Sziasztok!
Sziszkó!
Megkaptam a dorgálásod!
Annyi, hogy 3 napos pihi volt, vagyis férjezés.
Pénteken majálisoztunk, szombaton szüleimnél voltunk, vasárnap meg párom dolgozott a gépen én pihiztem.
Köszi a névnapi köszöntést!
Én látom ám azért a pocid, növöget szépen!
Heni!
Rajtam azért ekkora takarítási mánia nincs
, de kezdek "anyásodni", már több, mint egy hétig sikerült a rendet fenntartani a szobában!
Ez nálam nem semmi dolog ám!
Névmizéria, átmásolom, hogy a többiek is értsék:
Sógorom egy kicsit elrontotta a napomat, de már túltettem magam rajta. Természetesen névmizéria. Már jó rég kitaláltuk a neveket, de nem mondtuk senkinek, valahol éreztem én, hogy ez lesz. Aztán gondoltam most már elmondjuk inkább most bántsanak meg, mint szülés után legyek e miatt depis. Tágabb családtól várom a zsidózást meg ilyesmik a Noé miatt, azon meg sem fogok lepődni, de sógoromtól nem vártam, hogy így reagáljon, ahogy reagált. Neki csak szimplán nem tetszett egyik név sem, de ezt úgy közölte, hogy "Jézusom, ez most komoly? Végleges? " Persze az öccsét akarta ugratni, vagyis neki szánta ezt az őszinteséget, de hát nem csak ő választotta a neveket, hanem én is, úgyhogy magamra is vettem. Igazándiból aputól vártam, hogy majd jól megbánt, mert neki nem tetszik soha semmi. De ő csak vágott egy arcot, majd azt mondta, hogy nehogy a gyereknek legyen ebből majd baja. (az más kérdés, hogy ő meg a súlyomat kezdte el ecsetelni, hogy kíváncsi lesz, mikor sikerül lefogynom a szülés után. Mondtam is neki, hogy akkor most jegyezze meg, hogy ne érje csalódás, hogy nem kívánok lefogyni. Kell még nekem, hogy ezzel stresszeljen majd. )
Apósom természetéből adódóan nem nyilatkozik a nevekkel kapcsolatban, mondjuk nem is kérdeztük a vélemyényét, és szerencsére jó szokásához híven, ha nem kérdezik nem beszél.
Anyósom már rég tudja a választott neveket (már be is tanítottuk, hogy nem Mirjám, hanem Mirjam ) erre most azt mondta, hogy ő nem nyilatkozik, meg hogy már örült, hogy megjegyezte, hogy "a"-val kell mondani a lánynevet, erre meg jön ez a mizéria. (na ebből nekem az jött le, hogy neki sem tetszik, de legalább ő nem mondta, hanem elfogadta) Párom meg azt mondta végszóként, hogy jól jegyezze is meg, mert nem fogunk változtatni a neveken. Nekünk ez tetszik és kész.
Tényleg őrület, hogy ez csak a családban van így, az ismerősök szó nélkül elfogadják még tetszik is nekik.
Ma tesóm is mondta, hogy reméli lány lesz, mert a Mirjam tetszik neki.
Pedig tényleg benne volt minden bizodalmam.
Wepe!
Nomád telkezés!
Nagggggyon romantikus lehetett, én is én is!
Ja! Erről jut eszembe, vicces volt, mert a kedvezményes üdülésről beszélgettünk anyóssal, és mondtam neki, hogy majd mi is megyünk a Balcsira egy ilyen helyre ismerőshöz. Erre anyós mondta, hogy majd szóljunk, hogy mikor, mert akkor kicserélik a fürdőszobában a járólapokat.
Mondtam neki, hogy majd jövő nyáron.
Ő tényleg azt hitte, hogy mostanában. Nem is értem, hogy mire gondolt, most már nem bírnám, meg tudja, hogy még egy hónapig melózom, utána meg jön a baba. Fura volt... Állítólag azért akarta, hogy ne legyünk itthon, mert akkor nem lehet a wc-t használni. Azt már meg sem kérdeztem, hogy miért....nem értek hozzá, de körbejárólapozzák oszt annyi nem? Biztos lehet szólni a munkásoknak, hogy addig menjen ki, míg elintézem a dolgom nem?
Már ezer éve nem voltam abban a topikban... Tudod, amikor az elején kiderült, hogy Benit várom, úgy számolta az orvos, hogy június eleje, de mivel az én ciklusaim csak 23 naposak voltak, azt mondta, inkább május végére várjam, mint júniusra. Így aztán oda írtam először. De megmondom őszintén, nem nagyon értettem soha, amit írtak, ráadásul ők már "előrébb" tartottak időben, mint én, és mindig a frászt hozták rám a vizsgálatokkal és olyan fura kifejezésekkel, amikről az én orvosom sosem beszélt. Emlékszem Rád abból a topikból, arra is, amikor kiderült, hogy gond van Nálad. Nagyon sajnáltam, mert mindig az jut az eszembe, hogy egy kismamának nagyon szörnyű elveszítenie a babáját... ráadásul az az előtti időszakban nagyon sok ismerősöm járt így, és így odafigyeltem ezekre az esetekre talán jobban. És izgultam magam miatt. Nagyon örültem, amikor ide is jöttél, annak meg pláne, hogy sikerült nem is olyan hosszú idő múlva a babó... 
Az új kismamafelsőmben 
Mi ketten 
) így aztán én azért nem voltam.
) és a templomban nagyon hideg volt,utána meg a ravatalozóban le kellett ülnöm,mert rosszul lettem.A sok állástól lettem rosszul,ha nem ülök le,éreztem,hogy összeesnék.Utána meg mikor a síroknál álltunk,olyan hideg szél fújt+elkezdett esni az eső. 
Pffff....
