napig vajúdtam az elsõvel, nekem "bejött".
Szerintem az 5 kilónak és az egy hétnek nincs közvetlen köze egymáshoz (hamarabb is meglehetett volna.)
Az utolsó gondolattal teljesen egyetértek, csak kicsit nehéz ezt távolról, utólag, stb. felmérni...
Ilon
2002.03.13 10:59
Kedves Ilon!
A megmagyarázni türelemmel többszörön a szó szerinti tartalmat értettem, ugyanis ahhoz, hogy valaki felelõs döntést tudjon hozni ismernie kell a körülményeket. Nekem, mint orvosnak kötelességem legjobb tudásom szerint felvilágosítani a hozzám fordulókat, aztán persze nekik kell dönteniük.
Edóka: eddig sehol semmi levél, várom!!! :-))
a.
A megmagyarázni türelemmel többszörön a szó szerinti tartalmat értettem, ugyanis ahhoz, hogy valaki felelõs döntést tudjon hozni ismernie kell a körülményeket. Nekem, mint orvosnak kötelességem legjobb tudásom szerint felvilágosítani a hozzám fordulókat, aztán persze nekik kell dönteniük.
Edóka: eddig sehol semmi levél, várom!!! :-))
a.
2002.03.13 11:08
A levél elment a toma3322@egon.gyaloglo.hu-ra.
Biztos jó a cím?
Elnézést a többiektõl az OFF-ért.
Esténként a chaten is megtalálható vagyok.
Edóka
Biztos jó a cím?
Elnézést a többiektõl az OFF-ért.
Esténként a chaten is megtalálható vagyok.
Edóka
2002.03.14 09:19
Sziasztok mindenkinek!
Rég voltam, lassan egy hete, nem is igazán olvastam szombat óta, de van itt egy újdonság.
A Szakmai kollégium január 18-án kiadott állásfoglalásának a kritikája egy felelõs, megbízható szakember által.
Aki tudja, az angolt olvassa el...
[url=http://www.szules.hu" TARGET="_top]http://www.szules.hu[/url] , az Újdonságok rovat legtetején. Bocs, antitalentum vagyok, nem sikerül idepaste-elnem a címet.
Hogy kell rárakatni a "publikációk" közé?
Jó olvasást.
Magányos
Rég voltam, lassan egy hete, nem is igazán olvastam szombat óta, de van itt egy újdonság.
A Szakmai kollégium január 18-án kiadott állásfoglalásának a kritikája egy felelõs, megbízható szakember által.
Aki tudja, az angolt olvassa el...
[url=http://www.szules.hu" TARGET="_top]http://www.szules.hu[/url] , az Újdonságok rovat legtetején. Bocs, antitalentum vagyok, nem sikerül idepaste-elnem a címet.
Hogy kell rárakatni a "publikációk" közé?
Jó olvasást.
Magányos
