Már régen úgy látom, hogy az "otthonszülés" nálunk nem az otthon szülésrõl (így!) szól, hanem valami általános emberi igényrõl, alapvetõ emberi jogról, az önrendelkezés jogáról. Valahogy az az érzésem, hogy ezért nem lehet a kérdést eredményesen megvitatni, mert az otthonszülõkben az átlagosnál is erõsebb az igény arra, hogy ezt a jogukat ne háborgassák, ez fejezõdik ki magatartásukba és ezért nem lehet ez ellen szakmai (szülészeti) érvekkel küzdeni.
A baj ezzel az, hogy így összekeverdik két dolog: az otthon szülés és az otthonszülés (mint emberi alapjog). Az elõbbi szakmai kérdés, az utóbbi ennél lényegesen több.
Úgy gondolom, hogy szakmailag ez jelentéktelen kérdés lenne, hiszen kritériumai adottak, csak be kell tartani. Hollandiában, ahol ez csak szakmai kérdés ezért nem gond, ha a vajudó kárházban fejezi be a szülésést (40% ld. Kismama)
Mint emeberi jog már sokkal bonyolultabb a helyzet. Itthon, ha a szülés kórházban fejezõdik be, mindenki meg van sértve: a vajúdó, mert csalódott és emberi jogaiban érzi sértve magát az otthonihoz képest medikalizált kórházi milliõt mint önrendelekezési jogának megsértését éli meg. De a kórházi dolgozók is sértve érzik magukat: az otthon szülést ugyanis bizalmatlanságként fogják fel, és ha egy ilyen asszony kerül a kezük közé elégtételt éreznek, ami még nem lenne nagy baj, de ezt éreztetik is az asszonnyal amivel magalázzák és megerõsítik azt az érzését, hogy õt itt alapvetõ emberi jogaiban sértik meg, és az ördögi kõr ezzel megszakíthatatlanná válik......
Mi lenne a megoldás? Most nem az otthonszülés otthon szlogen kínálja a megoldást, hanem az amit valaki a "hisztis gyerekrõl" írt: öleljük át. Ehhez óriási adag felülemelkedésre lenne szükség, de vajon képesek vagyunk-e erre? Mindkét oldal.
Úgy gondolom, hogy az otthon szülés szabályozása már nem várat sokáig magára, mi lesz ekkor?
Gondolkozzuk el ezen......
csmgy
Új privát üzeneted érkezett!
2002.01.24 22:20
Edóka!
Bennem is mostanra érett meg ez a felismerés (ha igaz), pedig már akkor le kellett volna esni a tantusznak, amikor GEA egyszer azt írta, hogy õt az elveiért üldözik. Csak akkoriban annyi szakmai szamárságot írt, hogy efelett érzett mérgemben nem vettem észre a fától az erdõt. És õ csak a minta, látni kell, hogy a történet nem véletlenül a rendszerváltással kezdõdött. Többen is ráéreztek erre, kissé hasonló a helyzet, mint Bõs-Nagymaros. Ott sem a vízügyrõl van szó, itt sem az otthon szülésrõl, elõbb utóbb az otthon szülés megoldódik és gát is fog épülni (mert szükség lesz rá).
Ebben a tükörben már másként festenek a horrorisztikus kórházi történetek is. Gondold el, hogy ha a bizalom munkálna mindenkiben, mennyivel egyszerübb lenne. A szülõ nõ, aki otthon akar szülni (és szakmailag alkalmasnak látszik erre), bízik abban, hogy, ha baj van, a kórházban is nyugodtan szülhet: bár õ otthon érezte volna jobban magát, de egye fenyõ, ha már így alakult ott sem történik semmi rossz. Másrészt: ha be kellett jönnie asszonyom, hát akkor uccu neki mutassuk meg, hogy a kórház is klassz hely, tegyünk rá egy lapáttal.....
De ehhez csak szakma kell és nem más, és akkor lesz:
Otthonszülés kórházban. (így egyszóban, mint elv)
csmgy
Bennem is mostanra érett meg ez a felismerés (ha igaz), pedig már akkor le kellett volna esni a tantusznak, amikor GEA egyszer azt írta, hogy õt az elveiért üldözik. Csak akkoriban annyi szakmai szamárságot írt, hogy efelett érzett mérgemben nem vettem észre a fától az erdõt. És õ csak a minta, látni kell, hogy a történet nem véletlenül a rendszerváltással kezdõdött. Többen is ráéreztek erre, kissé hasonló a helyzet, mint Bõs-Nagymaros. Ott sem a vízügyrõl van szó, itt sem az otthon szülésrõl, elõbb utóbb az otthon szülés megoldódik és gát is fog épülni (mert szükség lesz rá).
Ebben a tükörben már másként festenek a horrorisztikus kórházi történetek is. Gondold el, hogy ha a bizalom munkálna mindenkiben, mennyivel egyszerübb lenne. A szülõ nõ, aki otthon akar szülni (és szakmailag alkalmasnak látszik erre), bízik abban, hogy, ha baj van, a kórházban is nyugodtan szülhet: bár õ otthon érezte volna jobban magát, de egye fenyõ, ha már így alakult ott sem történik semmi rossz. Másrészt: ha be kellett jönnie asszonyom, hát akkor uccu neki mutassuk meg, hogy a kórház is klassz hely, tegyünk rá egy lapáttal.....
De ehhez csak szakma kell és nem más, és akkor lesz:
Otthonszülés kórházban. (így egyszóban, mint elv)
csmgy
2002.01.25 00:29
En is itthinrol a Tetenyibe mentem szules utan. Velem is alairattak a ket kitoltetlen lepot. Nem akartam. Akkor nem tudnak felvenni. Kosz.
A betegjogi kepviselo nekem is eszembe jutott kesobb. De akkorra orultem, hogy messze vagyok mar a korhaztol, nem hogy visszamenjek par napos babaval.
A ket lap: az egyik, hogy felvettuk az osztalyra, a masik, hogy nem vallalunk felelosseget az ertekeiert. Ezzt mondtak tobbszori kerdes utan, de akkor sem volt kitoltve.
Mivel eloszor nem tudtak, hogy tervezett volt a szules, alalpvetoen rendesek voltak .
A babat viszont buntetesbol vettek el. a ferjem megbeszelte meg a noverkevel a roomingint, jott egy orvos azt mondta: nincs hely.
Akkor hazajottunk sajat felellossegunkre.
Hetekkel kesobb tudtam meg, hogy hepatitisz oltast adtak a babanak, mert elfelejtettuk a kiskonycet elvinni. Minden rendben volt benne, minden viszgalat megvolt. Az szabaly, hogy be kell adni, ha nincs ott a szures eredmenye, de legalabb mondhattak volna.
A folyoson sokaig visszhangzott az orvos hangja: felelosseg, felelosseg!
Nem voltanm felelotlen.
Ez az orvos volt meg a legszimpatikusabb, sajnos a nevet nem jegyeztem meg. A szulesznok is normalisak voltak.
De nem folytatom. Nem tervezem legkozelebb ott.
A betegjogi kepviselo nekem is eszembe jutott kesobb. De akkorra orultem, hogy messze vagyok mar a korhaztol, nem hogy visszamenjek par napos babaval.
A ket lap: az egyik, hogy felvettuk az osztalyra, a masik, hogy nem vallalunk felelosseget az ertekeiert. Ezzt mondtak tobbszori kerdes utan, de akkor sem volt kitoltve.
Mivel eloszor nem tudtak, hogy tervezett volt a szules, alalpvetoen rendesek voltak .
A babat viszont buntetesbol vettek el. a ferjem megbeszelte meg a noverkevel a roomingint, jott egy orvos azt mondta: nincs hely.
Akkor hazajottunk sajat felellossegunkre.
Hetekkel kesobb tudtam meg, hogy hepatitisz oltast adtak a babanak, mert elfelejtettuk a kiskonycet elvinni. Minden rendben volt benne, minden viszgalat megvolt. Az szabaly, hogy be kell adni, ha nincs ott a szures eredmenye, de legalabb mondhattak volna.
A folyoson sokaig visszhangzott az orvos hangja: felelosseg, felelosseg!
Nem voltanm felelotlen.
Ez az orvos volt meg a legszimpatikusabb, sajnos a nevet nem jegyeztem meg. A szulesznok is normalisak voltak.
De nem folytatom. Nem tervezem legkozelebb ott.
2002.01.25 12:10
Kedves névtelen jan.25.oo.29!
Nem ott dolgozom, nem tiszem a tétényiseket védeni, de leirása alapvetõ elfogultságot tükröz, nyilván utólagosan a kiállott sérelmek miatt.
Szülésérõl ezt írja: "Mivel eloszor nem tudtak, hogy tervezett volt a szules, alalpvetoen rendesek voltak". Azaz, ha tudták volna (mit? hogy otthon szülést tervezett? jól értem?) akkor ..... ??? Mibõl gondolja?
Mit jelent az, hogy a babát büntetésbõl vették el, mibõl gondolja. Vádaskodik bizonyíték nélkül.
A kiskönyvet ÖNÖK nem vitték be, márpedig a szabály jelenleg az, hogy ekkor be kell adni az oltást. Ez egyébként nem a kórház érdeke, mert az oltóanyag nagyon sokba kerül, a kórház erre (az ön feledékenysége miatt) alaposan ráfizetett, és a felesleges oltás az ÖN hibájából következett be.
Én is azt mondom: Felelõsség! és még azt is: szálljon magába mielõtt vádaskodni kezd. Biztosan érték injuriák is, de ez nem ok arra amit és ahogy itt leírt.
Nem ott dolgozom, nem tiszem a tétényiseket védeni, de leirása alapvetõ elfogultságot tükröz, nyilván utólagosan a kiállott sérelmek miatt.
Szülésérõl ezt írja: "Mivel eloszor nem tudtak, hogy tervezett volt a szules, alalpvetoen rendesek voltak". Azaz, ha tudták volna (mit? hogy otthon szülést tervezett? jól értem?) akkor ..... ??? Mibõl gondolja?
Mit jelent az, hogy a babát büntetésbõl vették el, mibõl gondolja. Vádaskodik bizonyíték nélkül.
A kiskönyvet ÖNÖK nem vitték be, márpedig a szabály jelenleg az, hogy ekkor be kell adni az oltást. Ez egyébként nem a kórház érdeke, mert az oltóanyag nagyon sokba kerül, a kórház erre (az ön feledékenysége miatt) alaposan ráfizetett, és a felesleges oltás az ÖN hibájából következett be.
Én is azt mondom: Felelõsség! és még azt is: szálljon magába mielõtt vádaskodni kezd. Biztosan érték injuriák is, de ez nem ok arra amit és ahogy itt leírt.
2002.01.25 14:23
Sziasztok!
Még csak a hintás hasonlatnál tartok: nem hiszem, hogy ez lesz a módja, de lehet. Szerintem a polgári szolgálatot sem azért vezették be, mert annyi aláírás gyûlt össze az érdekében, és nem hiszem, hogy ezredesek, tábornokok örültek volna a megszervezésének. Egyszerûen igény volt rá és tõlünk nyugatabbra van rá mód. Szerencse, hogy mostanában arrafelé figyelünk, kezd kialakulni más téren is valamiféle önszervezõdés ebben az "agyonlapitott" társadalomban.
A kórházban befejezõdõ otthonszülésekhez csak annyit mondanék, hogy szerintem is sajnálatos, ha egy anyuka ezt "kudarcként" éli meg. De nem csoda. Az olimpiára sem készülhet úgy egy sportoló, hogy "hogyan fogom feldolgozni, ha leverem a lécet." Csak arra készülhet szívvel-lélekkel, hogy sikerülni fog, úgy és az, amit eltervezett.
Hollandiát idehozni pedig nem helyes, mert ott - ahogyan azt leírtam a topik legelején, "Személyes beszélgetésem egy holland szülésznõvel" címû ""riportomban""
- nincs különbség a kórházi és az otthoni szülés között, ha bemennek a kórházba, ugyanaz a szülésznõ (bába) folytatja a szülést, és amig nincs komoly baj, orvost sem hívnak oda.
