Titi! Annyira aranyos vagy, hogy így aggódtál értem
KÖSZÖNÖM!!! Igen, a 18 hetes uhon volt hólyag, és gyomortelítődés is. 4dre pedig akkor elmegyek, valahányszor látom a Bogit, mindig olyan de olyan boldognak érzem magam utána, meg tudnám váltani a világot is, annyira
Úgy szeretném már a kezemben tartani. Ő lesz az egyetlen ember az életemben, aki soha de soha nem fogja összetörni a szívmet, és feltétel nélkül szeret majd, ugyanúgy ahogy én is Őt.
Sajnos nincs sok barátnőm. Akik vannak/voltak azok is amint egy kicsit is megérezték, h szükségem lenne rájuk szépen eltüntek. Úgyh hálás vagyok a babanetnek, és főleg Nektek, hogy ennyire mellettem álltok, és aggódtok értem. Leírhatatlanul jól esik!!!
Anyukámmal se túl jó a viszonyunk, mert neki is van elég baja, és terhére voltam 1 hónap után. Ezért jöttem haza végül.
A párom szülei pedig teljesen ellenem vannak... Exanyós hallani se akar rólam, teljesen meg volt döbbenve, h megtartom a picit, amikor az Ő kicsi fia nem akarja. És ráadásul mindent amit tőle kaptam azonal visszakért. Hűtő, ágy, mosógép, tűzhely, stb. még a porszívót is elvitette a porzsákokkal együtt, annyira kicsinyes, pedig nagyon gazdagok... Úgyh ez az egész időszak egy rémálom nekem, el se hiszem, h ez történik. Nagy árat kell fizetnem a babámért, de biztos vagyok benne, h megér minden szenvedést, és fájdalmat! Csak összekéne szednem magam, hogy ne mindig magammal és a lelkemmel legyek elfoglalva, hanem csak a babával, és minden mást le tudja sz@rni.
És bízom benne én is, hogy van olyan férfi aki rám is vár, és arra hogy kapjon egy kész családot. Bár bevallom nagyon hiányzik a párom, és nincs olyan nap, hogy ne sírnék utána, de az idő tudom, hogy megfogja oldani, és ugyan elvesztettem Őt, de helyette kaptam egy kis életet aki igazán szetet majd!
Nagyon sokat gondoltam Rád, Titi mikor volt az amino, és mindig követem, hogy mi van Veletek!
Sok puszi Neked!