Ha igen, akkor sem hiszem, hogy úgy folynának a dolgok, ahogyan az nálunk rutinszerû, megszokott.
Azt mondta a szülésznõ: "Ott sem érhetünk hozzá másképp csak kézzel." És ha kórházi szülést terveznek bábával, akkor is ez a helyzet. (Ezért mondják gondolom, hogy akkor már otthon is maradhatnak.)
Ilon
Még csak a hintás hasonlatnál tartok: nem hiszem, hogy ez lesz a módja, de lehet. Szerintem a polgári szolgálatot sem azért vezették be, mert annyi aláírás gyûlt össze az érdekében, és nem hiszem, hogy ezredesek, tábornokok örültek volna a megszervezésének. Egyszerûen igény volt rá és tõlünk nyugatabbra van rá mód. Szerencse, hogy mostanában arrafelé figyelünk, kezd kialakulni más téren is valamiféle önszervezõdés ebben az "agyonlapitott" társadalomban.
A kórházban befejezõdõ otthonszülésekhez csak annyit mondanék, hogy szerintem is sajnálatos, ha egy anyuka ezt "kudarcként" éli meg. De nem csoda. Az olimpiára sem készülhet úgy egy sportoló, hogy "hogyan fogom feldolgozni, ha leverem a lécet." Csak arra készülhet szívvel-lélekkel, hogy sikerülni fog, úgy és az, amit eltervezett.
Hollandiát idehozni pedig nem helyes, mert ott - ahogyan azt leírtam a topik legelején, "Személyes beszélgetésem egy holland szülésznõvel" címû ""riportomban""
- nincs különbség a kórházi és az otthoni szülés között, ha bemennek a kórházba, ugyanaz a szülésznõ (bába) folytatja a szülést, és amig nincs komoly baj, orvost sem hívnak oda. Ha igen, akkor sem hiszem, hogy úgy folynának a dolgok, ahogyan az nálunk rutinszerû, megszokott.
Azt mondta a szülésznõ: "Ott sem érhetünk hozzá másképp csak kézzel." És ha kórházi szülést terveznek bábával, akkor is ez a helyzet. (Ezért mondják gondolom, hogy akkor már otthon is maradhatnak.)
Ilon
2002.01.25 16:22
Újoncként átolvastam (majdnem az egész) topicot, és szeretnék pár dologhoz szólni.
Elôször is: én drukkolok az otthonszülôknek. Nem mintha én otthon akarnék szülni - egyszerìen nem merült bennem fel az igény-, de hiszem, hogy a ?harcosok?, a nôk, akik petíciót írnak, kiállnak a személyiségi jogaikért, nagyon nagy dolgot tesznek, mert még ha esetleg nem is engedélyezik a dolgot azonnal (de fogják, ebben biztos vagyok), ráirányítják a figyelmet valamire, ami fontos nekünk, a szülô nô megítélésére, a családdal, babával való bánásmódra a egészségügyben, és hiszem, hogy bármilyen nehéz is megszokásokon változtatni, mindenki profitálni fog belôle, egyszerìen több elégedett ember lesz. Én azért emlékeztetnék Ildi (nov.30) kérdésére: csakugyan jó lenne egy olyan listát összeállítani, amelyben MINDEN szülô nôre vonatkozó igények benne lennének. Ugyanis valóban sok embernek vannak kisebb-nagyobb negatív tapasztalatai a szüléssel kapcsolatban, de nem törvényszerìen fog ettôl otthon szülést kívánni. Az otthon szülôk úgy biztosítják a háborítatlanságot és az emberséges bánásmódot a maguk (és gyermekük számára), hogy nem mennek be eg.ügyi intézménybe, de szerintem ez azt is megilletné a lehetô legmagasabb mértékben, aki be fog menni a kórházba szülni - különbözô okok miatt. Arról sem feledkezzünk meg, hogy egy otthoni szülés is végzôdhet kórházban -az a bizonyos 10%.
Nagyon fontos lenne észrevenni -én ezt olvastam ki a hozzászólásokból-, hogy itt nagyrészt nem agitáció folyik a két oldal közt, sôt két oldal sincs, tehát nem ráerôltetni akarja a saját álláspontját a másikra. Az otthon szülô jogot és lehetôséget kér ehhez a döntéshez, és ennek engedélyezése nem feltétlenül fogja tömegessé tenni az igényt. De jó lenne azt is tiszteletben tartani, és elhinni, hogy nagyon sokan -és mivel nem készült kimutatás, nem tudjuk az arányokat- igenis elégedettek voltak a szülésélményükkel a kórházban is. Egyéni eseteket lehet pro és kontra sorolni, de nem derül ki ebbôl mi a tendencia.
Sem a szakmai, sem a jogi oldalhoz nem értek, de azt gondolom, itt sem egyértelmìek az álláspontok, és nincsenek örök igazságok. Ami ma evidens, az holnap maradiság, holnapután elképzelhetetlen. A dolgok változnak, és minden reformfolyamatnál idôprobléma is van: mi legyen elôbb, a tyúk vagy a tojás: elôbb legyen otthonszülés, aztán kialakul a háttér, vagy teremtsük meg a hátteret, és aztán indulhat a dolog. (De miért alakuljon ki valaminek a háttere, ami még nem létezik?) Egyébként nem mi találtuk fel (most sem) a spanyolviaszt, ezek a hollandok, amerikaiak, stb. már megint rendelkeznek bejáratott rendszerekkel, tehát van hová néznünk. Jogilag pedig nem értem, miért veszélyeztetné egy kellôen elôkészített otthonszülés a gyereket, illetve mit mond a jog ugyanerrôl a kórházi szülés esetén. (Igaz, akkor perelhetek.) Egyébként a jog sem örök érvényì,, hanem a társadalom elvárásaihoz igazodik, lásd új betegjogi törvény, amely engedi a kísérô jelenlétét a szülésnél.
(Egyébként én megértem az orvosokat, hogy nehéz változtatni -ez nem azt jelenti, hogy nem szükséges, szörnyì lehet szembenézni azzal, hogy amit és ahogy eddig csináltam, az nem is biztos jó. Ezt én koromnál fogva nem éltem még át, de még átélhetem, amikor mondjuk kiderül, hogy a teljes ôrlésì gabona rákkeltô, és mostantól csak fehér lisztet szabad használni.)
A szülésrôl beszélve egy dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: SZUBJEKTÍV. Átolvasva elég sokat: ugyanaz a cselekedet, mondat valaki részérôl (orvos, bába, szülö nô) egész más hatású más embereknél. És ez nemcsak személyiségfüggô, hanem kiszámíthatatlan, ki milyen állapotba kerül szülés közben. (Pl: Mia történetét olvasva, megdöbbenetem: ezt akár én is írhattam volna. Mégsem volt rám olyan rossz hatással az egész, mint rá. Az sem biztos - Ilon, nov.30.- , hogy ha minden szuper is, egy csecsemôs el tudja rontani az egészet. Mert végül is sokkal nagyobb súllyal esik latba, hogy megszületett a baba.) Tehát nehéz megítélni pl. egy kórházat egy-egy történet alapján, mert rendkívül szubjektív. De hát miért is ne lenne az? Éppen ezért azt gondolom, hogy az orvosok ?szakmai? nézeteibe nagyon be kellene illeszteni a pszichológiai oldalt. Igenis iszonyú mély hatása van a szülésnek, akár jó, akár rossz, akár vegyes, és jogos lehet a kismamák igénye, hogy minél jobb emlék maradjon. Ha jól tudom, mostanában kezdtek azzal foglakozni pszichológusok itthon, hogy milyen hatású a szülés az anyára, babára nézve, illetve - és ez fontos lehet a ?háborítatlanság? szempontjából- , milyen hatással van az anya pszichés állapota a szülésre. Mert mondhatluk, hogy szükség lehet beavatkozásra, de lehet, hogy a helyzet teremt olyan pszichés állapotot, hogy be kell avatkozni. Szóval lehet, hogy ez csúnyán hangzik, azt hiszem, a szüléssel foglalkozóknak a jövôben a mamákat derékon felül is ?kezelni? kell. Nem véletlenül van azoknak ?sikere?, akik ezt már most megteszik.
.. Most abbahagyom, mert a végtelenségig tudnám folytatni. Bocsi...
Andi
Elôször is: én drukkolok az otthonszülôknek. Nem mintha én otthon akarnék szülni - egyszerìen nem merült bennem fel az igény-, de hiszem, hogy a ?harcosok?, a nôk, akik petíciót írnak, kiállnak a személyiségi jogaikért, nagyon nagy dolgot tesznek, mert még ha esetleg nem is engedélyezik a dolgot azonnal (de fogják, ebben biztos vagyok), ráirányítják a figyelmet valamire, ami fontos nekünk, a szülô nô megítélésére, a családdal, babával való bánásmódra a egészségügyben, és hiszem, hogy bármilyen nehéz is megszokásokon változtatni, mindenki profitálni fog belôle, egyszerìen több elégedett ember lesz. Én azért emlékeztetnék Ildi (nov.30) kérdésére: csakugyan jó lenne egy olyan listát összeállítani, amelyben MINDEN szülô nôre vonatkozó igények benne lennének. Ugyanis valóban sok embernek vannak kisebb-nagyobb negatív tapasztalatai a szüléssel kapcsolatban, de nem törvényszerìen fog ettôl otthon szülést kívánni. Az otthon szülôk úgy biztosítják a háborítatlanságot és az emberséges bánásmódot a maguk (és gyermekük számára), hogy nem mennek be eg.ügyi intézménybe, de szerintem ez azt is megilletné a lehetô legmagasabb mértékben, aki be fog menni a kórházba szülni - különbözô okok miatt. Arról sem feledkezzünk meg, hogy egy otthoni szülés is végzôdhet kórházban -az a bizonyos 10%.
Nagyon fontos lenne észrevenni -én ezt olvastam ki a hozzászólásokból-, hogy itt nagyrészt nem agitáció folyik a két oldal közt, sôt két oldal sincs, tehát nem ráerôltetni akarja a saját álláspontját a másikra. Az otthon szülô jogot és lehetôséget kér ehhez a döntéshez, és ennek engedélyezése nem feltétlenül fogja tömegessé tenni az igényt. De jó lenne azt is tiszteletben tartani, és elhinni, hogy nagyon sokan -és mivel nem készült kimutatás, nem tudjuk az arányokat- igenis elégedettek voltak a szülésélményükkel a kórházban is. Egyéni eseteket lehet pro és kontra sorolni, de nem derül ki ebbôl mi a tendencia.
Sem a szakmai, sem a jogi oldalhoz nem értek, de azt gondolom, itt sem egyértelmìek az álláspontok, és nincsenek örök igazságok. Ami ma evidens, az holnap maradiság, holnapután elképzelhetetlen. A dolgok változnak, és minden reformfolyamatnál idôprobléma is van: mi legyen elôbb, a tyúk vagy a tojás: elôbb legyen otthonszülés, aztán kialakul a háttér, vagy teremtsük meg a hátteret, és aztán indulhat a dolog. (De miért alakuljon ki valaminek a háttere, ami még nem létezik?) Egyébként nem mi találtuk fel (most sem) a spanyolviaszt, ezek a hollandok, amerikaiak, stb. már megint rendelkeznek bejáratott rendszerekkel, tehát van hová néznünk. Jogilag pedig nem értem, miért veszélyeztetné egy kellôen elôkészített otthonszülés a gyereket, illetve mit mond a jog ugyanerrôl a kórházi szülés esetén. (Igaz, akkor perelhetek.) Egyébként a jog sem örök érvényì,, hanem a társadalom elvárásaihoz igazodik, lásd új betegjogi törvény, amely engedi a kísérô jelenlétét a szülésnél.
(Egyébként én megértem az orvosokat, hogy nehéz változtatni -ez nem azt jelenti, hogy nem szükséges, szörnyì lehet szembenézni azzal, hogy amit és ahogy eddig csináltam, az nem is biztos jó. Ezt én koromnál fogva nem éltem még át, de még átélhetem, amikor mondjuk kiderül, hogy a teljes ôrlésì gabona rákkeltô, és mostantól csak fehér lisztet szabad használni.)
A szülésrôl beszélve egy dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: SZUBJEKTÍV. Átolvasva elég sokat: ugyanaz a cselekedet, mondat valaki részérôl (orvos, bába, szülö nô) egész más hatású más embereknél. És ez nemcsak személyiségfüggô, hanem kiszámíthatatlan, ki milyen állapotba kerül szülés közben. (Pl: Mia történetét olvasva, megdöbbenetem: ezt akár én is írhattam volna. Mégsem volt rám olyan rossz hatással az egész, mint rá. Az sem biztos - Ilon, nov.30.- , hogy ha minden szuper is, egy csecsemôs el tudja rontani az egészet. Mert végül is sokkal nagyobb súllyal esik latba, hogy megszületett a baba.) Tehát nehéz megítélni pl. egy kórházat egy-egy történet alapján, mert rendkívül szubjektív. De hát miért is ne lenne az? Éppen ezért azt gondolom, hogy az orvosok ?szakmai? nézeteibe nagyon be kellene illeszteni a pszichológiai oldalt. Igenis iszonyú mély hatása van a szülésnek, akár jó, akár rossz, akár vegyes, és jogos lehet a kismamák igénye, hogy minél jobb emlék maradjon. Ha jól tudom, mostanában kezdtek azzal foglakozni pszichológusok itthon, hogy milyen hatású a szülés az anyára, babára nézve, illetve - és ez fontos lehet a ?háborítatlanság? szempontjából- , milyen hatással van az anya pszichés állapota a szülésre. Mert mondhatluk, hogy szükség lehet beavatkozásra, de lehet, hogy a helyzet teremt olyan pszichés állapotot, hogy be kell avatkozni. Szóval lehet, hogy ez csúnyán hangzik, azt hiszem, a szüléssel foglalkozóknak a jövôben a mamákat derékon felül is ?kezelni? kell. Nem véletlenül van azoknak ?sikere?, akik ezt már most megteszik.
.. Most abbahagyom, mert a végtelenségig tudnám folytatni. Bocsi...
Andi
2002.01.26 10:39
Névtelen!
Ha nem az vagy, akire gondolok, akkor talán nem olvasod elég régóta a topikot, ha az vagy, akkor meg érdemes tovább gondolkodni rajta.
Találtam még egy jót:
" Az új felismerésének legnagyobb gátja nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója."
Daniel J. Boorstin
Nem csak az ÚJ felismerésének gátja......
És: akinek nem inge.....(de lehet, hogy egy kicsit mindenkinek inge...)
Most tovább gondoltam, de biztos nem az vagy, akire a szófordulatból gondoltam, mert akkor nem lennél névtelen.
Edóka
Ha nem az vagy, akire gondolok, akkor talán nem olvasod elég régóta a topikot, ha az vagy
, akkor meg érdemes tovább gondolkodni rajta. Találtam még egy jót:
" Az új felismerésének legnagyobb gátja nem a tudatlanság, hanem a tudás illúziója."
Daniel J. Boorstin
Nem csak az ÚJ felismerésének gátja......
És: akinek nem inge.....(de lehet, hogy egy kicsit mindenkinek inge...)
Most tovább gondoltam, de biztos nem az vagy, akire a szófordulatból gondoltam, mert akkor nem lennél névtelen.
Edóka
2002.01.26 12:09
Nem tudom, mi valtotta ki beloled, Edoka, ezt a valaszt, de bevallom, hogy en sem igazan ertettem, hogy milyen osszefuggesben van az altalad irt idezet a topiccal... Lehet, hogy en vagyok nem annyira "szeplelku", mint ti???Vagy nem tudok a hozzad hasonlo fentebb stilben gondolkodni?
Tucsi
Tucsi
2002.01.26 12:47
Nagyon jó lenne,ha az otthonszülést "kirérõk", folytathatnák a szülés levezetését a kórházban is,de ez jelenleg alig elképzelhetõ.Magam részérõl nagyon szeretnék mindenkinek segíteni, aki otthonszülést tervez, abban,hogy ennek sikertelenségét ne élje meg kudarcként. A megnyugtató háttér azt gondolom nagyon fontos volna a kérdés konszolidálásában.
Sajnos Geréb Ágival tett ilyen jellegû probálkozásaink kudarcba fulladtak, de ez a dolog ÖNÖKRÕL ÉS LEENDÕ GYERMEKEIKRÕL szól tehát ezen túl kell lépni.
Fülöp Tamás
Sajnos Geréb Ágival tett ilyen jellegû probálkozásaink kudarcba fulladtak, de ez a dolog ÖNÖKRÕL ÉS LEENDÕ GYERMEKEIKRÕL szól tehát ezen túl kell lépni.
Fülöp Tamás
2002.01.26 13:14
Jan 25 péntek, 00,29 -hez:
Amikor bementunk nemtudtak, hogy tervezett volt a szules.
A ket szuleszno es az az orcos vegig rendes volt.
A szulesznok olyan ovatosan katetereztek meg, hogy nem is ereztemm.
Mindig kerdeztem, mit csinalnak velem (vervetel 4 keemcso, infuzio, labfelrakas, stb.) Rendesen kerdeztem es valaszoltak. aztan megkerdeztek, ertek-e hozzaa. Nem. De attol kezdve csak latinul mondtak a dolgokat egymasnak.Az a rendes orvos odajott, beszeltunk kicsit. nem titkoltam, de nem is mondtam ki, mi a helyzet, honnan jottunk. Akkor azt mondta: mondja meg azoknak akik kuldtek, hogy ne kuldjenek tobbet ide senkit.
Csmgy: Ezt kapja a mama is eelesben, amikor ott van.Kosz.
Gabriella
Amikor bementunk nemtudtak, hogy tervezett volt a szules.
A ket szuleszno es az az orcos vegig rendes volt.
A szulesznok olyan ovatosan katetereztek meg, hogy nem is ereztemm.
Mindig kerdeztem, mit csinalnak velem (vervetel 4 keemcso, infuzio, labfelrakas, stb.) Rendesen kerdeztem es valaszoltak. aztan megkerdeztek, ertek-e hozzaa. Nem. De attol kezdve csak latinul mondtak a dolgokat egymasnak.Az a rendes orvos odajott, beszeltunk kicsit. nem titkoltam, de nem is mondtam ki, mi a helyzet, honnan jottunk. Akkor azt mondta: mondja meg azoknak akik kuldtek, hogy ne kuldjenek tobbet ide senkit.
Csmgy: Ezt kapja a mama is eelesben, amikor ott van.Kosz.
Gabriella
2002.01.26 19:04
Tucsi!
Ezek szerint ez már túl OFF, inkább abba is hagyom ilyen jellegû tevékenységemet.
A válasz....ha nem Névtelen kérdezett volna rá, tudtam volna, kinek válaszolok. Így csak találgattam...
A második idézet is megvolt u.akkor, mikor az elsõ, csak nem akartam egyszerre. Vagy ez így rosszul jött ki? Vagy mi a baj?
Voltak olyan hozzászólások (mindkét oldalról) régebben, amik miatt ideillõnek éreztem ezt az idézetet. Ennyi.
Edóka
Ezek szerint ez már túl OFF, inkább abba is hagyom ilyen jellegû tevékenységemet.
A válasz....ha nem Névtelen kérdezett volna rá, tudtam volna, kinek válaszolok. Így csak találgattam...
A második idézet is megvolt u.akkor, mikor az elsõ, csak nem akartam egyszerre. Vagy ez így rosszul jött ki? Vagy mi a baj?
Voltak olyan hozzászólások (mindkét oldalról) régebben, amik miatt ideillõnek éreztem ezt az idézetet. Ennyi.
Edóka
2002.01.26 20:36
Kedves Fülöp Tamás!
Engem nagyon érdekelne részletesen, hogy mi volt az oka annak hogy a Geréb Ágival folytatott kisérletek kudarcba fulladtak. (Ld. jan 26-i hozzászólás.)Válaszodat emilben kérném ha lehet- mert még egy csomó kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. (Otthonszülés kontra kórházi szülés szakdolgozat kapcsán.) Köszi: Zorkanya (vorosgabor@chello.hu)
Engem nagyon érdekelne részletesen, hogy mi volt az oka annak hogy a Geréb Ágival folytatott kisérletek kudarcba fulladtak. (Ld. jan 26-i hozzászólás.)Válaszodat emilben kérném ha lehet- mert még egy csomó kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. (Otthonszülés kontra kórházi szülés szakdolgozat kapcsán.) Köszi: Zorkanya (vorosgabor@chello.hu)
2002.01.26 21:43
Fülöp doktor,
most kizárólag a magam nevében beszélek. Amikor két sikeres, problémamentes otthonszülés után a harmadik is simán ment, akkor hasított csak belém, hogy MENNYIRE rosszul érintett volna, ha kórházba kellett volna mennem. Nem a saját testem kudarcaként éltem volna meg (hiszen már kétszer jól mûködött), hanem valami olyasmit éreztem, hogy cserben hagytam volna a többieket. A két nagyobb gyereket, és nem utolsósorban a picit, akit nem tudtam volna megkímélni a kórháztól (elnézést, komolyan...) Tényleg érdekel, hogy EZT a fajta kudarcélményt hogyan lehetne elkerülni, mert én valójában nem készítettem fel magam a kórházra (noha azt hittem váltig, hogy igen). És mik voltak az ezen irányú próbálkozások Geréb Ágival, amik kudarcba fulladtak?
Köszönettel,
Magányos
most kizárólag a magam nevében beszélek. Amikor két sikeres, problémamentes otthonszülés után a harmadik is simán ment, akkor hasított csak belém, hogy MENNYIRE rosszul érintett volna, ha kórházba kellett volna mennem. Nem a saját testem kudarcaként éltem volna meg (hiszen már kétszer jól mûködött), hanem valami olyasmit éreztem, hogy cserben hagytam volna a többieket. A két nagyobb gyereket, és nem utolsósorban a picit, akit nem tudtam volna megkímélni a kórháztól (elnézést, komolyan...) Tényleg érdekel, hogy EZT a fajta kudarcélményt hogyan lehetne elkerülni, mert én valójában nem készítettem fel magam a kórházra (noha azt hittem váltig, hogy igen). És mik voltak az ezen irányú próbálkozások Geréb Ágival, amik kudarcba fulladtak?
Köszönettel,
Magányos
2002.01.26 22:27
Kedves Fülöp Tamás!
Én is kiváncsi lennék arra, hogy mi nem mûködött a megegyezés után. Annyit tudok, hogy volt már olyan kórház, amellyel megegyeztek, aztán egy-két bevitt eset után, egyszercsak minõsithetetlen stilusban szinte szó szerint kidobták Ágit a kórházból. Pedig biztosan NEM úgy ment be a kismamával, hogy õ ott majd befejezi a szülést, mert egyrészt kisérõként ment be, másrészt nem hiszem, hogy a megelõzõ esetekben ezt megtehette volna.
(Nem a Tétényi volt, egy másik "bababarát" kórház.)
Az a hihetetlen számomra az egészben, hogy a Mia-féle eseteket az ember el sem tudja képzelni, nem hogy elhinni...
Én most már 4 éve foglalkozom ezzel a témával, de ha nem igy lenne, valószinûleg én sem hinném el, hogy orvos úgy beszélhet, ahogy ez azokban az esetben elõfordul.
(A 4 év alatt nem kerültem olyan közel a témához sajnos, mint szerettem volna, erre nincs elég idõm, csak a 2 szülésem révén foglalkoztat...)
Csak hogy érthetõ legyen a helyzet:
"...az a szülész szakorvos, aki tervezett otthonszülést vállal, vagy bármilyen egészségügyi dolgozó (védõnõ, stb.), aki erre biztat, nem pedig ELLENE AGITÁL vét hivatásának esküje és a fennálló szakmai irányelvek, protokollok ellen." - olvashattuk a Magyar Nõorvosok Lapjában."
Kismama 2002. január 13. oldal
(a nagybetûs kiemelés tõlem)
Ilyen körülmények között kicsit nehéz megegyezést keresni.
(Ez volt az az idézet, amit a múltkor kerestem.)
És nem nehéz elképzelni, hogy még megegyezés után is "felsõbb utasitásra" ajtót mutatnak a kórházban a szülést addig vezetõ személynek.
És tényleg emberekrõl, emberéletekrõl van szó, ugye?
Edóka a 23 szerda - 22h 50 hozzászólásoddal én is egyetértettem, késõbb visszazökkentem a "valóságba".
Ilon
Én is kiváncsi lennék arra, hogy mi nem mûködött a megegyezés után. Annyit tudok, hogy volt már olyan kórház, amellyel megegyeztek, aztán egy-két bevitt eset után, egyszercsak minõsithetetlen stilusban szinte szó szerint kidobták Ágit a kórházból. Pedig biztosan NEM úgy ment be a kismamával, hogy õ ott majd befejezi a szülést, mert egyrészt kisérõként ment be, másrészt nem hiszem, hogy a megelõzõ esetekben ezt megtehette volna.
(Nem a Tétényi volt, egy másik "bababarát" kórház.)
Az a hihetetlen számomra az egészben, hogy a Mia-féle eseteket az ember el sem tudja képzelni, nem hogy elhinni...
Én most már 4 éve foglalkozom ezzel a témával, de ha nem igy lenne, valószinûleg én sem hinném el, hogy orvos úgy beszélhet, ahogy ez azokban az esetben elõfordul.
(A 4 év alatt nem kerültem olyan közel a témához sajnos, mint szerettem volna, erre nincs elég idõm, csak a 2 szülésem révén foglalkoztat...)
Csak hogy érthetõ legyen a helyzet:
"...az a szülész szakorvos, aki tervezett otthonszülést vállal, vagy bármilyen egészségügyi dolgozó (védõnõ, stb.), aki erre biztat, nem pedig ELLENE AGITÁL vét hivatásának esküje és a fennálló szakmai irányelvek, protokollok ellen." - olvashattuk a Magyar Nõorvosok Lapjában."
Kismama 2002. január 13. oldal
(a nagybetûs kiemelés tõlem)
Ilyen körülmények között kicsit nehéz megegyezést keresni.
(Ez volt az az idézet, amit a múltkor kerestem.)
És nem nehéz elképzelni, hogy még megegyezés után is "felsõbb utasitásra" ajtót mutatnak a kórházban a szülést addig vezetõ személynek.
És tényleg emberekrõl, emberéletekrõl van szó, ugye?
Edóka a 23 szerda - 22h 50 hozzászólásoddal én is egyetértettem, késõbb visszazökkentem a "valóságba".
Ilon
2002.01.27 14:40
Többeknek! A szakma jelenlegi helyzetében elképzelhetetlen az, hogy a szülést addig vezetõ szakember utasítására (akár javaslatára) a befogadó intézmény bármit azonnal megtegyen.
Ez látszólag nagyon ellenszenves dolog, pedig érthetõ.
Játszuk el:
A szülést otthon vezetõ kolléga (legyen Á.G) betelefonál, hogy otthonról most indul egy szülõ nõvel szerinte azonnal császármetszést kellen végezni mert rosszul van a baba (szaknyelven: fenyegetõ intrauterin magzat asphyxia miatt). A természetesnek az látszana, ha a kórházi team összeállna és a szülõ nõt azonnal a mûtõbe tolnák és a mûtétet haladéktalanul elvégeznék.
Ehhez olyen szakmai és adminisztratív együttmûködésre (és bizalomra) lenne szükség ami nincs.
Mert: a mûtétért az operatõr felelõs, a magzattal bármi lehet, ki lesz a felelõs? Hogyan érvényesítik a felelõsséget. Van -e Á.G.nek felelõsségbiztosítása? Tudja -e a szülõ nõ, hogy ki fogja operálni, és beleegyezett -e (az Eü.törvény ezt elõírja) Operáljon -e a kórház minden vizsgálat nélkül. Van e biztosítása a szülõ nõnek (ki fizet?)
Mindezen álkérdések (mert hisz ez mind megoldható) mögött a lényeg: megbízhatok-e a Á.G.ben? Hátha nincs is olyan baj, nem kell operálni? akkor a mûtét és szövõményei feleslegesek voltak
Másik eset:
Hátha a behozott asszony (másik eset) azonnali mûtétet igényelne, de az értesítéskor nem ez volt a helyzet? A késlekedésért ki viseli a felelõsséget?
Mia története: a beszállításkor 20 percig vették fel, amikor is szörnyû fájdalmai voltak. És elõtte majd két napon át? Pont az a 20 perc volt oly szörnyû?
Ettõl függetlenül az igéret (G.Á) az volt, hogy kap oxytocint, 10 perc alatt túl lesz mindenen. Megpróbálták (kapott), de nem jött be, úgy "kellett" kinyomni. Az eset leírásából tisztán látszik, hogy itt egy ugynevezett elsõdleges fájásgyengeségrõl volt szó, melyet késõn ismertek fel és, ezért, késõn kezdtek el kezelni. Most semmi tragédia nem történt (leszámítva a lelki traumát), de mi történik ha a fiktív Á.G. hibáját a kórház már nem tudja kivédeni? Ugyanis mindenki hibázhat is (nem vagyunk istenek).
A játékot a végtelenségig lehet folytatni de: "szürke minden elmélet, de zöld az élet aranyfája. Goethe" Az élet változatossága minden elképzelést felülmúl.
Mielõtt valamit elkezdünk, ami eddig nem volt, nem elég másokat figyelni (holland, USA) elõször itthon kell szétnézni. Alkalmas ez a közeg a biztonságos otthon szüléshez? Azt hiszem még nem. De dolgozni kell rajta. DOLGOZNI, nem hisztériázni (akinek nem inge nem veszi magára)
Ez látszólag nagyon ellenszenves dolog, pedig érthetõ.
Játszuk el:
A szülést otthon vezetõ kolléga (legyen Á.G) betelefonál, hogy otthonról most indul egy szülõ nõvel szerinte azonnal császármetszést kellen végezni mert rosszul van a baba (szaknyelven: fenyegetõ intrauterin magzat asphyxia miatt). A természetesnek az látszana, ha a kórházi team összeállna és a szülõ nõt azonnal a mûtõbe tolnák és a mûtétet haladéktalanul elvégeznék.
Ehhez olyen szakmai és adminisztratív együttmûködésre (és bizalomra) lenne szükség ami nincs.
Mert: a mûtétért az operatõr felelõs, a magzattal bármi lehet, ki lesz a felelõs? Hogyan érvényesítik a felelõsséget. Van -e Á.G.nek felelõsségbiztosítása? Tudja -e a szülõ nõ, hogy ki fogja operálni, és beleegyezett -e (az Eü.törvény ezt elõírja) Operáljon -e a kórház minden vizsgálat nélkül. Van e biztosítása a szülõ nõnek (ki fizet?)
Mindezen álkérdések (mert hisz ez mind megoldható) mögött a lényeg: megbízhatok-e a Á.G.ben? Hátha nincs is olyan baj, nem kell operálni? akkor a mûtét és szövõményei feleslegesek voltak
Másik eset:
Hátha a behozott asszony (másik eset) azonnali mûtétet igényelne, de az értesítéskor nem ez volt a helyzet? A késlekedésért ki viseli a felelõsséget?
Mia története: a beszállításkor 20 percig vették fel, amikor is szörnyû fájdalmai voltak. És elõtte majd két napon át? Pont az a 20 perc volt oly szörnyû?
Ettõl függetlenül az igéret (G.Á) az volt, hogy kap oxytocint, 10 perc alatt túl lesz mindenen. Megpróbálták (kapott), de nem jött be, úgy "kellett" kinyomni. Az eset leírásából tisztán látszik, hogy itt egy ugynevezett elsõdleges fájásgyengeségrõl volt szó, melyet késõn ismertek fel és, ezért, késõn kezdtek el kezelni. Most semmi tragédia nem történt (leszámítva a lelki traumát), de mi történik ha a fiktív Á.G. hibáját a kórház már nem tudja kivédeni? Ugyanis mindenki hibázhat is (nem vagyunk istenek).
A játékot a végtelenségig lehet folytatni de: "szürke minden elmélet, de zöld az élet aranyfája. Goethe" Az élet változatossága minden elképzelést felülmúl.
Mielõtt valamit elkezdünk, ami eddig nem volt, nem elég másokat figyelni (holland, USA) elõször itthon kell szétnézni. Alkalmas ez a közeg a biztonságos otthon szüléshez? Azt hiszem még nem. De dolgozni kell rajta. DOLGOZNI, nem hisztériázni (akinek nem inge nem veszi magára)
2002.01.27 16:25
Alice!
Ezek szerint nemrég olvasod a topikot. Ami miatt az idézetek ide kerültek, már az archívumban van.
Ott lehet keresgélni. De biztos lesznek még olyan hozzászólások, amikre "passzolni" fog....
Gyuri!
Mi történik, ha ugyanígy nem egy otthonszülést vezetõ kolléga telefonál be, hanem mondjuk egy mentõs, útban a kórház felé?
Nem ismerem a protokollt, ezért kérdezem.
Nem lehet, hogy a szabályozás ezen is segítene?
Ilon!
Mindenki formálódik az idõ folyamán, akár tudatosan, akár nem. Én épp tegnap gondolkodtam el rajta, hogy mi mindenben lettem más, mióta internetezek Ez kissé OFF, nem is részletezem.
És milyen keveset tudunk egymásról.....Még azok is, akik már személyesen találkoztak...És vagdalkozunk idõnként, belebeszéljük a másikba a véleményét stb. Nyilván ez a net sajátja, mert nincs metakommunikáció.
És ki tudja, mi a valóság? Ismerjük igazából egymást?
Edóka
Ezek szerint nemrég olvasod a topikot. Ami miatt az idézetek ide kerültek, már az archívumban van.
Ott lehet keresgélni. De biztos lesznek még olyan hozzászólások, amikre "passzolni" fog....
Gyuri!
Mi történik, ha ugyanígy nem egy otthonszülést vezetõ kolléga telefonál be, hanem mondjuk egy mentõs, útban a kórház felé?
Nem ismerem a protokollt, ezért kérdezem.
Nem lehet, hogy a szabályozás ezen is segítene?
Ilon!
Mindenki formálódik az idõ folyamán, akár tudatosan, akár nem. Én épp tegnap gondolkodtam el rajta, hogy mi mindenben lettem más, mióta internetezek
Ez kissé OFF, nem is részletezem. És milyen keveset tudunk egymásról.....Még azok is, akik már személyesen találkoztak...És vagdalkozunk idõnként, belebeszéljük a másikba a véleményét stb. Nyilván ez a net sajátja, mert nincs metakommunikáció.
És ki tudja, mi a valóság? Ismerjük igazából egymást?
Edóka
2002.01.27 20:29
Csákány doktor,
tényleg, miben más a hazai KÖZEG, mint a holland, vagy amerikai?
- infrastruktúra: kórház 20 percnyire Hollandiában igen, Amerikában nincs mindenütt (Amish-oknál, vagy Utah-ban, vagy akár abbam az É-Kaliforniai kisvárosban a Sacramento Valley-ben, ahol a férjem lakott, és ahol a mexikóiak szültek otthon)
- biztosítás: nem ismerem az arányokat, de szerintem nálunk nagyságrendekkel kevesebb ember NEM rendelkezik biztosítással, mint az USÁban, de Ön ismeri a azámokat
- a kölcsönös bizalom valóban hiányzik. Illetve: a "kórház" nem bízik G.Á.-ban, vagy Á.G.-ben, és így nem tud/mer/akar felelõsséget vállalni. Hiszen G.Á. nyilván azért viszi be a (már valóban) beteget, mert ott tudnak az asszonynak segíteni. Nem azt kell jóvátenni, amit õ elrontott, hanem onnan a ponttól kell folytatni, ahol a szülés már nem való otthonszülésre.
Úgy érzem, hogy kényelmes a közeg éretlenségére hivatkozni, mert így sem megnevezni nem kell, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni, sem határidõt nem kell megadni, elég a MAJD EGYSZER.
Maganyos
tényleg, miben más a hazai KÖZEG, mint a holland, vagy amerikai?
- infrastruktúra: kórház 20 percnyire Hollandiában igen, Amerikában nincs mindenütt (Amish-oknál, vagy Utah-ban, vagy akár abbam az É-Kaliforniai kisvárosban a Sacramento Valley-ben, ahol a férjem lakott, és ahol a mexikóiak szültek otthon)
- biztosítás: nem ismerem az arányokat, de szerintem nálunk nagyságrendekkel kevesebb ember NEM rendelkezik biztosítással, mint az USÁban, de Ön ismeri a azámokat
- a kölcsönös bizalom valóban hiányzik. Illetve: a "kórház" nem bízik G.Á.-ban, vagy Á.G.-ben, és így nem tud/mer/akar felelõsséget vállalni. Hiszen G.Á. nyilván azért viszi be a (már valóban) beteget, mert ott tudnak az asszonynak segíteni. Nem azt kell jóvátenni, amit õ elrontott, hanem onnan a ponttól kell folytatni, ahol a szülés már nem való otthonszülésre.
Úgy érzem, hogy kényelmes a közeg éretlenségére hivatkozni, mert így sem megnevezni nem kell, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni, sem határidõt nem kell megadni, elég a MAJD EGYSZER.
Maganyos
2002.01.28 13:03
Érdekes volt amit irtak itt arról, hogy a mexikóiak szülnek otthon. Errõl ugrott be, amit Dr. Papp Zoltán mondott az egyik újságban: az, hogy nagyanyáinknak jó volt az otthonszülés nem bizonyit semmit, miért akarnak egyesek vissza menni az idõben? A végén hivni kell a piócás embert, nehogy rácsússzon a lépünk a májunkra? ))))
))))2002.01.28 14:48
Kedves Elõzõ Névtelen!
Az otthonszülés ma nem az idõben való visszamenetel.
"Szülés bölcsen, a természet rendje szerint, a tudomány támogatásával."
Én ezt az idézetet szeretem, ezzel értek egyet.
(Ha olyan lenne a hozzáállás az otthonszüléshez, mint pl. Hollandiában, akkor ez még akkora gondot sem jelentene. Ott senki nem csodálkozik, ha valakinek kórházban fejezõdik be a szülése, és a kismama sem él át nagyon nagy különbséget.)
A HOZZÁÁLLÁS más, nem az infrastruktúra.
Felesleges ennyire eltúlozni az otthonszülést támogatók véleményét, mert nem a "piócás emberrõl" van szó. Épp ezért írok ebbe a topikba, hogy akiket érdekel megtudhassák: van kötelezõ ultrahangvizsgálat, szívhanghallgatás, stb.
Ilon
Az otthonszülés ma nem az idõben való visszamenetel.
"Szülés bölcsen, a természet rendje szerint, a tudomány támogatásával."
Én ezt az idézetet szeretem, ezzel értek egyet.
(Ha olyan lenne a hozzáállás az otthonszüléshez, mint pl. Hollandiában, akkor ez még akkora gondot sem jelentene. Ott senki nem csodálkozik, ha valakinek kórházban fejezõdik be a szülése, és a kismama sem él át nagyon nagy különbséget.)
A HOZZÁÁLLÁS más, nem az infrastruktúra.
Felesleges ennyire eltúlozni az otthonszülést támogatók véleményét, mert nem a "piócás emberrõl" van szó. Épp ezért írok ebbe a topikba, hogy akiket érdekel megtudhassák: van kötelezõ ultrahangvizsgálat, szívhanghallgatás, stb.
Ilon
2002.01.28 15:00
Hogy a szülést szabad-e sportteljesítményhez hasonlítani, nem tudom. De azt igen, hogy a MÁV kórház ismert és elismert fõorvosa azt mondta az ottani tanfolyam egyik alkalmán, hogy megpróbálták kiszámítani, mennyi munkát végez a nõ szülés közben. Azt találták, hogy amennyit öt kubikos egész napi megfeszített munkája során.
Megjegyzem, ezt õ azzal kapcsolatban említette, hogy szabad-e enni, inni vajúdás közben. Ott szabad. (Késõbb egy kérdésre válaszolva a szülésznõ azt is elmondta, hogy ha valakit az utcáról visznek be sürgõs mûtétre közlekedési balesetbõl, akkor sem tilthatják meg neki, hogy ne reggelizzen. Gyorsan "átöblítik a gyomortartalmat" - vagy valami ilyesmit mondott. Egyszóval: ha császárra megyek, elõtte gyomormosást kapok? Még mindig sokkal inkább választanám ezt, mint amit a húgommal csináltak ugyanabban az évben egy Anyavédelmi Központban (bár lehet, hogy ilyen néven csak egy kórház van Bp-en): reggeltõl estig (a császárig) csak a nedvesített pelenka sarkát rághatta.
Ilon
Megjegyzem, ezt õ azzal kapcsolatban említette, hogy szabad-e enni, inni vajúdás közben. Ott szabad. (Késõbb egy kérdésre válaszolva a szülésznõ azt is elmondta, hogy ha valakit az utcáról visznek be sürgõs mûtétre közlekedési balesetbõl, akkor sem tilthatják meg neki, hogy ne reggelizzen. Gyorsan "átöblítik a gyomortartalmat" - vagy valami ilyesmit mondott. Egyszóval: ha császárra megyek, elõtte gyomormosást kapok?
Még mindig sokkal inkább választanám ezt, mint amit a húgommal csináltak ugyanabban az évben egy Anyavédelmi Központban (bár lehet, hogy ilyen néven csak egy kórház van Bp-en): reggeltõl estig (a császárig) csak a nedvesített pelenka sarkát rághatta. Ilon
2002.01.28 15:19
Drága Névtelen, jan 28, 13:03
a mexikóiak OTT azért szülnek GYAKRABBAN nem kórházban, mert nincs biztosításuk, és a bábát zsebbõl fizetik. (Sokaknak tartózkodási engedélyük sincs.) És nem azért, mert civilizálatlan busmanok. Mint ahogy a fejlett világban máshol sem a civilizálatlan busmanok szülnek otthon, köszönjük szépen.
Ezek szerint nem csak mi, otthonszülõk "értjük félre szándékosan" az elmondottakat.
Magányos
a mexikóiak OTT azért szülnek GYAKRABBAN nem kórházban, mert nincs biztosításuk, és a bábát zsebbõl fizetik. (Sokaknak tartózkodási engedélyük sincs.) És nem azért, mert civilizálatlan busmanok. Mint ahogy a fejlett világban máshol sem a civilizálatlan busmanok szülnek otthon, köszönjük szépen.
Ezek szerint nem csak mi, otthonszülõk "értjük félre szándékosan" az elmondottakat.
Magányos
2002.01.30 12:03
Kedves Mindket Fel,
Beleolvasgattam a topicba es ugy latom, hogy nagyon nem akarjatok megerteni egymast...
Bennem nehany kerdes es gondolat felmerult. Az egyik az, hogy sokan panaszkodnak a korhazi ellatas miatt. Nem csak azok a nok akik otthon szulokent kezdik, hanem akik eleve korhazat valasztanak. Szerintem ezen a teren meg nagyon sokat kell valtozni a helyzetnek M.o.-n. Ehhez tobbek kozott penz kell. Nagyon sok penz. Hogy a korhazak ne legyenek 'lepukkantak', hogy a noverek tisztesseges fizetest es tovabbkepzest kapjanak stb... Szerintem itt kellene egy nagy valtozas es ez fuggetlen az otthonszulestol.
Otthonszulessel kapcsolatban az a kerdes merult fel bennem, hogy aki otthon szul az azt is tudja, hogy esetleg korhazban kell befejezni a szulest. Van-e lehetosege az otthon szulo nonek korhazat es orvost valasztani? Tudja-e hogy milyen korulmenyek koze kerul, egyeztetheti-e az orvosaval (elore!), hogy hogyan akar szulni, van-e 24 oras rooming in stb...
Biztos nagyon sok megoldando problema van az otthon szules korul, de ugy latom, hogy igeny van ra es szerintem meg kellene probalni megoldoldast talalni vadaskodasok helyett.
Nagyon jogosnak talaltam a felelossegi problema felveteset. Ha korhazba kerul a szulono, ahol atveszi egy masik orvos es ne adj isten valami 'baj' tortenik, akkor ki a felelos? Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen esetben mindket orvos meg tudna vedeni a maga igazat, de ez mar nem segit. Ezt vajon, hogy oldjak meg Hollandiaban? Ki a felelos?
Katka2
Beleolvasgattam a topicba es ugy latom, hogy nagyon nem akarjatok megerteni egymast...
Bennem nehany kerdes es gondolat felmerult. Az egyik az, hogy sokan panaszkodnak a korhazi ellatas miatt. Nem csak azok a nok akik otthon szulokent kezdik, hanem akik eleve korhazat valasztanak. Szerintem ezen a teren meg nagyon sokat kell valtozni a helyzetnek M.o.-n. Ehhez tobbek kozott penz kell. Nagyon sok penz. Hogy a korhazak ne legyenek 'lepukkantak', hogy a noverek tisztesseges fizetest es tovabbkepzest kapjanak stb... Szerintem itt kellene egy nagy valtozas es ez fuggetlen az otthonszulestol.
Otthonszulessel kapcsolatban az a kerdes merult fel bennem, hogy aki otthon szul az azt is tudja, hogy esetleg korhazban kell befejezni a szulest. Van-e lehetosege az otthon szulo nonek korhazat es orvost valasztani? Tudja-e hogy milyen korulmenyek koze kerul, egyeztetheti-e az orvosaval (elore!), hogy hogyan akar szulni, van-e 24 oras rooming in stb...
Biztos nagyon sok megoldando problema van az otthon szules korul, de ugy latom, hogy igeny van ra es szerintem meg kellene probalni megoldoldast talalni vadaskodasok helyett.
Nagyon jogosnak talaltam a felelossegi problema felveteset. Ha korhazba kerul a szulono, ahol atveszi egy masik orvos es ne adj isten valami 'baj' tortenik, akkor ki a felelos? Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen esetben mindket orvos meg tudna vedeni a maga igazat, de ez mar nem segit. Ezt vajon, hogy oldjak meg Hollandiaban? Ki a felelos?
Katka2
Katka
2002.01.30 21:25
Kedves Zorkanya és akit még érdekel !
Már többször leírtam,hogy az otthonszüléssel foglalkozó szakkönyveknek egyik legfontosabb fejezete,hogy mely esetek nem alkalmasak az otthonszülésre,illetve mely elvek szerint kell a szülés alatt és után a szülõnõt a kórházba vinni.
Most felsorolok néhányat azokból az esetekbõl melyek csak a mi kórházunkban elõfordultak és ott voltam illetve részben személyesen részt vettem benne.
elõzetes császármetszés
késõi elõször szülõ
praeeclampsiás toxaemia
több órás sikertelen kitolási szak
több napig elhúzódó szülés
Véleményem szerint az otthonszülésben a terhesgondozás illetve a"szelektálás" a legfontosabb. Teljesen egyértelmû,számomra is amit CSMGY tanárúr ír,hogy MIA esetében is késõn történt a kórházba szállítás, azzal a hamis igérettel,hogy 10 perc alatt meg fog szülni.
Én is élnék a sport hasonlattal,mert szerintem a szülésre felkészítés fõleg psychés de fizikai is kell hogy legyen.
A szülõnõ aki a kritériumok szerint nem volna alkalmas,de mégis megszül otthon ugy érzi,hogy Õ sérült lábbal is nyert a versenyen. Én úgy gondolom, hogy az edzõ aki így versenyre engedi felelõtlen.
Én az otthonszülõk helyében forszíroznám ezt a kérdést,valamint azt,hogy mi lesz a kórházban és melyik lesz az a kórház. Ha már a kórházat ismerjük könnyebben találunk megoldást. Azt hiszem valamennyiük számára egyértelmû,hogy Csákány doktor ,jómagam és még sok szülész segíteni szeretne Önöknek.
Fülöp Tamás
Már többször leírtam,hogy az otthonszüléssel foglalkozó szakkönyveknek egyik legfontosabb fejezete,hogy mely esetek nem alkalmasak az otthonszülésre,illetve mely elvek szerint kell a szülés alatt és után a szülõnõt a kórházba vinni.
Most felsorolok néhányat azokból az esetekbõl melyek csak a mi kórházunkban elõfordultak és ott voltam illetve részben személyesen részt vettem benne.
elõzetes császármetszés
késõi elõször szülõ
praeeclampsiás toxaemia
több órás sikertelen kitolási szak
több napig elhúzódó szülés
Véleményem szerint az otthonszülésben a terhesgondozás illetve a"szelektálás" a legfontosabb. Teljesen egyértelmû,számomra is amit CSMGY tanárúr ír,hogy MIA esetében is késõn történt a kórházba szállítás, azzal a hamis igérettel,hogy 10 perc alatt meg fog szülni.
Én is élnék a sport hasonlattal,mert szerintem a szülésre felkészítés fõleg psychés de fizikai is kell hogy legyen.
A szülõnõ aki a kritériumok szerint nem volna alkalmas,de mégis megszül otthon ugy érzi,hogy Õ sérült lábbal is nyert a versenyen. Én úgy gondolom, hogy az edzõ aki így versenyre engedi felelõtlen.
Én az otthonszülõk helyében forszíroznám ezt a kérdést,valamint azt,hogy mi lesz a kórházban és melyik lesz az a kórház. Ha már a kórházat ismerjük könnyebben találunk megoldást. Azt hiszem valamennyiük számára egyértelmû,hogy Csákány doktor ,jómagam és még sok szülész segíteni szeretne Önöknek.
Fülöp Tamás
2002.01.30 21:30
Kedves Zorkanya és akit még érdekel !
Már többször leírtam,hogy az otthonszüléssel foglalkozó szakkönyveknek egyik legfontosabb fejezete,hogy mely esetek nem alkalmasak az otthonszülésre,illetve mely elvek szerint kell a szülés alatt és után a szülõnõt a kórházba vinni.
Most felsorolok néhányat azokból az esetekbõl melyek csak a mi kórházunkban elõfordultak és ott voltam illetve részben személyesen részt vettem benne.
elõzetes császármetszés
késõi elõször szülõ
praeeclampsiás toxaemia
több órás sikertelen kitolási szak
több napig elhúzódó szülés
Véleményem szerint az otthonszülésben a terhesgondozás illetve a"szelektálás" a legfontosabb. Teljesen egyértelmû,számomra is amit CSMGY tanárúr ír,hogy MIA esetében is késõn történt a kórházba szállítás, azzal a hamis igérettel,hogy 10 perc alatt meg fog szülni.
Én is élnék a sport hasonlattal,mert szerintem a szülésre felkészítés fõleg psychés de fizikai is kell hogy legyen.
A szülõnõ aki a kritériumok szerint nem volna alkalmas,de mégis megszül otthon ugy érzi,hogy Õ sérült lábbal is nyert a versenyen. Én úgy gondolom, hogy az edzõ aki így versenyre engedi felelõtlen.
Én az otthonszülõk helyében forszíroznám ezt a kérdést,valamint azt,hogy mi lesz a kórházban és melyik lesz az a kórház. Ha már a kórházat ismerjük könnyebben találunk megoldást. Azt hiszem valamennyiük számára egyértelmû,hogy Csákány doktor ,jómagam és még sok szülész segíteni szeretne Önöknek.
Fülöp Tamás
Már többször leírtam,hogy az otthonszüléssel foglalkozó szakkönyveknek egyik legfontosabb fejezete,hogy mely esetek nem alkalmasak az otthonszülésre,illetve mely elvek szerint kell a szülés alatt és után a szülõnõt a kórházba vinni.
Most felsorolok néhányat azokból az esetekbõl melyek csak a mi kórházunkban elõfordultak és ott voltam illetve részben személyesen részt vettem benne.
elõzetes császármetszés
késõi elõször szülõ
praeeclampsiás toxaemia
több órás sikertelen kitolási szak
több napig elhúzódó szülés
Véleményem szerint az otthonszülésben a terhesgondozás illetve a"szelektálás" a legfontosabb. Teljesen egyértelmû,számomra is amit CSMGY tanárúr ír,hogy MIA esetében is késõn történt a kórházba szállítás, azzal a hamis igérettel,hogy 10 perc alatt meg fog szülni.
Én is élnék a sport hasonlattal,mert szerintem a szülésre felkészítés fõleg psychés de fizikai is kell hogy legyen.
A szülõnõ aki a kritériumok szerint nem volna alkalmas,de mégis megszül otthon ugy érzi,hogy Õ sérült lábbal is nyert a versenyen. Én úgy gondolom, hogy az edzõ aki így versenyre engedi felelõtlen.
Én az otthonszülõk helyében forszíroznám ezt a kérdést,valamint azt,hogy mi lesz a kórházban és melyik lesz az a kórház. Ha már a kórházat ismerjük könnyebben találunk megoldást. Azt hiszem valamennyiük számára egyértelmû,hogy Csákány doktor ,jómagam és még sok szülész segíteni szeretne Önöknek.
Fülöp Tamás
2002.01.30 21:36
Kati (katka2). Így igaz! Akkor miért nem értjük egymást?
Kedves Tamás! Azt hiszem csak nekünk egyértemû, hogy segíteni szeretnénk. Mivel nem vagyunk bámuló hívek, sõt kritikusak vagyunk (és még sokan mások), ezért "üldözõvé" (GEA) válunk.... Kész.
Saját sokszáz (cukorbetegen mért) tapasztalatom és az irodalom álláspontja szerint az "öt kubikos" igencsak sok.
A tágulás elsõ un. látens idõszakában, 3-10 óra, az energiaszükséglet nem több mint korábban. A tágulási szakban ennek kétszerese (2-8 óra) és a kitolási szakban, (ami legfeljebb 1 óra aktív munka) 3-5x nõ. De azért a kubikos jó kép....
Kedves Tamás! Azt hiszem csak nekünk egyértemû, hogy segíteni szeretnénk. Mivel nem vagyunk bámuló hívek, sõt kritikusak vagyunk (és még sokan mások), ezért "üldözõvé" (GEA) válunk.... Kész.
Saját sokszáz (cukorbetegen mért) tapasztalatom és az irodalom álláspontja szerint az "öt kubikos" igencsak sok.
A tágulás elsõ un. látens idõszakában, 3-10 óra, az energiaszükséglet nem több mint korábban. A tágulási szakban ennek kétszerese (2-8 óra) és a kitolási szakban, (ami legfeljebb 1 óra aktív munka) 3-5x nõ. De azért a kubikos jó kép....
2002.01.30 21:47
Kedves Kati,
persze, hogy az otthon szülõ tudja, hogy esetleg kórházba kerül. A többi kérdésre a válasz nem olyan egyszerû. Az én esetemben a Margit kórház lett volna (földrajzilag) ami szóba jött volna. Akkor választhattam volna ott orvost, ha végig hajlandó lettem volna hozzá (is) járni gondozásra, titkolva az otthonszülési szándékomat. Ekkor megismerhettem volna a körülményeket, szülõszobát, stb.
Sajnos, ha úgy megyek oda, hogy otthon szeretnék szülni, de ha baj lesz ide jönnék, jobb esetben csak megpróbálnak lebeszélni errõl. Ennél durvább bánásmódban részesültem, amikor 34(!) héttõl táppénzre szerettem volna menni és meglátták Geréb Ágnes nevét és pecsétjeit a kiskönyvemben.
Természetesen ismerek személyesen olyan anyát (egyet), akinek sikerül találnia egy orvost (más kórházban) erre az eshetõségre, de sajnos ez ma fehér holló-számba megy.
Magányos
persze, hogy az otthon szülõ tudja, hogy esetleg kórházba kerül. A többi kérdésre a válasz nem olyan egyszerû. Az én esetemben a Margit kórház lett volna (földrajzilag) ami szóba jött volna. Akkor választhattam volna ott orvost, ha végig hajlandó lettem volna hozzá (is) járni gondozásra, titkolva az otthonszülési szándékomat. Ekkor megismerhettem volna a körülményeket, szülõszobát, stb.
Sajnos, ha úgy megyek oda, hogy otthon szeretnék szülni, de ha baj lesz ide jönnék, jobb esetben csak megpróbálnak lebeszélni errõl. Ennél durvább bánásmódban részesültem, amikor 34(!) héttõl táppénzre szerettem volna menni és meglátták Geréb Ágnes nevét és pecsétjeit a kiskönyvemben.
Természetesen ismerek személyesen olyan anyát (egyet), akinek sikerül találnia egy orvost (más kórházban) erre az eshetõségre, de sajnos ez ma fehér holló-számba megy.
Magányos
2002.01.31 14:37
Magányos!
Pontosan ezért kellene a dolgot legalizálni, rendszerbe állítani, jogilag pontosan körülírni, és azután ezeket az elõírásokat betartani. Amit leírt az nem az otthonszülés, hanem a jogi lehetlenségek miatt van így.
Apropos: ha az általam gonozott terhesnek valamiért betegállományra van szüksége és a kismama bemegy bármelyik terhesgondozóba ugynígy fogadják, ez a bánásmód nem G.Á.nak hanem a konkurenciának szól (általában). Megoldás: be kell vonni a háziorvost a terhesgondozásba: már az elején egy udvaria levélben közölni kell, hogy az egyik "karton"-ja terhes. Ha probléma mindíg lehet hozzá fordulni, szintén udvariasan megfogalmazoot, szakmailag indokoló levéllel.. Sosem volt ezzel még problémám.
Pontosan ezért kellene a dolgot legalizálni, rendszerbe állítani, jogilag pontosan körülírni, és azután ezeket az elõírásokat betartani. Amit leírt az nem az otthonszülés, hanem a jogi lehetlenségek miatt van így.
Apropos: ha az általam gonozott terhesnek valamiért betegállományra van szüksége és a kismama bemegy bármelyik terhesgondozóba ugynígy fogadják, ez a bánásmód nem G.Á.nak hanem a konkurenciának szól (általában). Megoldás: be kell vonni a háziorvost a terhesgondozásba: már az elején egy udvaria levélben közölni kell, hogy az egyik "karton"-ja terhes. Ha probléma mindíg lehet hozzá fordulni, szintén udvariasan megfogalmazoot, szakmailag indokoló levéllel.. Sosem volt ezzel még problémám.
2002.01.31 21:40
Engem érdekelne, hogyha az otthonszülés könyvben részletesen leirják mik az otthonszülés ellenjavallatai, és az is irják hogy ahol teljeskörû a támogatórendszer hiánya ott konzervativ kritériumokat kell alkalmazni- magyarán még óvatosabbnak kell lenni- márpedig nálunk ez van abszolút támogatáshiány- akkor Geréb Ágnes miért vállal faros szülést, császármetszés utáni szülést, ikerszülést? Ezzel az ellen dolgozik hogy elfogadják, és komolyan vegyék. Vagy pénzrõl van szó?? Marica
2002.01.31 22:23
Bocsánat, talán ez a pénz dolog igy kissé pejorativ, arra gondoltam, hogy mivel a tb nekik nem fizet a szülésekért, és abból tartják fenn magukat amit a szülõk fizetnek- ezért gondoltam azt hogy az Ágiék érdekeltek abban hogy minél többen szüljenek otthon- tehát nem arra gondoltam hogy õ teszi zsebre a pénzt. Egyébként én azt sem értem, hogy a kórházakban is pl. a császármetszések után megkisérelt hüvelyi szülést vizsgálatok elõzik meg- pl. az elõzõ mûtéti heg vastagsága- és azok pozitiv eredménye esetén kisérlik meg a hüvelyi úton történt szülést. Tudtommal pedig Ági semmi ilyen megelõzõ felmérõ vizsgálatot sem csinál, és az sem perdöntõ nála, hogy mennyi idõ telt el a császármetszés óta- pedig a kórházi szülésezknél ez is fontos kritérium- bár ebben megoszlika véleményük nekik is- de azt hiszem ehhez szakmailag talán Csákány doktor tudna hozzászólni. Marica
2002.02.01 01:16
Kedves Marica!
Soraiból kiolvastam,hogy olvasta az otthonszülés könyvet.
Az én fõ gondom ugyanez,nem a pénz hanem a kizáró kritériumok negligálása GÁ részérõl. Ez az oka, hogy Õ nem fog pratnert találni, de remélem, hogy az otthonszülés fog,
mert enélkül partizánharc az egész,hõsökkel és áldozatokkal egyenrangú, egymást segítõ partnerek helyett.
Kedves Magányos!
Én nem látom ilyen feketének a hozzáállást. Ha egy otthonszülést választó pár engem megkeresne a terhesség elején,hogy legyek háttér az esetleges kórházi szülésben nem zárkóznék el, amennyiben NINCS KIZÁRÓ KRITÉRIUM a mindenki által elfogadott könyv szerint és kölcsönösen ezt igy gondoljuk valamint mód van egy ismételt beszélgetésre a 36. terhességi hét körül. Azt gondolom az igazi orvosi munka ez nem egy szövõdménymentes "sima szülés levezetése".
Ezen kéne dolgozni nem sárt dobálni egymásra!!
Fülöp Tamás
Soraiból kiolvastam,hogy olvasta az otthonszülés könyvet.
Az én fõ gondom ugyanez,nem a pénz hanem a kizáró kritériumok negligálása GÁ részérõl. Ez az oka, hogy Õ nem fog pratnert találni, de remélem, hogy az otthonszülés fog,
mert enélkül partizánharc az egész,hõsökkel és áldozatokkal egyenrangú, egymást segítõ partnerek helyett.
Kedves Magányos!
Én nem látom ilyen feketének a hozzáállást. Ha egy otthonszülést választó pár engem megkeresne a terhesség elején,hogy legyek háttér az esetleges kórházi szülésben nem zárkóznék el, amennyiben NINCS KIZÁRÓ KRITÉRIUM a mindenki által elfogadott könyv szerint és kölcsönösen ezt igy gondoljuk valamint mód van egy ismételt beszélgetésre a 36. terhességi hét körül. Azt gondolom az igazi orvosi munka ez nem egy szövõdménymentes "sima szülés levezetése".
Ezen kéne dolgozni nem sárt dobálni egymásra!!
Fülöp Tamás
2002.02.01 08:47
Fülöp doktor,
jaj de jó! Mi már nagyon nem tervezünk 4. gyereket, de ha hihetek Önnek, és miért ne hihetnék, akkor pont így kezdõdik el a változás, a HOZZÁÁLLÁS változásával. :-)))))
Nem kötekedni szeretnék: szabad Önnek egyáltalán vállalnia, hogy "nem agitál a tervezett otthonszülés ellen"?
Csákány doktor,
a háziorvos jó ötlet, köszönjük (leendõ kismamák, stb. nevében).
Marica,
mivel nekem nem volt elõzetes császárom, faros babám, nem tudom, hogy Ági mit néz, mit mérlegel ilyenkor. Te TUDOD?
A pénzügyekbe szintén nem folytam soha bele, de gondold végig a következõt. Egy sikeres otthonszülésért a boldog szülõ szivesen fizet, akár kicsit többet is, mint amit megengedhetne magának. Egy kórházban befejezõdöttért semmit, vagy alig. Szerintem Áginak nem lehet "financiális érdeke" boldog-boldogtalant elvállani, hiszen az a (fiktív) rengeteg kórházban befejezõdõ szülés ugyanúgy elveszi az idejét, erejét, mint egy sikeres szülés, tehát a ráfordítás/haszon arány igen rossz. Nem tudom érted-e, mit akartam mondani. Ennyit a pénzrõl.
Barátságos napot kívánok mindenkinek.
Magányos
jaj de jó! Mi már nagyon nem tervezünk 4. gyereket, de ha hihetek Önnek, és miért ne hihetnék, akkor pont így kezdõdik el a változás, a HOZZÁÁLLÁS változásával. :-)))))
Nem kötekedni szeretnék: szabad Önnek egyáltalán vállalnia, hogy "nem agitál a tervezett otthonszülés ellen"?
Csákány doktor,
a háziorvos jó ötlet, köszönjük (leendõ kismamák, stb. nevében).
Marica,
mivel nekem nem volt elõzetes császárom, faros babám, nem tudom, hogy Ági mit néz, mit mérlegel ilyenkor. Te TUDOD?
A pénzügyekbe szintén nem folytam soha bele, de gondold végig a következõt. Egy sikeres otthonszülésért a boldog szülõ szivesen fizet, akár kicsit többet is, mint amit megengedhetne magának. Egy kórházban befejezõdöttért semmit, vagy alig. Szerintem Áginak nem lehet "financiális érdeke" boldog-boldogtalant elvállani, hiszen az a (fiktív) rengeteg kórházban befejezõdõ szülés ugyanúgy elveszi az idejét, erejét, mint egy sikeres szülés, tehát a ráfordítás/haszon arány igen rossz. Nem tudom érted-e, mit akartam mondani. Ennyit a pénzrõl.
Barátságos napot kívánok mindenkinek.
Magányos
2002.02.01 21:11
Kedves Magányos,
én azt gondolom érdekük lehet a minél több szülés, mivel valamibõl fenn kell tartani az otthonszülés finanszírozását.
Kedves Pocok,
ez az 50000 jelenleg 57000 ft- ez a tanfolyam díja, de a szülés után "saját belátásodra" bízva megint fizethetsz, persze ezt megteszed a kórházban is- összeget Ágiék nem mondanak, de azt igen hogy egy hasonló kórházi szülés 100-150 ezer forintba kerül- tehát sugallja az összeget az Alapítvány, persze aki nem tud nem fizet, de gondolom ilyen nincs, végezetül pedig ezek után is támogathatod az Alapítványt, akár az adód felajánlásával, akár a Születéspénztáron keresztül (ami pl. havi rendszeres támogatási kötelezettségvállalást jelent). Tehát mégsem olyan kevés az a kevés. Magányosnak igaza van, szerintem ma a privátrendelésekért átlag 5000 ft-ot fizetnek a szülõk, míg a szülés szerintem most átlag 50000 ft körül van. Mondjuk találkozzon 10x az anyuka az orvossal, az 50000 + 50000 a szülésért- summa 100000 ft. Most. Hogy Áginak mennyit fizetnek a szülések után nem tudom.
A másik megkérdõjelezhetõ tény (számomra) az az hogy az anyukák eltitkolják az otthonszülés tényét. Én is ismerek ilyen anyukákat (akik pl. másfél napi vajúdás után eltitkolták a kórházba kerüléskor az elõzetes otthonszülés kisérletét), de a februári kismama születéstörténeteiben is találkozhatunk hasonló esettel. Inkább én itt látom a másik nagy bajt. Ebbõl (az eltitkolásból) valóban származhat baj- szakmailag- bár én ebben inkompetens vagyok. Úgy gondolom egy tapasztalt szülész elõtt ilyet eltitkolni nem lehet, rájön, és talán ez a 22-es csapdája- azért bánnak méltatlanul a nõvel mert a nõ is méltatlanul bánik velük. Doktor urak, felismerhetõ-e egy másfél napos megelõzõ, de eltitkolt vajúdás a beszálitott anya állapotán? Az illegalitás eltitkolást szül, az eltitkolás fokozza a szakmai ellenérzést, és megerõsiti a szakmát abban hogy helyesen dönt mikor illegalitásba kényszeriti az általa el nem fogadott megoldást. Helyes ez? Hiszen van kereslet az otthonszülésre- úgy tûnik a nõk tudatos megfontolt döntés után döntenek-e megoldás mellett. Mit is érünk el a tiltással? Nem egyszerûbb lenne pontos szakmai keretek, elõírásokat alkotni, és szigorú szabályozás, ellenõrzés mellett mégis engedélyezni??? Szigorú ellenõrzés, számonkérés- szakmai standardok betartása, és a kezdetekben igenis szigorú konzervatív szellem- mivel társadalmunk éretlen még jelenlegi állapotában a holland helyzet egy az egyben történõ adaptálására. Ehhez Geréb Ágnest is szigorú keretek közé kellene kényszeríteni- pontos szakmai elõírások betartására, annak folyamatos ellenõrzésére. Aztán ha a dolog mûködik, akkor kezdõdhet a folyamatos liberalizáció. De: ehhez az kellene (ami a másik nagyon nagy hiányosságként tartok számon Érden), hogy pontos, kendõzetlen, részletes, mindenki (hangsúlyozom mindenki- nemcsak a szakma) számára hozzáférhetõ STATISZTIKAI adatokat kaphassunk. Ma - állítólag- ilyen statisztika- érdi "bevallás" szerint nincs. Engedjék meg, hogy ezt ne higgyem el. Úgy gondolom, egy szakma, egy hivatás alapvetõ mérföldköve a pontos, naprakész statisztikai adatok vezetése. Saját munkám során is (csládból és intézetbõl szökött gyermekekkel foglalkozom) egyik mankóm a pontos statisztika, ami útmutatóul szolgál munkám javításában, értékelésében, hibáim, eredményességem fokmérésében. Vallom, egy ilyen Születésháznak kötelessége lenne feldolgoznia adatait- amit ugye megtehetne (amennyiben nem tette), mivel pontos részletes esetleírást dokumentálnak minden egyes otthonszülés után. Kérdésem. Miért nem teszik ezt közzé? Miért csak annyi a publikus hogy kb. 10% kerül kórházba (pontos szakmai indok nincs- inkább lelki okokra vezethetõ vissza ezen szüléselakadások miértje- állitják), hogy csak szájról-szájra terjed az az ominózus 4 eset is, ahol komolyabb komplikáció merült fel- itt nem vagyok pontos- mivel pontos adatot nem ismerek, de talán az illetékesek tudnak ilyennel szolgálni. Ha valóban ilyen eredményekkel számolhatnak- márpedig miért ne?- akkor miért nem teszik ezt publikussá? Hiszen a maga nemében ez egy jó arány (attól függetlenül hogy a sokat hangoztatott ellenérv szerint válogatott minõségi szülõalanyokkal produkálják ezt az eredményt), mert ha belegondolunk a jelenlegi helyzetbe- megelõzõ császármetszés, faros fekvés, ikerterhesség- akkor talán nem is olyan "minõségi ez az emberanyag.) Kételyeket, negatív attitûdöket lehetne eloszlatni egy pontos korrekt kielemzett adatsorral. Szerintem. Elnézést a kissé hosszúra nyúlt kérdésfeltevéseimért.
Üdvözlettel: Marica
én azt gondolom érdekük lehet a minél több szülés, mivel valamibõl fenn kell tartani az otthonszülés finanszírozását.
Kedves Pocok,
ez az 50000 jelenleg 57000 ft- ez a tanfolyam díja, de a szülés után "saját belátásodra" bízva megint fizethetsz, persze ezt megteszed a kórházban is- összeget Ágiék nem mondanak, de azt igen hogy egy hasonló kórházi szülés 100-150 ezer forintba kerül- tehát sugallja az összeget az Alapítvány, persze aki nem tud nem fizet, de gondolom ilyen nincs, végezetül pedig ezek után is támogathatod az Alapítványt, akár az adód felajánlásával, akár a Születéspénztáron keresztül (ami pl. havi rendszeres támogatási kötelezettségvállalást jelent). Tehát mégsem olyan kevés az a kevés. Magányosnak igaza van, szerintem ma a privátrendelésekért átlag 5000 ft-ot fizetnek a szülõk, míg a szülés szerintem most átlag 50000 ft körül van. Mondjuk találkozzon 10x az anyuka az orvossal, az 50000 + 50000 a szülésért- summa 100000 ft. Most. Hogy Áginak mennyit fizetnek a szülések után nem tudom.
A másik megkérdõjelezhetõ tény (számomra) az az hogy az anyukák eltitkolják az otthonszülés tényét. Én is ismerek ilyen anyukákat (akik pl. másfél napi vajúdás után eltitkolták a kórházba kerüléskor az elõzetes otthonszülés kisérletét), de a februári kismama születéstörténeteiben is találkozhatunk hasonló esettel. Inkább én itt látom a másik nagy bajt. Ebbõl (az eltitkolásból) valóban származhat baj- szakmailag- bár én ebben inkompetens vagyok. Úgy gondolom egy tapasztalt szülész elõtt ilyet eltitkolni nem lehet, rájön, és talán ez a 22-es csapdája- azért bánnak méltatlanul a nõvel mert a nõ is méltatlanul bánik velük. Doktor urak, felismerhetõ-e egy másfél napos megelõzõ, de eltitkolt vajúdás a beszálitott anya állapotán? Az illegalitás eltitkolást szül, az eltitkolás fokozza a szakmai ellenérzést, és megerõsiti a szakmát abban hogy helyesen dönt mikor illegalitásba kényszeriti az általa el nem fogadott megoldást. Helyes ez? Hiszen van kereslet az otthonszülésre- úgy tûnik a nõk tudatos megfontolt döntés után döntenek-e megoldás mellett. Mit is érünk el a tiltással? Nem egyszerûbb lenne pontos szakmai keretek, elõírásokat alkotni, és szigorú szabályozás, ellenõrzés mellett mégis engedélyezni??? Szigorú ellenõrzés, számonkérés- szakmai standardok betartása, és a kezdetekben igenis szigorú konzervatív szellem- mivel társadalmunk éretlen még jelenlegi állapotában a holland helyzet egy az egyben történõ adaptálására. Ehhez Geréb Ágnest is szigorú keretek közé kellene kényszeríteni- pontos szakmai elõírások betartására, annak folyamatos ellenõrzésére. Aztán ha a dolog mûködik, akkor kezdõdhet a folyamatos liberalizáció. De: ehhez az kellene (ami a másik nagyon nagy hiányosságként tartok számon Érden), hogy pontos, kendõzetlen, részletes, mindenki (hangsúlyozom mindenki- nemcsak a szakma) számára hozzáférhetõ STATISZTIKAI adatokat kaphassunk. Ma - állítólag- ilyen statisztika- érdi "bevallás" szerint nincs. Engedjék meg, hogy ezt ne higgyem el. Úgy gondolom, egy szakma, egy hivatás alapvetõ mérföldköve a pontos, naprakész statisztikai adatok vezetése. Saját munkám során is (csládból és intézetbõl szökött gyermekekkel foglalkozom) egyik mankóm a pontos statisztika, ami útmutatóul szolgál munkám javításában, értékelésében, hibáim, eredményességem fokmérésében. Vallom, egy ilyen Születésháznak kötelessége lenne feldolgoznia adatait- amit ugye megtehetne (amennyiben nem tette), mivel pontos részletes esetleírást dokumentálnak minden egyes otthonszülés után. Kérdésem. Miért nem teszik ezt közzé? Miért csak annyi a publikus hogy kb. 10% kerül kórházba (pontos szakmai indok nincs- inkább lelki okokra vezethetõ vissza ezen szüléselakadások miértje- állitják), hogy csak szájról-szájra terjed az az ominózus 4 eset is, ahol komolyabb komplikáció merült fel- itt nem vagyok pontos- mivel pontos adatot nem ismerek, de talán az illetékesek tudnak ilyennel szolgálni. Ha valóban ilyen eredményekkel számolhatnak- márpedig miért ne?- akkor miért nem teszik ezt publikussá? Hiszen a maga nemében ez egy jó arány (attól függetlenül hogy a sokat hangoztatott ellenérv szerint válogatott minõségi szülõalanyokkal produkálják ezt az eredményt), mert ha belegondolunk a jelenlegi helyzetbe- megelõzõ császármetszés, faros fekvés, ikerterhesség- akkor talán nem is olyan "minõségi ez az emberanyag.) Kételyeket, negatív attitûdöket lehetne eloszlatni egy pontos korrekt kielemzett adatsorral. Szerintem. Elnézést a kissé hosszúra nyúlt kérdésfeltevéseimért.
Üdvözlettel: Marica
2002.02.01 22:14
Tényleg jó lenne, ha lennének statisztikák, de azért a statisztika sem minden. Emberéleteknél (akár szülés, akár gyermeki életsors) ne a statisztika számítson, ne javítani akarjunk a statisztikán, hanem egy adott helyzetet oldjon meg a szakember a lehetõ legjobban.
A statisztika mindig annak az érdekét szolgálja, aki csinálja, azt emeli ki belõle, ami neki fontos, hogy kitünjék, és nem azt, ami a valóság.
Ezt csak azért írom, mert gyakran látom gyermeki életeknél, hogy a sok adat, statisztika, akta közt csupán magáról a gyermekrõl felejtkeznek el.
A statisztika mindig annak az érdekét szolgálja, aki csinálja, azt emeli ki belõle, ami neki fontos, hogy kitünjék, és nem azt, ami a valóság.
Ezt csak azért írom, mert gyakran látom gyermeki életeknél, hogy a sok adat, statisztika, akta közt csupán magáról a gyermekrõl felejtkeznek el.
2002.02.01 22:32
Szerintem meg útmutatóul is szolgálhat a statisztika, pl. Geréb Ági láthatja belõle hogy teszem azt akiknél zsályaborogatást vagy mit használt azoknál a vajúdási idõ lényegesebben kevesebb volt mint azoknál akiknál nem, vagy aki négykézláb szült azoknál a kitolási szakasz jóval rövidebb volt mint annál aki guggolva szült- ezek most nagyon hülye és nem életszerû példák, de azt igazolják hogy ezekbõl tanulhat, fejlõdhet az Ági is maga. Érted mit akartam névtelen? Vagy pl. az elsõször szülõ nõknél magasabb arányban fordult elõ fájásgyengeség- és akkor tudja, hogy velük türelmesebben kell majd bánnia, mert õk nem biznak még annyira magukban mint a többeszer szülõk. Nagyon hülyék trényleg a példáim, de remélem érthetõ mit akartam mondani...
2002.02.01 23:21
Kedves Katka2, Pocok, Marica!
Jó olvasni kedves érdeklõdéseteket, de a legtöbb kérdésre a topik korábbi részeibõl kaphattok válaszokat. Talán érdemes lenne rákeresni néhány szóra - csak egy ötlet.
Kedves Fülöp Tamás!
Nagyon jó volt olvasni a szavait! Tényleg beleegyezne, hogy "háttér orvos" legyen akár a következõ szülésemnél? Nagyon jó lenne. Csak...
Megteheti-e, hogy nem "kapar ki" szülés után, ez nem kötelezõ?
Kérhetem, hogy a BCG-t a sajár gyerekorvosom adja be, ha majd már otthon leszünk?
Elutasíthatom, hogy rám kötözött CTG-vel vizsgáljanak a végén?
Vezetett már szülést függõleges testhelyzetû anyukánál? Lenne kedve velem kezdeni, ha még nem?
Elutasíthatom, hogy a szülésznõ gátvédelmet végezzen?
És azt, hogy Ön gátmetszést?
Mi van, ha nem szeretném, hogy a szemcseppet a babának az elsõ percekben adják be? Tényleg, ez vajon kötelezõ Önöknél?
Csak néhány kérdés, ami rögtön beugrott, de tényleg érdekel!
Nekem mondjuk már könnyû, két szülés után már tudnám kézben tartani az eseményeket (tudna ebben partner lenni és "csak" kísérni, távolról jelen lenni?), de a szülésnél a lényeg a bizalom, az ellazulás: ezt is meg tudnánk oldani mondjuk saját szobával?
U. i.: én rendkívül hálás vagyok, amiért nem kellett kórházban szülnöm, és tudom, hogy akkor is számíthatok Á. segítségére, ha kisebb probléma adódik, amit a Hivatal már nagy kockázatnak minõsít, de a gyakorlat erre nem ad okot.
Ilon
Jó olvasni kedves érdeklõdéseteket, de a legtöbb kérdésre a topik korábbi részeibõl kaphattok válaszokat. Talán érdemes lenne rákeresni néhány szóra - csak egy ötlet.
Kedves Fülöp Tamás!
Nagyon jó volt olvasni a szavait! Tényleg beleegyezne, hogy "háttér orvos" legyen akár a következõ szülésemnél? Nagyon jó lenne. Csak...
Megteheti-e, hogy nem "kapar ki" szülés után, ez nem kötelezõ?
Kérhetem, hogy a BCG-t a sajár gyerekorvosom adja be, ha majd már otthon leszünk?
Elutasíthatom, hogy rám kötözött CTG-vel vizsgáljanak a végén?
Vezetett már szülést függõleges testhelyzetû anyukánál? Lenne kedve velem kezdeni, ha még nem?
Elutasíthatom, hogy a szülésznõ gátvédelmet végezzen?
És azt, hogy Ön gátmetszést?
Mi van, ha nem szeretném, hogy a szemcseppet a babának az elsõ percekben adják be? Tényleg, ez vajon kötelezõ Önöknél?
Csak néhány kérdés, ami rögtön beugrott, de tényleg érdekel!
Nekem mondjuk már könnyû, két szülés után már tudnám kézben tartani az eseményeket (tudna ebben partner lenni és "csak" kísérni, távolról jelen lenni?), de a szülésnél a lényeg a bizalom, az ellazulás: ezt is meg tudnánk oldani mondjuk saját szobával?
U. i.: én rendkívül hálás vagyok, amiért nem kellett kórházban szülnöm, és tudom, hogy akkor is számíthatok Á. segítségére, ha kisebb probléma adódik, amit a Hivatal már nagy kockázatnak minõsít, de a gyakorlat erre nem ad okot.
Ilon
2002.02.01 23:30
folyt.:
Természetesen nem olyasmire gondolok, ami egyértelmû pl. placenta previa, vagy más ilyesmi.
De pl. császár után biztosan az otthonszülést tartanám biztonságosabbnak, hiszen ha siettetik a szülést (oxitocin. nyomás, stb.), akkor nõ a kockázata a méhrepedésnek is, nem?
ld. korábban valaki pont ilyen esetet írt példának, hogy a mama figyelmeztetését meg sem hallották. És a kórházi gyakorlat ellen küzdeni ilyen helyzetben... nekem ez hangzik rosszabbul.
Más: a felelõsség "átadásának" kérdése fel sem merül, mert az fejezné be a szülést, aki elkezdte otthon. (Keress rá a Hollandia szóra pl.)
Ilon
Természetesen nem olyasmire gondolok, ami egyértelmû pl. placenta previa, vagy más ilyesmi.
De pl. császár után biztosan az otthonszülést tartanám biztonságosabbnak, hiszen ha siettetik a szülést (oxitocin. nyomás, stb.), akkor nõ a kockázata a méhrepedésnek is, nem?
ld. korábban valaki pont ilyen esetet írt példának, hogy a mama figyelmeztetését meg sem hallották. És a kórházi gyakorlat ellen küzdeni ilyen helyzetben... nekem ez hangzik rosszabbul.
Más: a felelõsség "átadásának" kérdése fel sem merül, mert az fejezné be a szülést, aki elkezdte otthon. (Keress rá a Hollandia szóra pl.)
Ilon
